Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-03-08 / 67. szám

1915. március 8. Budapesti Kiblap­f. új konzuloknak szóló meglepő utasítást és, a­mi Svédországot illeti, határozottan visszautasítja. Sajnos, írja a lap, hogy a svéd kormány bizo­nyítványait a szóbanforgó termékek hovafordí­tásáról nem respektál­ták. Ebbe hallgatag bele kell nyugodnunk, azt azonban nem tűrjük, hogy külföldi megbízottak fölhatalmaztassanak, hogy a kikötőinkben előírják, mire használhatjuk föl a behozott árukat. Ez mindeddig nem is tör­tént meg. Érdekes interpellációk: London, márc. 7. Az alsóházban Mac Neill (unionista) kér-dezte, vájjon az ír államtitkárnak van-e tudo­mása arról, hogy Írországban brosúrát terjesz­tenek, a­mely azt mondja, hogy Kitchener saját kijelentése szerint százezer ír embert furfanggal és kényszerrel rá tud venni arra, hogy a demo­ralizált, dekadens, vérszomjas brit seregbe föl­vétesse magát. A brosúra még más hazaáruló­kifejezéseket is tartalmaz és célja az, hogy el­riassza az íreket az angol seregbe való belépés­től. Mac Neill kérdezte, milyen lépéseket szán­dékozik tenni az államtitkár, hogy megakadá­lyozza hazaáruló brosúrák terjesztését. A kormány képviselője kijelentette, hogy, a tett intézkedések közlése nincs a nyilvánosság érdekében, de ezek az intézkedések már eddig is az említett fajtájú újságok és pamfletek el­terjedésének csökkenését vonták maguk után. Jowett (munkáspárt) kérdést intézett a miniszterelnökhöz, minő intézkedések történ­tek, hogy, a belgiumi brit haderő ne tegyen kárt a belgák élet- és vagyonbiztosságában. Asquith miniszterelnök azt válaszolta, hogy támadás csak katonailag fontos pontok ellen történik. Minden óvóint­ézkedés megtörténslik arra, hogy fölösleges kár ne legyen. A miniszterelnök később kijelentette, hogy­ a ház valószínűen április 13-án és 14-én elna­polja üléseit. A drágaság, London, márc. 7. A Labour Gazette szerint a liszt, kenyér és hús ára Nagy-Britanniában folyton emelkedik. Az élelmiszer ára a kiskereskedelemben január­ban átlag 3—4 százalékal, a kenyéré és liszté 0—12 százalékkal emelkedett. London, márc. 7. A Daily Chronicle írja: Több acélművet a kormány házi kezelésbe vett. A brit és a francia kormány megrendelései példátlanul nagyok. A skót vasművek kijelentik, hogy a drága szénár következtében kénytelenek lesznek nagy olvasztóik üzemét megszüntetni. A gyalogsági tisztek a­ ruhája. Rotterdam, márc. 7. A Nie­uwe Rotterdamsche Courant szerint a brit gyalogsági tisztek ruháját megváltoztat­ták. A tisztek nem viselnek többé kardot, ha­nem puskát és tarisznyát, mint a katonák. A tiszti jelvény ezentúl a karon lesz látható. Anglia pénzügye­. London, márc. 7. .Ma ötven millió font sterling értékű 3 és fél százalékos kincstári jegyet bocsátottak ki aláírásra, mely 1920. március 1-én esedékes. Az angol követ gyilkos Serve. Hamburg, márc. 7. Sir Roger Casement, a­ki itt átutazott, megengedte kísérőjének, Christensen Adlernek, hogy a Hamburger Fremdenblatt tudósítójának felvilágosítást adjon a Findlay angol követ ál­tal ellene (Casement ellen) tervezett gyilkos me­rényletről. Christens­emnek Findlay terve szerint az lett volna a feladata, hogy Casementet, a­ki­t csakis an­golul tud, Berlin egyik k­evésbbé népes utcájába ve­zesse, ott a Findlay­tól kapott pénz egy részével a tömeget megvesztegesse. Casemnentet angol kémnek kiáltsa ki és a tömeget ráuszítsa. A kavarodásban ez­ utáni Casementet, a­ki egy szót sem ért németül és így nem tudta volna magát kimagyarázni, a fejére mert ütéssel meg kellett volna ölnie. Christemsen úgy