Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)
1915-05-21 / 140. szám
laife, május 20L BMFESTI HiBLAF (m sz«) Spanyolország semlegessége Dato, miniszterelnök nyilatkozata. — Dato Irofeàsaiawdnâk m m m»jiA-*n(y*mSüetbex mutait és megkérte külső WB tagjait, hogy jelenjenek meg előtte, mivel egyes interjukat nem adhat, azonban együttesen hajladó tagadok a hirtaptadantátkal és egy*» scénicacftxe is hims»cim fa*. Természetese» • legnagyobb készséggel fogadtuk rí * meghívást és most abban a kellemes helyzetben vagyunk, ho*y Sp*Jorokxrszt8 legelőkelőbb ponitikusának *zá tóból halljuk mes, kotor mi leas a i&vebeet Spanyolország magatartása. Annál is fontosabbex a nyilatkozat, mivel éltünk azzal a joggal, hogy néány kérdést intéztünk a miniszterelnök úrhoz, amely különöskélpen bennünket érdekel Poltikai körökben meg vannak arról győződve, hogy a miniszterelnök úr azért hivatta most magáihoz a hirbgázókat mivel az olan ráltás kapcsán bizony«« inspilota észlelheti Spanyolornizáshozi» is, » melyről aztán egyes lapok nyújtanak tájékozást. „Spanyolország nagyon is meggondolta magát akkor, amikor kimondotta, hogy a jelenlegi világháborúban részt venni nem akar és ilyen irányban kíván munkálkodni. Nincs és nem is volt lekötve egyik hatalmi csoportnak sem és így természetesen nem igaz az sem, hogy Franciaországgal katonai irányú egyezmény létesült volna. Azok a tanácskozások, amelyek a frankcokkal folytak, csupán a marokkói kérdés miatt történtek. Meg kel jegyezni, hogy egy némely kérdés még mai napig sincsen teljes egészében tisztázva. A tangeri kérdés még mindig csak kérdés és természetesen mind a két kormány azon van, hogy e téren a megegyezés sikerüljön. Hivatalosan megjegyezhetem, hogy ha van is az országban egy éktelen csoport, amely Gibraltárt akarja visszaszerezni, komolypolitikus egyáltalában nem foglalkozott ezzel az eszmével és jelentősége az egész kérdésnek nincsen. Nem érdekünk, hogy bárkinek a pártján is álljunk, mi nyugodt szemlélői kívánunk maradni a küzdelemnek. Persze, egyes kérdések bennünket is érdekelnek és így elsősorban mindaz, ami a Földközi-tengeren történik. Spanyolország elsősorban érdekelt és így természetesen feszült figyelemmel látja a történteket Egyáltalán nem lenne most aktuális bővebben tárgyalni ezt a kérdést és arról beszélni, hogy mik is a valódi érdekeink. Mi mindenesetre vigyázunk arra, hogy az egyensúly ne legyen olyan természetű, amely esetleg a mi romlásunkat jelenthetné. Érdekeltségünket minden hatalom elismerte és ez természetesen nagyon megkönnyíti helyzetünket. Természetesnek kell mondani, hogy részt vettünk mi is a flottafejlesztésben és ez nem jelentett harcias aggreszszivitást. A középeurópai szövetségesekkel semmiféle afférunk sem volt és szabad hajózásunk nem volt egyszer sem megsértve. Németország részéről is mindig a legtejesebb jóakaratot tapasztalhattuk. Figyelmünk középpontjában most a portugál események állanak, ameynek jelentőségével még mind mai napig sem vagyunk tisztában. Annyi bizonyos, hogy az állapotok veszedelmesek ott és ez volt az oka, hogy néhány spanyol hadihajót kiküldöttünk. Természetesen az az intenciónk, hogy a bonyodalomba nem avatkozunk és tisztán arról van csak szó, hogy alattvalóink vagyoni és személyes szabadságát biztosítsuk. Tudvalévően ez olyan aktus, amely senkit sem sérthet és nem jelent semmiféle beavatkozást. Tisztán védelmi intézkedés az. Abból meg semmi sem igaz, hogy a határon nagyobb számú hadsereget koncentráltunk volna. Erre semmi szükség sincsen és így ezzel a tervvel még csak nem is foglalkoztunk. Az olasz kérdés minket is érdekel, mivel Olaszország is Földközi-tengeri hatalom és nem tudhatjuk még teljesen tisztán, hogy mik az olaszoknak céljai. Persze akárhogy is lesz, mi a legszigorúbb semlegességünket fönn fogjuk tartani és én még mindig hajlandó vagyok remélni, hogy a háborús zaj nem fog háborúval végződni Semleges politkánkat az egész ország népe egyhangúan osztja és ez megítélhető abból, hogy, mindenki a parlamentben egyhangúan hozzájárult ehhez, ami pedig Spanyolországban a meglehetős ritka eset. Ha voltak tüntetések, azok kizáróan azért voltak, mivel azt sürgették, hogy általában az