Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)
1915-05-03 / 122. szám
24 BUDAPESTI HÍRLAP (121. sz.) 1915 május 2. a törökök győzelmét ragyogta be. Reggel a török csapatok rettenetes szuronytámadással az ellenséget Singhinderéig űzték. Az ellenséges katonák oly vad összevisszaságban menekültek, hogy sokakat közülük saját bajtársaik tapostak össze. Csak keveseknek sikerült a naszádokra visszajutniok. Ugyanaznap a Kabatepénél lévő ellenségnek géppuska- és gyalogsági tüzelésünk rettenetes veszteséget okozott, mire az ellenség menekülni kezdett. Sokan az ellenséges csapatból nagyobb csoportokban adták meg magukat. 28-án az ellenségnek összes hadihajói segítségével sikerült még bizonyos számú csapatot partraszállítani, mire a harc újra megkezdődött. Egy torpedózuzó, két szállítógőrös és egy hidroplán-szállító hajó elsülyedt. Két cirkáló megsérült. A szemtanú az ellenséges halottak számát tízezerre teszi, míg a törököknek kevés halottjuk és aránylag csekély számú sebesültjük volt. Lelkes csodálattal adózik a török csapatok hősiességének, melynek e szép siker köszönhető. Egy francia miniszter nyilatkozata. Páris, máj. 2. Augagneur tengerészeti miniszter Gallipoli megszállásáról nyilatkozván, az antant-csapatok partraszállítását a francia történelem legnaiyobb dicsőségei egyikének mondotta. Immár gyors egymásutánban kell következnie a döntő eredménynek. A dolgok kimenetelének a legnagyobb bizalommal néznek elébe. A miniszter újólag hangoztatta, hogy az antant végleges győzelméhez teljes bizalma van. Hogy mikor lesz a háborúnak vége, azt nem tudhatja, de az antant győzelme biztos. Török cáfolat, Konstantinápoly, máj. 2. A MaKi távirati iroda jelenti: Mitilenéből érkezett híradások alapján aténi lapok azt jelentik, hogy a szövetségesek a gallipolii félszigeten 5000 török katonák fogtak el, köztük tíz német tisztet. Felhatalmazást nyertünk e híradás határozott megcáfolására. E hírt a szövetségesek azért terjesztik, hogy nagy veszteségeik bejelentésére előkészítsék a talajt. Az említett híradás üres koholmány, a parlament munkája. Róma, máj. 2. Lapjelentések szerint a minisztertanács a parlamenti munkálatok közeli újra való megkezdésével foglalkozott. A minisztertanács felhatalmazta Salandra miniszterelnököt, hogy ez ügyben lépjen érintkezésbe a kamara elnökével. A szocialisták a háború ellen. Kopenhágn, máj. 2. (Saját tudósítónktól.) Római jelentések szerint a szocialista vezérek Milánóban egy gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amely figyelmezteti a kormányt, hogy az országot ne döntse háborúba. Abban az esetben, ha a kormány a mozgósítást elrendelné, a szocialisták általános sztrájkba lépnének. A japán-kínai konfliktus A japán követelések. Pétervár, máj. 2. A Rjecs jelenti Tokióból: Japánországnak Kínával szemben támasztott követeléseit immár véglegesen a következőkben állapították meg: Délmandzsúriában, Kelet-Mongolországban, Santungban és Fucsianban politikai előjogok. Japánország kívánságaiképpen a következőket közölték: Japánország meghallgatása közigazgatási, pénzügyi és katonai ügyekben. Japán iskolák, kórházak és egyházak ingatlanszerzési joga. Közös kínai-japán rendőrség szervezése, az öszszes kínai hadiszer ötven százaléka Japánországból szereztessék be vagy állítsanak föl egy fegyvergyárat, amelyben kizáróan japán technikusok nyerjenek alkalmazást és japán anyag használtassék föl. Japánország többi kívánsága az Ucsen-Nancsag, Hancsou-Svatou vasúti vonal kiépítésére, fucsiani kikötők, dokkok és vasutak építésére, valamint a Budha-vallás szabad terjesztésére vonatkoznak. A tokiói sajtó utal a helyzet komolyságára és rosszalja a kormány intézkedéseit, amely mindent diplomáciai úton akar elérni. Japánországban gyűléseket tartottak, amelyeken