Budapesti Hírlap, 1915. március-április (35. évfolyam, 60–119. szám)

1915-04-01 / 91. szám

1915. április 1. BUDAPESTI HÍRLAP 01. **.) tartóztatta. A parancsnok körülbelül 100 posta­csomagot, a­melyek Németországból és Ausztria és Magyarországból Spanyolországba, illetve Dél-Amerikába voltak rendelve, lefoglalt. Az angolok otthon. A toborzás kudarca. Rotterdam, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A Times azt fejte­geti, hogy a hadsereg számára való toborzásnak már egyáltalán nincs eredménye. Sokkal na­gyobb számú emberre van szükség, hogy a né­meteket Belgiumból és Franciaországból kiűz­hessék. A kormány mondja meg nyíltan, hogyan áll a toborzás ügye. A valóságot közölje és ne szorítkozzék határozatlan és lealacsonyító fel­ülívásokra, a­melyeket a szomszédok, a semlege­sek és az ellenfelek kigúnyolnak. Kísérletet tesz­nek mindenféle kifogásolható módszerrel, hogy a toborzásnak sikere legyen, sőt több vasutast ama kényszerhelyzet elé­ állítottak, hogy vagy lépjenek be a hadseregbe, vagy pedig elbocsát­ják őket. Mancheszter, márc. 31. A Manchester Guardian londoni levelezője írja a következőket A parlamenti újoncozó bi­zottság óriás erőfeszítéseket akar tenni, hogy az újoncozást Londonban véghez vigye. Április 11-ikétől kezdve tizennégy napon át minden ke­rületben hazafias ünnepségek lesznek, egész Londonban a déli órákban gyűléseket fognak tartani. A Cityben és London nyugati részén már nem látni sok fiatalembert, kivéve olyanokat, a­kik a kormány szolgálatában állnak és külön engedelem nélkül nem szabad a hadseregbe be­lépniük. London déli és délkeleti részének utcáin még nagy tömegekben látni a fiatalembereket, éppen úgy a város északnyugati részén. Ezeknek nagy része azonban gyárakban van alkalmazva, a­hol muníciót készítenek, vagy pedig vasúti alkalmazottak. E kampánytól meglepő ered­ményt várnak. A muníció és az alkohol. Kopenhágia, márc. 31. A Berlingske Tidende jelenti Londonból: Az angol ipar a legnagyobb erőfeszítéssel igyek­szik a muníciógyártást gyorsítani. A kormány a gyárak közelében meg akarja tiltani az alkohol­eladást. Lloyd George kincstári kancellár a tenge­részeti hivatal és az admiralitás képviselőinek jelenlétében fogadta a hajóépítő munkaadók és a gépipar képviselőinek küldöttségét. A küldött­ség kérte a kormányt, hogy zárassa be a ven­déglőket és klubokat a gyárak környékén. Lloyd George közölte a küldöttséggel, hogy ma reggel történt kihallgatása alkalmával a ki­rály úgy nyilatkozott, hogy Anglia három ellen­séggel harcol: Németországgal, Ausztria és Ma­gyarországal és az iszákossággal. Ez utóbbi a leggonoszabb ellenség. Úgy Kitchener, mint French meg vannak győződve arról, hogy a há­ború kimenetele a muníció-ellátás kérdésétől függ. Semmi kétség az iránt, hogy a túlságos alkoholélvezet a muníció előállítását károsan befolyásolja. A gyarmatokon. A helyzet Indiában. Bem, márc. 31. A Bund az indiai helyzetről e hónap 27-ről kelt magánlevelet közöl, mely a többi közt ezt mondja: A lapokra nagyon kíváncsian várnak, mert az itteni lapok soha nem irnák igazat. Az elhallgatás és szépítgetés művészetét nagyszerűen értik. A legutolsó újságküldeményt nem enged­ték át. Szingapúrében a belföldi csapatoknak több mint a fele föllázadt és az európai tiszteket agyonlőtte. Az utcán valóságos harc folyt. A lá­zadás oly komoly volt, hogy egész hétig tartott. A lázadók néhány erődöt is hatalmukba kerítet­tek, összesen kétszáz európait öltek meg. Befo­lyásos arabok idézték elő ezt a lázadást, a lá­zadó csapatok mohamedánok voltak. Az angolok nem fognak indiai csapatokat Európába szállí­tani, sőt európai katonákat kell majd keletre szállítani. Úgy látszik Előindiában is egyre nő az A törökök szent háborúja. — Az antant harca Konstantinápolyért. — A Dardanellák. A szövetséges flotta támadása. Berlin, márc. ?