Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-03-06 / 65. szám

- ban a reimszi menekülők gyűlést tartottak. A 110.000 lakos közül legalább 98.000-en Fran­ciaország különféle részeiben találtak menedé­ket. Magában Parisban 15.000-en vannak. Ezeknek körülbelül egy tizedrésze jelen volt az ülésen. Reims­z Paris című lapjukat elkapkod­ták. Az újságban rossz hírek voltak. A legutóbbi csütörtökön történt heves ágyúzás kilenc pol­gárt ölt meg és igen sok volt a sebesültek száma. Február 16-án és 17-én mind a négy város­rész a német ágyuk tűzvonalába került. Február 20-ig a tüzelést fokozódó erővel folytatták. A 23-ára virradó borzalmas éjszakán 150 lövedék hullott a szerencsétlen városra és 15 helyen nagy tüzet okozott. Ezen az éjszakán 20 polgár vesztette életét, a­kiknek névsorát a gyűlésen körözték. Egész városnegyedek, a­melyek ad­dig az ágyúzást elkerülték, ezáltal az ágyuk tűzvonalába jutottak. Egy francia alezredes az offenzíváról Páris, márc. 5. Rousset alezredes a Liberté-ben csatlako­zik Hervének a Guerre Sociale-ban kifejtett ama nézetéhez, hogy a francia hadvezetőségnek rend­szere, mely helyi támadásokban merül ki, nem vezethet a szeptember óta fennálló katonai hely­zet gyökeres megoldásához. Ezzel a rendszerrel csak elvétve, itt-ott sikerül ellenséges lövőárkot elfoglalni. De ez a siker is igen gyakran nagyon drága és a legjobb franciák vérével fizettek érte. Ezek a támadások komoly eredményre nem vezetnek. A célt csakis nagyarányú tömegoffen­zivával lehet elérni. Francia repülők halála. Pária, márc. 5. A Tepmis szerint egy éjjeli repülésnél Chalons fölött egy katonai repülőgép kigyuladt és a város közelében lezuhant. A léghajó két utasa meghalt. . György herceg a francia hadseregben Szófia, márc. 6. A belgrádi lapok, a­melyek ez idő szerint Nisben jelennek meg, Iliiül adják, hogy György herceg, a­ki tudvalévően a francia Riviérán üdül, már visszanyerte az egészségét és e hónap 14-én a francia hadseregbe lép be. A franciák pénzügye, mely az állami kincstári szelvények további föl­emelését fogja javasolni. A kincstári szelvénye­ket eddig három és fél milliárdnyi összegben bocsátották ki. Genf, márc. 5. (Saját tudósítónktól.) A francia kormány bizalmas fölvilágosítást adott a képviselőknek a Szerbia, Montenegró, Görögország és a belga kormány számára engedelmezendő 350 millió frank hovafordításáról. Ez összeg legnagyobb részét már kiadták. Ezt az összeget a pénzügy­miniszternek holnap parlamenti hatalmazással akarják megadni, továbbá egy újabb milliárd kincstári jegyeket szándékoznak kiadni s szó van más operációkról is, a­melyeket a nagy­bankok segítségével akarnak végrehajtani. Izvolszki és a párisi lengyelek. Bécs, márc. 5. (Saját tudósítónktól.) A Sienkiewicz által alapított lengyel segítőbizottság egyik tagja az elnökség tudta nélkül Izvolszki párisi orosz nagykövethez fordult, hogy vállalja el egy len­gyel segítő nap tiszteletbeli elnökségét. Iz­volszki és felesége beleegyeztek. A­mikor ezt a párisi lengyel társaság köreiben megtudták, a bizottság néhány tagja, köztük a lengyel szü­letésű Curiené, lemondott. Izvolszki azután le­mondott a tiszteletbeli elnökségről. A francia asszonyok akcióira: Lyon, márc. 5. A Progrès jelenti Parisból: Croisade France néven bizottság alakult, a­melyhez tartoznak többek közt Vivian­né, Augagneumé és Poin­caréné asszonyok. A bizottság a semleges álla­mokban szándékozik