Budapesti Hírlap, 1914. augusztus (34. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-01 / 181. szám
Budapest, 1914. XXXIV. évfolyam, 181. szám., fiú , Szombat, augusztus 1 Budapesti Hírlap megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 32 kor., félévre 16 kor, negyedévre 8 kor, egy hónapra 2 kor. 80 fil. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 fill. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő és laptulajdonos: Rákosi Jenő. Szerkesztőség: VIII. ker., Rökk Szilárd utca 4. sz. Telefon József 63. Kiadóhivatal: VIII. ker., József-körút 5. sz. Telefon: Előfizetés: József 95. Elálsítás: József 9-29. Apróhirdetés: József 95. Hirdetés: József 53. Könyvkiadó: József 9 29. Igazgató: József 9 38. Európa mozgósít. Budapest, júl. 31. Az erkölcsi lehetetlenség ezekben a feszült és izgalmas pillanatokban lehetségesnek látszik. Az orosz cár, akinek elődjét bomba szaggatta szét a saját fővárosában, a szerajevói bomba értelmi szerzőjét, a szerb királyságot makacsul oltalmazza Ferenc József király ellen, kinek utódát szép feleségével együtt a pétervári bomba törvényes utódja vette űzőbe Szerajevóban. Oroszország kötött marsrutával akarja Ausztriát és Magyarországot háborúba bocsátani Szerbia ellen. Ez azt jelenti, hogy akármily fényesen, akármily áldozat árán találunk is győzni, a béke föltételeit a harc után ne a győztes diktálja, hanem egy harmadik. Ha Ausztria és Magyarország ilyenbe belemenne, azzal maga magát sorozná be a balkáni államnak. De még a balkáni országok színvonala alá sülyesztené magát. Mert hiszen láttuk, hogy Európa, az összes Európa határozhatott, amit akart, a statuszkvó antetól egész Albánia fölállításáig: a Balkánállamok azt tették, ami nekik tetszett, Európa pedig nem tett semmit, hanem újból határozott — utólag. Ez a mi háborúnk pedig kettős célú hadjárat: boszóló, vagy igazságosabban büntető hadjárat egy szervezett gyilkos banda ellen, amely e birodalmak trónörökösét orvul elpusztította. Azután pedig önvédelmi harc olyan részben nyílt, részben rejtett törekvések ellen, amelyeknek letörése a magyar birodalomnak is, az osztráknak is életbevágó érdeke. E hadjárat nagy és világraszóló célja, hogy belátható időre lehetetlenné tegye azt a helyzetet, melybe ez a monarkia külső ellenségeink vakmerő mahinációi és a belső politikai viszonyok züllöttsége folytán is jutott. Ezt a belső züllést Magyarországon szerencsére meg tudta az utolsó órában állítani egy államférfin, akire még a fegyvert is rásütötték az erkölcsi romlásban vergődő, parlamentben, akinek azonban jövőbe látó nagysága ma különös és impozáns fényben ragyog át a komor helyzet sötétségén. Ausztriában talán a háború tisztító tüze fogja megállítani a züllést. Mert a mai fordulatból, amely szerint Oroszország elrendelte a mozgósítást, mindannak, ami itt a Balkánon félszáz éve történt, világos lett a célja. A Balkán csak a muszka cár sakktáblája. Nem a keresztények fölszabadítása a török járom alól; nem a szerb császárság, nem a többi fejedelemség a cél. Mindez csak eszköz az orosz törekvések embertelen kezében. És most az orosz meg van rettenve a gondolattól, hogy a magyar és osztrák hadsereg elpusztítja sakkhúzásaik minden következményét, leveri titkos építkezéseiket, megsemmisíti jól elhelyezett aknáikat, és egy százéves munkájuk eredménye kárbavész. Mert az orosz azért szabadítja föl, azért pártolja, azért hizlalja föl a Balkán-népeket, hogy mikor majd maga Konstantinápolyba beült, fölfalja őket, ha általuk sikerült ezt a monarkiát megrontani, szétvettetni a benne fejlesztett mérges gőzök által. Akkor, amit ma ábrándozó nemzettöredékek: szerb, bolgár, montenegrói, horvát és egyéb elvakult néptörmelék, nagy-szláv egységnek nevez, elveti álorcáját és mint muszka-egység fog Európa szeme közé