­. (Saját tudósítónktól.) Tenedoszból jelen­tik a Tribuná­nak. Csütörtökön több angol tiszt Kantosz község mellett partra szállott Tene­doszon. Lemnoszban tábori sátrakat szállítottak partra. Az első csapatszállítm­ány a Madrosz­öbölből érkezett Tenedoszra, a­hová repülők is érkeztek. A két szigetnek az angolok által való megszállásából arra lehet következtetni, hogy a Dardanellák ellen a tengerről és a szárazföldről egyszerre akarnak támadást intézni.­Tegnapelőtt éjjel három páncéloshajó és négy torpedóromboló benyomult a Dardanel­lákba és nagy távolságból bombázta a Kilit Bar­erődöt. Tegnap reggel a szároszi öbölben négy francia hadihajó jelent meg és ezek bombázták a törökök állásait. E közben angol páncélos ha­jók ismét behatoltak a Dardanellákba és bom­bázták a dardanoszi erődöt, a­mely a tüzelést viszonozta. Déltől egészen délután négy óráig a harc szünetelt. Ekkor azután a hajók az európai tengerparton lévő Kritiát lövöldözték, miközben a Queen Elisabeth a szároszi öbölből közvetve folytatta a bombázást. Délután egy török repülőgép elrepült Gal­lipoli és Tenedosz fölött és sértetlenül visszatért. A török szárazföldi csapatok serényen készülőd­nek az ellenállásra abban az esetben, ha az ellen­ség csapatokat szállítana partra. Mivel a török csapatok nehéz tüzérséggel vannak ellátva, azt hiszik, hogy heves harcra lehet számítani. Hamis angol hir. Berlin, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A Times március 23-án jelentést tett a Dardanella-erődök bom­bázásáról és azt mondta, hogy ekkor egy erődöt elhallgattattak. A Foss. Ztg.-nak a Dardanella­erődöknél lévő külön tudósítója megállapítja, hogy ez a bombázás soha sem történt meg. Az antant hajóvesztesége. Konstantinápoly, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) Az antant flottájá­nak összes vesztesége a Dardanelláknál tizenkét harcegység. Négy hajó elsülyedt, nyolc pedig sú­lyosan megrongálódott és most Tenedosz szi­geténél van. Tönkrement angol hadihajó. Atén, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) Mytilénéből jelentik: A Nelson sorhajó, a­mely a 18-diki ütközetben szenvedett sérülései miatt kifutott, most a bor­zasztó vihar és a törökök tüzelése következtében megsemmisült. Az angolok eltitkolják ezt a vesz­teségüket. A szövetségesek Lemnoszban. London, márc. 31. A /Reu­er-ügynökség Lemnosz szigetének a szövetségesek által való megszállásával kap­csolatban arról értesül, hogy a sziget helyzete egészen más, mint Imbrosz és Tenedosz hely­zete. E két utóbbi szigetet a nagyköveti konfe­rencián Törökországnak ígérték oda, míg Lem­noszt Görögországnak szánták. Minthogy Tö­rökország e szigetnek Görögországba való beke­belezésébe nem egyezett bele, a szövetségesek a szigetet az ő katonai céljaikra használták föl. A görög kormány ez ellen nem til­takozott, de ez nem jelenti azt, hogy lemondott igényéről. Azok a nagy csapattömegek. Köln, márc. 31. A Köln. Ztg. konstantinápolyi jelentése szerint azok az angol és francia jelentések, a­melyek szerint a