Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)
1915-03-01 / 60. szám
1915. március X. BUDAPESTI HÍRLAP (60. o.) hogy szembeszálljon a veszedelemmel, amely ott az angol gőzösökre leselkedik. Dolgoznak a búvárhajók. Fária: febr. 28. A Matin jelenti Dieppeből, hogy Saint Valery-sur-Somme mellett egy angol kereskedelmihajó torpedólövést kapott. Drágul a szállítás, London, febr. 28. A Daily Telegraph tengeri biztosítási szakértője írja: A legutóbbi veszteségeket a biztosító intézetek ugyan a hadibiztosítás szükséges kisérő jelenségeinek tekintik, a díjtételek azonban tegnap határozottan drágábbak voltak, különösen azokra a szállítmányokra, amelyek Londonba, a keleti part kikötőibe, Franciaország északi kikötőibe vannak rendelve. Félsiem az aknától, Berlin, febr. 28. A holland gőzhajózási társaság — a Hamburger Fremdenblatt rotterdami jelentése szerint — elbocsátotta az Amstelstroom gőzös személyzetének azon tagjait, akik vonakodtakAngliába utazni. E miatt a társaság matrózai mind megkezdték a sztrájkot s kijelentették, hogy csak új feltételekkel állanak ismét munkába. Az amerikai indítvány, Berlin, febr. 28. A Daily News jelenti Washingtonból,hogy tegnap még nem érkezett válasz Angliától vagy Németországtól az indítványára, melyet az amerikai kormány, mint hiszik, mind a két országnak Németország polgári lakosságának élelmezése tárgyában megtett. A washingtoni külügyi hivatalban azonban azt hiszik, hogy Németország kész lesz elfogadni azokat az alapelveket, amelyeket az amerikai javaslatok tartalmaznak. E kérdés eldöntése valóban Anglia magatartásától függ. A háború kitörése ót ez az első eset, hogy a washingtoni kormány mögött nem áll osztatlanul a közvélemény. Attól tartanak, hogy az amerikai kormány kedvezni fog Németországnak, amennyiben a blokád megszüntetése érdekében javaslatokat tesz, amelyek a német polgári lakosságot megszabadítják a nyomástól, de a háború tartamát meghosszabbítják. London, febr. 28. A Central News jelenti. Wilson elnök jegyzékének szövegét a Németországban való élelmiszerbehozatal tilalmára vonatkozóan még mindig titokban tartják. Grey ebben a tárgyban tanácskozott az amerikai nagykövettel. Később a jegyzéket Asquith miniszterelnök elé terjesztették. Tegnap egybehívták a minisztertanácsot, hogy megtárgyalják a jegyzéket azokkal a represszáriákkal együtt, amelyeket a német búvárhajók blokádjával szemben alkalmazni szándékoznak. A Dácia és a lázon, Berlin, febr. 28. A B. Z. am Mittag jelenti Amszterdamból, hogy egy francia cirkáló a Dácia gyapotszállító gőzöst a csatornában föltartóztatta és Bresztbe vitte. London, febr. 28. A Jázon amerikai hajó, amely karácsonyi ajándékokat vitt Belgiumba és a kiállításra szánt tárgyakat visz Szan-Franciszkóba, tegnap Brisztolból elindult. A hajót semmiféle támadás nem érte búvárhajók részéről, bár különösebb elővigyázati intézkedések nélkül haladt. alsóház tegnapi ülésén azt a nézetét fejezte ki, hogy az Asquith György vezetése alatt legutóbb szervezett kormánybizottság képes lesz a fölmerült nézetkülönbségeket elintézni. Bowerman szerint a munkások érdekeit a legjobban úgy lehet érvényesíteni, ha a munkaadókkal való viszályaik dolgában ilyen bizottság döntene. Mindezekben a viszályokban a közvélemény olyan tényező, amelynek figyelmen kívül hagyása nem volna okos dolog. Ultimátum a sztrájkolóknak. London, febr. 28. A Times jelentése szerint a kormány a Clyde-kerület sztrájkolóihoz ultimátumfélyt intézett, amennyiben Asquith Györgyhöz, a műszaki és hajóépítő vállalatokban alkalmazott munkások középponti bizottsága elnökéhez intézett levelében felszólítja a munkásokat, hogy hétfőn álljanak munkába, mert sztrájkjuk fontos hadiszállításokat késleltet. A munka újravaló megkezdése után a vitás kérdéseket döntőbíróság elé utalja. A kormány ily módon akarta a döntést kezébe venni. A munkásvezérek a kormány lépése miatt aggódnak, mert egyáltalán nem bizonyos, vájjon a sztrájkolók engedelmeskednek-e az ultimátumnak. A munkaadók a dolgok áj alakulásában az egyetlen kivezető utat látják, amely a kormánynak rendelkezésére állt. A tengerészek sztrájkja. Berlin, febr. 28. A Taegliche Rundschau jelenti Hágából. A Sunderland Post szerint az angol tengerészek sztrájk- és bérmozgalma sokkal nagyobb arányú, mint az eddigi jelentések feltüntették. Tyne-ban, Humber-ban és a Themsében több mint 130 hajó vesztegel, mert legénységük nem akart hajóra szállni. A tengerészek mozgalmának azonban állítólag nem a búvárhajóktól való félelem az oka, mert hiszen — mint mondják — az angol tengerész semmitől sem fél. A munkásmozgalom. A parlament aggodalma. London, febr. 28. A Daily Telegraph parlamenti tudósítója írja: Az észak-angliai munkáskörök mozgolódása az alsóház mindkét pártjában aggodalmat kelt. Sokan csodálkoznak, hogy