Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)

1915-05-21 / 140. szám

laife, május 20L BMFESTI HiBLAF (m sz«) Spanyolország semlegessége Dato, miniszterelnök nyilatkozata. — Dato Irofeàsaiawdnâk m m m»jiA-*n(y*mSüetbex mutait és megkérte külső WB tagjait, hogy jelenjenek meg előtte, mivel egyes inter­jukat nem adhat, azonban együttesen hajladó tagadok a hirtaptadan­tátkal és egy*» scénicacftxe is h­ims»cim fa*. Termé­szetese» • legnagyobb készséggel fogadtuk rí * meg­hívást és most abban a kellemes helyzetben va­gyunk, ho*y Sp*Jorokxrszt8 legelőkelőbb ponitikusá­nak *zá tóból halljuk m­es, kotor mi leas a i&vebeet Spanyolország maga­tartása. Annál is fontosabb­­ex a nyilatkozat, mivel éltünk azzal a joggal, hogy né­­ány kérdést intéztünk a m­iniszterelnök úrhoz, a­mely különöskél­pen bennünket érdekel Poltikai körökben meg vannak arról győződve, hogy a mi­niszterelnök úr azért hivatta most magáihoz a hir­bgázókat mivel az olan ráltás kapcsán bizony«« inspilota észlelheti Spanyolornizáshozi» is, » melyről aztán egyes lapok nyújtanak tájékozást. „Spanyolország nagyon is meggondolta magát akkor, a­mikor kimondotta, hogy a je­lenlegi világháborúban részt venni nem akar és ilyen irányban kíván munkálkodni. Nincs és nem is volt lekötve egyik hatalmi csoportnak sem és így természetesen nem igaz az sem, hogy Franciaországgal katonai irányú egyezmény lé­tesült volna. Azok a tanácskozások, a­melyek a frankcokkal folytak, csupán a marokkói kérdés miatt történtek. Meg kel jegyezni, hogy egy némely kérdés még mai napig sincsen teljes egé­szében tisztázva. A tangeri kérdés még mindig csak kérdés és természetesen mind a két kor­mány azon van, hogy­ e téren a megegyezés si­kerüljön. Hivatalosan megjegyezhetem, hogy ha van is az országban egy éktelen csoport, a­mely Gibraltárt akarja visszaszerezni, komoly­­politikus egyáltalában nem foglalkozott ezzel az eszmével és jelentősége az egész kérdésnek nincsen. Nem érdekünk, hogy bárkinek a pártján is álljunk, mi nyugodt szemlélői kívánunk ma­radni a küzdelemnek. Persze, egyes kérdések bennünket is érdekelnek és így elsősorban mindaz, a­mi a Földközi-tengeren történik. Spanyolország elsősorban érdekelt és így termé­szetesen feszült figyelemmel látja a történteket Egyáltalán nem lenne most aktuális bővebben tárgyalni ezt a kérdést és arról beszélni, hogy mik is a valódi érdekeink. Mi mindenesetre vi­gyázunk arra, hogy az egyensúly ne legyen olyan természetű, a­mely esetleg a mi romlásun­kat jelenthetné. Érdekeltségünket minden hata­lom elismerte és ez természetesen nagyon meg­könnyíti helyzetünket. Természetesnek­­ kell mondani, hogy részt vettünk mi is a flotta­fejlesztésben és ez nem jelentett harcias aggresz­szivitást. A középeurópai szövetségesekkel semmi­féle afférunk sem volt és szabad hajózásunk nem volt egyszer sem megsértve. Németország részéről is mindig a legtejesebb jóakaratot ta­pasztalhattuk. Figyelmünk középpontjában most a por­tugál események állanak, a­meynek jelentősé­gével még mind mai napig sem vagyunk tisztá­ban. Annyi bizonyos, hogy az állapotok vesze­delmesek ott és ez volt az oka, hogy néhány spa­nyol hadihajót kiküldöttünk. Természetesen