Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-04-28 / 117. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP (117. sz.) 1915. április 28. Törökországgal jelenleg nem tárgyalunk sem­milyen kérdésről. Erre szükség nincs, mert hiszen a szigetek kérdése nem aktuális és a muhadsir-kérdés elintézést nyert. Mi várakozó álláspontot foglalunk el és természetessen nem akarjuk semlegességünket föladni. Úgy gondolom rövid idő múlva új kon­stantinápolyi követet küldhetünk a portához. Lehet, hogy Streit dr. vállalni fogja a megbízást A szigetek kérdéséről alig lehet most szó. A jelenlegi helyzet az, hogy Lemnoszt és Tenedoszt az angolok megszállották és Kioszt flotta-bázisául hasz­nálják. Ilyen módon könnyítik meg akciójukat a Dardanellák ellen. A görög hivatalnokok utasítá­sunkra elhagyták a szigeteket, úgy hogy a közigaz­gatás ma teljesen angol kézben van. Okunk van hinni, hogy Anglia akciója végén vissza fogja ne­künk adni a szigeteket. A Dardanellák kérdése minket is nagyon ér­dekel, de eszünk ágában sincs aktíve közbelépni, bármilyen formában is. Bulgáriával a viszony teljesen barátságos, ez irányban semmiféle bajtól nem kell tartani. Görög­ország és Bulgária között nincs ugyan semmiféle szerződés, de a helyzet állandóan javul, és ennek je­lentősége tagadhatatlan. Az albán helyzet még ma is nagyon zavaros, és így tel­jesen megokolt volt, h­ogy görög csapatok szállották meg Epiruszt és ott rendet teremtettek. Addig most Epiruszt nem is fogják elhagyni, a­míg Albániában tökéletes rend nem lesz." A parlament feloszlatása. Atén, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) Ma királyi rendelet jelent meg, a­mely a parlamentet föloszlatja és az uj választást a­ naptár szerint május 24-re, vagyis uj­ naptár szerint junius hatodikára tűzi ki. Az antant visszautasított ajánlata. Atén, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) Görögországnak a hármas antant a hozzá való csatlakozás fejében havi öt millió frank hadiköltségmegtérítést ígért a háború egész idejére, továbbá az összes hadi­anyag szállítását és azt a garanciát, hogy eset­leges bolgár támadást visszaver. Görögország továbbá jutalmul Kis-Ázsiában jelentékeny te­rületi engedményeket nyert volna. A külügymi­niszterhez közel álló lapokból azonban kivehető, hogy Görögország ezt az ajánlatot nem fo­gadta el. Berlin, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) A Deutsche Tages­zeitung azéni jelentése szerint napról-napra érez­hető, hogy a hangulat a középponti hatalmak javára változik. Venizelosz néhány hívének ki­vételével az egész sajtó a Bulgáriával való meg­egyezés érdekében síkra száll. Venizelosszal és híveivel kemény hangon bánik el a sajtó. Annál melegebben támogatja a király és Gunarisz mi­niszterelnök politikáját. Feltartóztatott görög gőzös. Atén, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) Az Adriaticos gőzöst tegnap Patras és Korfu között francia hadihajó föltartóztatta. A franciák azt követelték, hogy a gőzös, a­mely szentjánoskenyeret szállított Ve­lence számára, behatóbb megvizsgálás céljából Máltába menjen. A görög katonáknak megen­gedték, hogy Korfuban partraszálljanak, a hajó kapitányának azonban becsületszóval kellett magát köteleznie, hogy a többi utast, köztük két német nőt gyermekeikkel nem engedi ott partra­szállani. A korfui német konzul tiltakozott a német nők kiszállásának megakadályozása ellen, minthogy a nemzetközi jog értelmében nőket nem lehet