egész világon minél előbb állítsák helyre a békés állapotot. Annyira megy a dolog, hogy kormányunk egyes tagjai egyenesen fenyegető leveleket kapnak, hogy nézzen utána, hogy hogyan lehetne Spanyolországnak békét közvetíteni. Persze, mi tisztában Budapest, máj. 20. A miliők egész tömegével szaporodott ma is a jegyzés, kétségtelen jeléül annak, hogy az állampapír teljesen meghódította a polgárságot. Biztosra vehetjük, hogy az ország áldozatkészségének megnyilatkozása ans új ellenség támadására a következő napokban csak fokozódni fog, ami lélekemelő manifesztáció lesz a mellett, hogy ez a nemzet minden áldozatot kész meghozni a jövő érdekében. Anyagi eszközeink ezt a sikert mindenképpen biztosítják. Az első kibocsátás milliárdja, visszatért ismét a gazdasági élet rezervoárjaiba, s közben betétjeink óriás módon szaporodtak, tőkebefektető alkalom pedig nem igen kínálkozott. A pénz tehát itt van és nem lehet kételkedni benne, hogy az álam szükségszavára újból a nemzeti védelem szolgálatába fog összegyűlni. Rendkívüli az érdeklődés a magyar kölcsön iránt Ausztria részéről, a kormányunknak ezt az igyekezetet megfelelően korlátozni kell, mivel nemzetgazdasági érdekünk diktálja, hogy a magyar állam által nyújtott példátlan kamatkedvezést csak az ország polgársága élvezhesse. Nagyon becses szolgálatot tesznek a kölcsön ügyének propagálása érdekében a népgyűlések, amelyeken egész községek lakossága részt vesz és a lelkesedés tüzében az áldozatkészség hatványozott mértékben nyilvánul meg. A beérkező hírek szerint a népgyűlési agitáció a pünkösdi ünnepek alatt fogja elérni csúcspontját. A tavasznak eme gyönyörű ünnepét használják föl az ország minden részében, ezer meg ezer községben, hogy az anyagi erőfeszítés második nagy próbatételére sorompóba állítsák a nemzet apraját-nagyját. A szentlélek eljövetelének magasztos ünnepén bizonyára megértésre talál a lelkes, buzdító szó a hazafias érzéstől fogékony lelkekben és a magyar nemzet a maga törhetetlen életerejéről, rendíthetetlen bizalmáról és kifogyhatatlan áldozatkészségéről újra fényes bizonyságot tesz. Az egyház részvétele. Az esztergomi főegyházmegye területéről eddig 700.000 koronán felüli összegre, illetően egyházi alapítványi pénzre kérték ki a főegyházmegye papjai a bíboros-hercegprimás hozzájárulását, hogy azért hadikölcsön-kötvényeket jegyezhessenek. A herceprimás az engedelmet megadta a bejelentőknek, vagyunk azzal, hogy ez a kvánság más, mint jámbor szándék, nem lehet, mivel még eddig egyik hatalmi csoport sem ért el olyan eredményt, amelynek alapján erről már érdemlegesen szó lehetne. Spanyolország annak idején készen lesz arra, hogy a közvetítő szerepét vigye és más semleges államokkal egyetértésben ilyen irányban buzgólkodjon. sodik hadikölcsönre tizenötezer koronát szavazott meg. A Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete körlevélben fölhívta az összes magyarországi vaskereskedőket, hogy a hadikölcsön jegyzésében a vaskereskedők hazafias tradíciójához képest minél nagybb mértékben vegyenek részt. Az egyesületnél már eddig is mintegy 90.000 korona jegyzés történt. Vállalatok jegyzése: A Trieszti Általános Biztosító Társulat(Generali), mely az első hadikölcsönre 11 milliót és pedig 4 milliót a magyarra és 7 milliót az osztrákra jegyzett, a második kölcsönre 8 és fél milliót és pedig 3,500.000 koronát Budapesten és 5,000.000 koronát Bécsben jegyzett. A Trieszt leányintézetei közül a második magyar hadikölcsönre az Első Osztrák Általános Baleset ellen biztosító társaság 500.000 koronát, a Magyar Jég- és Viszontbiztosító R.T. 300.000 koronát az Universale általános népbiztosító társaság 200.000 koronát, a Minerva általános biztosító részvénytársaság 50.000 koronát és az Európai áru- és podgyászbiztosító részvénytársaság 50.000 koronát fognak jegyezni. A Wienner Bankverein magyar fiókjánál Gzell Károly, Frigyes, Jenő és Rezső bécsi nagyiparosok összesen 1 milliót jegyeztek a hadikölcsönre. A Duna Biztosító Társaság a magyar hadikölcsönre 1.500.000 koronát jegyzett. Városok: Arad az új hadikölcsönből 1 millió koronát jegyzett Debrecen jogi és pénzügyi bizottsága tegnap ítélőtájti ülésén hozott határozata szerint javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy Debrecen városa három millió koronát jegyezzen a második hadikölcsönre. Székesfehérvárott a jegyzés már meghaladja az egy millió koronát A város törvényhatósági bizottsága e hó 22-én rendkívüli közgyűlést tart a hadikölcsön-jegyzés ügyében. Szatmárnémeti szabad királyi város 100 000 koronát jegyzett. A Csallóköz középponti takarékpénztár is népbank rt.