Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-03-23 / 82. szám

1915. március 23. BUDAPESTI Ilim? (S2­­.) tazó távolságból. A helyes távolság keresése nehéz problémának látszott. A gránátok vagy rövid távol­ságra a vízbe, vagy pedig túl messzire, Csanak Kaleh városba estek. Délután a bombázás 30. órakor ép­üet tetőpontját érte el, a­mikor a Bouvet francia sor­hajó léket kapott és sülyedni kezdett, míg elülső részével ég felé emelkedett. A török erődök legény­sége horvát kiáltásban tört ki Torpedónaszádok és más járó­művek siettek a sülyedő hajó segítségére, de csak kevés embert menthettek meg, mert a hajó egyrészt aknába ütközött, másrészt a víz felett telibe találta­k, a­minél fogva a legsúlyosabban megrongá­lódott és gyorsan sülyedt. Néhány perccel későbben lát­ták a tudósítók, hogy egy brit hajót török lövedék elülső fedélzetén talált. Letört árbóccal igyekezett a Dardanellák kijá­rata felé a hajó, a­mi nyilván a gép rongálás követ­keztében percről-percre nehezebb lett. Röviddel azután egy másik brit hajót telibe találtak a fedélzet közepén és szintén el kellett távoznia a harc teré­ről. Délután négy óra negyvenöt perc­kor egy har­­madik brit hajó is súlyosan megrongált állapotban a török ütegek őrületes tüzelése közben kénytelen volt elvonulni. A legsúlyosabb csapás volt a szövet­ségesekre, hogy a brit hajó kénytelen volt a török ütegek tüzelőhatásán belül a par­t felé jutni és ott megállani. Teljes egy órán át megkísérelték a szö­vetségesek, hogy ágyúikkal fedezzé­k a megsemmisí­tésnek kitett csatahajóit a míg azután nyolc teljes lövés megpecsételte e fáradozás hiábavalóságát. Ezután úja­bb tíz perce követelkeztettt a kínos visszavonuló harcnak. Végül a hajók golyózápor közben eljutottak a Dardanellák kijáratához. Az erő­dök tüzelése csak akkor szűnt meg, a­míg az utolsó ellenséges hajó eltűnt a tűzvonalból. Ez a csata első ízben hozta a szövetségeseik ha­jóit hosszabb időre a török ágyúk tűzvonalába. Az eredmény a török tüzérség lövőbiztosságánál fogva rettenetes volt, míg az ellenség, holott megközelí­tően 2000 gránátot tüzelt­­, egyetlen üteget sem tu­dot elhallgattatni. A harc lefolyása a örök legénység bizalmát erősen fokozta. Mindannyian bizalommal néznek az események kifejlődése elé. Angol jelentések, Xrindon, márc. 22. (Reuters) Az admiralitás közli, hogy az úszó­aknák által okozott veszteségek miatt a Dardanellák ellen v­aló támadást félbe kellett hagyni. , London, márc. 22. A Morningpost bevallja, hogy az angol flotta a Dardanelláknál nagy veszteségeket szen­vedett. A lap kérdésesnek mondja, hogy hadiha­jók sikerrel küzdhetnek-e meg szárazföldi erő­dítményekkel. Minthogy azonnlba­n a szövetsége­sek folytatják a Dardanellák bombázását, van még remény arra, hogy a hadműveletek sikerrel fognak járni, különösen ha a flottát erős szá­razföldi hadsereg támogatja. Genf, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) Londonból érkezett magánjelentés szerint Churchill ezt mondta: — Mi azzal számoltunk, hogy tíz hajót fo­gunk elveszíteni. Nyugodtan várjuk tehát a jövő eseményeiket. London, márc. 22. A flenter-ügynökség jelenti, hogy az Ame­thyst cirkáló kettészakította Kilid Bahr és Kha­nak között a kábelt. Hat hadihajó a rossz idő miatt visszavonult Tenedesba. A visszavert flotta vesztesége. Milánó, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) A Giornale d'Italia az angol-francia flottát március 18-án ért vesz­teségről a következő adatokat ka­pta Aténből: Elsülyedt a Bouvet 12.000 tonnás francia pán­célos hajó, az Irresistible 15.000 tonnás angol célos hajó, az Irresitible 15.000 tonnás angol páncélos hajó, az Óceán angol páncélos hajó és egy francia torpedóhajó. Harcképtelenné