Budapesti Hírlap, 1914. október(34. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-01 / 242. szám
1914. október 1. Budapesti Hírlap (m «,a ki semlegességéből. Az eddigi legbarátságosabb viszony nem szűnt meg a hármasszövetség hatalmai között, a mint Olaszország Európa többi hatalmaival is barátságos viszonyban van. — Ami a különböző irányokban befolyásolt két-három sajtóorgánumot illeti Olaszországban, erre nézve az olasz illetékes körök tisztában vannak a sajátos érdekeltségekkel. Kétségtelen, hogy az olasz kormánynak semmiféle orgánuma ez idő szerint nincs, de vannak a kormánnyal rokonérző lapok. A kormány semmi befolyást nem gyakorol egyetlen lappal szemben sem. mi társadalom és a háború. Budapest, szept. 30. Frigyes királyi herceg adománya. Bécsből jelentik, hogy Frigyes királyi herceg, a hadsereg főparancsnoka és felesége, Izabella királyi hercegasszony 10.000 koronát adtak át a hadügyminisztériumnak a Hadsegítő Hivatal részére. Azonkívül 2000 koronát adományoztak a bevonult német birodalmi állampolgárok hátrahagyott családtagjainak segítésére. Ugyanilyen összeget adományoztak a Brünnben működő hasonló célt szolgáló jótékony szervezetnek. A HasSI Hitelbank. Az országos hadsegítő pénzügyi bizottság Széll Kálmán elnöklésével ma délután négy órakor ülést tartott, amelyen Kirchner Ármin altábornagyon kívül a bizottság tagjai részéről résztvettek: Wekerle Sándor, Hegedűs Lóránt, Korányi Frigyes báró, Krausz Simon, Madarassy-Beck Gyula báró, Madarassy-Beck Marcel báró, Lánczy Leó, Ullmann Adolf, Wälder Gyula, Szitányi Ödön, Hantos Elemér, Halász Sándor. A bizottság elsősorban a hadi hitelbank kérdésével foglalkozott, amelynek tervezetét Széll Kálmán ismertette. A tervezetről élénk vita indult meg, amelyben a bank működési köréről, vezetéséről és a vidéki szervek létesítéséről történt megállapodás. Élénk eszmecsere tárgya volt ezután a külfölddel szemben való követelések biztosításának kérdése. Wekerle Sándor indítványára a bizottság az igazságügy miniszterhez előterjesztéssel fordul, amelyben az intézkedések sürgősségét hangoztatja. A tervezet szerint a bank négy millió korona alaptőkével alakul,amelyet tizenkét fővárosi pénzintézet ad össze. A bank alaptőkéjének ötszörösét a jegybank hitelezné. A Hadi Hitelbank a napokban megkezdi működését. • Széll Kálmán ismertette azután a pénzintézetek kórházának ügyét és az erre vonatkozó intézkedéseket a bizottság jóváhagyóan tudomásul vette. Bécsből , jelentik: A hadikölcsönpénztár igazgatósága munkában van, hogy megállapítsa az intézet üzleti szabályait. Mindenekelőtt Bécsben és Prágában akarnak üzleti helyeket fölállítani. A hadikölcsönpénztár tudvalévően lombardkölcsönt fog nyújtani értékpapírokra és árukra. Ami az árukat illeti, elsősorban azok az áruk jönnek tekintetbe, amelyek ez idő szerint kiviteli nehézségekbe ütköznek, azonban beraktározhatók a nélkül, hogy a romlás veszedelmének volnának kitéve. Ebbe a kategóriába a cukron kívül valószínűen a szeszt és a fát fogják sorozni. Auguszta a sebesültek között. Auguszta királyi hercegasszony tegnap délután meglátogatta a XVI-os helyőrségi kórház I. és II. számú fiókkórházait. A fenséges asszonyt a XVI-os helyőrségi kórház főparancsnoka, Gerstl Lambert dr. főtörzsorvos, Szendrő és Gadány törzsorvos, fiókkórházparancsnok és Nády Ignác őrnagy, a kórház egészségügyi csapatparancsnoka fogadta. Auguszta királyi hercegasszony fölkereste az összes korosztályokban fekvő betegeket és sebesülteket és megajándékozta őket szivarral és cigarettával. Foglalkozott a királyi hercegasszony az orosz sebesültekkel is, majd a XVI-os fiókkórház sebesültjei iránt érdeklődött a főparancsnoknál. Ma, szerdán délelőtt Auguszta királyi hercegasszony udvarhölgyének kíséretében megjelent a Vörös Kereszt gyűjtőraktárának Papnövelde utcai helyiségeiben. A királyi hercegasszony a vezetőség kalauzolása mellett megtekintette a gyűjtőraktárban fölhalmozott készletet és megelégedését és elismerését nyilvánította a láttottakon. A betegekről és sebesültekről. A háború kitörése után úgy Budapesten, mint Bécsben Vörös Kereszt tájékoztató irodákat állítottak föl, amelyek a sebesült és beteg katonák hollétéről és állapotáról adnak