-nál. Az intézet maga 50.000 koronát. Vermes Ferenc 2000, Molnár Ferenc 4000, Ágostai hitvallású evangélikus egyház 4300, Csiba Márton 3000, Diósförgepatonyi ev. ref. egyház 3000, Sternfeld Salmu 2000, Marcell Mihály 2000, Steiner Gyula 2000, Varga Erzsébet 4000, Kázmér István 5000, Botka Béla 2000, Blau Mór 5000, Braun Dávid 5000, Gálffy János 2000. Uher József 2400, Nagy Gáspár 2000 koronát. A Bajai Kereskedelmi és Iparbank saját részére 50.000 koronát jegyzett A Kalocsai Közgazdasági Banknál: Farkas Gergely, Kalocsa 40.000, Kalocsai izraelita krajcáregyesület 3500, egy magyar királyi aktív honvédőrnagy a harctérről 40.000. Tóth Pál református pap. Bogyiszló, és Tarr Lajos községi jegyző közreműködése folytán több bogyiszlói kisgazda eddig 20.000 koronát jegyzett. Magyarkanizsa városa, mely az első hadikölcsönre 250.000 koronát jegyzett, az új hadikölcsönre ugyancsak 250 000 korona jegyzését határozta el. Más jegyzések. A Magyarés Osztrák Bank főtanácsa ma Bécsben ülést tartott melyen elhatározták, hogy a jegybank mindkét hadikölcsönre 20 millió koronát jegyez, ugyanannyit, mint az első hadikölcsönre, vagyis 10 milló koronát az oszták és 10 milliót a magyar hadikölcsönre. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál a mai napon a többi között a következő jegyeztük: Adria m. kir. Tengerihajós R. T. 1.000.000, Egyesül Izzólámpa és Villamossági 300.000, Bamch Jeremiás 400.000 koronát jegyzett, ebből 250.000 koronát a Kereskedelmi Banknál. Osztálysorsjáték igazgatósága 200.000, Schlick-Nicholson 200.000, Vigyázó Sándor gróf 100.000, Danubius Textilművek 100.000, Diósi Nusi 100.000, Tudor Accumulatorgyár 100.000, Szalvátor kötszer gyár 100.000, Seckendorf Hermain báró 100.000, Steiner Fanny 83.000, Pál Henrik sőimaffykereskedő 80.000, S. M. 50.000, Első magyar kötő és szövőgyár 50.000, Ferenc-csatorna Gőzhajós R. T. 50.000, Yaxley György 50.000, Frischlmann J. Frigyes 50.000, Machlup H. fiai bőrgyár 50.000, Klinovszky Károly 40.000, Általános Társpénztár, Erőd 40.000, Hertelendy Ferenc 35.000, Oppenheim E. és H. 30.000, Siebenstern Leopold 25.000, Verő László 25.000, Dirozlay Béla báró és felesége 25.000, Egyesült Villamossági és Gépgyár 25.000, Gyérey Riccárd 20.000, Stent Mórit dr. 20.000. Freystädtscc A második magyar hadikölcsön. A hadikölcsön és a harcvai földművesgazdák. Hanva, község Gömörmegyében, az utolsó öszszeirás szerint 811 református földmivelőből áll. Derék, harcratermett magyarok, a mit legjobban bizonyít az, hogy a most bevonult fiukkal együtt száz hanvar van részint a harctéren, részint kiképzés alatt. Megjött a fölhívás a második hadikölcsönre és az eredmény: 34.900 korona, ötventől ötszáz koronáig terjedő tételekben. Érdekes, hogy a cselédek is lelkesen részt vettek a hadikölcsön jegyzésében, így egy szobaleány 1000 korma, egy mezei kerülő 1000 korona, egy szakácsnő 200 korma, egy béres és egy földhöz ragadt, sánta, béres 200 koronával. A derék hanvai magyarokban Tompa Mihály nagy lelke él és példájuk bizonyára közrehat, hogy sokkal módosabb községekben is előbújjanak a ládafiában rejtegetett ezrek. .Érdekképviseletek és egyesületek. A Hangya, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete 250.000 koronát jegyzett a hadikölcsönre. A Művezetők Országos Szövetsége május 15-én tartott választmányi s felügyelő-bizottsági teljes ülésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a második hadikölcsönre négyszázezer koronát jegyez. A szövetség az első kibocsájtáskor már százezer koronával járult a hadikölcsönhöz, a mostani jegyzéssel tehát fél millió koronát fordít a nemzeti védelem ügyére. Az Országos Gépész Szövetség, mint az első hadikölcsönnel, most is teljesíti hazafias kötelességét. A május 16-án tartott választmányi ülés a ma