görög szigeteken nagy csapat­tömegeket gyűjtenének össze, a­melyeket azután török földön partraszállítani kívánnak, szem­fényvesztésnek bizonyulnak. Aviatikusok kétsé­gei kizáróan megállapították, hogy nincsenek csapattömegek a Dardanellák közelében lévő szigeteken. Érdekes vélemény. Berlin, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A Dardanellák le­győzésének kérdéséről Staal volt hollandiai mi­niszter ezt írja a Vaderland-ban: Eddig semmi sem bizonyítja, hogy az an­golok a tengeren, akárcsak az Északi-tengeren is uralkodnak. Úgy látszik, hogy az az egyetlen gondolat vezeti őket, hogy a flottát teljes épség­ben kell tartani az Angolországban való partra­szállás veszedelmének elhárítására. Érthető, hogy a francia tengerészeti körök nagyon is óvatosnak tartják ezt a taktikát és nagyobb te­vékenységet követelnek az angol flottától. E kí­vánságnak Angolország most a Dardanellák el­len irányuló intézkedésekkel akar eleget tenni. Ugyanazok az angolok, a­kik északon ilyen óvatosak a flottájukkal, itt mindent kockára akarnak tenni. Igaz ugyan, hogy katonai és kü­lönösen politikai tekintetben nagyon sokat nyerhetnek, ha mindenki velük tart. Eddig azonban éppenséggel nem így áll a dolog. Olaszország és a balkáni államok még nem moz­dulnak meg, a törökök Konstantinápoly védel­mére még nem hívták vissza a Szuez-csator­nától és Kaukázusból. Semmiféle sereget sem szállítottak partra a Dardanelláknál. Mindez megtörténhetik ugyan, de egyelőre nem várható. Ezt — írja Staal — nem a németek érdekein írom és nem azért, mintha a szövetségesektől irigyelném a sikert, hanem mert szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy abban az esetben, ha a Dardanellák ellen való eljárásnak sikere lenne, a legnagyobb myomor és évekig tartó bo­nyodalom zúdulna Európára, a­mely lehetet­lenné tenné a tartós békét. 14 szent háború. Csapatok Simirna ellen. Róma, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A Giornale d'Italia jelenti Kairóból, hogy ott elterjedt hír szerint az Alexandriában összevont hatvanezer főnyi csa­patot Szmirnában és nem a Dardanelláknál akarják partra szállítani. A harc az oroszokkal. Konstantinápoly, márc. 31. Erzerumból jelentik: Egy orosz repülőgép átrepült Norman város fölött. A repülőgép, a­melynek szárnyait a törökök tüzelése megsértette, csak nagy fáradsággal tudott orosz területen le­szállani. Artvinért tovább folyik az elkeseredett harc. Egy orosz repülőgép tegnapelőtt motor­hiba miatt lezuhant. Konstantinápoly, márc. 31. A MiZ­i-ügynökség közli: Az orosz vezér­kar március 24-diki komünikéje azt állítja, hogy az oroszok a Kaukázusban, Aleskerd mellett há­rom török századot foglyul ejtettek. Föl va­gyunk hatalmazva arra, hogy hivatalosan meg­cáfoljuk ezt a hírt, a­mely éppen olyan hazafi,­ ­ elégületlenség a lakosság között. Az indiai csapa­tokat nem fogják többé ágyutöltelékül Európába küldeni. Egyiptom pénzügyi baja. London, márc. 31. A Times jelenti Kairóból 25-iki kelettel. A ma elfogadott 1915—16. évre szóló költség­vetéshez a pénzügyi osztályfőnök magyarázatot írt, a­melyből kitűnik, hogy a gyapot iránt meg­nyilvánult csekély kereslet az ország lakosságá­nak bevételét 1,1 millió egyiptomi fonttal csök­kentette, a­mi, tekintettel e kivitelnek nagy fon­tosságára, Egyiptomra valóságos szerencsét­lenség. A vád Dewetti ellen. Bloemfontein, márc. 31. (Reuters) Dewett ellen hazaárulás címén tettek vádat

Next