Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)
1915-03-23 / 82. szám
1915. március 23. BUDAPESTI Ilim? (S2.) tazó távolságból. A helyes távolság keresése nehéz problémának látszott. A gránátok vagy rövid távolságra a vízbe, vagy pedig túl messzire, Csanak Kaleh városba estek. Délután a bombázás 30. órakor épüet tetőpontját érte el, amikor a Bouvet francia sorhajó léket kapott és sülyedni kezdett, míg elülső részével ég felé emelkedett. A török erődök legénysége horvát kiáltásban tört ki Torpedónaszádok és más járóművek siettek a sülyedő hajó segítségére, de csak kevés embert menthettek meg, mert a hajó egyrészt aknába ütközött, másrészt a víz felett telibe találtak, aminél fogva a legsúlyosabban megrongálódott és gyorsan sülyedt. Néhány perccel későbben látták a tudósítók, hogy egy brit hajót török lövedék elülső fedélzetén talált. Letört árbóccal igyekezett a Dardanellák kijárata felé a hajó, ami nyilván a gép rongálás következtében percről-percre nehezebb lett. Röviddel azután egy másik brit hajót telibe találtak a fedélzet közepén és szintén el kellett távoznia a harc teréről. Délután négy óra negyvenöt perckor egy harmadik brit hajó is súlyosan megrongált állapotban a török ütegek őrületes tüzelése közben kénytelen volt elvonulni. A legsúlyosabb csapás volt a szövetségesekre, hogy a brit hajó kénytelen volt a török ütegek tüzelőhatásán belül a part felé jutni és ott megállani. Teljes egy órán át megkísérelték a szövetségesek, hogy ágyúikkal fedezzék a megsemmisítésnek kitett csatahajóit a míg azután nyolc teljes lövés megpecsételte e fáradozás hiábavalóságát. Ezután újabb tíz perce követelkeztettt a kínos visszavonuló harcnak. Végül a hajók golyózápor közben eljutottak a Dardanellák kijáratához. Az erődök tüzelése csak akkor szűnt meg, amíg az utolsó ellenséges hajó eltűnt a tűzvonalból. Ez a csata első ízben hozta a szövetségeseik hajóit hosszabb időre a török ágyúk tűzvonalába. Az eredmény a török tüzérség lövőbiztosságánál fogva rettenetes volt, míg az ellenség, holott megközelítően 2000 gránátot tüzelt, egyetlen üteget sem tudot elhallgattatni. A harc lefolyása a örök legénység bizalmát erősen fokozta. Mindannyian bizalommal néznek az események kifejlődése elé. Angol jelentések, Xrindon, márc. 22. (Reuters) Az admiralitás közli, hogy az úszóaknák által okozott veszteségek miatt a Dardanellák ellen való támadást félbe kellett hagyni. , London, márc. 22. A Morningpost bevallja, hogy az angol flotta a Dardanelláknál nagy veszteségeket szenvedett. A lap kérdésesnek mondja, hogy hadihajók sikerrel küzdhetnek-e meg szárazföldi erődítményekkel. Minthogy azonnlban a szövetségesek folytatják a Dardanellák bombázását, van még remény arra, hogy a hadműveletek sikerrel fognak járni, különösen ha a flottát erős szárazföldi hadsereg támogatja. Genf, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) Londonból érkezett magánjelentés szerint Churchill ezt mondta: — Mi azzal számoltunk, hogy tíz hajót fogunk elveszíteni. Nyugodtan várjuk tehát a jövő eseményeiket. London, márc. 22. A flenter-ügynökség jelenti, hogy az Amethyst cirkáló kettészakította Kilid Bahr és Khanak között a kábelt. Hat hadihajó a rossz idő miatt visszavonult Tenedesba. A visszavert flotta vesztesége. Milánó, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) A Giornale d'Italia az angol-francia flottát március 18-án ért veszteségről a következő adatokat kapta Aténből: Elsülyedt a Bouvet 12.000 tonnás francia páncélos hajó, az Irresistible 15.000 tonnás angol célos hajó, az Irresitible 15.000 tonnás angol páncélos hajó, az Óceán angol páncélos hajó és egy francia torpedóhajó. Harcképtelenné lett továbbá