energikus intézkedéseket követelnek Kínával szembn. Kérvényt adtak át a külügyminiszternek, amelyben határozott választ kérnek Kínától." Kína engedni fog. Pétervár, máj. 2. A Ruszkoje Szlovája: Orosz diplomáciai körökben azt hiszik, hogy Japánország és Kína konfliktusát sikerülni fog békésen elintézni. Japánország legföljebb Mukolent vagy Jokut fogja megszállni és Kína már ez intézkedések hatása alatt is engedni fog. Az antantnak semmi kifogása e presszió ellen. Minden jel arra vall, hogy Kínát inkább Amerika, mint Németország izgatja ellenállásra. Amerika időről-időre barátságos tanácsokat ad Kínának. Ámbár Amerika nincsen abban a helyzetben, hogy Kínát megvédelmezze, mégis minden jegyzékben szó van arról, hogy Kína maga is meg tudja óvni érdekeit. Ez Kínában azt a látszatot kelti, mintha Amerika aktíve közbe akarna lépni az ő javára. A valóságban az Egyesült Államok egyáltalán nem gondolnak komolyan erre. Hb Amerikából. Roosevelt pártja Wilson ellen. Rotterdam, máj. 2. A Roosevelt-párt elhatározta, hogy a németekkel és az írekkel együtt fölveszi a harcot Wilson elnök amaz álláspontjával szemben, amellyel a semlegességet úgy magyarázza, hogy hadiszer szállítható Európába. Carnegie Németországról. Berlin, máj. 2. Nordd. Alig. Zeitung Egy hamis hír címmel a következőket írja: A lapok egy híre érkezett Newyorkba, amely szerint Carnegie Párisban azt mondotta volna, hogy a világbéke megkötése előtt Németországot meg kell semmisíteni. A newyorki Carnegie-intézet igazgatóságának egy tekintélyes tagja írásban bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy Carnegie a múlt év szeptembere óta nem volt Európában, az egész telet Newyorkban töltötte, ott van ma is és hogy senki sem hallotta tőle Németország megsemmisítésének szükségét. Az állítólagos párisi intervju tehát hamisítás. Politikai események. Budapest, máj. 2. A Pénzintézeti Középpont. A szövetkezett ellenzéki pártok elnökségeinek kebeléből kiküldött albizottság ma délben Hadik János gróf elnöklésével tanácskozást tartott a Pénzintézeti Középpont dolgában. Beható tanácskozás után elhatározták, hogy holnap délelőtt háromnegyed tíz órakor a képviselőházban az ellenzéki pártok elnökségeinek bevonásával folytatni fogják a tárgyalást. Az alkotmánypárt. Az országos alkotmánypárt ma este hat és fél órakor Andrássy Gyula gróf elnöklésével értekezletet tartott, amelyen a pártnak az indemnitási vitában való ellenpontját körvonalazták. A párt elhatározta, hogy az indemnitási vitában részt vesz. Egyelőre négyen jelentették be fölszólalásukat: Esterházy Sándor gróf, Szterényi József, Mezessy Béla és Gedeon Aladár. A függetlenségi párt értekezlete. A függetlenségi párt ma este hét órakor értekezletet tartott Sághy Gyula elnöklésével. Tárgyalták az indemnitás és a kúriai bíráskodás reformjára vonatkozó javaslatot. Tóth János indítványára Bakonyi Samu, Platthy György, Fernbach Károly és Kobek Kornél fölszólalása után a párt elhatározta, hogy az indemnitást meg nem szavazza, mert az indemnitást az eddigi hagyományos gyakorlat szerint a párt bizalmi kérdésnek tekinti és a kormány iránt bizalommal nincsen. Elhatározta még a párt, hogy az indemnitási javaslat részleteinél be fogja terjeszteni azt az indítványt, hogy a teljesen rokkantak számára évi 600 korona állami segítés szavaztassák meg. Bizony Ákos előadása alapján foglalkozott ezután a párt a kúriai bíráskodás reformjával. Ezt a párt általánosságban elfogadja, a részletekben azonban több lényeges módosítást kíván. Nevezetesen határozottan ellenzi a párt a kúriai bíráskodás hatáskörének megszűkítését. Javasolni fogja a párt, hogy az új választási törvény természetszerű következményeképp a fuvar, ellátás, zászló, jelvény, stb. hasonló költségek töröltessenek el. A párt