az az intenciónk, hogy a bonyodalomba nem avat­kozunk és tisztán arról van csak szó, hogy alatt­valóink vagyoni és személyes szabadságát biz­tosítsuk. Tudvalévően ez olyan aktus, a­mel­y senkit sem sérthet és nem jelent semmiféle be­avatkozást. Tisztán védelmi intézkedés az. Abból meg sem­mi sem igaz, hogy a határon nagyobb számú hadsereget koncentráltunk volna. Erre semmi szükség sincsen és így ezzel a tervvel még csak nem is foglalkoztunk. Az olasz kérdés minket is érdekel, mivel Olaszország is Földközi-tengeri hatalom és nem tudhatju­k még teljesen tisztán, hogy mik az olaszoknak céljai. Persze akárhogy is lesz, mi a legszigorúbb semlegességünket fönn fogjuk tartani és én még mindig hajlandó vagyok re­mélni, hogy a háborús zaj nem fog háborúval végződni Semleges politkánkat az egész ország népe egyhangúan osztja és ez megítélhető abból, hogy, mindenki a parlamentben egyhangúan hozzájárult ehhez, a­mi pedig Spanyolország­ban a meglehetős ritka eset. Ha voltak tünteté­sek, azok kizáróan azért voltak, mivel azt sür­gették, hogy általában az egész világon minél előbb állítsák helyre a békés állapotot. Annyira megy a dolog, hogy kormányunk egyes tagjai egyenesen fenyegető leveleket kapnak, hogy nézzen utána, hogy hogyan lehetne Spanyolor­szágnak békét közvetíteni. Persze, mi tisztában Budapest, máj. 20. A miliők egész tömegével szaporodott ma is a jegyzés, kétségtelen jeléül annak, hogy az állampapír teljesen meghódította a polgárságot. Biztosra vehetjük, hogy az ország áldozatkész­ségének megnyilatkozása ans új ellenség támadá­sára a következő napokban csak fokozódni fog, a­mi lélekemelő manifesztáció lesz a mellett, hogy ez a nemzet minden áldozatot kész meg­hozni a jövő érdekében. Anyagi eszközeink ezt a sikert mindenképpen biztosítják. Az első kibo­csátás milliárdja, visszatért ismét a gazdasági élet rezervoárjaiba, s közben betétjeink óriás módon szaporodtak, tőkebefektető alkalom pe­dig nem igen kínálkozott. A pénz tehát itt van és nem lehet kételkedni benne, hogy az álam szükség­szavára újból a nemzeti védelem szol­gálatába fog összegyűlni. Rendkívüli az érdeklő­dés a magyar kölcsön iránt Ausztria részéről, a kormányunknak ezt az igyekezetet megfelelően korlátozni kell, mivel nemzetgazdasági érde­künk diktálja, hogy a magyar állam által nyúj­tott példátlan kamatkedvezést csak az ország polgársága élvezhesse. Nagyon becses szolgálatot tesznek a köl­csön ügyének propagálása érdekében a népgyű­lések, a­melyeken egész községek lakossága részt vesz és a lelkesedés tüzében az áldozatkész­ség hatványozott mértékben nyilvánul meg. A beérkező hírek szerint a népgyűlési agitáció a pünkösdi ünnepek alatt fogja elérni csúcspont­ját. A tavasznak eme gyönyörű ünnepét hasz­nálják föl az ország minden részében, ezer meg ezer községben, hogy az anyagi erőfeszítés má­sodik nagy próbatételére sorompóba állítsák a nemzet apraját-nagyját. A szentlélek eljövetelé­nek magasztos ünnepén bizonyára megértésre talál a lelkes, buzdító szó a hazafias érzéstől fogékony lelkekben és a magyar nemzet a maga törhetetlen életerejéről, rendíthetetlen bizalmá­ról és kifogyhatatlan áldozatkészségéről újra fényes bizonyságot