Franciaország javára han­gulatot teremteni. A sebesült tisztek internálása Svájcban. Genf, márc. 5. (Saját tudósítónkról.) A Vörös Kereszt nemzetközi bizottsága azt javasolja, hogy a ki nem cserélt sebesült tiszteket a háború végéig becsületszavuk ellenében svájci szállókba in­ternálják. A szövetségi tanács helyesli a javas­latot. A belgák fegyverbe szólítása. Genf, márc. 5. (Saját tudósítónktól.) Albert belga király rendeletet irt alá, a­mely az összes 18—25 éves nőtlen belgákat fegyverbe szólítja. Páris, márc. 5. A Tepris jelenti: Ribot pénzügyminiszter a kamarában törvényjavaslatot fog benyújtani. Az ukrajnai oroszok kiewi állama nem volt abszolút állam vagy despotia, hanem al­kotmányos és demokratikus, épp úgy, mint az ős­magyar állam. A nemzet jogait a nemzetgyű­lés (vipse) gyakorolta, melyen a szabad emberek megjelentek és szavazati joggal bírtak. A nagy fejedelem hatalma nem volt korlátlan; korlá­tolta ezt a kíséret (druzsma) intézménye, mely­ből később a bojár nemesség keletkezett, a­kik m­ivel a nagy fejedelmek kénytelenek voltak ha­talmukat megosztani. A vidéki kormányszerve­­z­e­l is sok tekintetben hasonló volt a mi várme­gyei szervezetünkhöz. Midőn pedig a XVI. században az ukraj­niai kozákok katonai államszervezetet alapíta­nak, ez az úgynevezett kozák állam is a teljes szabadságon és egyenlőségen alapuló demokra­tikus köztársaság volt. A főhatalmat ekkor is az összes harcosok közgyűlése gyakorolta, melynek határozatait választott tisztviselők hajtották végre. Az egyéni szabadság csak köz­tekintetekből volt korlátozva. De háború ese­tén a főtiszt (hetman) diktátori hatalmat gya­korolt. Ez a szervezet béke idején valóságos felsőbb hadiskola volt. Az ukrajnai kozákok szabad harcosok vol­tak, önkéntesekből alakultak, szabad életet folytattak. Nem szabad tehát őket összetévesz­teni az uráli és doni kozákokkal, a­­kik muszkák. Az ukrajnai oroszok SZÍVÓS és makacs küzdelemmel ragaszkodnak nemzeti nyelvük­höz, nemzeti szokásaikhoz, hagyományaikhoz épp úgy, mint fajrokonaik, a magyarok. A bal­sors csapásai s az ezeréves nemzeti küzdelem a­helyett, hogy elcsüggesztette volna, inkább meg­acélozta életerejüket és hazafias törekvéseiket. Anglia és Amerika. Amerika tiltakozása. London, márc. 5. A Times jelenti Washingtonból e hónap 2-áról. Hivatalosan közlik, hogy az antant­hatalmak nincsenek abban a helyzetben, hogy szabályszerű blokád alatt tartsák Németorszá­got, az Egyesült­ Államok tiltakozni fognak a tengeri hadjárat régi szabályainak megsértése ellen. Közlik továbbá, hogy Wilson elnök nem hajlandó elismerni az úgynevezett nagy távol­sági blokád elméletét, a­melynek értelmében föl­tartóztatják a semleges hajókat, a­melyek sem­leges kikötőkbe mennek. Úgy, látszik, az a meg­győződés, hogy fáradságtól vissza nem riadva, rá akarják bírni a hadviselő feleket, hogy a­ londoni és párisi egyezmények szellemének meg­felelően járjanak el. E gondolatot valószínűleg megerősíti Németországnak az amerikai jegy­zékről adott válasza. Világos, hogy az amerikai kormány minden lépésében számíthat a közvé­lemény teljes támogatására. Az összes lapok,ji Newyork Herald kivételével, többé-kevésbbé rosszalják Asquith nyilatkozatait. Még az oly antant-párti lapok is, a­milyen a Newyork Ti­mes, azt mondják, hogy a szövetségesek politi­káját csak abban az eset­ben helyeselhetnék, hogyha megelégednek a legitim blokáddal. Az említett lap azon