Budapesti Hírlap, 1914. október(34. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-04 / 245. szám

1914. október 4. Budapesti Bíblap 1245. «*; lében meggátolják. Valóságos revolverharc ke­letkezett, melyben több rendőr elesett vagy meg­sebesült. A kivándorlók közül tizenhat elesett, a többit lefegyverezték. A háború a tengeren és gyarmatokon. A tengeren. A Senta hőstette. Tr-teszt, okt. 3. A Patraszból ideérkezett Marienbad Lloyd­­gőzös utasai (a hajót tudvalévően angol hadi­hajók föltartóztatták) elmondták, hogy Patrasz­­ban a magyar-horvát tengerhajózási társaság Korona nevű gőzösével találkoztak. A Korona kapitánya elmondta, hogy Málta táján látta az egyesült angol-francia hajóhad nagy részét; azt is látta, a­midőn kisebb hajók két nagy hadi­hajót Máltába vontattak. Ez az a két hadihajó volt, a­melyet a montenegrói partok mentén ví­vott ütközetben a Zenta nevű kis cirkálónk megrongált és használhatatlanná tett. Keresik az Emden cirkálót. London, okt. 3. (Saját tudósítónktól.) A londoni sajtó­iroda közli, hogy huszonnégy angol és francia cirkáló az Emden német cirkáló felkutatásával van megbízva. Eddig 36 angol kereskedelmi hajó pusztult el. Rotterdam, okt. 3. (Saját tudósítónktól.) A hulli kikötőhiva­­tal közzéteszi az ellenséges hadihajók által szep­tember 30-áig elsülyesztett vagy megsemmisí­tett angol kereskedelmi hajók második listáját. Harminchat angol kereskedelmi hajót sorol föl ez a lista, mint eltüntet. A Dardanellák elzárása. Köln, okt. 3. (Saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitung jelenti Konstantinápolyból: A Tanin azt ajánlja a kormánynak, hogy a Dardanellákat a háború befejezése előtt ne nyissa meg, hogy ilyképpen a török főváros minden eshetőségre biztosítva legyen. Orosz aknák Fiume, okt. 3. A cári kormány tengerészeti minisztériuma a Fekete-tenger kikötőiben való közlekedést a magyar hajósvállalatok információja szerint kö­vetkezőképpen szabályozta: A Dnyepep Limanba (Kerszoni öböl) való behajózás napnyugától napkeltéig tilos. A ten­gerről érkező hajóknak a Kinburu földnyelv északi vége és a Berezán sziget közt képzelt vonalat átlépni tilos. Ha a tengerre kimenő ha­jók az otsahovi vizek nyugati határára nap­nyugta előtt egy órával érnek, a vesztegzár­­móló és az Otsahov közt levő vonalon a Niko­­lajevsk erőd mellett kötelesek a vasmacskát le­­bocsátani, így töltik az éjszakát és napkelte után kalauzhajóval vitetik magukat a tilos zónán keresztül. A Szebasztopol felé vivő vizeken aknák vannak lerakva. Kereskedelmi hajók ebbe a ki­kötőbe sem éjjel, sem nappal nem mehetnek be és az északi szélesség 44 fok 21 perc és a 44 fok 54 másodperc közt, valamint a keleti hosszúság 33 fok 11 perc és a 33 fok 51 perc közt levő területen nem mozoghatnak. Mielőtt a hadihajók a tilos területen áthajóznának, hadvezetőségi engedelmet kell felmutatniuk. A Kerts-Jenikale szorosban napnyugtától napkeltéig nem lehet hajózni. Azokat a hajó­kat, a­melyek a tilalomnak ellenszegülnek, ágyulövésekkel elsüllyesztik. A gyarmatokon: Csingtau ostroma. Berlin, okt. 3. Ha az eddig ismert, jórészt angol forrás­ból származó jelentéseket összefoglaljuk, me­lyek Csingtau ostromáról megjelentek, a követ­kező képet nyerjük: Az egyesült japán és angol csapatok az előretolt német csapatokkal folytatott jelenték­telen csatározás után szeptember 27-én a Lit­­sun folyóig jutottak. Itt jobbszárnyukat a belső kikötőből három német hajó bombázni kezdte, mire japán repülőgépek is beavatkoztak a küz­■ delembe. Egy repülőgép megsérült. Az ellenség vesztesége 150 halott, a németek vesztesége is­meretlen. E csaták alkalmával egy német ágyu­­naszád erősen és nagy hatással támogatta a né­met csapatokat. A japánok megtámadták ezt az ágyunaszádot, de az, úgy látszik, sértetlen ma­radt. Szeptember 28-án Csingtaut a szárazföl­dön körülzárták és egy japán sorhajóosztály megkezdte két német parti üteg bombázását, a­melyek hatásosan feleltek. A bombázás ered­ménye ismeretlen. Szeptember 29-én a szövet­ségesek seregei megkezdték a támadást az elő­retolt német állások ellen a német fővédelmi vonaltól négy angol mérföldnyi távolságban. A német csapatok egész erejük latbavetésével szálltak szembe a támadással, de háromszorosan felkészülve kell lennünk akkor, ha a háború végéhez közeledik. A nacio­­nalista lapok kijelentik, hogy Bulgáriának föl kell használnia a helyzetet és Szerbiától a mace­dóniai birtok kiadását kell követelnie. Mivel azonban a Szamouprava nyilatkozataiból kide­rül, hogy Szerbia ezekből a területekből önként nem hajlandó semmit sem kiadni, ennélfogva Bulgária számára csak egy út marad nyitva, úgy hogy fegyverrel