Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)
1915-03-23 / 82. szám
Budapest, 1915. XXXV. évfolyam, 82. szám. Kedd, március 23. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizető *i árak: Egész évre 32 kor., félévre 16 kor., negyedévre 8 kor, egy hónapra 3 kor. 80 fil. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarom 13 fill. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Szerkesztőség és igazgatóság: VIII. ker., Eökk Szilárd utca 4. szin. Kiadóhivatal: VII. ker., József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: József 43, József 53, József 63. Pnemysz elesett. Budapest, márc. 22. Gyászkeretben jelenik meg a mai napon Przemysl neve a magyar közönség előtt, pedig éppen e név köré fonták a magyar honvédek a legszebb és leggazdagabb diadalmi koszorút. Első bezárása után rövid pár heti szabadság mellett november havában másodszor is körülzárta Przemyslt az orosz. Világos, hogy az első elzárást követő pár heti szabadság rövid ideje alatt nem lehetett a már egy ostromot kiállt várost és várat olyan állapotba helyezni, hogy minden erő és minden idő ellen biztosítottnak nézzük. Világcsodája valóban, hogy ez a vár a második ostromot közel öt hónapig tudta állani. Most felsőbb parancsra megadta magát, mert valósággal élelmezéséből is kifogyott, kivéve magyar bakáink vitézségéből. Ez meg volt teljesen, érintetlen épségében és verekedő kedvében az utolsó pillanatig és valóban jobbat érdemelt a sorstól az az elszántság, bátorság, vitézség, kitartás, önfeláldozás és martirium, melyet magyarjaink egy magyar poéta lantjának bűvös hangjait hallgatva, megállottak, ferre, mint a latin poéta mondja, auidquid sors tulisset ultima, készen mindenre, a mit a végzet rájuk mér. Véreztek, tűrtek betegséget, tűrtek nélkülözést és most tűrnek hadifogságot. Katonai erényeik, vitéz maguktartása emléke és öntudata álljon mellettük szomorú napjaikban. Legendájukat a hivatalos jelentés mondja el, mely így szól: Höfer a Stavernigy jelentése. Hivatalos jelentés. Kiadták 1915. március 22-én délben. Érkezett este 6 órakor. Przemysl vára négy és fél hónapi körülzárás után, erejének fogatán, március 22-én becsülettel elesett. A védősereg e hónap közepén szűkében kezdett lenni az élelmi készleteknek, ekkor Kuzmanek gyalogsági tábornok az utolsó támadásra határozta el magát. A kirohanó csapatok március 19-én korán reggel a várövön át előretörtek és hét órai harcban nagy orosz erőkkel szemben a végsőig helytállónak. Végül is a számbeli "túlsúly arra kényszerítette őket, hogy a váröv mögé visszavonuljanak. A következő éjszakákon az oroszok Przemysl ellen több oldalról előrenyomultak. Ezek a támadások, úgy mint valamennyi előző, a vitézül védett erődítmények tüzében megtörtek. A március 19-iki kirohanás után a legszűkebbre szabott élelmi adagok is már csak három napi ellentállást engedtek. Ezért a várparancsnok időközben azt a parancsot kapta, hogy ennek a határidőnek lejártával és a hadianyag megsemmisítése után a várat az ellenségnek engedje át. A várnak egy pilótája jelentette, hogy az erődöket az ágyukkal, lövőszerrel és az erődítési művekkel együtt idejében elpusztítani valóban sikerült. A várőrség önfeláldozó kitartása és utolsó harca épp oly méltó a dicséretre, mint a korábbi rohamokban és ütközetekben tanusított vitézsége. Ezt az elismerést Przemysl hőseitől az ellenség se fogja megtagadni. A vár eleste, amellyel a hadvezetőségnek már hosszabb idő óta számolnia kellett, a helyzetre a maga egészében befolyással nincs. A tábori hadseregnél a Kárpátokban az uzsoki szorostól egészen a konecnai nyeregig terjedő szakaszban áll a harc. Höfer altábornagy, vezérkar főnökének helyettese. * Elvisszük a hadvezetőségnek, hogy vár védelmének e katasztrófája Budapest, márc. 22. Hofernek