Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-03-31 / 90. szám

10 BUDAPESTI HÍRLAP (89. sz.) 1915. március 30. Pál budapesti állami felső ipariskolai igazgatót a Vl-ik fizetési osztályba kinevezte és Gáspár Elek dr. állami ipariskolai tanárnak az ipariskolai igazgatói cimet és jelleget adományozta.­­ (A zágrábi Szent-Balázs-templom föl­avatása.) Zágrábból táviratozzák. Ma avatták föl az új monumentális Szent-Balázs-templomot óriás embertömeg jelenlétében. Jelen volt Skerlecz báró bán titkárával, Bauer dr. érsek, Froksch dr. és Zepics osztályfőnökök. Holjac polgármester, Zunac altábornagy, Serpka vezérőrnagy és számos tiszt. Rittig dr., az uj lelkész, fogadta a megjelenteket, mire Premus dr. püspök, fővikárius nagy segédlet­tel , fölavató misét mondotta és beszédet intézett az ájtatos hallgatóságihoz.­­ (A miniszterelnök Bécsben.) Bécs­ből táviratozzák: Tisza István gróf miniszter­elnök kedden reggel Bécsbe érkezett. A Magyar Házban szállt meg, a­hol hosszabb tanácskozást folytatott Burián István báró közös külügymi­niszterrel. A miniszterelnök a délelőtt folyamán Schönbrunnba hajtatott, a­hol a király hosszabb magánkihallgatáson fogadta. A miniszterelnök bemutatta a királynak a parlament elé terjesz­tendő törvényjavaslatokat. Tisza István gróf miniszterelnök ezután tanácskozott Körber Ernő dr. közös pénzügyminiszterrel, Stürgkh Károly gróf osztrák miniszterelnökkel, valamint Krobatin Sándor lovag hadügyminiszterrel; ezek a tanácskozások az egész délutánt igénybe vették.­­ (Debrecen jubileuma.) Debreceni tudósí­tónk irta: A jövő hónap 11-én lesz kétszáz éve, hogy Debrecent I. Lipót király a szabad királyi városok sorába emelte. A nevezetes évforduló alkalmából kikeresték azt az okiratot, a­mely erre vonatkozik. A megsárgult pergament fölemlíti, hogy a király azért tüntette ki Debrecent a szabadságjogokkal, m­ert méltányolni kívánta azokat a mérhetetlen szol­­gálatokat, a­melyeket a hazának és a trónnak a leg­válságosabb időben is teljesített. A szabad királyi vá­rosok sorába való emeltetést az 1715. évi 108. tör­vénycikk foglalta magában. Debrecen város közön­sége a 200 éves jubileumot még ragyogóbb pompá­val akarta megünnepelni, mint a százéves évfordu­lót, de a mai nehéz időkben letelt erről a tervről. Mégis, hogy a város történetének e nagy napját meg­örökítse, alapítvánnyal fog­ja azt emlékezetessé tenni. Ugyanis nagyobb összegű alapot létesít, a­melyből három olyan debreceni születésű és illetőségű sze­gény tanulót fognak taníttatni, a­kiknek aty­ia a vi­lágháborúban a haza becsületének és jogainak vé­delmében hősi halált halt. Az alapítvány létesítését Debrecen városa legközelebb tartandó díszközgyűlé­sén fogja elhatározni, ugyanakkor megbízást ad Koncz Ákos és Herpay Gábor városi levéltárosnak, hogy az ünnepies évforduló emlékére eredeti okmá­nyok bemutatásával irják meg a város történetét. " ("Változás a munkácsi székeskáptalan­ban.) A király a munkácsi székeskáptalanban Ma­tyaczkó Tivadar éneklő-kanonoknak az olvasó-ka­nonokságra, Gebé Péter őrkanonoknak az éneklő­kanonokságra, Szabó Simon dr. iskolás-kanonoknak az őrkanonokságra, Hadzsega Bazil dr. kancellár­kanonoknak az iskolás-kanonokságra, Suba György dr. mester-kanonoknak a kancellár-kanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az ekként megüresedő mester-kanonokságot Karczub Endre szentszéki ülnök, püspöki irodaigazgatónak adomá­nyozta. Az erről szóló kinevezést a hivatalos lap egyik közeli száma fogja közölni.