Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)
1915-04-18 / 107. szám
6 cikkelyére válaszolva azt írja, hogy Oroszország inkább hozzájárul ahhoz, hogy Konstantinápoly a törökök kezében maradjon, semhogy nemzetközi kikötővé váljék vagy pedig másnak a hatalmába kerüljön. A román politikai körökben az a vélemény, hogy a Dardanellák kérdése még a háború alatt is sok fejtörést fog okozni az antant diplomáciájának. Szmirna ostroma, Genf, ápr. 17. (Saját tudósítónktól.) Párisi jelentések szerint e hónap 23-án lejár az az idő, amelyet a Szmirna előtt operáló angol tengernagy a török válinak adott arra, hogy döntsön az átadás kérdésében. Zátonyra futott török aknarakóhajó. Atén, ápr. 17. (Saját tudósítónktól.) Kioszból jelentik, hogy Kalamonti mellett az Aciz török aknarakó hajó, amelyet angol hadihajók vettek űzőbe, zátonyra futott. A legénységet görög csapatok lefegyverezték A Szuez-csatornánál Genf, ápr. 17. (Saját tudósítónktól.) Amint Kairóból jelentik, a Szuez-csatorna egész hosszában erődítve van. A védelmi csapatok aránylag gyengék. Port-Szaid közelében most újabb támadást várnak. Az ausztráliaiaknak kairói zavargása alkalmával 28 lázadót megöltek. Kairóban a kedv igen nyugodt. Az arabok igen nyugodtan viselkednek. Azt hiszik, hogy a városban több mint háromszáz kém működik. A harc as oroszokkal. A törökök sikere Kopenhága, ápr. 17. Saját tudósítónktól.) Orosz lapok magánjelentéseiből kiderül, hogy Olig és Artvin mellett a 10. török hadtest jelentékeny sikert aratott. A Rjecs szerint a törököknek sikerült hadtesteiket friss csapatokkal kiegészíteniök, ami határozottan megnehezíti az oroszok helyzetét. A tavasz új katonai eseményeket fog magával hozni, legelsősorban bizonyára Szarikamisz vidékén. Orosz foglyok vallomása Konstantinápoly, ápr. 17. Az Olty körül folyt harcból tegnap orosz foglyok tegnap Brzerumba érkeztek. A foglyok egyike a következőket mondotta el: • Ezredünket Varsó előtt a németek megsemmisítették. Csak néhány ember, összesen 130 menekült meg megsebesülten. "Miután a rosztoki kórházban fölgyógyultunk, a múlt héten a kaukázusi harctérre küldtek bennünket. Csapatunk, egy zászlóalj gyalogság, 200 kozák, egy ágyúval s egy gépfegyverrel Orig környékén összeütközött a törökökkel. A török gépfegyverek tüzelése borzalmas volt és nagy pusztítást vitt véghez sorainkban. Midőn parancsnokunk elesett, futásnak eredtünk. A Ssongárok. Angol mesterkedés. Berlin, ápr. 17. (Saját tudósítónktól.) A B. Z. am Mittag jelenti Szófiából. Dedengacsi jelentések szerint tegnap az Agamemnon angol cirkáló Dedeagacsba érkezett. A hajónak egyik kéménye el volt lőve. A parancsnok meglátogatta az angol konzult. Azt beszélik, hogy új utasítást hozott a szófiai angol követség számára, amely utasítás átvételére az angol katonai attasé automobilon Dedeagacsba érkezett. Este az Agamemnon ismét eltávozott. Bolgár felelet Szerbiának, Szófia, ápr. 17. A bolgár távirati iroda jelenti:" Szerbia tisztességtelen bolgárellenes akciójának új bizonyítéka, hogy a szerb lapok kifejezik azt a gyanút, hogy Reyaards szófiai holland ügyvivő, aki temetése a lakosság nagy részvételével tegnap volt, nem, miként a hatóságok és az ügyvivő képviselője kétsészet kizáróan megálla BUDAPEST! HÍRLAP nor. 8., 1915. április 18. pilótták, baleset áldozata lett, hanem, hogy a bolgárok macedónokat fölbéreltek Reynalds meggyilkolására állítólagos szerbbarát érzelmei miatt. A bolgár sajtót és társadalmat ez a kvalifikálhatlan szerb rágalom rendkívül fölháborítja. Román hangok Oroszország ellen. Szoineszku szenátor brosúrája. Bukarest, ápr. 17 Az utóbbi napokban Bukarestben Szoineszky Jván szenátor tollából Erdély meghódítása címmel füzet jelent meg, amely mély hatást tett a román