Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)
1915-04-28 / 117. szám
10 BUDAPESTI HÍRLAP (117. sz.) 1915. április 28. Törökországgal jelenleg nem tárgyalunk semmilyen kérdésről. Erre szükség nincs, mert hiszen a szigetek kérdése nem aktuális és a muhadsir-kérdés elintézést nyert. Mi várakozó álláspontot foglalunk el és természetessen nem akarjuk semlegességünket föladni. Úgy gondolom rövid idő múlva új konstantinápolyi követet küldhetünk a portához. Lehet, hogy Streit dr. vállalni fogja a megbízást A szigetek kérdéséről alig lehet most szó. A jelenlegi helyzet az, hogy Lemnoszt és Tenedoszt az angolok megszállották és Kioszt flotta-bázisául használják. Ilyen módon könnyítik meg akciójukat a Dardanellák ellen. A görög hivatalnokok utasításunkra elhagyták a szigeteket, úgy hogy a közigazgatás ma teljesen angol kézben van. Okunk van hinni, hogy Anglia akciója végén vissza fogja nekünk adni a szigeteket. A Dardanellák kérdése minket is nagyon érdekel, de eszünk ágában sincs aktíve közbelépni, bármilyen formában is. Bulgáriával a viszony teljesen barátságos, ez irányban semmiféle bajtól nem kell tartani. Görögország és Bulgária között nincs ugyan semmiféle szerződés, de a helyzet állandóan javul, és ennek jelentősége tagadhatatlan. Az albán helyzet még ma is nagyon zavaros, és így teljesen megokolt volt, hogy görög csapatok szállották meg Epiruszt és ott rendet teremtettek. Addig most Epiruszt nem is fogják elhagyni, amíg Albániában tökéletes rend nem lesz." A parlament feloszlatása. Atén, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) Ma királyi rendelet jelent meg, amely a parlamentet föloszlatja és az uj választást a naptár szerint május 24-re, vagyis uj naptár szerint junius hatodikára tűzi ki. Az antant visszautasított ajánlata. Atén, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) Görögországnak a hármas antant a hozzá való csatlakozás fejében havi öt millió frank hadiköltségmegtérítést ígért a háború egész idejére, továbbá az összes hadianyag szállítását és azt a garanciát, hogy esetleges bolgár támadást visszaver. Görögország továbbá jutalmul Kis-Ázsiában jelentékeny területi engedményeket nyert volna. A külügyminiszterhez közel álló lapokból azonban kivehető, hogy Görögország ezt az ajánlatot nem fogadta el. Berlin, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) A Deutsche Tageszeitung azéni jelentése szerint napról-napra érezhető, hogy a hangulat a középponti hatalmak javára változik. Venizelosz néhány hívének kivételével az egész sajtó a Bulgáriával való megegyezés érdekében síkra száll. Venizelosszal és híveivel kemény hangon bánik el a sajtó. Annál melegebben támogatja a király és Gunarisz miniszterelnök politikáját. Feltartóztatott görög gőzös. Atén, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) Az Adriaticos gőzöst tegnap Patras és Korfu között francia hadihajó föltartóztatta. A franciák azt követelték, hogy a gőzös, amely szentjánoskenyeret szállított Velence számára, behatóbb megvizsgálás céljából Máltába menjen. A görög katonáknak megengedték, hogy Korfuban partraszálljanak, a hajó kapitányának azonban becsületszóval kellett magát köteleznie, hogy a többi utast, köztük két német nőt gyermekeikkel nem engedi ott partraszállani. A korfui német konzul tiltakozott a német nők kiszállásának megakadályozása ellen, minthogy a nemzetközi jog értelmében nőket nem lehet hadifoglyoknak