ilyen válságos pillanatban százezer munkás sztrájkjától kell tartani. Dowerman, a Trade Union titkára, az örey felel. interpelláció az alsóházban. London, febr. 28. Az alsóházban Jowett munkáspárti kérdést intézett Sir Edward Greyhez, hogy bár a francia-orosz szövetség megállapodásait nem ismerte, miért nem közölte a francia kormánynyal, hogy Németország nem fogja megtámadni Franciaországot, ha Nagybritannia garantálja Franciaország semlegességét. Grey az angol fehér könyv 105. számú okmányára hívta föl Jowett figyelmét, amelyből kitűnik, hogy az angol kormány, bár a francia-orosz szövetség megállapodásait nem ismerte, mégis tudta, hogy a francia kormány nem követhet semleges magatartást, ha Németország és Ausztria és Magyarország Oroszországot megtámadná. A francia kormány előzően, július 30-án kijelentette, hogy, az a javaslat, amelyet két nappal később valóban megtett Németország, teljesen elfogadhatatlan. Ezt nem tekintve, — folytatta Grey — úgy gondolom, általánosan ismert dolog, hogy ezek az európai szövetségek kötelezik az egyik hatalmat, hogy a másik hatalom mellé álljon, különösen, ha azt az egy hatalmat más két hatalom támadja meg. Jowett azután megkérdezte, hogy Ghurchillnak a Matin-ban intervju formájában kifejezett nézete, hogy Nagy-Britannia a végsőkig küzdeni fog, még ha Franciaország és Oroszország abbahagyják is a küzdelmet, a kormány beleegyezésével és helyeslésével látott-e napvilágot? Asquith miniszterelnök a következő választ adta e kérdésre: Churchill a szóbanforgó intervjúban azt is kijelentette, hogy ilyen esetet egyáltalán nem tud elképzelni. Én teljesen egy véleményen vagyok vele és semmi okom sincs, hogy a Matin-ban kifejezésre juttatott véleményétől eltérő álláspontot foglaljak el. A Japánok, Kína és India. — Az indiai lázadás. — Anglia szánalmas magatartása a japán-kínai öszszeütközésben. — Megegyezés a Japánokkal. — A japán segítség ára. — A Japánok rendet csinálnak. Pétervár, febr. 28. A Rjecs jelenti Szingapóréból e hónap 20-iki kelettel. Japán katonák megszállották a lázongó indiai csapatok kaszárnyáit és a menekülő indiai katonákat üldözőbe vették. A Japánok Indiában. Frankfurt, febr. 28. ( Saját adó sitónktól) A Frankf.tg. ir.ia. Néhány nappal ezelőtt a szükséges tartózkodással rámutattunk arra a washingtoni kormánykörökben elterjedt hírre, amely szerint Japánország Angolország kérésére Indiában csapatokat szállított partra. A Szingaporéban történt legújabb események ezt a hír bizonyos tekintetben megerősítik. A Reuter-ügynökség szerint ott japán tengerészcsapatok szállottak partra, hogy leverjék egy indiai ezred lázadását. A dolognak azonban az a színezete van, mintha az indiai kikötőkben japán hadihajók állomásoznának, hogy nyugtalanság esetén mindjárt beavatkozhassanak. Ez magyarázza meg Angolország szánalmas magatartását a mostani japán-kínai konfliktusban. Angolország nincs abban a helyzetben, hogy tiltakozzék a japán követelések ellen, mert a japán flotta India kapui előtt van. Ez összefüggésben utalunk a pekingi Yah-Lia-Jih-Pao jelentésére, amely kevéssel a háború kitörése után bejárta az egész európai sajtót. Ez a kínai újság azt állította, hogy Angolország Japánország segítségét kérte Indiában és ellenszolgáltatásul szabad kezet engedett neki Kínában. Akkor mindenki hihetetlennek mondta ezt a jelentést. Az események azonban most igazolják: a japánok Szingaporéban, a legnagyobb angol tengerentúli kikötőben, amely híd India és Ausztrália közt, elnyomtak egy indiai lázadást és Japánországnak most szabad keze van Kínában. Az indiai lázadás oka. Stokholm, febr. 28. (Saját tudósítónktól.) A Stockholms Dagblad katonai munkatársa az indiai katonáknak Szingaporéban való föllázadása alkalmából elsőbben is csodálkozását fejezi ki, hogy az angol cenzúra átengedte siklani ezt az angolokra nézve kellemetlen hírt, a dolog érdemére nézve pedig ama nézetét fejezi ki, hogy a legnagyobb kételkedéssel kell fogadni az angol lapok ama értelmezését, mintha a katonák lázadásának egyedüli oka az előmenetellel való elégedetlenségük lenne. Ez annál kevésbbé hihető, mert hiszen a város lakosságának egy része is a lázadókhoz csatlakozott. A japán-kínai tárgyalás, London, febr. 28 A Times jelenti Pekingből február 26-iki kelettel. A japán és kínai delegátusok mai konferenciáján a japánok késznek nyilatkoztak arra, hogy néhány később megállapítandó fontos helyet nemzetközi kikötőnek deklaráljanak. A Santungra vonatkozó három pont elintézésének elhalasztásába belementek. Azt hiszik, Japánország be fogja látni, hogy kívánatos e kérdések letárgyalását a há- 3 csupán bérharcról van szó. A nagyobb veszedelemre és kockázatra való tekintettel a munkások jogosultnak találják a követelt béremelést. Hozzájárul ehhez az élelmiszer drágulása is.