hadifoglyoknak tekinteni. A kikötő görög kapitánya utasításért az aténi kormány­hoz fordult. Japánország és Kína, Genf, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) A párisi Herald je­lenti Tokióból. A japán parlamentet, a­mely ere­detileg május 20-ára volt egybehíva, csak jú­liusra fogják egybehívni, a­mikorára a Kínával és a Mexikóval folyó tárgyalás befejezését remé­lik. A kínai területen álló japán csapatokat 19.000 emberrel szaporítják, a­kiknek elszállí­tása már megkezdődött. Japán bombák Oroszországban, Stokholm, ápr. 27. A Nga Dagligt egy nagyrangú orosz ka­tonai személyiségtől arról értesül, hogy a japá­nok nemrégen 10.000 darab fojtó gázt fejlesztő bombát szállítottak Oroszországba. Harcok Ypern körül. — Katonai munkatársunktól. — Budapest, ápr. 27. A nyugati harctéren a franciáknak a Maas és a Mosel folyó között végrehajtott álta­lános és eddigelé kudarcot vallott támadásait e hónap második harmadában az Ypern körüli heves harcok követték. A koronáját ezeknek az áprils 22-diki az az ütközet alkotta, a­melyben a németek Langemarknál széles arcvonalon nemcsak hogy kivetették a szövetségesek­et ál­lásaikból, hanem két ponton át is keltek az yperni csatorna nyugati felére. Az események ismertetése azonban meg­kívánja, hogy kissé a múltba is visszapillant­sunk. Antwerpen föladása után a szövetséges angol és belga sereg, a Nieuport és Ypern vá­rosok között épített és természetes, valamint mesterséges nagy akadályt alkotó csatorna mögé is befészkelte magát és itt oly állást foglalt el, melyért azóta sok jó német katona hullatta vérét hiába. Az áradások és a kemény tét eddig­elé megakadályozták a nagyobb hadműveleteket s csakis kisebb csetepaték voltak kisebb és na­gyobb időközökkel. Most azonban nagy csata­zaj kerekedett itt is. A közel félévre terjedő harci szünetet az angolok arra használták föl, hogy éppen itt roppant nagy tüzérségi tömegeket vonjanak össze a végből, hogy a németeknek behajló csatavonalát, a­mint maguk az angolok híresz­telték, egészen új támadó módszerrel szétrob­bantsák és át is törjék. Nagy bizodalommal néztek a jövő elé, ezt hirdette legalább minden valamire való angol napilap. A harcok kezdete előtt a németek csata­vonala a következő volt: Nieuport, az Yser-csa­torna mente egészen Dixmuidenig, a­hol április 4-én Die Grachten-t ragadták el a belgáktól a németek,­­ azután az yperni csatornától ke­letre Langemark, innen nagy félkörben Ypern körül St. Eloi-ig és végül az Yperntől délre épült Messines és Armantiéres. A helységek, a melyek körül ütközetek vol­tak, vagy a melyeknek birtokáért összecsaptak egymással az ellenfelek — még pedig Dixmui­dentől Ypern felé haladva — a következők: Alerckem, Bixschoote, Langemark, ettől nyu­gatra és a csatorna nyugati partján Pilkem, St. Julien, Langemarktól délkeletre, Zillebecke (Yperntől délkeletre) és St. Eloi (Yperntől a csatorna bal partján). Április 17-én az angolok Yperntől délke­letre támadást kezdtek és hatalmukba kerítették a németek állásainak egy részét. Az állások fon­tosságát bizonyítja, hogy a németek gyors elha­tározással másnap már visszavették sáncaikat az ellenségtől. Április 20-án a Times mégis azt írta, hogy a magaslatokat, az egész vidék bás­tyáját, a szövetségesek vették birtokukba. Nagy jelentőségű dolognak minősítette a sikert, mert e magaslatról még hatalmasabb csapást mérhet­nek a németekre. Azt is mondta a Times, hogy ha az ellenséget innen is elkergetik, akkor annak csatavonala