lett továbbá a Gaulois 11.000 tonnás francia páncé­los hajó és a Cornwallis 14.000 tonnás angol pán­célos hajó. A hajószemélyzetből háromezer em­ber meghalt, ezer megmenekült, néhány száz kiúszott a partra és fogságba jutott. Úgy lát­szik, hogy az angol és a francia admirálisok a bombázás folytatása előtt csapatokat akarnak partra szállítani, hogy az erődöket a szárazföld felől támadj­á­k K­ing. Atén, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) Az ide érkezett két új angol sorhajón kívül még öt új francia csata­hajót várnak. Tenedoszi és mitilenei jelentések szerint a szövetséges flotta veszteségei nagyob­bak, mint eleinte hitték. Az Inflexible súlyosan megrongálva érkezett Tenedosz szigetének északi fokára, a Gaulois a Navria szigetnél horgonyoz, a­hová komoly megrongálódások miatt kellett befutnia. Többé-kevésbbé megrongálódtak a Cornwall és a Prince Georges. A francia hajók közül pusztán a Charlemagne egészen sértetlen. A Bouvet-nak az elsülyedéskor­ csak hét altiszt­jét és 27 matrózát mentették meg, míg ötszáz ember a tengerbe veszett. Milánó, márc. 22. A Corriere della Sera tengerészeti szakér­tője az Irrevisible angol csatahajó elvesztését a török ágyuk eredményes működésére vezeti vissza. Általános az a vélemény, hogy a török ágyuk elvégezték kötelességüket, a­mit a szövet­ségesek flottájáról hasonló mértékben nem lehet mondani. Ezt bizonyítja Carden admirális el­mozdítása is, a­kinek megbetegedése csak lep­lezni akarta az elmozdítást. A két páncélos el­veszítése nagyon jelentős veszteség Franciaország számára, mert már nincs sok hajója, a­melyet a Földközi-tenger nyugati partvidékéről eltávolít­hatna-Milánó, márc. 22. A Secolo jelenti, hogy egy francia páncé­los, a­mely részt vett a Dardanellák bombázásá­ban, Máltába érkezett, hogy súlyos sérüléseit kijavítsák. Francia lapok véleménye, Páris, márc. 22. Az egész sajtó a Dardanellák elleni hadmű­veletekkel foglalkozik és nagy optimizmust mu­tat a tekintélyes veszteség mellett is, melyet elke­rülhetetlennek mond. A Temps azon a véleményen van, hogy az elsülyesztett hajók olyan régiek voltak már, hogy tengeri ütközetben többé részt nem vehettek volna. Az elsülyesztett hajók pótlása már útban van. A három páncélos hajó elvesztésének semmi befo­lyása nincs a hadműveletekre, melyeket rendületle­nül folytatni kell a tengerszoros bevételéig. A Matin azt mondja, hogy a szövetségesek lo­bogójának a tengerszoroson át Konstantinápolyig kell előrenyomulni. Franciaország és Anglia erre szavukat adták és szavukat meg is fogják tartani. A Journal azt mondja, hogy a veszteségek ko­molyak ugyan, de nem gyengítették meg a támadók harci erejét. A Figaro azon a véleményen van, hogy a had­műveleteket eddig minden várakozáson felül szeren­csésen hajtották végre. Nem is várták azt, hogy a flotta egyetlen hajó elveszítése nélkül hatoljon be a szorosba. A veszteségek elszomorítók, de a kitű­zött célt nem változtatják meg. A Dardanellákat elfoglaljuk és Konstantinápolyt meg fogju­k szállni. Valamennyi lap hangoztatja, hogy a szövetségesek elhatározták, hogy be fognak menni Konstantiná­polyba és be is fognak menni. Páris, márc. 22. A Humanité írja: A Dardanellák bombá­zása egész sereg komoly problémát vetett fel­színre.