Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)
1915-03-06 / 65. szám
- ban a reimszi menekülők gyűlést tartottak. A 110.000 lakos közül legalább 98.000-en Franciaország különféle részeiben találtak menedéket. Magában Parisban 15.000-en vannak. Ezeknek körülbelül egy tizedrésze jelen volt az ülésen. Reimsz Paris című lapjukat elkapkodták. Az újságban rossz hírek voltak. A legutóbbi csütörtökön történt heves ágyúzás kilenc polgárt ölt meg és igen sok volt a sebesültek száma. Február 16-án és 17-én mind a négy városrész a német ágyuk tűzvonalába került. Február 20-ig a tüzelést fokozódó erővel folytatták. A 23-ára virradó borzalmas éjszakán 150 lövedék hullott a szerencsétlen városra és 15 helyen nagy tüzet okozott. Ezen az éjszakán 20 polgár vesztette életét, akiknek névsorát a gyűlésen körözték. Egész városnegyedek, amelyek addig az ágyúzást elkerülték, ezáltal az ágyuk tűzvonalába jutottak. Egy francia alezredes az offenzíváról Páris, márc. 5. Rousset alezredes a Liberté-ben csatlakozik Hervének a Guerre Sociale-ban kifejtett ama nézetéhez, hogy a francia hadvezetőségnek rendszere, mely helyi támadásokban merül ki, nem vezethet a szeptember óta fennálló katonai helyzet gyökeres megoldásához. Ezzel a rendszerrel csak elvétve, itt-ott sikerül ellenséges lövőárkot elfoglalni. De ez a siker is igen gyakran nagyon drága és a legjobb franciák vérével fizettek érte. Ezek a támadások komoly eredményre nem vezetnek. A célt csakis nagyarányú tömegoffenzivával lehet elérni. Francia repülők halála. Pária, márc. 5. A Tepmis szerint egy éjjeli repülésnél Chalons fölött egy katonai repülőgép kigyuladt és a város közelében lezuhant. A léghajó két utasa meghalt. . György herceg a francia hadseregben Szófia, márc. 6. A belgrádi lapok, amelyek ez idő szerint Nisben jelennek meg, Iliiül adják, hogy György herceg, aki tudvalévően a francia Riviérán üdül, már visszanyerte az egészségét és e hónap 14-én a francia hadseregbe lép be. A franciák pénzügye, mely az állami kincstári szelvények további fölemelését fogja javasolni. A kincstári szelvényeket eddig három és fél milliárdnyi összegben bocsátották ki. Genf, márc. 5. (Saját tudósítónktól.) A francia kormány bizalmas fölvilágosítást adott a képviselőknek a Szerbia, Montenegró, Görögország és a belga kormány számára engedelmezendő 350 millió frank hovafordításáról. Ez összeg legnagyobb részét már kiadták. Ezt az összeget a pénzügyminiszternek holnap parlamenti hatalmazással akarják megadni, továbbá egy újabb milliárd kincstári jegyeket szándékoznak kiadni s szó van más operációkról is, amelyeket a nagybankok segítségével akarnak végrehajtani. Izvolszki és a párisi lengyelek. Bécs, márc. 5. (Saját tudósítónktól.) A Sienkiewicz által alapított lengyel segítőbizottság egyik tagja az elnökség tudta nélkül Izvolszki párisi orosz nagykövethez fordult, hogy vállalja el egy lengyel segítő nap tiszteletbeli elnökségét. Izvolszki és felesége beleegyeztek. Amikor ezt a párisi lengyel társaság köreiben megtudták, a bizottság néhány tagja, köztük a lengyel születésű Curiené, lemondott. Izvolszki azután lemondott a tiszteletbeli elnökségről. A francia asszonyok akcióira: Lyon, márc. 5. A Progrès jelenti Parisból: Croisade France néven bizottság alakult, amelyhez tartoznak többek közt Vivianné, Augagneumé és Poincaréné asszonyok. A bizottság a semleges