­­ (A Nőtisztviselők Országos tigrisülete) március 31-én rendezi az utolsó szerda esti összejö­vetelét. Ezen az estén Lányi Sarolta fog verseiből fölolvasni. Az előadás az egyesület helyiségében (Vigadó-tér 3. szám) lesz és fél kilenc órakor kez­dődik.­­ (Talleyrand-Perig­ord herceg­ halála.) Rómából írta tudósítónk, hogy Párisban 78 éves ko­rában meghalt Talleyrand-Perigord Adalbert her­ceg, a Talleyrand-Sagan-család tagja, Montmorency hercege. Az elhunyt nagybátyja volt annak a Tal­leyrand Hélie hercegnek, a ki számos botrányai ré­vén vált ismeretessé s kinek e miatt a reá szálló Sagan hercegségről le kellett mondania két eszten­dős fia javára. Sagan hercegség Ödön­ hercegnek Dorottya kurlandi hercegnővel kötött házassága révén szállott a Talleyrand-okra, kik különben nem a nagynevű államférfinak a leszármazottja, hanem egyik testvérének. A Montmorency hercegség ősi és előkelő címéhez pedig Adalbert herceg azon a ré­ven jutott, hogy apja nőül vette az utolsó Montmo­rency herceg testvérét. A most elhunyt herceg öröksége egyetlen fiának, Lajos hercegnek jut, a kinek meg Roohau-Chabot Anna hercegnő a fe­lesége. — (Berzeviczy Albert előadása.) A hadsegítő hivatal háborús előadásainak soroza­tát ma befejezte Berzeviczy Albert — oly elő­adással, a­mely kétségkívül a legkiválóbbak közé tartozik mindama fejtegetések között, a­melyek­nek a háború kitörése óta az volt a rendelteté­sük, hogy a közönség érzelmeit, érdeklődését, gondolkozását és lendületét táplálják. Berzeviczy volt amaz albizottság elnöke, a­mely ezeket az előadásokat mindenek teljes elismerésére ren­dezte, s ma este az epilógus meghallgatására összegyűlt a régi képviselőházban az az előkelő közönség, politikai, társadalmi és szellemi éle­tünknek az az illusztris közönsége, a­mely ez előadások rendes hallgatósága volt, a­mely azon­ban ma szinte tüntető sokaságban jelent meg, szimpátiáját és nagyrabecsülését ilyképpen de­monstrálva az előadó iránt. Ott láttuk a többi közt Héderváry Károly és Wekerle Sándor volt miniszterelnököket, Harkányi, Teleszkij, Gii­lányi és Balogh Jenő minisztereket, Dessewffy Aurél grófot, Szinnye­y Pál festő­művészt, néhány államtitkárt és egész sereg képvi­selőt, továbbá ismert akadémikusokat, írókat stb. A hölgyek sorában Tisza Istvánné grófnét és test­vérét, Sándor Jánosnét, Berzeviczyt, a­mikor meg­jelent, meleg taps fogadta", a­mely többször ismétlő­dött érdekfeszítő előadása során. Azzal kezdve, hogy visszapillantásokat vetett az eddigi előadások tar­talmára, azután a maga részéről — objektív alapon és nagyon szép formában — összefoglalta mindazo­kat a tanulságokat, a­melyeket a hadjárat eddigi eredményeiből levont. Az előadást, a­mely a hallga­tósága részéről az elismerés minden jelével talál­kozott, főbb tartalma szerint lapunk első helyén közöljük.