a Gaulois 11.000 tonnás francia páncélos hajó és a Cornwallis 14.000 tonnás angol páncélos hajó. A hajószemélyzetből háromezer ember meghalt, ezer megmenekült, néhány száz kiúszott a partra és fogságba jutott. Úgy látszik, hogy az angol és a francia admirálisok a bombázás folytatása előtt csapatokat akarnak partra szállítani, hogy az erődöket a szárazföld felől támadják King. Atén, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) Az ide érkezett két új angol sorhajón kívül még öt új francia csatahajót várnak. Tenedoszi és mitilenei jelentések szerint a szövetséges flotta veszteségei nagyobbak, mint eleinte hitték. Az Inflexible súlyosan megrongálva érkezett Tenedosz szigetének északi fokára, a Gaulois a Navria szigetnél horgonyoz, ahová komoly megrongálódások miatt kellett befutnia. Többé-kevésbbé megrongálódtak a Cornwall és a Prince Georges. A francia hajók közül pusztán a Charlemagne egészen sértetlen. A Bouvet-nak az elsülyedéskor csak hét altisztjét és 27 matrózát mentették meg, míg ötszáz ember a tengerbe veszett. Milánó, márc. 22. A Corriere della Sera tengerészeti szakértője az Irrevisible angol csatahajó elvesztését a török ágyuk eredményes működésére vezeti vissza. Általános az a vélemény, hogy a török ágyuk elvégezték kötelességüket, amit a szövetségesek flottájáról hasonló mértékben nem lehet mondani. Ezt bizonyítja Carden admirális elmozdítása is, akinek megbetegedése csak leplezni akarta az elmozdítást. A két páncélos elveszítése nagyon jelentős veszteség Franciaország számára, mert már nincs sok hajója, amelyet a Földközi-tenger nyugati partvidékéről eltávolíthatna-Milánó, márc. 22. A Secolo jelenti, hogy egy francia páncélos, amely részt vett a Dardanellák bombázásában, Máltába érkezett, hogy súlyos sérüléseit kijavítsák. Francia lapok véleménye, Páris, márc. 22. Az egész sajtó a Dardanellák elleni hadműveletekkel foglalkozik és nagy optimizmust mutat a tekintélyes veszteség mellett is, melyet elkerülhetetlennek mond. A Temps azon a véleményen van, hogy az elsülyesztett hajók olyan régiek voltak már, hogy tengeri ütközetben többé részt nem vehettek volna. Az elsülyesztett hajók pótlása már útban van. A három páncélos hajó elvesztésének semmi befolyása nincs a hadműveletekre, melyeket rendületlenül folytatni kell a tengerszoros bevételéig. A Matin azt mondja, hogy a szövetségesek lobogójának a tengerszoroson át Konstantinápolyig kell előrenyomulni. Franciaország és Anglia erre szavukat adták és szavukat meg is fogják tartani. A Journal azt mondja, hogy a veszteségek komolyak ugyan, de nem gyengítették meg a támadók harci erejét. A Figaro azon a véleményen van, hogy a hadműveleteket eddig minden várakozáson felül szerencsésen hajtották végre. Nem is várták azt, hogy a flotta egyetlen hajó elveszítése nélkül hatoljon be a szorosba. A veszteségek elszomorítók, de a kitűzött célt nem változtatják meg. A Dardanellákat elfoglaljuk és Konstantinápolyt meg fogjuk szállni. Valamennyi lap hangoztatja, hogy a szövetségesek elhatározták, hogy be fognak menni Konstantinápolyba és be is fognak menni. Páris, márc. 22. A Humanité írja: A Dardanellák bombázása egész sereg komoly problémát vetett felszínre.Ezeket a problémákat Franciaország közvéleményének figyelmesen szemügyre kell vennie. A keleti kérdéseket alapjukban érintik a mostani események. Nem szabad e kérdést elhamarkodva megítélni. Ezt annál is inkább hangoztatni kell, mert a francia sajtó egy része, elsősorban a Temps, oly módon vette fontolóra a tengerszorosok kérdésének megoldását, hogy Konstantinápoly nemzetközivé tételét véve alapul — Romániának és Bulgáriának a szükséges biztosítékokat nyújtanák érdekeik