fölvilágosulást. A bécsi hivatal öt hét alatt mintegy 180.000 írásbeli és 12.000 táviratikérdésre válaszolt. Tekintettel a kérdezősködések mind nagyobb számára, meg kell ismételni azt a kérést, hogy csak írott vagy távirati kérdést (választ fizetve) intézzenek a hivatalokhoz, mert minden szóbeli vagy telefon útján intézett kérdés csak akadályozza a munkát. Az írásbeli kérdésekre különösen az e célra kibocsátott Vörös Kereszt levelezőlapok alkalmasak. Értesítés a hadifoglyokról. A hadbavonult katonák családjait arról értesítjük, hogy a sebesültekről, elhunytakról vagy fogságba jutott katonákról megbízható hiteles közlést a jövőben is csupán a hadvezetőség hivatott tényezői adhatnak. Kórházak. Az egyetem Stomatológiai Klinikája Mária utcai épületében pompásan fölszerelt hadi kórházat állított föl Árkövy József dr. egyetemi tanár és Rottenbiller Ödön dr. kitűnő vezetésével. Elsősorban azokat a sebesülteket kezelik, akik állcsont- és szájsérülésekkel kerülnek fel a harctérről. Ezeknek a száma oly nagy, hogy a kórház nemsokára bővítésre szorul. A nemzeti munkapárt hadikórháza céljaira Madarassy-Beck Gyula báró képviselő ivén a következők adakoztak: Magyar Jelzálog-Hitelbank 3000 korona, a Magyar Agrár- és Járadék Bank és a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank 2000—2000 korona, Magyar Általános Takarékpénztár és Madarassy-Beck Gyula báró 1000—1000 korona. A Dunántúl egyik legnagyobb katonai kórházát Nagykanizsán rendezték be 1000 ággyal. A pompásan fölszerelt kórház vezetését Sándor Miklós dr. ezredorvos látja el s mellette nyolc orvos gondozza a betegeket. A máltai lovagrend saját vonalján többizben szállított nehéz sebesülteket a nagykanizsai tartalékkórházba. A rend részéről Hoeningen gróf titkos tanácsos ismételten elismerését fejezte ki a renden. Az országos katolikus legényegyesület a szállóját 15 lábbadozó katona részére rendezte be. E katonák ellátására pénzt, továbbá használt, de tiszta alsóruhát, hósapkát és egyéb melegszőrkét a legényegyesület. Adományok a kórházaknak. A közönség köréből a sebesült és beteg katonák részére természetben befolyt adományok helyes elosztása végett a közös hadügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a Magyar Vörös Kereszt Egyesület küldötteiből bizottság alakult, mely az adományok elosztásáról esetről-esetre rendelkezik. A sebesülteket és a betegeket kezelő magán és katonai kórházak vezetői fölhivatnak, hogy igényeiket a bizottsághoz hivatalosan (Magyar Vörös Kereszt Egyesület igazgatóságánál, Vár, Disz tér 1. sz.) közvetetlenül jelentsék be. , Aranyat — vasért. Az Aranyat — vasért mozgalom Miskolcon két hét alatt már 2700 gyűrűt szolgáltatott ki Miskolcon ésBorsod megye területén. A közművelődési egyesült e célra külön irodát szervezett. Az eddig beszolgáltatott értékek meghaladják a harmincezer koronát. Adományok: Magyar Egyesület (Bécs) 1050 korona, Urbán Lajos dr. 100 korona, Schey Pál báró a vágsellyei Vörös Kereszt-kórház részére 500 korona, nagyjakabfalvai római katolikus hívek 203 korona, W. Claussen György alkonzul 200 márka, Johann O. Tecklenberg (Geestemünde) 200 márka, a geestemündei osztrák és magyar konzulátus gyűjtése 628 korona. Perémy Imre dr. plébános 1000 korona, pesthidegkuti elüljáróság 93 korona 81 fillér, újvidéki református egyház 100 korona, Barta- Szabó Sándor dr. 100 korona. Az állásnélküli kereskedelmi alkalmazottak. “ Az állásnélküli magánalkalmazottakat segítő kuratóriumnál a következő cégek tisztviselőkara jelentette be, hogy október elsejétől kezdve 1 hónaponként fölajánlják fizetésük egy hányadát állástalan, kartársaik javára. Fürst Jakab fiai, Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. és budapesti fiókjai, nagyváradi fiók, délaknai kirendeltség, parajdi kirendeltség, marosújvári kirendeltség, sóvári kirendeltség, szigetkamarai kirendeltség, zágrábi kirendeltség, kisújszállási kirendeltség, pancsovai kirendeltség, szarvasi kirendeltség, váci fiók, soproni fiók, Fehér Miklós gépgyár-részvénytársaság, Fiumei Kereskedelmi Bank Részvénytársaság, Pozsonyi Kereskedelmi és Hitelbank, ifjabb Neumann M., Csáktornya, Szabadkai takarékpénztár és kereskedelmi részvénytársaság, Hunnia-gőzmalom, Dárda, Kőbányai gőztéglagyár, Chinoin-részvénytársaság, Újpest, Marosvölgyi fatermelő-részvénytársaság, Hungária Biztosító részvénytársaság, Katonai biztosító, Glógus kiadóvállalat részvénytársaság, Magyar vegyipari gépgyár részvénytársaság, Egyesült gipszgyárak részvénytársaság. A Vörös Keresztből. Háborús szilánkok. Budapest, szept. 