álláspontjának a képviselőházban való kifejtésével Bizony Ákost bízták meg. Az értekezlet este fél kilenc órakor ért véget. NAPIHÍREK. Debreceniek a csatatűzben. Nincsen magyar ezred, a melyről ebben a háborúban ne szólt volna a hit magasztaló szája és nincsen magyar legény, katonagyerek, a ki meg ne állotta volna a sarat — a szó szoros értelmében vett galíciai sarat, szemben az orosszal, a sok millió fejű sáskahaddal, mely tartott mezőket, letiport szántásokat hagy maga után. Hogy a mi zöldellő mezőink, harsonyós búzatábláink erre a sorsra ne jussanak, őrt állanak a magyar fiúk. Hogyan maradnának el az őrző seregből a hajdúk, Bocskay meg Petneházy vitézeinek unokái a harminckilences debreceni bakák? Ott vannak ők is a többiekkel s az elismerés meg az eredmény babérja fonódik nevük köré. Október második felében indult el a debreceniek egy menetzászlóalja. Október 27-én már fönt voltak a fronton s azt a feladatot kapták, hogy az oroszoknak a Tiszowicka völgyében szándékolt áttörését akadályozzák meg. Arcvonaluk délkeletnek nézett s a zászlóalj megszállotta a Palciiiskie magaslatot s velük szemben hatalmas orosz túlerő helyezkedett el géppuskával, megfelelő tüzérséggel s hatalmas küzdelem fejlődött ki az elhelyezett erők között. Délután egy órakor az az értesítés érkezett Spanocchi gróf ezredestől, hogy a balszárny a völgyben erősen veszedelemeztetve van. Erre a zászlóaljparancsnok, bár minden pillanatban várta a túlerős orosz támadást, három szakaszt egy főhadnagy parancsa alatt a veszedelmes pontra küldött. Délután két óra volt, a mikor Hermann főhadnagy a völgybe ért s az erdő közepén szembe került az orosz főerőkkel. A kis csapat megtámadta az orosz erőt s bravúros rohamával visszaverte, holott legalább két orosz ezred és több ágyú, gépfegyver volt velük szemben. Egy második rohamnál a vitéz főhadnagy megsebesült, de még sebesülten is harcolt s egy el-esett vitéz puskájával 18 oroszt, köztük egy törzstisztet leterített. Mialatt ez az epizód lezajlott, az oroszok minden erejükkel támadták a Palcziniskie magaslatot, melyet a zászlóalj megmaradt része oroszlán módjára védett. Szólt a puska, az ágyú csak ugy ontotta a halálos tüzet, de a fiatal bakák kitartottak s vitézül verték vissza az oroszok rohamát. Délután három órakor az oroszok a Hermann-féle csapást valahogy kiheverték, rendezkedtek és rohamra jöttek a Pilcziniskie magaslat ellen. Wolff ezredes, a zászlóalj parancsnoka észrevette, hogy az ellenséges gépfegyverek kitűnő helyzetet biztosítanak támadásnál az oroszoknak s fölvetette a kérdést, hogy azokat el kell némítani. Nagy László őrmester az ezredes intencióit hallván, engedelmet kért, hogy az eridőt kikémlelje. Ezt a vállalkozását magyar katonákhoz illő hősiességgel hajtotta végre és vele szembekerülő kisebb ellenséges erőket részben lelőtte, részben szuronyrohammal elsöpörte s eljutott egészen a gépfegyverekig, melyeket megtámadott, majd kis csapatával megrohant s az ellenséges fedezetben rettentő kárt tett. A vitéz őrmester megoldotta feladatát , bár a harcban súlyosan megsebesült, személyeisen adta át hegyközszentimrei Wolff ezredesnek a jelentést. A hős őrmestert arany vitézségi éremmel tüntették ki. A nap a harminckilenceseké volt, övék lett S diadal. Október 27-ike az ezredkrónikában felejthetetlen marad. Dicséret és dicsőség illeti meg az el hullottakat s az élőket elismerés és jutalom. Csupa magyar fiu volt s a vitézségi érem magyar mellekről került. Oláh József és Berényi Mihály szakaszvezetőket, Somogyi József káplárt és Krivnyák Mihály lisztiszolgát az első osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Still Ede önkéntes káplár. Csató Gyula és Timár József káplárok a második osztályú ezüst vitézségi érmet nyerték el jutalmul intézkedésükért.