tekinteni. A kikötő görög kapitánya utasításért az aténi kormányhoz fordult. Japánország és Kína, Genf, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) A párisi Herald jelenti Tokióból. A japán parlamentet, amely eredetileg május 20-ára volt egybehíva, csak júliusra fogják egybehívni, amikorára a Kínával és a Mexikóval folyó tárgyalás befejezését remélik. A kínai területen álló japán csapatokat 19.000 emberrel szaporítják, akiknek elszállítása már megkezdődött. Japán bombák Oroszországban, Stokholm, ápr. 27. A Nga Dagligt egy nagyrangú orosz katonai személyiségtől arról értesül, hogy a japánok nemrégen 10.000 darab fojtó gázt fejlesztő bombát szállítottak Oroszországba. Harcok Ypern körül. — Katonai munkatársunktól. — Budapest, ápr. 27. A nyugati harctéren a franciáknak a Maas és a Mosel folyó között végrehajtott általános és eddigelé kudarcot vallott támadásait e hónap második harmadában az Ypern körüli heves harcok követték. A koronáját ezeknek az áprils 22-diki az az ütközet alkotta, amelyben a németek Langemarknál széles arcvonalon nemcsak hogy kivetették a szövetségeseket állásaikból, hanem két ponton át is keltek az yperni csatorna nyugati felére. Az események ismertetése azonban megkívánja, hogy kissé a múltba is visszapillantsunk. Antwerpen föladása után a szövetséges angol és belga sereg, a Nieuport és Ypern városok között épített és természetes, valamint mesterséges nagy akadályt alkotó csatorna mögé is befészkelte magát és itt oly állást foglalt el, melyért azóta sok jó német katona hullatta vérét hiába. Az áradások és a kemény tét eddigelé megakadályozták a nagyobb hadműveleteket s csakis kisebb csetepaték voltak kisebb és nagyobb időközökkel. Most azonban nagy csatazaj kerekedett itt is. A közel félévre terjedő harci szünetet az angolok arra használták föl, hogy éppen itt roppant nagy tüzérségi tömegeket vonjanak össze a végből, hogy a németeknek behajló csatavonalát, amint maguk az angolok híresztelték, egészen új támadó módszerrel szétrobbantsák és át is törjék. Nagy bizodalommal néztek a jövő elé, ezt hirdette legalább minden valamire való angol napilap. A harcok kezdete előtt a németek csatavonala a következő volt: Nieuport, az Yser-csatorna mente egészen Dixmuidenig, ahol április 4-én Die Grachten-t ragadták el a belgáktól a németek, azután az yperni csatornától keletre Langemark, innen nagy félkörben Ypern körül St. Eloi-ig és végül az Yperntől délre épült Messines és Armantiéres. A helységek, a melyek körül ütközetek voltak, vagy a melyeknek birtokáért összecsaptak egymással az ellenfelek — még pedig Dixmuidentől Ypern felé haladva — a következők: Alerckem, Bixschoote, Langemark, ettől nyugatra és a csatorna nyugati partján Pilkem, St. Julien, Langemarktól délkeletre, Zillebecke (Yperntől délkeletre) és St. Eloi (Yperntől a csatorna bal partján). Április 17-én az angolok Yperntől délkeletre támadást kezdtek és hatalmukba kerítették a németek állásainak egy részét. Az állások fontosságát bizonyítja, hogy a németek gyors elhatározással másnap már visszavették sáncaikat az ellenségtől. Április 20-án a Times mégis azt írta, hogy a magaslatokat, az egész vidék bástyáját, a szövetségesek vették birtokukba. Nagy jelentőségű dolognak minősítette a sikert, mert e magaslatról még hatalmasabb csapást mérhetnek a németekre. Azt is mondta a Times, hogy ha az ellenséget innen is elkergetik, akkor annak