a­ nézeten van, hogy már a teljes semlegesség érdekében is meg kellene óvni az Enyesült­ Államok jogait. A Newyork Sun arra sarkalja a kormányt, hogy tiltakozzék a tervbe vett blokád ellen, a­mely nem is blokád. Angliának az a szándéka, hogy a blokádból hasznot szerezzen a­nélkül, hogy egy tulajdonképpeni blokád veszedelmei­nek és fáradalmainak kitegye magát. A gondo­latnak alapja az a szándék, hogy a semleges ha­jókat ki akarják fosztani és el akarják venni azoktól a szabad tengerhez való jogot. Az Evening Post England false Move című cikkében kifejti, hogy Anglia most csak oly hidegvérrel készül megsérteni a párisi dekla­rációt, a­mint Németország megszegte a Bel­giumra vonatkozó ígéreteit. Tanácskozás Washingtonban. Rotterdam, márc. 5. (Saját tudósítónkról.) A washingtoni an­gol követ az angol blokád­politikának Ameriká­val szemben való bizonyos enyhítéséről tanács­kozott Bryan államtitkárral. Bryan államtitkár kijelentése szerint Amerika azt fogja kivárni, hogy Angolország engedje m­eg gyapotnak Ame­rikából Németországba és színes posztónak Né­metországnak Amerikába való szállítását. Wil­son elnök kijelentette, hogy az angol jegyzéket úgy fogja föl, mint a blokád kijelentését és köz­lést arról, hogy amerikai hajók, a­melyek a háborús zónába merészkednek, ezt saját vesze­delmükre teszik, de a semlegességet nem sértik meg. Az elnököt egyébként a jegyzék nyugtala­nítja. Figyelmeztetett arra, hogy a háborús zó­nában lévő viszonyok arra kényszerítik, hogy a kongresszus szünidejét bizonytalan időre kitolja és hozzátette, hogy nincs kilátás olyan törvény­változtatásra, a­mely megtiltaná fegyver és mu­níció kivitelét. Hír a muníciószállítás megtiltásáról. Washington, márc. 5. (Reuters) A kongresszus mindkét háza ma határozati javaslatot fogadott el, a­mely felha­talmazza a kormányt, hogy vámhivatalnokokat és fegyveres tengerészeket készenlétbe helyez­zen, hogy megakadályozzák bármily nemzeti­ségű hajónak amerikai kikötőből való kihajózá­sát, ha meggyőződnek arról, hogy a hajó a had­viselő államok valamelyike számára szenet vagy árut szándékozik szállítani. Kopenhág­a, márc. 5. A National Tidends londoni jelentése sze­rint a Central News jelenti Washingtonból, hogy a képviselőház törvényjavaslatot fogadott el, a­mely kitágítja az elnök jogkörét avégből, hogy a semlegességbe ütköző jelenségeket meg­akadályozhassa. A törvényjavaslat szerint az el­nök utasíthatja a vámhivatalnokokat, hogy az­ amerik­i kikötőkben árukat fölrakó hajóktól megtagadja a vámigazolványt, ha oka van föl­tenni, hogy a h­atók muníciót visznek magukkal hadviselő államok számára. Az elnök továbbá a vámigazolvány kimutatása előtt a szállítmány vagy a hajó kétszeres értéke erejéig garanciát követelhet, a­mely garanciát az illető hajó tulaj­donosa elveszti, ha a tulajdonos maga vagy pe­dig a hajó kapitánya a semlegességről szóló rendelkezésekbe ütköző cselekményt követ el. A hajótulajdonos és a kapitány ilyen esetben nemcsak a garanciául szolgáló össze­get vesztik el, hanem szigorú börtönbünte­tést is kapnak. Az új törvény az Egyesült­ Állam­ ­ fouvárhajó-háború fejleményei. — Angolország és az Egyesült­ Államok érdekellentéte. — Hír az amerikai Lövészet kivitelének megtiltásáról. — A semleges országok együttes kénzést terveznek az angolrancia intézkedések ellen. — A német buvárhajók. — Az angol munkás-sztrájk. — BuoAPESTI HÎRUP (65.­­) 1915. március 6.

Next