Menin felé annyira behorpad, hogy egy kis nyomás is elegendő lesz az egész vonal áttörésére. Feszült figyelemmel kísértük tehát az eseményeket. Nagy­ megnyugvást keltett azon­ban a német főhadiszállásnak április 23-diki jelentése, mely szerint: Tegnap az esti órákban a Steenstraat­tól és a Langemarktól keletre eső terület közti arcvonalunkon előrenyomultunk az Yperntől északra és északkeletre lévő ellensé­ges hadállások ellen. Csapataink kilenc kilo­méter széles arcvonalon egy iramban a Pil­kemtől délre és keletre eső magaslatokra tör­tek előre. Egyúttal SZÍVÓS harcban kiküzdöt­tük Steenstraat és Het Sas közelében az Ypern-csatornán való átkelést, a­melynek nyugati partján megvetettük lábunkat. Lange­mark, Steenstraat, Het Sas és Pilkem helysé­geket megszállották. A németek tehát megelőzték ellenfeleiket, őket törték össze és vetették vissza oly széles arcvonalon, a­mi a megerősített állások elleni harcokban fényes sikernek mondható. Hiába ostromolja azóta a szövetségesek­nek a világ minden szinű lakóiból alakított fegyveres tömege az elvesztett állásokat, a né­metek sziklaszilárdan állanak új sáncaik mö­gött. Sőt azóta Lizerne, a csatorna nyugati partján épült helység, valamint Ypern körül a Solaert-major, St. Julien, Kersseb­are és Graben­stafel is a németek kezére jutott. Április 25-én az angolok ellentámadása a legsúlyosabb veszte­ség mellett összeomlott. Hogy ez mit jelent a német főhadiszállás nyelvén, tudjuk az előző jelentések után kiadott részletes beszámolókból. Számításba véve az elfogott ellenséges ka­tonák nagy számát és a tekintélyes zsákmányt, ez a csata a soissoni diadal óta a legnagyobb, a­mely a nyugati harctéren zajlott le a tél óta. Hogy a németek a féléven át fokozatosan erősített ellenséges állásba fényes nappal beha­tolhattak, annak bizonyítéka, hogy gyarmati háborúkban hadi tapasztalatokat szerzett had­sereggel lehetetlen küzdelmet kezdeni oly fegy­veres erőkkel, a­melyek százados tapasztalatok alapján vezettetnek és lelkesedéssel mennek a háborúba és a halálba.­ ­ Lombartzy. 10 Km.t '%/ype cn­/,. • fl ^ WerteCai t-fJsctiregfiEfii ur­ BSV ^ipilgab* OixmMen ffriapraCfi/MJgj & Zjrfet­ i Wouth&i y Mefcfomy mttapef/e 'WqhFmarcfc Wwrugg^ fem Ysfou VuebeAe Péremári levél. Pétervár, márc. 14. (Kerülő úton érkezett.) Ma érkezett táviratok szerint a Dardanellák ostroma megakadt. Ez megint jó ok növelni azt a mindjobban terjedő elégedet­lenséget, mellyel itt a francia szövetséges „tehetet­lenségét" kísérik. Meglepő, hogy a brit kormánnyal szemben sokkal kisebb a neheztelés, pedig ha van Oroszországnak hagyományos mult- és jövendőbeli ellenfele, Anglia mindenesetre ilyen. Egyetlen euró­pai nagyhatalommal szemben sincs annyi ellentétes érdeke Oroszországnak,­­mint Nagybritanniával. Hogy ebben a küzdelmes időben még­sem Anglia ellen szólnak bizonyos panaszok, annak alighanem az a fő oka, hogy a hármas­ királyságtól még minden okuk meg van alaposan tartani, Franciaország azon­ban kidőlt a számottevő erők sorából. Hogy a Dardanellák angol-francia ostroma nem komoly, arról itt igen sok szó esik. De még nem bizonyosak benne. Még elfogadják beavatottak szakértő véleményét azokról a védelmi eszközökről, melyek ellen egyelőre nincs védekezési lehetőség. Remélik, hogy meg fogják találni a módját London­ban vagy Párisban ennek is. De a­mikor arról fog­nak meggyőződni, hogy Konstantinápoly valóban el­érhetetlen számukra, alighanem a háborút is befe­jezték.

Next