röhögni. E barbár, sötétvilágu sors ellen megy hadba a magyar. Megint Árpád népe védi Európa nyugatjának a civilizációját a muszka autokrácia, az ortodox babona és sötétség ellen. Szerbia csak egy kard, — de nem is kard, hanem csalfa tőr a muszka kezében. S mikor ezt a tőrt akarjuk ártalmatlanná tenni, imé, akkor mozgósít — Oroszország. Nem hiszünk benne az utolsó pillanatig. Nem is tehetjük meg neki a szívességet, hogy megijedjünk tőle. Mert hiszen, ha hadat is üzen, még akkor sem ijedünk meg. Az igazság, a becsület, az erkölcs, az emberiesség a mi részünkön van. Fegyverünk jó, katonánk vitéz, nemzetünk áldozatra kész, mitől ijednénk meg? Németország a hadi szükség állapotát hirdeti ki, ami szintén mozgósítást jelent: ezzel felel, mint szövetségesünk Oroszország fenyegetőzésére. Franciaországot hurcolhatja magával az orosz, de Franciaországban közelebb állanak a polgárháborúhoz, mint ahhoz a lelkesedéshez, amely nélkül idegenre hadat vinni nem lehet. Talán a gondviselés munkája, hogy aknamunkáját veszedelmeztetve látván, elveszti önuralmát és tisztánlátását az orosz és provokálja az európai háborút. Irtóztató explózió lesz, de az évtizedekig tartó rémes feszültség fel fog tőle szabadulni. Uj élet, uj jövő, uj munka, uj ösvény, új célok kitűzése, Európa újjászületése következhetik ebből. Oly Európáé, amelyben a muszka zsarnokságnak, a bizantinus szellemnek, a félbarbár balkáni türelmetlenségnek és erőszakosságnak nem leszen helye. És ez a nagy fordulat, ez a megújhodás, ez a szebb és nemesebb világ a magyar fegyverek diadalának, a magyar nemzet önfeláldozó lelkesedésének lesz a millióktól áldott gyümölcse. Valamikor mint a kereszténység hősére és oltalmazójára tekintett Európa Magyarországra és vitézeire. Most mint a humanizmus, mint a becsület, mint az európai felsőbb rendű civilizáció hősére és oltalmazójára fog a magyar vitézségre tekinteni, mely nevünket és kardunkat meghordozza diadalmasan a magyar nemzetnek régi, már-már feledségbe ment csatamezőin. Mi általános utolgésitás. — Az orosz mozgósítás. — Németország ellenintézkedései. — Az egész osztrák és magyar haderő mozgósítása. — Hars a szerb határon. — Anglia békeakciója. — Budapesti júl. 31. A helyzet tisztázása, ami alatt mindig Oroszország igazi szándékának elárulását kellett érteni, megkezdődött: Oroszország egész hadierejének általános mozgósítását rendelte el. Németországban erre megtették a megfelelő ellenintézkedést: a német császár elrendelte a ,,Háborús veszedelem állapotát“, ami magába foglalja a szükséges katonai intézkedéseket és az ostromállapot kihirdetését Poroszországban. Az orosz és a német katonai intézkedés következtében nálunk is elrendelték az általános mozgósítást. Lépésről-lépésre, szigorú következetességgel követik egymást az események. Tegnap délután kihallgatáson volt a királynál a külügyminiszter, a hadügyminiszter és a vezérkar főnöke; ma délelőtt Tisza István grófot fogadta kihallgatód'son a király. Nyilvánvaló, hogy úgy a tegnapi, mint a mai kihallgatás a külpolitikai eseményekkel és nevezetesen Oroszország magatartásával függött össze, a melynek kétes volta és huzavonája állandó izgatottságban tartotta Európát. Egészen bizonyos, hogy a rettenetes feszültség most engedni fog és bízva igazunkban, bízva erőnkben, bízva szövetségesünkben, bátran nézünk a jövő elé. Az általános mozgósítás, mint a hivatalos jelentés mondja, nem támadó célzatú, de az orosz szárazföldi és tengeri hadierő mozgósításra óvatosságból foganatosított intézkedés a monarkia védelme céljából. Nekünk Szerbiában van dolgunk, ott akarunk és fogunk ellenségünkkel végezni. Meg kell várni, mit akar. Oroszország a nagy mozgósítással és ha ez nem csak kísérlet arra, hogy szerb pártfogolja érdekében így próbáljon va- Diiai számunk 16 oldal