Budapesti Hírlap, 1914. október(34. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-01 / 242. szám

1914. október 1. Budapesti Hírlap (m «,a­ ki semlegességéből. Az eddigi legbarátságosabb vi­szony nem szűnt meg a hármasszövetség hatalmai között, a mint Olaszország Európa többi hatalmai­val is barátságos viszonyban van. — A­mi a különböző irányokban befolyásolt két-három sajtóorgánumot illeti Olaszországban, erre nézve az olasz illetékes körök tisztában van­nak a sajátos érdekeltségekkel. Kétségtelen, hogy az olasz kormánynak semmiféle orgánuma ez idő szerint nincs, de vannak a korm­ánnyal rokonérző lapok. A kormány semmi befolyást nem gyakorol egyetlen lappal szemben sem.­ mi társadalom és a háború. Budapest, szept. 30. Frigyes királyi herceg adománya. Bécsből jelentik, hogy Frigyes királyi herceg, a hadsereg főparancsnoka és felesége, Izabella ki­rályi hercegasszony 10.000 koronát adtak át a had­ügyminisztériumnak­ a Hadsegítő Hivatal részére. Azonkívül 2000 koronát adományoztak a bevonult német­ birodalmi állampolgárok hátrahagyott család­tagjainak segítésére. Ugyanilyen összeget adomá­nyoztak a Brünnben működő hasonló célt szolgáló jótékony­ szervezetnek. A HasSI Hitelbank. Az országos hadsegítő pénzügyi bizottság Széll Kálmán elnöklésével ma délután négy órakor ülést tartott, a­melyen Kirchner Ármin altábornagyon kí­vül a bizottság tagjai részéről résztvettek: Wekerle Sándor, Hegedűs Lóránt, Korányi Frigyes báró, Krausz Simon, Madarassy-Beck Gyula báró, Mada­­rassy-Beck Marcel báró, Lánczy Leó, Ullmann Adolf, Wälder Gyula, Szitányi Ödön, Hantos Elemér, Ha­lász Sándor. A bizottság elsősorban a hadi hitelbank kérdésével foglalkozott, a­melynek tervezetét Széll Kálmán ismertette. A tervezetről élénk vita indult meg, a­melyben a bank működési köréről, vezetésé­ről és a vidéki szervek létesítéséről történt megálla­podás. Élénk eszmecsere tárgya volt ezután a kül­földdel szemben való követelések biztosításának kér­dése. Wekerle Sándor indítványára a bizottság az igazságügy miniszterhez előterjesztéssel fordul, a­melyben az intézkedések sürgősségét hangoztatja. A tervezet szerint a bank négy millió korona alap­tőkével alakul,­a­melyet tizenkét fővárosi pénzintézet ad össze. A bank alaptőkéjének ötszörösét a jegybank hitelezné. A Hadi Hitelbank a napokban megkezdi működését. • Széll Kálmán ismertette azután a pénzintézetek kórházának ügyét és az erre vonatkozó intézkedé­seket a bizottság jóváhagyóan tudomásul vette. Bécsből , jelentik: A hadikölcsönpénztár igazga­tósága munkában van, hogy megállapítsa az intézet üzleti szabályait. Mindenekelőtt Bécsben és Prágá­ban akarnak üzleti helyeket fölállítani. A hadiköl­­csönpénztár tudvalévően lombardkölcsönt fog nyúj­tani értékpapírokra és árukra. A­mi az árukat illeti, elsősorban azok az áruk jönnek tekintetbe, a­melyek ez idő szerint kiviteli nehézségekbe ütköznek, azon­ban beraktározhatók a nélkül, hogy a romlás ve­szedelmének volnának kitéve. Ebbe a kategóriába a cukron kívül valószínűen a szeszt és a fát fogják sorozni. Auguszta a sebesültek között. Auguszta királyi hercegasszony tegnap délután meglátogatta a XVI-os helyőrségi kórház I. és II. számú