Budapesti Hírlap, 1914. október(34. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-06 / 247. szám
6 ' » —■ — ' " ...............wmmmI. mi !■ ■■m.i. Budapesti Hírlap (247.67.) 1914. október 6. Fiath-művek ártatlanságukról azzal is bizonyságot akarnak tenni, hogy a rablással vádolt mérnök ellen megtették a följelentést. Mindenesetre büntetés alá esnek a Fiath-művek már azért is, mert a tengeralattjáró hajót az ilyen próbautaknál elengedhetetlen bizalmi férfiak nélkül engedték útnak. A mérnök, hír szerint, az igazgatósághoz intézett levelében pártjának akaratával igyekezett igazolni tettét. Ez azonban bizonyára csak regényes, nacionalista mese. Az eltűnt naszád teljesen fegyvertelen volt, se fegyver, se lövőszer nem volt rajta és szénnel sem volt kellőképpen ellátva. Valószínű, hogy a mérnök Bassia felé vette útját. A vizsgálat céljából egy tengernagyot küldtek Speziába és hat torpedónaszád üldözi a megszökött tengeralattjárót, de eredménytelenül. Róma, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) Az eltűnt tengeralattjáró naszád kérdése mind bonyolultabbá válik. A kormány vissza fogja követelni a naszádot, amely Bassia előtt áll és amelyet ott valószínűen átadnak az oroszoknak. A naszádot Belloni, az olasz flotta volt kapitánya vezette el. Pusztulás a tenger©. firmek az Adrián. Fiume, okt. 5. A tengerészeti hatóság a hajóstársaságokkal közölte, hogy az Adrián való hajózás az ott elhelyezett úszóaknák miatt veszedelmes. Aknába ütközött angol gőzös. London, okt. 4. A Lloyds esztendei jelentése szerint a Dawson nevű angol gőzös Hullból Antwerpenbe menet, az október 3-ára virradó éjjel aknába ütközött és elsülyedt. A legénység közül kilencen eltűntek, nyolcat egy halászbárka megmentett és esztendőbe vitt. Elsülyesstett angol hajó. London, okt. 4. (Berlinen át érkezett.) A Reuter-ügynökség jelenti Valparaisóból. A Leipzig német cirkáló a csilei vizeken elsülyesztette szeptember 15-én az Elsinor nevű angol olajszállító hajót. A legénységet Galápagosnál partra tették. a Dardanellák ügye. Ultimátum Törökországnak Berlin, okt. 4. A Vossische Zeitung római jelentése szerint az angol nagykövet kijelentette, hogy a hármas kántánt a Dardanellák megnyitását ultimátum formájában követelte Törökországtól. Török intézkedés. Konstantinápoly, okt. 5. A porta a külföldi diplomáciai képviseletekhez intézett egyik körjegyzékében kifejti, hogy az ottomán tengerterületet a parttól hat kilométernyi távolságban lévő vonalig terjesztették ki. A Márvány-tenger teljes egészében a török területbe tartozik. A Dardanellákba és a Boszporusba vivő külső bejáratot illetőleg hat mérföldnyi átmérőjű területkört állapítottak meg. A kör középpontja a Kumkale-Sedilbar vonalon, illetve az Anatole-Fener-Romeli-Fener területen van. Az említett tilalmi zónán kívül a porta még más tiltott zónákat is fölsorol és kijelenti, hogy idegen hadihajók sem nappal, sem éjszaka a tiltott zónát nem érinthetik. Szóváltás az angol és az orosz nagykövet közt. Berlin, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) A Frankfurter Zeitung jelenti Konstantinápolyból, hogy az ottani orosz és angol nagykövet között a Dardanellák elzárása kérdésében izgatott szóváltás volt. Oroszország azt veti Angliának szemére, hogy elsietett tengeri akciójával Oroszország érdekeit súlyosan károsította. A tudósító megbízható Az antant veresége. Köln, okt. 5. (Saját tudósitónktól.) A Kölnische Zeitung milánói távirata szerint a Giornale d’Italia egy londoni cikkelye nagyon pesszimisztikusan nyilatkozik a franciák nyugaton való kilátásáról. Londoni katonai körök a franciák hősiessége ellenére sem tartják valószínűnek a franciák valami nagy sikerét és nem hiszik, hogy a franciák még sokság ellen tudnak állni. A legközelebbi hadi események tekintetében Londonban egyáltalán nem áltatják magukat. Tudják azt is, hogy az orosz határon nagyszerű a német védelem. Az orosz tüzérség sokkal rosszabb a németnél. Nagy aggodalommal figyelik Törökország magatartását is. Londonban egyáltalán megszűnt a bizakodás, álnok angolok. Berlin, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) Rómából föltétlenül megbízható forrásból az a hír érkezik, hogy Sir Edward Grey politikai küldetéssel bizalmi embert küldött Olaszországba, akinek az volt a feladata, hogy Olaszországot a hármas antant oldalán a háborúban való részvételre bírja rá. Minden döntés előtt elhatározta Sir Edward Grey, hogy mi fog történni a békekötéskor, így például az egész német flotta az angolok birtokába jutna. Különösen azért ajánlja Grey Olaszországnak, hogy álljon a hármas ántant mellé, mert ezt ellensúlynak kívánja Franciaországgal szemben és a békekötéskor Olaszország javára és Franciaország kárára határeltolást óhajt keresztülvinni. Berlin, okt. 5. A Norden Alig. Ztg. Ackland angol külügyi helyettes államtitkárnak egy kopenhágai lapban Jagow