tesz. Az egyház részvétele. Az esztergomi főegyházmegye területéről eddig 700.000 koronán felüli összegre, illetően egy­házi alapítványi pénzre kérték ki a főegyházmegye papjai a bíboros-hercegprimás hozzájárulását, hogy azért hadikölcsön-kötvényeket jegyezhessenek. A herceprimás az engedelmet megadta a bejelen­tőknek, vagyunk azzal, hogy ez a kvánság más, mint jámbor szándék, nem lehet, mivel még eddig egyik hatalmi csoport sem ért el olyan ered­ményt, a­melynek alapján erről már érdemlege­sen szó lehetne. Spanyolország annak idején készen lesz arra, hogy a közvetítő szerepét vigye és más semleges államokkal egyetértés­ben ilyen irányban buzgólkodjon. sodik hadikölcsönre tizenötezer koronát szavazott meg. A Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete körlevélben fölhívta az összes magyarországi vas­kereskedőket, hogy a hadikölcsön jegyzésében a vaskereskedők hazafias tradíciójához képest minél nagy­­bb mértékben vegyenek részt. Az egyesületnél már eddig is mintegy 90.000 korona jegyzés történt. Vállalatok jegyzése: A Trieszti Általános Biztosító Társulat­­(Gene­rali), mely az első hadikölcsönre 11 milliót és pe­­dig 4 milliót a magyarra és 7 milliót az osztrákra jegyzett, a második kölcsönre 8 és fél milliót és pedig 3,500.000 koronát Budapesten és 5,000.000 koronát Bécsben jegyzett. A Trieszt leányintézetei közül a második magyar hadikölcsönre az Első Osztrák Általános Baleset ellen biztosító társaság 500.000 koronát, a Magyar Jég- és Viszontbiztosító R.­T. 300.000 koronát az Universale általános nép­biztosító társaság 200.000 koronát, a Minerva álta­lános biztosító részvénytársaság 50.000 koronát és az Európai áru- és podgyászbiztosító részvénytársa­ság 50.000 koronát fognak jegyezni. A Wienner Bankverein magyar fiókjánál Gzell Károly, Frigyes, Jenő és Rezső bécsi nagyiparosok összesen 1 milliót jegyeztek a hadikölcsönre. A Duna Biztosító Társaság a magyar hadiköl­csönre 1.500.000 koronát jegyzett. Városok: Arad az új hadikölcsönből 1 millió koronát jegyzett Debrecen jogi és pénzügyi bizottsága tegnap ítélőtájti ülésén hozott határozata szerint javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy Debrecen városa három millió koronát jegyezzen a második hadikölcsönre. Székesfehérvárott a jegyzés már meghaladja az egy millió koronát A város törvényhatósági bi­zottsága e hó 22-én rendkívüli közgyűlést tart a hadikölcsön-jegyzés ügyében. Szatmárnémeti szabad királyi város 100 000 koronát jegyzett. A Csallóköz középponti takarékpénztár is nép­bank rt.-nál. Az intézet maga 50.000 koronát. Ver­­mes Ferenc 2000, Molnár Ferenc 4000, Ágostai hit­vallású evangélikus egyház 4300, Csiba Márton 3000, Diósförgepatonyi ev. ref. egyház 3000, Sternfeld Salmu 2000, Marcell Mihály 2000, Steiner Gyula 2000, Varga Erzsébet 4000, Kázmér István 5000, Botka Béla 2000, Blau Mór 5000, Braun Dávid 5000, Gálffy János 2000. Uher József 2400, Nagy Gáspár 2000 koronát. A Bajai Kereskedelmi és Iparbank saját részére 50.000 koronát jegyzett A Kalocsai Közgaz­dasági Banknál: Farkas Gergely, Kalocsa 40.000, Kalocsai izraelita krajcáregyesület 3500, egy magyar királyi aktív honvédőrnagy a harctérről 