nyilvánosságra. A füzet a többi között a következőket mondja: Oroszország azzal csalogat bennünket, hogy hozzásegít Erdély meghódításához. Ez azonban emlékeztet minket az állatmesére, amelyben a kutya a szájában lévő húst elejti, hogy a vízben lévő árnyék után kapjon. Hogyan hagyhatnák el semleges, független állásunkat, hogy eszközei legyünk az északázsiai inváziónak? Hogyan is építhetnénk a mindent ledöntő oroszoknak hidat, hogy átmenjenek a Dunán és hogyan adhatnák nekik át a Kárpátok kulcsait abban a hiú reményben, hogy kik Plevna után Besszarábiától megfosztottak minket, most majd Erdélyt és más tartományokat nekünk adják? Nincs az a hiszékeny ember, aki elhinné, hogy a moszkovita kolosszus, ha e borzasztó háborúból győztesként kerül ki, a meghódított országokat elhagyja és nem köti erősen magához. Ez a kolosszus ,mik lábával a Kárpátokon, a másikkal a Balkánon helyezkednék el és e két természetes magaslatról a Keletet uralná és a Nyugatot fenyegetné. Ha az oroszok győznének a Kárpátokban, akkor a mi királyságunkat nemcsak nem fogják megnagyobbítani nemcsak Erdélyt. Bukovinát és Beszszarábiát nem adják nekünk, hanem még azt is elveszik tőlünk, ami még a mienk. Következik ez nemcsak az oroszok leigázásra törekvő természetéből, hanem a dolgok természetéből is. Hiszen senki sem kezd nagy háborút, senki sem pazarolja el kincseit és vérét azért, hogy üres kézzel térjen hal-1 Szerencsétlenségre Románia földrajzi helyzeténél fogva a Kelet kapuján terül el, azon az úton, amelyen Oroszország a meghódítandó Balkánra és Konstantinápolyba akar jutni. Ha az oroszok az 1877. évi orosz-román konvenció és a Plevnánál kapott döntést*!?ilés után a békekötésnél minket kigúnyoltak, lefegyverzésünkkel fenyegetőztek s elv«"Át tőlünk azt a kis darab Besszarábiát, melyet biztositottak nekünk, honnan hihetjük ma, hogy ugyanez a szomszéd meg fogja nagyobbítani és meg fogja erősíteni azt a román királyságot, amely a kozákoknak és a pánszlávokknak útjában áll? Elképzelhető-e, hogy egy nagy és szabad Románia mint egy latin sziget, megírhatna a szláv tenger közepén? Legjobb bizonyítéka a Kárpáton túl élő testvéreink iránt való rokonérzésnek, a legjobb szolgálat, amelyet neki se tehetünk, ha nem izgatjuk meg nem valósítható álmaikat, nem nehezítjük helyzetüket Magiarországgal szemben, nem keltjük föl a magyarok bizalmatlanságát abban az irányban, mintha mi mint orosz eszközök közreműködnénk az isztrák és magyar monarkia elpusztításában. Ha a magyarok több bizalommal lesznek hozzánk, arra a megfeyőződésre jutnak, hogy a közös pánszláv veszedelemmel szemben a legjobb védelem a magyar-román összetartás. Az orosz hitegetés a naiv román Dáciával, amelyről már II. Katalin beszélt, nem más veremnél, a melybe a román népétét be akarják csalni, hogy a moszkovita pánszláv kolosszusba beolvasszák. Még egy támadás. Bukarest, ápr. 17. (Saját tudósítónktól.) A Moldova legutóbbi száma abból az alkalomból, hogy e"" kisebb csoport az erdélyi kérdés feszegetésével próbálta a figyelmet magára terelni, igen energikus cikkelyt közöl, amely egyben elsőnek fejtegeti Romániának Magyarországhoz való jövendőbeli viszonyát. A cikkely írója a kis orosz-barát csoportnak abból a hamis elvi álláspontjából indul ki, hogy Ausztriának és Magyarországnak, mint vegyes nemzetiségi államoknak nincs létjogosultsága s mindjárt meg is felel erre az inkább agitatórius, mintsem komoly érvelésre. Kifejti ugyanis, hogy ha ez a fölfogás helyes volna, akkor Angliának és Oroszországnak is el kellene vsztulnia, mert mind a kettő számos, erős nemzetiségen uralkodik. Ezután így folytatja a cikkely: Ausztriában és Magyarországon minden nemzetiségnek megvan a maga joga, módja van rá, hogy érvényesültön, szerepe van