Budapesti Hírlap, 1914. október(34. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-06 / 247. szám

6 ' » —■ — ' " ...............wmmmI. m­i !■ ■■m.i. Budapesti Hírlap (247.67.) 1914. október 6. Fiath-művek ártatlanságukról azzal is bizony­ságot akarnak tenni, hogy a rablással vádolt mérnök ellen megtették a följelentést. Minden­esetre büntetés alá esnek a Fiath-művek már azért is, mert­ a tengeralattjáró hajót az ilyen próbautaknál elengedhetetlen bizalmi férfiak nélkül engedték útnak. A mérnök, hír szerint, az igazgatósághoz intézett levelében pártjának akaratával igyekezett igazolni tettét. Ez azon­ban bizonyára csak regényes, nacionalista mese. Az eltűnt naszád teljesen fegyvertelen volt, se fegyver, se lövőszer nem volt rajta és szénnel sem volt kellőképpen ellátva. Valószínű, hogy a mérnök Bassia felé vette útját. A vizsgálat cél­jából egy tengernagyot küldtek Speziába és hat torpedónaszád üldözi a megszökött tengeralatt­járót, de eredménytelenül. Róma, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) Az eltűnt tenger­alattjáró naszád kérdése mind bonyolultabbá válik. A kormány vissza fogja követelni a na­szádot, a­mely Bassia előtt áll és a­melyet ott valószínűen átadnak az oroszoknak. A naszádot Belloni, az olasz flotta volt kapitánya vezette el. Pusztulás a tenger©­. firmek az Adrián. Fiume, okt. 5. A tengerészeti hatóság a hajóstársaságok­kal közölte, hogy az Adrián való hajózás az ott elhelyezett úszóaknák miatt veszedelmes. Aknába ütközött angol gőzös. London, okt. 4. A Lloyds esztendei jelentése szerint a Dawson nevű angol gőzös Hullból Antwerpenbe menet, az október 3-ára virradó éjjel aknába ütközött és elsülyedt. A legénység közül kilencen eltűntek, nyolcat egy halászbárka megmentett és esztendőbe vitt. Elsülyesstett angol hajó. London, okt. 4. (Berlinen át érkezett.) A Reuter-ügynökség jelenti Valparaisóból. A Leipzig német cirkáló a csilei vizeken elsü­­lyesztette szeptember 15-én az Elsinor nevű an­gol olajszállító hajót. A legénységet Galápagos­­nál partra tették. a Dardanellák ügye. Ultimátum Törökországnak­ Berlin, okt. 4. A Vossische Zeitung római jelentése sze­rint az angol nagykövet kijelentette, hogy a hár­­mas kántánt a Dardanellák megnyitását ultimá­tum formájában követelte Törökországtól. Török intézkedés. Konstantinápoly, okt. 5. A porta a külföldi diplomáciai képvisele­tekhez intézett egyik körjegyzékében kifejti, hogy az ottomán tengerterületet a parttól hat kilométernyi távolságban lévő vonalig terjesz­tették ki. A Márvány-tenger teljes egészében a török területbe tartozik. A Dardanellákba és a Boszporusba vivő külső bejáratot illetőleg hat mérföldnyi átmérőjű területkört állapítottak meg. A kör középpontja a Kumkale-Sedilbar vonalon, illetve az Anatole-Fener-Romeli-Fener területen van. Az említett tilalmi zónán kívül a porta még más tiltott zónákat is fölsorol és ki­jelenti, hogy idegen hadihajók sem nappal, sem éjszaka a tiltott zónát nem érinthetik. Szóváltás az angol és az orosz nagykövet közt. Berlin, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) A Frankfurter Zei­tung jelenti Konstantinápolyból, hogy az ottani orosz és angol nagykövet között a Dardanellák elzárása kérdésében izgatott szóváltás volt. Oroszország azt veti Angliának szemére, hogy elsietett tengeri akciójával Oroszország érdekeit súlyosan károsította. A tudósító megbízható Az antant veresége. Köln, okt. 5. (Saját tudósitónktól.) A Kölnische Zeitung milánói távirata szerint a Giornale d’Italia egy londoni cikkelye nagyon pesszimisztikusan nyi­latkozik a franciák nyugaton való kilátásáról. Londoni katonai körök a franciák hősiessége el­lenére sem tartják valószínűnek a franciák va­lami nagy sikerét és nem hiszik, hogy a franciák még sokság ellen tudnak állni. A legközelebbi hadi események tekintetében Londonban egyál­talán nem áltatják magukat. Tudják azt is, hogy az orosz határon nagyszerű a német védelem. Az orosz tüzérség sokkal rosszabb a németnél. Nagy aggodalommal figyelik Törökország ma­gatartását is. Londonban egyáltalán megszűnt a bizakodás, álnok angolok. Berlin, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) Rómából föltétlenül megbízható forrásból az a hír érkezik, hogy Sir Edward Grey politikai küldetéssel bizalmi embert küldött Olaszországba, a­kinek az volt a fel­adata, hogy Olaszországot a hármas antant ol­dalán a háborúban való részvételre bírja rá. Minden döntés előtt elhatározta Sir Edward Grey, hogy mi fog történni a békekötéskor, így pél­dául az egész német flotta az angolok birtokába jutna. Különösen azért ajánlja Grey Olaszor­szágnak, hogy álljon a hármas ántant mellé, mert ezt ellensúlynak kívánja Franciaországgal szemben és a békekötéskor Olaszország javára és Franciaország kárára határeltolást óhajt ke­resztülvinni. Berlin, okt. 5. A Norden Alig. Ztg. Ackland angol külügyi helyettes államtitkárnak egy kopenhágai lapban Jagow német