fiókkórházait. A fenséges asszonyt a XVI-os helyőrségi kórház főparancsnoka, Gerstl Lambert dr. főtörzsorvos, Szendrő és Gadány törzsorvos, fiók­­kórházparancsnok és Nád­y Ignác őrnagy, a kórház egészségügyi csapatparancsnoka fogadta. Auguszta királyi hercegasszony fölkereste az összes korosztá­lyokban fekvő betegeket és sebesülteket és megaján­dékozta őket szivarral és cigarettával. Foglalkozott a királyi hercegasszony az orosz sebesültekkel is, majd a XVI-os­ fiókkórház sebesültjei iránt érdek­lődött a főparancsnoknál. Ma, szerdán délelőtt Auguszta királyi herceg­asszony udvarhölgyének kíséretében megjelent a Vörös Kereszt gyűjtőraktárának Papnövelde­ utcai helyiségeiben. A királyi hercegasszony a vezetőség kalauzolása mellett megtekintette a gyűjtőraktárban fölhalmozott készletet és megelégedését és elisme­rését nyilvánította a láttottakon. A betegekről és sebesültekről. A háború kitörése után úgy Budapesten, mint Bécsben Vörös Kereszt tájékoztató irodákat állítot­tak föl, a­melyek a sebesült és beteg katonák hol­létéről és állapotáról adnak fölvilágosu­lást. A bécsi hivatal öt hét alatt mintegy 180.0­00 írásbeli és 12.000 távirati­­kérdésre válaszolt. Tekintettel a kér­­dezősködések mind nagyobb számára, meg kell ismé­telni azt a kérést, hogy csak írott vagy távirati kér­dést (választ fizetve) intézzenek a hivatalokhoz, mert minden szóbeli vagy telefon útján intézett kérdés csak akadályozza a munkát. Az írásbeli kérdé­sekre különösen az e célra kibocsátott Vörös Ke­reszt levelezőlapok alkalmasak. Értesítés a hadifoglyokról. A hadbavonult katonák családjait arról érte­sítjük, hogy a sebesültekről, elhunytakról vagy fog­ságba jutott katonákról megbízható hiteles közlést a jövőben is csupán a hadvezetőség hivatott ténye­zői adhatnak. Kórházak. Az egyetem Stomatológiai Klinikája Mária­ utcai épületében pompásan fölszerelt hadi kórházat ál­lított föl Árkövy József dr. egyetemi tanár és Rot­­tenbiller Ödön dr. kitűnő vezetésével. Elsősorban azokat a sebesülteket kezelik, a­kik állcsont- és száj­sérülésekkel kerülnek fel a harctérről. Ezeknek a száma oly nagy, hogy a kórház nemsokára bővítésre szorul. A nemzeti munkapárt hadikórháza céljaira Madarassy-Beck Gyula báró képviselő ivén a követ­kezők adakoztak: Magyar Jelzálog-Hitelbank 3000 korona, a Magyar Agrár- és Járadék­ Bank és a Ma­gyar Telepítő és Parcellázó Bank 2000—2000 ko­rona, Magyar Általános Takarékpénztár és Mada­rassy-Beck Gyula báró 1000—1000 korona. A Dunántúl egyik legnagyobb katonai kórhá­zát Nagykanizsán rendezték be 1000 ággyal. A pom­pásan fölszerelt kórház vezetését Sándor Miklós dr. ezredorvos látja el s mellette nyolc orvos gondozza a betegeket. A máltai lovagrend saját vonalján többizben szállított nehéz sebesülteket a nagykani­zsai tartalékkórházba. A rend részéről Hoeningen gróf titkos tanácsos ismételten elismerését fejezte ki a renden. Az országos katolikus legényegyesület a szál­lóját 15 lábbadozó katona részére rendezte be. E ka­tonák ellátására pénzt, továbbá használt, de tiszta alsóruhát, hósapkát és egyéb melegszőrkét a legény­egyesület. Adományok a kórházaknak. A közönség köréből a sebesült és beteg kato­nák részére természetben