éppen mint nemzetiségnek, míg Oroszországban idegen nemzetiség szóhoz sem juthat. Oroszország győzelme ugyancsak heterogén, de orosz hatalmi befolyás alatt levő Ausztriát és Magyarországot keltené életre. Ez tehát sokkal szerencsétlenebb helyzet volna a számunkra, mert minden oldalról Oroszország venne körül bennünket és százhetven milliónyi orosz könnyebben fojthatná belénk nemcsak a szót, hanem az életet is, mint, mondjuk, tíz milliónyi magyar. A cikkely ezután megemlíti Joneszka Takénak, az ismert '"-'infibarát aszitátornak a párisi Petit Parisienben a múlt hetekben megjelent cikkelyét, amelyben azzal próbálta oroszbarát fegyvertársainak agitációját mentegetni, hogy ha Románia most el is foglalná Besszarábiát, Oroszország húsz-harminc esztendő múlva uggyis ismét visszavenné. A nemzet ellen való bűn. — feleli erre a Moldova, — hogy egyik politikus, aki valamikor kormányon volt, azt az elvet hirdeti, hoggy mi örökösen Oroszország jóakaratától függünk s hogy Oroszország bármikor lenyelhet bennünket, ha étvágyat kap ránk. Ilyen jóslásokkal nemcsak nem lehet valamely népet aspirációjának kielégítésére biztatni, sőt inkább megrendíti benne még a saját fönnoldásába vetett hitét is. A Moldova végül a következőket írja: Mindaddig, amíg Oroszország mai kiterjedésében megmarad, állandó politikánk a jövőben csak a középponti hatalmakkal való szövetség lehet. Németországnak, Ausztriának, Magyarországnak, az ott lakó nemzetiségeknek és nekünk egységes egészet kell alkotnunk, amely kölcsönösen megvéd bennünket Oroszország ellen. Az erdélyi kérdést az ilyen bok belsős kérdésének kell tekinteni, Románia és Magyarország kérdésének s általában plyan kérdésnek, amelyet békekötésnél könnyen meg lehet oldani, ha egyszer a középponti hatalmak győznek. Japánország mozgolódik. — Japán csapatok partraszállása amerikai területen. — Japán hang Anglia és Amerika elten. — Hizelgés Németországnak. — 4000 japán Kaliforniában. Frankfurt, ápr. 17. A Frankf. Ztg. jelenti Newyorkból. A sajtót igen nyugtalanítja az a kaliforniai jelentés, hogy Dél-Kaliforniában, Turtlebagban, mexikói területen 1000 japánt szállítottak partra. Az Asama japán hadihajó ezen a vidéken zátonyra futott és most is ott vesztegel. Japánország öt hadihajót és hat szénszállító hajót rendelt ki azzal a kijelentéssel, hogy szükségesnek tartja, hogy az Asamát ellenséges támadással szemben megvédje. Hir szerint azóta a csapatok tábort ütöttek és szikratávíró-állomást is berendeztek. A washingtoni hatóságok túlzottnak tartják e jelentést, de a lapok vizsgálatot követelnek. Frankfurt, ápr. 17. A Frankfurter Zeitungnak jelentik New-yorkból. A japán kormány megerősíti azt a hírt, hogy Turtle-Bayban csapatokat szállított partra és hogy az öbölben hadihajói vannak, ezt az intézkedést azonban azzal magyarázza, hogyy az Asuma cirkáló mentése érdekében volt szükséges. A sajtót a japán kormánynak ez a kijelentése nem elégíti ki. Általában remélik, hogy Anglia oda fog hatni a japán kormánynál, hogy tartózkodjék az Egyesült Államok ellen irányuló barátságtalan lépésektől. Érdekes vallomás: Berlin, ápr. 17. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger jelentése szerint a Csugat Simpo című japán újság a következőket írja: Ostobaság volna, ha még mindig a legtávolabbról is arra gondolnánk, hogy Európában csapatokkal jelenjünk meg. Az angolok barátsága irántunk nem fog sokáig tartani. Ha Angolország elérte azt, amit akar, le fogja magáról rázni mindazokat, akik szolgálatot tettek neki. Mi teljesen egyenlő jogúak vagyunk Angolországgal. Ma már élénken sajnálnunk kell, hogy szerződés Angolország segítésére kényszerített bennünket. Sőt minden kétségen fölül áll az, hogy Németországgal való szövetség sokkal