külügyi államtitkár kijelentései­hez fűzött megjegyzéseiről azt mondta, hogy Ackland válaszában kitér a fődolog elől. Grey nem arra az esetre ígérte támogatását Francia­­országnak, ha a németek Pár­is felé nyomulnak, vagy ha megsértik Belgium függetlenségét, ha­nem csak arra az esetre, ha a csatorna déli partját támadják meg. Ez igen lényeges és bizonysága annak, hogy Anglia a csatorna partvidéke ked­véért feláldozná Franciaországot és Belgiumot. Annak bizonyítására, hogy Anglia ösztönzi Bel­giumot, utal az angol fehér könyvre, melynek okmányai szerint Anglia felszólítja Belgiumot, hogy ne hallgassa meg Németországot, bármit is ígérne az arra az esetre, ha a semlegességet megsérti. Anglia egyidejűleg támogatásáról biz­tosítja Belgiumot. A lap a továbbiakban kifejti, hogy Grey egy Kardiffban mondott beszédében 1912-ben kifejtette, hogy az angol kormány megígérte Németországnak, hogy semmiféle háborúba nem fog beavatkozni és nem fog támogatni oly Németország ellen irányuló támadást, a­melyet nem Németország provokált. A német kormány nem tulajdonított sok értéket ennek az angol ki­jelentésnek és hogy milyen helyesen gondolko­dott, kitűnik abból, hogy Anglia résztvesz a te­­ tt hármas-ántánt veszedelme. — Angolországban látni kezdik a hármas-ántánt vereségét. — A kalmár angol perfid ajánlata francia szövetségese kárára. — A perzsák föllázadnak az oroszok ellen. A helyről arról értesül, hogy Oroszország egy sem­leges hadvezetőséggel nagyobb hadianyag-üzle­tet kötött. A szállítás a Dardanellák elzárása következtében részben lehetetlenné vált. Az antant hatalmainak minden fáradozása, hogy Törökország nyissa meg a Dardanellákat, hajó­törést szenvedett. Az angol aknák. Anglia és a semleges kereskedelem. London, okt. 5. A sajtóiroda közlése szerint a tengerészeti államtitkári hivatal a következő kommünikét teszi közzé: A németek által követett aknalerakó po­litika, kapcsolatban a tengeralattjáró naszádok működésével, az admiralitást katonai okokból ellenintézkedések megtételére kényszeríti. A kormány ezért engedélyet adott, hogy bizonyos területeken­ akanákat rakjanak le. Az akname­zők rendszerét erre nagy arányban kifejlesz­tették. A nem hadviselő államok hajói figyel­meztetésére az admiralitás közli, hogy mostan­tól kezdve hajókra veszedelmes az 51 fok 50 perc és 51 fok 40 perc északi szélesség, vala­mint az 1 fok 35 perc és 3 fok keleti hosszúság közé eső tengerfelületen közlekedni. Ezzel kapcsolatban az admiralitás emlé­keztet arra, hogy a német aknamezők déli határa 52 fok északi szélesség. Bár a fent megjelölt adatok körülírják a veszedelmes tengerfelületet, anég sem lehet bi­zonyossággal föltenni, hogy az említett zónától délre és északra a hajózás nem jár veszedelem­mel. Az angol hajók parancsot kaptak, hogy a Kelet felé vitorlázó hajókat figyelmeztessék a most lerakott aknamezőkre. E közléssel kapcsolatban a Wolff-ügynök­ség a következőkről értesül: Az angol admirali­­tásnak az az állítása, hogy a német aknamezők 52 fok szélességig terjednek, teljesen alaptalan koholmány. A német aknák csakis az angol par­tok mentén vannak. Angliának fent bejelentett eljárása, a­mellyel az Északi-tenger nemzetközi déli vizeit aknákkal inficiálja, flagráns megsér­ A gyarmatokon. Csingtau ostroma, London, okt. 5. Pekingből jelentik e hónap 2.iki kelettel. Az angol haderő Barnardiston tábornok parancs­noksága alatt nagy energiával folytatja a táma­dást Kiaucsau ellen. A német csapatok magába Csingtauba vonultak vissza, melynek erődjei éjjel-nappal működésben vannak. A tüzelés kü­lönösen a japán állások ellen irányul. Német aeroplánok ismételten megkísérlették, hogy ja­pán hadihajókat bombákkal elpusztítsanak. Az angolok és japánok előkészületeket tesznek döntő előrenyomulásra Csingtau ellen. Köln, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitung közli egy Csingtauban harcoló német katona levelét, a­melyben az foglaltatik, hogy az Ázsiá­ban lévő összes német védőkötelesek mind ösz­­szegyűltek Csingtauban. A Tiencinben és Pe­­kingben tartózkodó katonakötelesek már az első mozgósítási napon megérkeztek. A helyzet ko­moly s a németek nyugodtak és elszántak. A le­vél végén a levélíró ezt mondja: „Aliig föl va­gyunk fegyverkezve és az ellenség nem fogja egykönnyen Csingtaut megszerezhetni.“ Kiutasított németek. Amszterdam, okt. 5. A Saigonban lakó német alattvalókat ki­utasították. Jávában szeretetteljes fogadásban részesítik a kiutasított németeket Buitenborg­­ban bizottság alakult mely két házat állított föl a hajléktalanul maradt németek részére, tése a nemzetközi jognak. Különben is az emlí­tett intézkedés nem Németországot károsítja, hanem a semleges államokat, első­sorban Hol­landiát. Amerika tiltakozása. Köln, okt. 5. Idevaló lapok jelentik Newyorkból, hogy az északamerikai kormány elhatározta, hogy a semleges kereskedelemnek Anglia által történő korlátozása ellen tiltakozó lépést tesz.

Next