­Ezeket a problémákat Franciaország közvéleményének figyelmesen szemügyre kell vennie. A keleti kérdéseket alapjukban érintik a mostani események. Nem szabad e kérdést el­hamarkodva megítélni. Ezt annál is inkább hangoztatni kell, mert a francia sajtó egy része, elsősorban a Temps, oly módon vette fontolóra a tengerszorosok kérdésének megoldását, hogy­­ Konstantinápoly nemzetközivé tételét véve alapul — Romániának és Bulgáriának a szük­séges biztosítékokat nyújtanák érdekeik meg­óvására. Ennek a sajtónak hangja később meg­változott. A sajtó úgy írt, mintha a nemzet­közivé tétel útján való megoldást végleg elvetet­ték volna. Néhány cikk majdnem fenyegető han­got használt a balkáni államokkal szemben. Remélnünk kell, hogy ennek a sajtónak nézetei nem felelnek meg a szövetségesek szándékainak, mert ha így volna, ez megváltoztatná a háború célját és azt, eredményezné, hogy a semlegesek a legnagyobb nyugtalansággal tekintenének a semlegesekre és szívesebben hallgatnák meg a másik oldalról jövő csalogató szavakat. Ez any­nyit jelentene, hogy föláldoznák a kis nemzetek jogait. A diplomáciának nyíltan kell beszélnie és nem szabad titokzatosan cselekednie. Okosan kell eljárni, de ki kell tartani ama jogalap mel­lett, a­melyre a háború elején állottunk. Ez a győzelem morális biztosítéka, ez a hagyományos francia politika támasztéka. Ezt ne tévessze szem elől a francia diplomácia. Ők szent háboru. Az elenség kostolt hite. Konstantinápoly, márc. 22. A Milli távirati ügynökség a következőket közli: Az ellenség azzal tetszeleg magának, hogy fantasztikus híreket közöl állítólagos né­zeteltérésekről, mely Enver basa hadügyminisz­ter és Talaat bég belügyminiszter között tört ki. Bár e hírnek lehetetlensége teljesen fölösle­gessé teszi a cáfolatot, mégis föl vagyunk ha­talmazva ez alkalommal kijelenteni, hogy a kormány egyes tagjai, valamint a kormány és a nemzet között a legteljesebb a harmónia. Az angolok Helyzete Kairóban. Rotterdam, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) A lapok kairói jelen­tése szerint pucs-kisérlet miatt bezárták a me­cseteket és az iskolákat és a polgármestert Kai­róból Port-Szaidba vitték. A francia gyarmaton. Genf, márc. 22. A madridi Imperial jelenti: Fezt és Mara­kest a franciák másodízben ürítették ki. Tan­gert is megint elhagyták az idegen konzulá­tusok. Páris, márc. 22. A Temps jelenti Madridból. Tangeri jelen­tés szerint a Jebala-kabilok, a Vadras és az Ambiera-törzs kivételével Raizulit szultánná kiáltották ki. A Liberal kifejti, hogy, a kor­mánynak Raizuli szultánná való proklamálása következtében nagyon kell vigyáznia, nehogy zavar támadjon a spanyol érdekzónában. Dato miniszterelnök néhány vjsáriírónak kijelentette, hogy eddig nem kapott hivatalos megerősítést Raizuli proklamálásáról. * A semleges országok. Bulgária és az oroszok. Berlin, márc. 22 (Saját tudósítónktól.) A 'Voss.- Ztg. jelen­tése szerint az orosz kormány kérdést intézett Bulgáriához, vájjon beleegyeznék abba, hogy Burgasz déli-bulgáriai kikötőben orosz csapatok szálljanak partra. Ezek a csapatok azután bol­gár területen át Kirkilissze és Drinápoly ellen nyomulnának. Mindenki meg van győződve arról, hogy semmiféle bolgár kormány soha­sem egyeznék bele önként abba, hogy az ország területén idegen csapatok vonuljanak keresztül. Erőszakos partraszállításról nem lehet szó, mert a burgaszi kikötő csakúgy mint a várnai észak-bulgáriai kikötő, a háború kezdete óta ak­nákkal el van zárva. Francia propaganda, Páris, márc. 22. A kamara külügyi bizottsága Leygues képviselőt bízta meg propaganda-bizottság szer­vezésével. E bizottság több csoportra oszolva, propaganda céljából bizonyos semleges álla­mokba menne. A bizottság, melynek Leygues lesz az elnöke, legkésőbb kedden megalakul. A spanyolok, Madrid, márc. 22. (Saját tudósítónktól.) A spanyolországi franciabarát propaganda sovinizmusa miatt ép­pen az ellenkező célt éri el. A spanyolországi fa­lapok föl vannak háborodva az olyan cikkek miatt, a­melyek azt fejtegetik, hogy a franciák hadicélja Németország földarabolása. Még a franciabarát Espana is így ír. A szövetségesek szimpátiánkra számítanak, de ha azt hiszik. 5

Next