­­ (A Dardanellák romantikája.) A Dar­danellákat, a világ legmozgalmasabb középpont­jainak egyikét, a romantikának elmúlhatatlan va­rázsa veszi körül. A költészet arany sugarától körülragyogva és századok óta él Hero és Leander regéje. A görög ókor történeti ténynek vette és a hellenizmus Bedekerre, az utazó Pauzánián, azt írja, hogy egy toronyban látta azt a kis mé­csest, a mely a szerencsétlen­ Leandernek megmu­tatta a hullámokon keresztül vezető utat. A szom­szédságból küldi üdvözletét Trója­­kiásott romvá­rosa, a mely a trója-mikénei kultúra fénykorára emlékeztet és lelki szemünk előtt látjuk ama sok nemzedéknek sürgését-forgását, a­melyek az évszá­zadok folyamán egy várost a másik után építettek a romok fölé. Eszünkbe jut Hadrián, az utazó császár, a­kinek itt volt legkedvesebb villája és magunk előtt látjuk a fáradhatatlan Schliemannt, a­ki itt Ulisszeshez méltó furfanggal mentette meg Priámusznak híres kincsét Berlin számára. Még közelebb a tengerhez megpillanatjuk Akhillesz sírját, a­melyet Byronnak regényes köl­tészete övezett örök dicsőséggel. A nagy angol költő semmire sem volt annyira büszke, mint arra a nagyszerű tettére, hogy a Dardanellák át­úszásával fényesen utánozta Leandert. Innen délre, jóval távolabb és csak a messzelátóval kivehetően meglátjuk Hannibálnak­­állítólagos sírját. A kartá­gói nagy hazafi Nagy Mitridátesz által föl akarta lázítani a keletet a nyugat ellen; világtörténeti ese­mény volt, a­mely­ még a mi korunkra is kihat, hogy a római birodalom akkor elég erős volt, hogy a görög és ezzel az európai kultúrát meg tudta menteni a barbárok ostroma ellen. Ha a Darda­nellák tengerfenekétől ki tudnánk venni titkait, akkor megtalálnánk az arab Mazlamának­ óriás, négyszáz hajóból álló flottájának roncsait, a­melyet 698-ban a bizánciak a híres görögtűz segítségével megsemmisítettek. Mazlamával az izlám fiatal vi­lága legtehetségesebb és legkipróbáltabb vezérét vesztette el. Csanák-Kále, a tengeren és szárazföldön át messzire tekintő domb mögött van Hájreddin Ilderim (a villám), tuniszi kozárnak sírja. Ez a tengeri rabló testvére volt Hájreddin Barbarosszá­nak, a­ki ellen V. Károly német császár háborút viselt. Ilderim alapította meg a tuniszi úgynevezett barbarossza államot. Ennek a tettei lelkesítették Byront Don Juanja karakterének megrajzolására. A mai apró Dardanella-falvak egykor virágzó városok voltak, a­melyeket Timur Lenk mongol kán 1403-ban elpusztított. A koponyagulák között, a­melyek borzalmas győzelmi jelvényeit alkották, ott állott annyi virágzó kultúrának és népnek meg­semmisítője és messziről nézte Európa partjait, a­hová legközelebbi romboló hadjáratát tervezte. De ázsiai forradalmak visszahívták a Keletre és Sza­markandban érte utol a halál, a­mikor Kínát akarta megtámadni. Újabb időben az egykor híres Darda­nella-kultúrának utolsó nyoma is elpusztult. Min­denütt úgy van most, mint Hadrián császár villájá­ban, a­hol a perzsa költő szerint a „bagoly huhog a palota termeiben és a pók ajtónálló­ szolgálatokat tesz a császár termében".­­ (A svájci szocialisták a békéért.) Bernből jelentik nekünk. A svájci szociálde­mokrata párt elnöksége a béke érdekében a hágai nemzetközi szocialista irodát táviratban felkérte, hogy tartasson ülést a nemzetközi szo­ciáldemokrata nagyirodával svájci területen. Ha a nemzetközi iroda ezt szombatig el nem ren­deli, a svájci szociáldemokrata párt április vé­gére a semleges államok szociáldemokrata párt­jainak értekezletét fogja egybehívni.