államokban szándékozik Franciaország javára hangulatot teremteni. A sebesült tisztek internálása Svájcban. Genf, márc. 5. (Saját tudósítónkról.) A Vörös Kereszt nemzetközi bizottsága azt javasolja, hogy a ki nem cserélt sebesült tiszteket a háború végéig becsületszavuk ellenében svájci szállókba internálják. A szövetségi tanács helyesli a javaslatot. A belgák fegyverbe szólítása. Genf, márc. 5. (Saját tudósítónktól.) Albert belga király rendeletet irt alá, amely az összes 18—25 éves nőtlen belgákat fegyverbe szólítja. Páris, márc. 5. A Tepris jelenti: Ribot pénzügyminiszter a kamarában törvényjavaslatot fog benyújtani. Az ukrajnai oroszok kiewi állama nem volt abszolút állam vagy despotia, hanem alkotmányos és demokratikus, épp úgy, mint az ősmagyar állam. A nemzet jogait a nemzetgyűlés (vipse) gyakorolta, melyen a szabad emberek megjelentek és szavazati joggal bírtak. A nagy fejedelem hatalma nem volt korlátlan; korlátolta ezt a kíséret (druzsma) intézménye, melyből később a bojár nemesség keletkezett, akik mivel a nagy fejedelmek kénytelenek voltak hatalmukat megosztani. A vidéki kormányszervezel is sok tekintetben hasonló volt a mi vármegyei szervezetünkhöz. Midőn pedig a XVI. században az ukrajniai kozákok katonai államszervezetet alapítanak, ez az úgynevezett kozák állam is a teljes szabadságon és egyenlőségen alapuló demokratikus köztársaság volt. A főhatalmat ekkor is az összes harcosok közgyűlése gyakorolta, melynek határozatait választott tisztviselők hajtották végre. Az egyéni szabadság csak köztekintetekből volt korlátozva. De háború esetén a főtiszt (hetman) diktátori hatalmat gyakorolt. Ez a szervezet béke idején valóságos felsőbb hadiskola volt. Az ukrajnai kozákok szabad harcosok voltak, önkéntesekből alakultak, szabad életet folytattak. Nem szabad tehát őket összetéveszteni az uráli és doni kozákokkal, akik muszkák. Az ukrajnai oroszok SZÍVÓS és makacs küzdelemmel ragaszkodnak nemzeti nyelvükhöz, nemzeti szokásaikhoz, hagyományaikhoz épp úgy, mint fajrokonaik, a magyarok. A balsors csapásai s az ezeréves nemzeti küzdelem ahelyett, hogy elcsüggesztette volna, inkább megacélozta életerejüket és hazafias törekvéseiket. Anglia és Amerika. Amerika tiltakozása. London, márc. 5. A Times jelenti Washingtonból e hónap 2-áról. Hivatalosan közlik, hogy az antanthatalmak nincsenek abban a helyzetben, hogy szabályszerű blokád alatt tartsák Németországot, az Egyesült Államok tiltakozni fognak a tengeri hadjárat régi szabályainak megsértése ellen. Közlik továbbá, hogy Wilson elnök nem hajlandó elismerni az úgynevezett nagy távolsági blokád elméletét, amelynek értelmében föltartóztatják a semleges hajókat, amelyek semleges kikötőkbe mennek. Úgy, látszik, az a meggyőződés, hogy fáradságtól vissza nem riadva, rá akarják bírni a hadviselő feleket, hogy a londoni és párisi egyezmények szellemének megfelelően járjanak el. E gondolatot valószínűleg megerősíti Németországnak az amerikai jegyzékről adott válasza. Világos, hogy az amerikai kormány minden lépésében számíthat a közvélemény teljes támogatására. Az összes lapok,ji Newyork Herald kivételével, többé-kevésbbé rosszalják Asquith nyilatkozatait. Még az oly antant-párti lapok is, amilyen a Newyork Times, azt mondják, hogy a szövetségesek politikáját csak abban az esetben helyeselhetnék, hogyha megelégednek a legitim blokáddal. Az