oldja meg ezt a kérdést. A Politika ezt írja: A hadsereg lázasan várja a parancsot a határ átlépésére, hogy test­véreink szenvedéseinek véget vessen. Azután így folytatja a lap: A szerb kormánynak ama kísérlete, hogy Esszád basa utján megnyerje a mohamedán albánokat, hiábavalónak fog bizo­nyulni, mert Esszád basának már csak csekély befolyása van földjei közt. Az oroszbarátok mesterkedése. Szófia, okt. 3. (Saját tudósítónktól.) Az oroszbarát ellen­zéki pártok, a szocialista szindikalisták kivéte­lével már másodízben tesznek közzé kiáltványt, a­melyben a V­adoszlánov-kormány politikáját kemény bírálat alá veszik és valamennyi párt­ból alakuló koalíciós­­ kabinetet követelnek. Mindkét kiáltvány csak igen csekély hatást tett a népben, a­mely általában helyesli a kormány politikáját. Feltűnő, hogy az ellenzéki pártok szívósan megmaradnak izgatásuk mellett és a helyzetet nagyon veszedelmesnek tüntetik föl, jóllehet egyáltalán semmivel sem tudják bebi­zonyítani, hogy a mostani kormány kalandos politikát akar folytatni. Az a benyomás, hogy ezek a pártok külső befolyás alatt állanak és hogy Szavinszki orosz követ­keze van a dolog­ban, a­ki a sajtóban már ismételten megpró­bálta a nép politikai szenvedelmének fölkorbá­­csolását. A Narodna Prava korm­ánylap rávilágít az ellenzék kétkulacsosságára, a­melynek vezetői meg akarják téveszteni a népet, a­­mennyiben kiáltványukban Bulgária részéről a legszigorúbb semlegesség föntartását kívánják, pártlapjaik­ban ellenben Oroszországhoz való csatlakozást, sőt Oroszország érdekében folytatandó aktív politikát is követelnek. Katonák szabadságolása. Szófia, okt. 3. (Bolgár távirati ügynökség.) A király ukázt írt alá, a­mely szerint e hónap 14-től kezdve a zászló alatt álló csapatok két utolsó évfolyamát elbocsátják. Olaszország. Olasz előzékenység. Trieszt, okt. 3. A kereskedelmi és iparkamara közhírré teszi, hogy Olaszország megengedte, hogy az ok­tóber végén esedékes rizsszállítmányt Ausztriá­nak már most kiadják a vámhivatalok. Hamis ki? Valona megszállásáról. Budapest, okt. 3. Azt az egyes bécsi lapokban közölt hírt, hogy Olaszország meg fogja szállani Valonát, olasz hivatalos helyen — mint a Bud. Tud. hi­telesen megállapíthatja — kategórikusan meg­cáfolják. Törökország. Az aj bíráskodás. Konstantinápoly, okt. 3. Minthogy a Tanin közlése a külföldiek köreiben a konzuli bíráskodás föntartásáról azt a hitet ébresztette, hogy a kapitulációknak a GYENRUHÁK szőrmeszöpenyek, szőrmezubbonyok, s­örme­­mellények, hadi felszerelések, forgópisztolyok, töltények, Gyulay-táskak, lábszárövek, kardok, kardbo­ltos, kardkötők, tábori látcsövek, méreg alsóruhák, haskötők, hósa­lak, és melegítőn­, meleg- téli kertyük, lábszárvédők, hálózsákok, takarók, hátizsákok, nyakrav­alók­, rendjelek, érmek Tiller HHói* és Társa udvari szállítóknál 1H5693 Budapest, IV., Váci­ utca 35. sz. ,S.rjegyz.kH-anatra b*'.vnier.tvp A semleges országok. — Románia megőrzi semlegességét. — Bulgária Szerbia ellen. — Románia. Marad a mai politika. Bukarest, okt. 3. Ma a következő kormánykommünikét ad­ták ki: Az az eszmecsere, melyet Bratianu mi­niszterelnök, Marghiloman, a konzervatívok ve­zére és Take Joneszku, a demokraták vezére egymással folytatott, azzal az eredménnyel vég­ződött, hogy a koronatanács összehívása nem szükséges, mert Románia mai politikájának meg­változtatására ok nincs. Bratianu miniszterel­nök az eszmecserének ezt a megállapítását a ki­rály elé terjeszti. A német követ nyilatkozatot, Bukarest, okt. 3. Bratianu miniszterelnök látogatást tett a német követségen az új német követnél, Busche dr.-nál. A német kolónia heti összejövetele al­kalmával Busche dr. erre vonatkozóan a követ­kezőként nyilatkozott: — Egyelőre kizártnak kell tekintenünk azt, hogy Románia a szövetséges középkorópai ha­talmak ellen fegyvert fogjon. Nemcsak az okos­ság diktálja ezt, de pozitív okom is van rá, hogy e kijelentést megtegyem. Ez idő szerint nincs ok az aggodalomra. A barátságtalan tüntetés forrását pedig jól ismerjük és a miniszterelnök egyébként nekem sajnálatát fejezte ki a tünte­tések miatt. Bulgária, Harcias hang. Bécs, okt. 3. (Saját tudósítónktól.) A Südsl. Korr. je­­lenti Szófiából: A Narodna Prava kormánylap Közeleg a vég címmel vezető helyen ezt írja: Bulgáriának a világháború végleges likvi­dálásakor ügyelnie kell arra, hogy biztosítsa ma­gának azt a területszerzést, a­melyet minden bolgár ember szem előtt tart. Bulgária semleges­­ségi politikájának magától értetődően messzebb­menő célja van, mint az, hogy mostani birto­kunkat sértetlen."­ megtartsuk. Nekünk a nagy háború kezdetekor fölkészülve kellett lennünk. 7

Next