csatavonala Menin felé annyira behorpad, hogy egy kis nyomás is elegendő lesz az egész vonal áttörésére. Feszült figyelemmel kísértük tehát az eseményeket. Nagy megnyugvást keltett azonban a német főhadiszállásnak április 23-diki jelentése, mely szerint: Tegnap az esti órákban a Steenstraattól és a Langemarktól keletre eső terület közti arcvonalunkon előrenyomultunk az Yperntől északra és északkeletre lévő ellenséges hadállások ellen. Csapataink kilenc kilométer széles arcvonalon egy iramban a Pilkemtől délre és keletre eső magaslatokra törtek előre. Egyúttal SZÍVÓS harcban kiküzdöttük Steenstraat és Het Sas közelében az Ypern-csatornán való átkelést, amelynek nyugati partján megvetettük lábunkat. Langemark, Steenstraat, Het Sas és Pilkem helységeket megszállották. A németek tehát megelőzték ellenfeleiket, őket törték össze és vetették vissza oly széles arcvonalon, ami a megerősített állások elleni harcokban fényes sikernek mondható. Hiába ostromolja azóta a szövetségeseknek a világ minden szinű lakóiból alakított fegyveres tömege az elvesztett állásokat, a németek sziklaszilárdan állanak új sáncaik mögött. Sőt azóta Lizerne, a csatorna nyugati partján épült helység, valamint Ypern körül a Solaert-major, St. Julien, Kerssebare és Grabenstafel is a németek kezére jutott. Április 25-én az angolok ellentámadása a legsúlyosabb veszteség mellett összeomlott. Hogy ez mit jelent a német főhadiszállás nyelvén, tudjuk az előző jelentések után kiadott részletes beszámolókból. Számításba véve az elfogott ellenséges katonák nagy számát és a tekintélyes zsákmányt, ez a csata a soissoni diadal óta a legnagyobb, amely a nyugati harctéren zajlott le a tél óta. Hogy a németek a féléven át fokozatosan erősített ellenséges állásba fényes nappal behatolhattak, annak bizonyítéka, hogy gyarmati háborúkban hadi tapasztalatokat szerzett hadsereggel lehetetlen küzdelmet kezdeni oly fegyveres erőkkel, amelyek százados tapasztalatok alapján vezettetnek és lelkesedéssel mennek a háborúba és a halálba. Lombartzy. 10 Km.t '%/ype cn/,. • fl ^ WerteCai t-fJsctiregfiEfii ur BSV ^ipilgab* OixmMen ffriapraCfi/MJgj & Zjrfet i Wouth&i y Mefcfomy mttapef/e 'WqhFmarcfc Wwrugg^ fem Ysfou VuebeAe Péremári levél. Pétervár, márc. 14. (Kerülő úton érkezett.) Ma érkezett táviratok szerint a Dardanellák ostroma megakadt. Ez megint jó ok növelni azt a mindjobban terjedő elégedetlenséget, mellyel itt a francia szövetséges „tehetetlenségét" kísérik. Meglepő, hogy a brit kormánnyal szemben sokkal kisebb a neheztelés, pedig ha van Oroszországnak hagyományos mult- és jövendőbeli ellenfele, Anglia mindenesetre ilyen. Egyetlen európai nagyhatalommal szemben sincs annyi ellentétes érdeke Oroszországnak,mint Nagybritanniával. Hogy ebben a küzdelmes időben mégsem Anglia ellen szólnak bizonyos panaszok, annak alighanem az a fő oka, hogy a hármas királyságtól még minden okuk meg van alaposan tartani, Franciaország azonban kidőlt a számottevő erők sorából. Hogy a Dardanellák angol-francia ostroma nem komoly, arról itt igen sok szó esik. De még nem bizonyosak benne. Még elfogadják beavatottak szakértő véleményét azokról a védelmi eszközökről, melyek ellen egyelőre nincs védekezési lehetőség. Remélik, hogy meg fogják találni a módját Londonban vagy Párisban ennek is. De amikor arról fognak meggyőződni, hogy Konstantinápoly valóban elérhetetlen számukra, alighanem a háborút is befejezték.