említett lap azon a nézeten van, hogy már a teljes semlegesség érdekében is meg kellene óvni az Enyesült Államok jogait. A Newyork Sun arra sarkalja a kormányt, hogy tiltakozzék a tervbe vett blokád ellen, amely nem is blokád. Angliának az a szándéka, hogy a blokádból hasznot szerezzen anélkül, hogy egy tulajdonképpeni blokád veszedelmeinek és fáradalmainak kitegye magát. A gondolatnak alapja az a szándék, hogy a semleges hajókat ki akarják fosztani és el akarják venni azoktól a szabad tengerhez való jogot. Az Evening Post England false Move című cikkében kifejti, hogy Anglia most csak oly hidegvérrel készül megsérteni a párisi deklarációt, amint Németország megszegte a Belgiumra vonatkozó ígéreteit. Tanácskozás Washingtonban. Rotterdam, márc. 5. (Saját tudósítónkról.) A washingtoni angol követ az angol blokádpolitikának Amerikával szemben való bizonyos enyhítéséről tanácskozott Bryan államtitkárral. Bryan államtitkár kijelentése szerint Amerika azt fogja kivárni, hogy Angolország engedje meg gyapotnak Amerikából Németországba és színes posztónak Németországnak Amerikába való szállítását. Wilson elnök kijelentette, hogy az angol jegyzéket úgy fogja föl, mint a blokád kijelentését és közlést arról, hogy amerikai hajók, amelyek a háborús zónába merészkednek, ezt saját veszedelmükre teszik, de a semlegességet nem sértik meg. Az elnököt egyébként a jegyzék nyugtalanítja. Figyelmeztetett arra, hogy a háborús zónában lévő viszonyok arra kényszerítik, hogy a kongresszus szünidejét bizonytalan időre kitolja és hozzátette, hogy nincs kilátás olyan törvényváltoztatásra, amely megtiltaná fegyver és muníció kivitelét. Hír a muníciószállítás megtiltásáról. Washington, márc. 5. (Reuters) A kongresszus mindkét háza ma határozati javaslatot fogadott el, amely felhatalmazza a kormányt, hogy vámhivatalnokokat és fegyveres tengerészeket készenlétbe helyezzen, hogy megakadályozzák bármily nemzetiségű hajónak amerikai kikötőből való kihajózását, ha meggyőződnek arról, hogy a hajó a hadviselő államok valamelyike számára szenet vagy árut szándékozik szállítani. Kopenhága, márc. 5. A National Tidends londoni jelentése szerint a Central News jelenti Washingtonból, hogy a képviselőház törvényjavaslatot fogadott el, amely kitágítja az elnök jogkörét avégből, hogy a semlegességbe ütköző jelenségeket megakadályozhassa. A törvényjavaslat szerint az elnök utasíthatja a vámhivatalnokokat, hogy az ameriki kikötőkben árukat fölrakó hajóktól megtagadja a vámigazolványt, ha oka van föltenni, hogy a hatók muníciót visznek magukkal hadviselő államok számára. Az elnök továbbá a vámigazolvány kimutatása előtt a szállítmány vagy a hajó kétszeres értéke erejéig garanciát követelhet, amely garanciát az illető hajó tulajdonosa elveszti, ha a tulajdonos maga vagy pedig a hajó kapitánya a semlegességről szóló rendelkezésekbe ütköző cselekményt követ el. A hajótulajdonos és a kapitány ilyen esetben nemcsak a garanciául szolgáló összeget vesztik el, hanem szigorú börtönbüntetést is kapnak. Az új törvény az Egyesült Állam fouvárhajó-háború fejleményei. — Angolország és az Egyesült Államok érdekellentéte. — Hír az amerikai Lövészet kivitelének megtiltásáról. — A semleges országok együttes kénzést terveznek az angolrancia intézkedések ellen. — A német buvárhajók. — Az angol munkás-sztrájk. — BuoAPESTI HÎRUP (65.) 1915. március 6.