40.000. Tóth­ Pál református pap. Bogyiszló, és Tarr Lajos köz­ségi jegyző közreműködése folytán több bogyiszlói kisgazda eddig 20.000 koronát jegyzett. Magyarkanizsa városa, mely az első hadiköl­csönre 250.000 koronát jegyzett, az új hadikölcsönre ugyancsak 250 000 korona jegyzését határozta el. Más jegyzések. A Magyar­­és Osztrák Bank főtanácsa ma Bécs­ben ülést tartott melyen elhatározták, hogy a jegy­bank mindkét hadikölcsönre 20 millió koronát j­e­gyez, ugyanannyit, mint az első hadikölcsönre, vagyis 10 milló koronát az oszták és 10 milliót a magyar hadikölcsönre. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál a mai napon a többi között a következő jegyeztük: Adria m. kir. Tengerihajós R. T. 1.000.000, Egyesül Izzó­lámpa és Villamossági 300.000, Bamch Jeremiás 400.000 koronát jegyzett, ebből 250.000 koronát a Kereskedelmi Banknál. Osztálysorsjáték igazgatósága 200.000, Schlick-Nicholson 200.000, Vigyázó Sándor gróf 100.000, Danubius Textilművek 100.000, Diósi Nusi 100.000, Tudor Accumulatorgyár 100.000, Szal­vátor kötszer gyár 100.000, Seckendorf Hermain báró 100.000, Steiner Fanny 83.000, Pál Henrik sőim­­affykereskedő 80.000, S. M. 50.000, Első magyar kötő és szövőgyár 50.000, Ferenc-csatorna Gőzhajós R. T. 50.000, Yaxley György 50.000, Frischlmann J. Frigyes 50.000, Machlup H. fiai bőrgyár 50.000, Klinovszky Károly 40.000, Általános Társpénztár, Erőd 40.000, Hertelendy Ferenc 35.000, Oppenheim E. és H. 30.000, Siebenstern Leopold 25.000, Verő László 25.000, Dirozlay Béla báró és felesége 25.000, Egyesült Villamossági és Gépgyár 25.000, Gy­érey Riccárd 20.000, Stent Mórit dr. 20.000. Freystädtscc A második magyar hadikölcsön. A hadikölcsön és a harcvai földmű­vesgazdák. Hanva, község Gömörmegyében, az utolsó ösz­szeirás szerint 811 református földmivelőből áll. Derék, harcratermett magyarok, a mit legjobban bi­zonyít az, hogy a most bevonult fiukkal együtt száz hanvar van részint a harctéren, részint kikép­zés alatt. Megjött a fölhívás a második hadiköl­csön­re és az eredmény: 34.900 korona, ötventől öt­száz koronáig terjedő tételekben. Érdekes, hogy a cselédek is lelkesen részt vettek a hadikölcsön jegy­zésében, így egy szobaleány 1000 kor­­ma, egy mezei kerülő 1000 korona, egy szakácsnő 200 kor­ma, egy béres és egy földhöz ragadt, sánta, béres 200 ko­ronával. A derék hanvai magyarokban Tompa Mi­hály nagy lelke él és példájuk bizonyára közrehat, hogy sokkal módosabb községekben is előbújjanak a ládafiában rejtegetett ezrek. .Érdekképviseletek és egyesületek. A Hangya, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezete 250.000 koronát jegy­zett a hadikölcsönre. A Művezetők Országos Szövetsége május 15-én tartott választmányi s felügyelő-bizottsági teljes ülésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy a második hadikölcsönre négyszázezer koronát jegyez. A szövetség az első kibocsájtáskor már százezer ko­ronával járult a hadikölcsönhöz, a mostani jegy­zéssel tehát fél millió koronát fordít a nemzeti vé­delem ügyére. Az Országos Gépész Szövetség, mint az első hadikölcsönnel, most is teljesíti hazafias kötelessé­gét. A máj­us 16-án tartott választmányi ülés a ma­

Next