német külügyi államtitkár kijelentéseihez fűzött megjegyzéseiről azt mondta, hogy Ackland válaszában kitér a fődolog elől. Grey nem arra az esetre ígérte támogatását Franciaországnak, ha a németek Páris felé nyomulnak, vagy ha megsértik Belgium függetlenségét, hanem csak arra az esetre, ha a csatorna déli partját támadják meg. Ez igen lényeges és bizonysága annak, hogy Anglia a csatorna partvidéke kedvéért feláldozná Franciaországot és Belgiumot. Annak bizonyítására, hogy Anglia ösztönzi Belgiumot, utal az angol fehér könyvre, melynek okmányai szerint Anglia felszólítja Belgiumot, hogy ne hallgassa meg Németországot, bármit is ígérne az arra az esetre, ha a semlegességet megsérti. Anglia egyidejűleg támogatásáról biztosítja Belgiumot. A lap a továbbiakban kifejti, hogy Grey egy Kardiffban mondott beszédében 1912-ben kifejtette, hogy az angol kormány megígérte Németországnak, hogy semmiféle háborúba nem fog beavatkozni és nem fog támogatni oly Németország ellen irányuló támadást, amelyet nem Németország provokált. A német kormány nem tulajdonított sok értéket ennek az angol kijelentésnek és hogy milyen helyesen gondolkodott, kitűnik abból, hogy Anglia résztvesz a te tt hármas-ántánt veszedelme. — Angolországban látni kezdik a hármas-ántánt vereségét. — A kalmár angol perfid ajánlata francia szövetségese kárára. — A perzsák föllázadnak az oroszok ellen. A helyről arról értesül, hogy Oroszország egy semleges hadvezetőséggel nagyobb hadianyag-üzletet kötött. A szállítás a Dardanellák elzárása következtében részben lehetetlenné vált. Az antant hatalmainak minden fáradozása, hogy Törökország nyissa meg a Dardanellákat, hajótörést szenvedett. Az angol aknák. Anglia és a semleges kereskedelem. London, okt. 5. A sajtóiroda közlése szerint a tengerészeti államtitkári hivatal a következő kommünikét teszi közzé: A németek által követett aknalerakó politika, kapcsolatban a tengeralattjáró naszádok működésével, az admiralitást katonai okokból ellenintézkedések megtételére kényszeríti. A kormány ezért engedélyet adott, hogy bizonyos területeken akanákat rakjanak le. Az aknamezők rendszerét erre nagy arányban kifejlesztették. A nem hadviselő államok hajói figyelmeztetésére az admiralitás közli, hogy mostantól kezdve hajókra veszedelmes az 51 fok 50 perc és 51 fok 40 perc északi szélesség, valamint az 1 fok 35 perc és 3 fok keleti hosszúság közé eső tengerfelületen közlekedni. Ezzel kapcsolatban az admiralitás emlékeztet arra, hogy a német aknamezők déli határa 52 fok északi szélesség. Bár a fent megjelölt adatok körülírják a veszedelmes tengerfelületet, anég sem lehet bizonyossággal föltenni, hogy az említett zónától délre és északra a hajózás nem jár veszedelemmel. Az angol hajók parancsot kaptak, hogy a Kelet felé vitorlázó hajókat figyelmeztessék a most lerakott aknamezőkre. E közléssel kapcsolatban a Wolff-ügynökség a következőkről értesül: Az angol admiralitásnak az az állítása, hogy a német aknamezők 52 fok szélességig terjednek, teljesen alaptalan koholmány. A német aknák csakis az angol partok mentén vannak. Angliának fent bejelentett eljárása, amellyel az Északi-tenger nemzetközi déli vizeit aknákkal inficiálja, flagráns megsér A gyarmatokon. Csingtau ostroma, London, okt. 5. Pekingből jelentik e hónap 2.iki kelettel. Az angol haderő Barnardiston tábornok parancsnoksága alatt nagy energiával folytatja a támadást Kiaucsau ellen. A német csapatok magába Csingtauba vonultak vissza, melynek erődjei éjjel-nappal működésben vannak. A tüzelés különösen a japán állások ellen irányul. Német aeroplánok ismételten megkísérlették, hogy japán hadihajókat bombákkal elpusztítsanak. Az angolok és japánok előkészületeket tesznek döntő előrenyomulásra Csingtau ellen. Köln, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitung közli egy Csingtauban harcoló német katona levelét, amelyben az foglaltatik, hogy az Ázsiában lévő összes német védőkötelesek mind öszszegyűltek Csingtauban. A Tiencinben és Pekingben tartózkodó katonakötelesek már az első mozgósítási napon megérkeztek. A helyzet komoly s a németek nyugodtak és elszántak. A levél végén a levélíró ezt mondja: „Aliig föl vagyunk fegyverkezve és az ellenség nem fogja egykönnyen Csingtaut megszerezhetni.“ Kiutasított németek. Amszterdam, okt. 5. A Saigonban lakó német alattvalókat kiutasították. Jávában szeretetteljes fogadásban részesítik a kiutasított németeket Buitenborgban bizottság alakult mely két házat állított föl a hajléktalanul maradt németek részére, tése a nemzetközi jognak. Különben is az említett intézkedés nem Németországot károsítja, hanem a semleges államokat, elsősorban Hollandiát. Amerika tiltakozása. Köln, okt. 5. Idevaló lapok jelentik Newyorkból, hogy az északamerikai kormány elhatározta, hogy a semleges kereskedelemnek Anglia által történő korlátozása ellen tiltakozó lépést tesz.