befolyt­ adományok helyes elosztása végett a közös hadügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a Magyar Vörös Ke­reszt Egyesület küldötteiből bizottság alakult, mely az adományok elosztásáról esetről-esetre rendelke­zik. A sebesülteket és a betegeket kezelő magán és katonai kórházak vezetői fölhivatnak, hogy igényei­ket a bizottsághoz hivatalosan (Magyar Vörös Ke­reszt Egyesület igazgatóságánál, Vár, Disz­ tér 1. sz.) közvetetlenül jelentsék be. , Aranyat — vasért. Az Aranyat — vasért mozgalom Miskolcon két hét alatt már 2700 gyűrűt szolgáltatott ki Miskolcon és­­Borsod megye területén. A közművelődési egyesü­lt e célra külön irodát szervezett. Az eddig beszol­gáltatott értékek meghaladják a harmincezer ko­ronát. Adományok: Magyar Egyesület (Bécs) 1050 korona, Urbán Lajos dr. 100 korona, Schey Pál báró a vágsellyei Vörös Kereszt-kórház részére 500 korona, nagyjakabfalvai római katolikus hívek 203 korona, W. Claussen György alkonzul 200 márka, Johann O. Tecklenberg (Ge­estemünde) 200 márka, a geestemündei osztrák és magyar konzulátus gyűj­tése 628 korona. Perémy Imre dr. plébános 1000 korona, pesthidegkuti elüljáróság 93 korona 81 fil­lér, újvidéki református egyház 100 korona, Barta- Szabó Sándor dr. 100 korona. Az állásnélküli kereskedelmi alkalmazottak. “ Az állásnélküli magánalkalmazottakat segítő kuratóriumnál a következő cégek tisztviselőkara je­lentette be, hogy október elsejétől kezdve 1 hónapon­­ként fölajánlják fizetésük egy hányadát állástalan, kartársaik javára. Fürst Jakab fiai, Magyar Bank és Kereskedelmi R­­t. és budapesti fiókjai, nagyváradi fiók, délaknai kirendeltség, parajdi kirendeltség, ma­­rosújvári kirendeltség, sóvári kirendeltség, szigetka­­­marai kirendeltség, zágrábi kirendeltség, kisújszállási kirendeltség, pancsovai kirendeltség, szarvasi kiren­deltség, váci fiók, soproni fiók, Fehér Miklós gép­gyár-részvénytársaság, Fiumei Kereskedelmi Bank Részvénytársaság, Pozsonyi Kereskedelmi és Hitel­bank, ifjabb Neumann M., Csáktornya, Szabadkai takarékpénztár és kereskedelmi részvénytársaság, Hunnia-gőzmalom­, Dárda, Kőbányai gőztéglagyár, Chinoin-részvénytársaság, Újpest, Marosvölgyi fa­­termelő-részvénytársaság, Hungária Biztosító­ rész­vénytársaság, Katonai biztosító, Glógus kiadóvállalat részvénytársaság, Magyar vegyipari gépgyár rész­vénytársaság, Egyesült gipszgyárak részvénytársaság. A Vörös Keresztből.­ ­ Háborús szilánkok. Budapest, szept. 30. Szénhiá­ny Oroszországban. Mivel a dombrovai szénbányákat a német had­sereg elfoglalta, a doneci medence ez idő szerint egyetlen szénforrása az orosz birodalomnak. Az sem használható ki kellőképpen, mivel az orosz szén­bányászat, melyet már a háború kitörése előtt foly­tonos válságok fenyegettek, a mozgósítás óta telje­sen pang. Nagy a hiány munkáiban s a pénzügyi nehézségek is napról-napra növekednek. A meglevő szénkészlet nemsokára elfogy, a­minek a hatása el­sősorban a gyáripar megbénulásában fog mutat­kozni, lehet azonban, hogy a szénhiány a vasúti for­galomra is hatással lesz. A harkovi szénbörze már többizben tanácskozott" ennek a roppant fontos kérdésnek a megoldásáról s több részletes tervet dolgozott ki. A