30. Szénhiány Oroszországban. Mivel a dombrovai szénbányákat a német hadsereg elfoglalta, a doneci medence ez idő szerint egyetlen szénforrása az orosz birodalomnak. Az sem használható ki kellőképpen, mivel az orosz szénbányászat, melyet már a háború kitörése előtt folytonos válságok fenyegettek, a mozgósítás óta teljesen pang. Nagy a hiány munkáiban s a pénzügyi nehézségek is napról-napra növekednek. A meglevő szénkészlet nemsokára elfogy, aminek a hatása elsősorban a gyáripar megbénulásában fog mutatkozni, lehet azonban, hogy a szénhiány a vasúti forgalomra is hatással lesz. A harkovi szénbörze már többizben tanácskozott" ennek a roppant fontos kérdésnek a megoldásáról s több részletes tervet dolgozott ki. A hadvezetőség eddigelé a tervek egyikét sem fogadta el. A kérdés pénzügyi oldala is nehézséget okoz. A bányatulajdonosok a kormánytól folyvást hitelt kérnek és előleget a vasutak számára történő szállításokra. A hitelt rendszerint megtagadják. Az orosz állami bank készpénze máris oly kevés, hogy éppen csak a háborús költségre telik belőle. Gondoltak az oroszok arra is, hogy angol szenet hozatnak Arhangelszken keresztül. Ez a megoldás roppant drága és körülményes, a szállítás sem biztosítható. Lehetséges, hogy Oroszországot nemsokára a szénhiány is katasztrofális veszedelembe sodorja. A párisi áruházak. Annak, aki járt Párisban, örökké felejthetettlen marad a nagy áruházak nyüzsgő, tarka élete. A hatalmas, nyolc-kilenc emeletes paloták előtt végnélküli sora az autóknak és kocsiknak. Bent az óriás teremben, melyen emeletenként széles galériák futnak körül, ragyogó forgatagban sürög Páris hölgyvilága. A pultok mögött elegáns fiatalemberek s karcsú, bájos midinettek kínálják pompás portékájukat. A parisiennek életszükséglet a Grand magasine, az áruház. Itt igazítja meg toalettjét, itt vásárolja be, amire szüksége van. itt ropogtat egy-két szendvicset a büdében, itt olvassa a satte de lecture- ben a friss lapokat és végül itt tartja a randevúit. A Bon Marché, a Printemps, a Lafayette, a Dufayel áruházak a legnépszerűbbek Parisban, no meg a Louvre, amely a párisi nő számára mindig az áruházat és sohasem a múzeumot jelenti. A háború — mint a Corrière della Serai-ban olvassuk —egy, csapásra elsorvasztotta Páris virágzó üzleti életét. Az áruházakban alig lézeng valaki. A pult mögül eltűntek a fiatal árusítók, helyüket tisztes nénikék foglalták el. A parisienne helyett derék családanyádkát látunk, kik praktikus holmikat vásárolnak. Csizmát, flanellt és erős ruhaneműt. A könyvosztályban mindenki térképet kér. A leglátogatottabb osztálya az áruházaknak most nyílt meg: a kórházi cikkek raktára. Itt van még aránylag forgalom. Vatta, géz, karból és mindenféle kötözőszer most ugyancsak keresletnek örvend. A fényűzési cikkeiket por lepi. A kocsitábornak nyoma sincs. A finom halk beszéd, a párisi nő lágyan csengő hangja elhallgatott. Csak néha töri meg egy sóhajtás a komor, nyomasztó csendet. Carlyle Franciaország ellen. Semmi sem olyan visszatetszőebben a világfelfordulásban, mint Anglia szerepe. Tudtuk, hogy tagja az ántansnak, ismertük John Bull irigy természetét, ekkora önzést azonban még sem volt szabad róla föltenni. Pedig ez a háború nem népszerű a szigetországban sem s ezrével akadnak gentleman-ek, akik elitélik a St. James-palota elhamarkodottságát. Csak az a baj, hogy gyönge a józant elem Londonban. Már 1870-ben se sok hiányzott hozzá, hogy Anglia a német-francia háborúba beleavatkozzék. Erős párt kardoskodott a mellett, hogy a háborús királyság, a grand nation oldalára álljon, de akkor még élt Anglia lelkiismerete, élt Carlyle. A világhírű historikus 1870. november 11-én cikket irt a Times-be, melynek minden sara, minden szava aranyigazság. A híres cikk akikor elvette Anglia kedvét a francia ölelkezéstől, ma máig azonban, úgy látszik, elfeledkezett róla. X megfai