­­ (A herceg­ kenyere.) Magyar uraknak egy társasága járt nemrégiben Németországban, da­ mind­nyájunkat érintő fontos kérdésben végeztek tanul­mányokat. Megjárták Berlint, a nagyobb német vá­rosokat és voltak a főhadiszálláson is. Mindenütt a legszívesebb vendégszeretettel fogadták őket és a német társadalom legkiválóbb tagjaihoz kaptak meg­hívást. Sorrend szerint ebédre először II. hercegnek voltak a vendégei. Az ebéd előtt a hercegné bájos mosollyal fordult vendégeihez­. Uraim, szigorú rendeletünk van, hogy ke­nyeret még vendégünknek is csak utalvány ellené­ben adhatunk. Legyenek szívesek utalványaikat át­adni az inasoknak. A magyar urak az első pillanatban zavartan néztek egymásra, de aztán eszükbe jutott, hogy reg­gel a szálló portása átadta nekik az aznapra szóló kenyérutalványokat. Hamarosan elő is keresték a szelvényeket és átadták a formaruhás lakájoknak, kik levágták az ebédre szóló utalványokat és igy aztán nem volt semmi hijja az ebédnek. A herceg mosolyogva mondottat — Nem mintha elég kenyerünk nem volna, de a rend, az rend! — Kaptunk is pompás kenyeret. — beszélte itthon a küldöttség egyik tagja — valóban bámula­tos az a kérlelhetetlen fegyelem, mely áthatja a német közönség valamennyi tagját, akár egyszerű iparos, író, tanár, vagy milliomos herceg, mint a minő a házigazdánk volt. Ezek nem fognak éhezni soha! — (Fischer ezredes kitüntetése.) Bécsből jelentik nekünk. A király Fischer Ede ezredes bu­kovinai tartományi parancsnoknak, az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásáért a Li­pót-rend lovagkeresztjét adományozta a hadiékit­ménnyel. Fischer ezredes, mint ismeretes, augusztus elseje óta őrnagyból ezredessé lépett elő és már a háború előbbi fázisában is a HI. osztályú vaskoro­narendet kapta.­­ (Új kormánybiztosok.) A magyar mi­nisztérium, Horvát-Szlavon-Dalimátországok bánjá­val egyetértően, egyes főispánok kinevezésével be­állott változások folytán Zepics Zvonimir, a horvát­szlavón-dalmát országos kormány közgazdasági osz­tálya főnökét Zágráb vármegyei kormánybiztosi tisz­tétől, ebben a minőségében szerzett érdemei teljes elismerésével fölmentette, érintetlenül hagyva Zágráb város területére szóló kormánybiztosi kinevezését, egyúttal Trescsec Vladimir főispánt Zágráb várme­gye területére kiterjedő hatáskörrel. Zágráb szék­hellyel és Lábas László főispánt Belovár-Kőrös vár­megye területére, Belovár székhellyel kormánybizto­sokká kinevezte.­­ (Eltű­nt sarkutazók.) Az alsóházban a tengerészetügyi miniszter kijelentette, hogy véle­ménye szerint Stefanson sarkutazó és két útitársa elveszett. Mihelyt a jégzajlás megindul, három gőzös megy az eltűntek fölkeresésére. — (Frig­yes kir. herceg­ adománya.) Bécs­ből jelentik: Frigyes kir. herceg és Izabella királyi hercegnő a galiciai ínséget szenvedő lakosság ré­szére Sapih­a herceg, krakói hercegérsekhez 10.000 koronát juttatott kiosztás végett. — (Hadi érettségi vizsgálatok.) Debrecen­ből írják: A felső kereskedelmi iskolában tegnap tartották meg a harmadik évfolyambeli tanulók érettségi vizsgáját. A vizsga elnöke és a tanári kar az írásbeli és szóbeli vizsgálatok mellőzésével 23 rendes és 2 magántanulót érettnek nyilvánított. Két tanulót, a­kik már az előző évfolyamokban is elsők volta­k, jelesen éretteknek minősítettek. Nyíregyházáról jelentik: Pénteken állította ki az itteni evangélikus főgimnázium tanári kara az érettségi bizonyítványt ama kilenc tanuló számára, a­kik katonai szolgálatra április 15-én bevonulnak.

Next