részünkre ma csak egy hire van: Przemysl eleste. Az ötödfél hónapi ostrom e ránk nézve szomorú befejezését politikai szempontból más helyen méltatjuk. Katonai szempontból a jelentés szavaihoz kell ragaszkodnunk: az erősség eleste nincs befolyással az általános helyzetre. A németek a rengeteg orosz harctérnek három, egymástól messze eső pontján mérték össze fegyvereiket az ellenséggel. Egészen fenn északon, Memelben, a tulajdon hazájukban, ahonnan makacs utcai harc után kiverték a rablókat és betörőket. A jelentés csak megerősíti a minap kifejezett gyanúnkat, hogy az oroszok Memelbe csak fosztogatni mentek, fegyvereseik csak eszköztn szolgáltak azoknak a buzgó és szorgalmas civileknek, akik ágyneműt, bútort, ruhát, ezüstöt sietve fölcsomagoltak társzekereikre és aztán a rablott prédával odébb álltak. A szuvalki kormányzóságban, Mariampol várostól északra, Alexandrovo irányában az oroszok támadtak és ők is szenvedtek vereséget. A plocki kormányzóságban három helyen támadtak, nyilván összefüggő terv szerint. Az Oresic balpartján Jednoroszenél, lejebb délnyugatra Prasznisznél és ugyanebben az irányban, teljesen egy vonalban Zidanovnál. Az éjjelnappal szünetlen folyó harc mind a három helyen az oroszok vereségével végződött. A német büntetőexpedíció, amely légi útra indult, hogy megtorolja az Elzászban elkövetett francia kegyetlenségeket, csak az utólagos híradásokból nem lehet hatással az általános katonai helyzetre. De két hatása azért kétségtelenül meglesz: egy a nagyközönségre, melyet meglepetésszerűen ér a vészes hír, mert a hadvezetés kétségkívül súlyos és jól megfontolt okokért nem tartotta szükségesnek az elméket előkészíteni a vár elestére. Ennek az lehet a következménye, hogy közönségünk esetleg a ténylegesnél nagyobb fontosságot tulajdonít az eseménynek. Másik hatása a hadseregre lesz. Minden magyar katona a végső elkeseredés indulatától hajtva, tízszeres erővel fog az ellenségre rohanni, hogy megtorolja Przemyslt. Mert az igazi katonatermészet az, amelyet az ily esetek nem elcsüggesztenek, hanem csak annál halálosabb elszántságra tüzelnek. Igazibb katona pedig a magyar katonánál nincsen, bontakozik ki egész jelentőségében. A nehézkesnek látszó és mégis könnyen mozgó, megvívhatatlanul erős Zeppelinek intő szózat a francia népnek és a nyomorúságukban is könnyűvérű párisiaknak, hogy a húrt ne feszítsék a megpattanásig. Hogy ellenállásuk a szárazföldön lehet még oly hősies, a tengeren még oly hatásos : a német bátorság megtalálta harmadik szövetségesét a levegőben. És bárha Zeppelinekkel a háború sorsát eldönteni nem is lehet, az ormótlan légi művek arra mégis jók, hogy észre térítsék az elbizakodottakat és nyomban megfizessenek minden hadijog ellen vétő kegyetlenségért. A Dardanellák ostroma a tenger felől nemcsak kudarcuk a szövetkezett hatalmaknak, hanem egyúttal olyan veszteségük is, amelynek adatairól a hivatalos körök sem önmaguknak, sem a lázasan érdeklődő közvéleménynek nem mernek számot adni. A minden jóval biztató, szinte játéknak ígérkező kísérlet így omlott össze. Most egy másik próbára kerül a sor, amely már eleve kétségbeesettnek és reménytelennek tetszik. A szárazföldről fogják megtámadni az erősségeket. Eddig csak néhány szép hajót és háromezer embert áldoztak föl. Most sok ezret kell odavetniök az orosz Maloknak, amelynek hódító térfoglalásától ők maguk reszketnek leginkább. De ha a török erősség ágyúi meg tudták állítani a páncélos hajók acélját, akkor az eleven emberhússal még könnyebb lesz megbirkózniok. Micsoda eszeveszettség megint friss ezreket a mészárszékre vinni ! Mintha még nem lett volna elég a vérontásból. És mindezt tiszta cél- A háború eseményei. Przemysl. — Memei fölmentése. — Páris hamzsásása. — & Darcanellák. — A Budapesti Hirlap mai száma 20 oldal.