megóvására. Ennek a sajtónak hangja később megváltozott. A sajtó úgy írt, mintha a nemzetközivé tétel útján való megoldást végleg elvetették volna. Néhány cikk majdnem fenyegető hangot használt a balkáni államokkal szemben. Remélnünk kell, hogy ennek a sajtónak nézetei nem felelnek meg a szövetségesek szándékainak, mert ha így volna, ez megváltoztatná a háború célját és azt, eredményezné, hogy a semlegesek a legnagyobb nyugtalansággal tekintenének a semlegesekre és szívesebben hallgatnák meg a másik oldalról jövő csalogató szavakat. Ez anynyit jelentene, hogy föláldoznák a kis nemzetek jogait. A diplomáciának nyíltan kell beszélnie és nem szabad titokzatosan cselekednie. Okosan kell eljárni, de ki kell tartani ama jogalap mellett, amelyre a háború elején állottunk. Ez a győzelem morális biztosítéka, ez a hagyományos francia politika támasztéka. Ezt ne tévessze szem elől a francia diplomácia. Ők szent háboru. Az elenség kostolt hite. Konstantinápoly, márc. 22. A Milli távirati ügynökség a következőket közli: Az ellenség azzal tetszeleg magának, hogy fantasztikus híreket közöl állítólagos nézeteltérésekről, mely Enver basa hadügyminiszter és Talaat bég belügyminiszter között tört ki. Bár e hírnek lehetetlensége teljesen fölöslegessé teszi a cáfolatot, mégis föl vagyunk hatalmazva ez alkalommal kijelenteni, hogy a kormány egyes tagjai, valamint a kormány és a nemzet között a legteljesebb a harmónia. Az angolok Helyzete Kairóban. Rotterdam, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) A lapok kairói jelentése szerint pucs-kisérlet miatt bezárták a mecseteket és az iskolákat és a polgármestert Kairóból Port-Szaidba vitték. A francia gyarmaton. Genf, márc. 22. A madridi Imperial jelenti: Fezt és Marakest a franciák másodízben ürítették ki. Tangert is megint elhagyták az idegen konzulátusok. Páris, márc. 22. A Temps jelenti Madridból. Tangeri jelentés szerint a Jebala-kabilok, a Vadras és az Ambiera-törzs kivételével Raizulit szultánná kiáltották ki. A Liberal kifejti, hogy, a kormánynak Raizuli szultánná való proklamálása következtében nagyon kell vigyáznia, nehogy zavar támadjon a spanyol érdekzónában. Dato miniszterelnök néhány vjsáriírónak kijelentette, hogy eddig nem kapott hivatalos megerősítést Raizuli proklamálásáról. * A semleges országok. Bulgária és az oroszok. Berlin, márc. 22 (Saját tudósítónktól.) A 'Voss.- Ztg. jelentése szerint az orosz kormány kérdést intézett Bulgáriához, vájjon beleegyeznék abba, hogy Burgasz déli-bulgáriai kikötőben orosz csapatok szálljanak partra. Ezek a csapatok azután bolgár területen át Kirkilissze és Drinápoly ellen nyomulnának. Mindenki meg van győződve arról, hogy semmiféle bolgár kormány sohasem egyeznék bele önként abba, hogy az ország területén idegen csapatok vonuljanak keresztül. Erőszakos partraszállításról nem lehet szó, mert a burgaszi kikötő csakúgy mint a várnai észak-bulgáriai kikötő, a háború kezdete óta aknákkal el van zárva. Francia propaganda, Páris, márc. 22. A kamara külügyi bizottsága Leygues képviselőt bízta meg propaganda-bizottság szervezésével. E bizottság több csoportra oszolva, propaganda céljából bizonyos semleges államokba menne. A bizottság, melynek Leygues lesz az elnöke, legkésőbb kedden megalakul. A spanyolok, Madrid, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) A spanyolországi franciabarát propaganda sovinizmusa miatt éppen az ellenkező célt éri el. A spanyolországi falapok föl vannak háborodva az olyan cikkek miatt, amelyek azt fejtegetik, hogy a franciák hadicélja Németország földarabolása. Még a franciabarát Espana is így ír. A szövetségesek szimpátiánkra számítanak, de ha azt hiszik. 5