tett, mintha értené a dolgot és megígérte, hogy meg­gondolja az ügyet. Findlay azt is tanácsolta neki, hogy egy bizalmi embert vigyen Norvégiából Ber­linbe, minden levelet, leivel és okmányt vegyen k­l Gasemenitől és ezeket azzal a bizalmi emberrel küldje Krisztiániába vissza. Becsületszóval 5000 font jutal­mat igérlek neki. Christensen ez alkalommal titkos kulcsot kapott az angol követség hátsó ajtajához. Christensen december 15-én visszatért Berlinbe, on­nan 25-én ismét visszatért K­riszt­iániába. Itt 27-én beszélgetett az amgol követtel, a­kinek két hamis tér­képet adott át és közölte, hogy Casement álruhában több tiszttel Írországba szándékozik menni, a­mi a követet igen fölizgatta. Christensen most követelte a kikötött összeg fölemelését tízezer fontra. A követ kijelentette, hogy kormányánál táviratilag kérde­zősködni fog e felől. Január 2-án este 11­ órakor Christensen a brit követtel folytatott izgalmas szó­váltás után 2500 font kifizetését, valamint bizonyos garanciákat követelt, különben visszalép. Sértő sza­vak hangzottak­ el; Christensen kétszer eltávozott, a követ a szolgájával mind a kétszer visszahivatta. Másnap újra magához kérette Christensent, a­ki ra­gaszkodott követeléséhez. Végül az angol követ szo­rultságában megírta az áruló levelet, a­mellyel Christensennek kormánya nevében 5000 fontot biz­tosít. Ezenfelül becsületszavára új­abb 5000 fontot ígért Casement meggyilkolásáért, végül pedig hozzá­járult Christtensen javaslatához, hogy Casement mint­egy 100.000 dollárra becsülhető készpénze is Chris­ten­s­ené legyen. Findlay Christensennek büntetlensé­get és ha kívánja, szabad utat igért Amerikába. — Ez — mondotta Christensen — csak az első része a históriának és csak nagy voná­sokban. A többit Casement fogja elmondani, a­ki az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot könyvalakban is ki fogja adni. A hamis fejetítések ellen. London, márc. 7. Lapjelentések szerint Solbumf­­lordnak­ egy gyűlésen tett kijelentése szerint a munkás­mozgalmak fő oka az, h­ogy a párt nem látja be, hogy a létért való küzdelem még nem ért véget. A főhiba a kormányt és a sajtót terheli. Külö­nösen az utóbbi túlságosan rózsásnak vázolta a helyzetet. Hosszú cikkelyekben fényes leírásait olvassuk — úgymond — egy lövőárok fényes visszafoglalásának, melynek elvesztéről soha sem hallottunk. A veszteségű­s­tából csak hat hét múlva értesülünk arról, hogy ez alkalommal egy fél zászlóaljat fogott el az ellenség. A szónok kifejtette, hogy szívesebben látná, h­a a sajtó kevesebb kedvező hírt közölne, ellenben kö­zölné a kedvezőtlen híreket is, hogy az emberek a való helyzetet fölismerjék.­­ A Dardanellák és a si* — A DardanelLa's teomeálásának egyáltalán nincs akkora sikere, mint a­hogyan az antant fsitünbeni. — Angol lapok már Siangozniák a nagy ne­hézségei. — A franciák ssalőtíás®. Me ellerűség Isudarsa. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, márc. 7. (Milli-ügynökség.) A főhadiszállásról je­lentik: A kaukázusi fronton nem történt vál­tozás. Kor­ától délre, Vessilénél 1500 emberből, egy gépfegyverosztályból és tüzérségből ala­kult két angol lovasezred megtámadta elővé­dünket, ütközet fejlődött ki, a­mely után az ellenség rendetlenül visszavonult Sabie felé, hát­rahagyva 200 sebesültet és halottat. Egy gép­fegyvert zsákmányoltunk és két ellenséges ágyút használhatatlanná tettünk. A mi veszteségünk tíz halott és tizenöt sebesült. Két ellenséges páncélos és egy cirkáló teg­nap három óra hosszat bombázta a Szmirna-part erődeit, de semmi eredményt nem ért el. Reggel nyolc órakor egy