hadvezetőség eddigelé a tervek egyi­két sem fogadta el. A kérdés pénzügyi oldala is nehézséget okoz. A bányatulajdonosok a kormány­tól folyvást hitelt kérnek és előleget a vasutak szá­mára történő szállításokra. A hitelt rendszerint meg­tagadják. Az orosz állami bank készpénze máris oly kevés, hogy éppen csak a háborús költségre te­lik belőle. Gondoltak az oroszok arra is, hogy angol szenet hozatnak Arhangelszken keresztül. Ez a meg­oldás roppant drága és körülményes, a szállítás sem biztosítható. Lehetséges, hogy Oroszországot nem­sokára a szénhiány is katasztrofális veszedelembe sodorja. A párisi áruházak. Annak, a­ki járt Párisban, örökké felejthetett­len marad a nagy áruházak nyüzsgő, tarka élete. A­ hatalmas, nyolc-kilenc emeletes paloták előtt vég­­nélküli sora az autóknak és kocsiknak. Bent az óriás teremben, melyen emeletenként széles galériák futnak körül, ragyogó forgatagban sürög Páris hölgyvilága. A pultok mögött elegáns fiatalemberek s karcsú, bájos midinettek kínálják pompás portéká­jukat. A parisiennek életszükséglet a Grand maga­­sine, az áruház. Itt igazítja meg toalettjét, itt vásá­rolja be, a­mire szüksége van. itt ropogtat egy-két szendvicset a büd­ében, itt olvassa a satte de lecture-­ ben a friss lapokat és végül itt tartja a randevúit. A Bon Marché, a Printemps, a Lafayette, a Dufayel áruházak a legnépszerűbbek Parisban, no meg a Louvre, a­mely a párisi nő számára mindig az áru­házat és sohasem a múzeumot jelenti. A háború — mint a Corrière della Serai-ban olvassuk —­egy, csapásra elsorvasztotta Páris virágzó üzleti életét. Az áruházakban alig lézeng valaki. A pult mögül eltűntek a fiatal árusítók, helyüket tisztes nénikék­ foglalták el. A parisienne helyett derék családanyád­kát látunk, kik praktikus holmikat vásárolnak. Csizmát, flanellt és erős ruhaneműt. A könyvosz­tályban mindenki térképet kér. A leglátogatottabb osztálya az áruházaknak most nyílt meg: a kór­házi cikkek raktára. Itt van még aránylag forgalom. Vatta, géz, karból és mindenféle kötöző­szer most ugyancsak keresletnek örvend. A fényűzési cikkeiket por lepi. A kocsitábornak nyoma sincs. A finom halk beszéd, a párisi nő lágyan csengő hangja elhall­gatott. Csak néha töri meg egy sóhajtás a komor, nyomasztó csendet. Carlyle Franciaország ellen. Semmi sem olyan visszatetsző­­ebben a világ­felfordulásban, mint Anglia szerepe. Tudtuk­, hogy tagja az ántansnak, ismertük John Bull irigy ter­mészetét, ekkora önzést azonban még sem volt szabad róla föltenni. Pedig ez a háború nem nép­szerű a szigetországban sem s ezrével akadnak gent­­leman-ek, a­kik elitélik a St. James-palota elhamar­kodottságát. Csak az a baj, hogy gyönge a józant elem Londonban. Már 1870-ben se sok hiányzott hozzá, hogy Anglia a német-francia háborúba bele­avatkozzék. Erős párt kardoskodott a mellett, hogy­ a háborús királyság, a grand nation oldalára áll­­jon, de akkor még élt Anglia lelkiismerete, élt Carlyle. A világhírű historikus 1870. november 11-én cikket irt a Times-be, melynek minden sara, minden szava aranyigazság. A híres cikk akikor el­vette Anglia kedvét a francia ölelkezéstől, ma­ máig azonban, úgy látszik, elfeledkezett róla. X megfa­i

Next