francia és három angol hadihajó nagy tonnatartalmú aknakutató kíséretében ismét bombázta másfél óra hosszat a szmirnai erődöket. A mi ütegeink hét lövése eltalálta azt az ellenséges páncélost, a­mely a tüzelést megnyitotta. Egy aknakutatót elsülyesz­tettünk. A mi veszteségünk a tegnapi és a mai bombázás alatt összesen négy halott és hét se­besült, volt. A Dardanellák ellen tegnap és ma az ellen­séges flotta nem intézett komolyabb támadást. Kiderült, hogy azt az ellenséges repülőgépet, a­mely a tengerbe zuhant, a mi repülőgépüldöző­ütegeink találták el, ellenséges csapatok egy része a parton volt, csa­pataink, a­melyek eddig nyugodtan vártak, meg­támadták őket. Az ellenség nem számított erős ellenállásra, mert azt hitte, hogy­ elhalga­ttatta ütegeinket. Végül kénytelenek voltak a török ellentámadás elől csónakjaikba menekülni. Német Jelentés, Konstantinápoly, márc. 7. A Wolff-ügynökség külön tudósítója je­lenti a Dardanellákból: A külső Dardanelláknál a tegnapi tüzérharc lefolyásából arra lehet követ­­keztetni, hogy az angolok mindjobban fölisme­rik, hogy a Dardanellák kierőszakolása csak rengeteg áldozat árán volna lehetséges. Darda­nosz tegnapi bombázását a Wolff-ügynökség tudósítója tegnap közvetetten közelről ügyelte meg. Két cirkáló, a­mely helyét folyton változ­tatta, tüzelt, de a lövedékek a falu közelében és a török ütegek környékén a tengerbe estek, a­nélkül azonban, hogy az utóbbiakban kárt leltek volna. Az üteg viszonozta a tüzelést és három­szor talált, a­nélkül, hogy egyetlen embert ve­szített volna. Ennek következté­ben ma az ango­lok még nagyobb távolságból lőttek, a­miből lát­ható, hogy a maguk kímélése fontosabb nekik, mint a sikerre való törekvés. A török tisztek és legénység rendkívül bíznak. Naponta 30­30 levés. Milánó, márc. 7. (Saját tudósítónktól) Az Italia­nak a tö­rökök táborában lévő haditudósítója jelenti, hogy a szövetséges flotta naponta körülbelül 3000 lövést tesz a Dardanellák külső erődeire és e háromezer lövés közül körülbelül csak tizenöt talált igazán. A török ütegek egyáltalán nincse­nek már az erődökben, hanem más helyekért és éppen ezért nem is lehetett azokat megsem­misíteni. A törökök a flotta támadásának vi­szonzásául naponta körülbelül száz lövést tesz­nek, és ezekkel a lövésekkel megtévesztik az ellenséget a régi erődökben lévő nagy ütegek helyére nézve. A levelező nem hiszi, hogy a ten­gerszoros legyőzése sikerülni fog. A törökök mindkét parton nagy csapattömegeket vontak, össze, köztük nagyon sok nehéz tüzérséget is. Kedd óta az ellenséges támadás hevessége alább­hagyott. A Kardasieilák ostroma. A meghiúsított partraszállás. Konstantinápoly, márc. 7. A Milli-ügynökségnek a Dardanelláknál lévő levelezője jelenti a tegnapi partraszálló kí­sérletről. Mintegy hatvan katona öt páncélos és hét torpedónaszád védelme alatt igyekezett há­rom nagy csónakon partra szállani. Egy vitéz altiszt vezetése alatt álló fél török szakasznak sikerült az ellenséget elkergetni és e közben az ellenség halottakban és sebesültekben húsz em­bert veszített. A tudósító kiemeli Mehemednek, a török félszakasz vezetőjének vitézségét, a­ki noha megsebesült, tovább harcolt, lelkesítette katonáit s midőn végül fegyvere elromlott, el­dobta és követ dobált az ellenségre. Rum Kal­h partján­­100 katona szállott partra, miután a thaiak mintegy 1000 lövést adtak le. Midőn az 3 Hg angolok véleménye. Assiwith nyilatkozata. Rotterdam, márc. 7. (Saját tudósitónktól.) Londonból érkező jelentés szerint Asquith miniszterelnök kijelen­­tette, hogy a Dardanellák bombázását izomcsali

Next