Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)

1915-05-06 / 125. szám

16 IRODAION És P103É1ZET. Német Invázió­­k A mily gyönyörrel nézzük a németek előreha­ladását a flandriai harctéren, de különösen Orosz­országnak keleti-tengeri tartományaiban, épp oly megdöbbenéssel, sőt megbotránkozással veszünk tu­domást egy másik német invázióról, mely főváro­sunkat fenyegeti. Május hónapban Budapesten egy féltucat szín­házban fognak német színészek vendégszerepelni. Ez rendes körülmények között is megdöbbentő és lealázó volna, most a háború ínséges napjaiban le­sújtó és kétségbeejtő. Az egész télen félerővel,­­fél­gázsival tengődtek fővárosi színészeink, a­kik tud­niillik hadban nem voltak, májusban ellenben majd mind kenyér nélkül maradnak. A vidéki szí­nészet a kormány gondoskodásából tűrhetőbb hely­zetben élte át e napokat. A fővárosi színész sanya­rúságban, nélkülözésben és megalázásban. Mi ter­mészetesen nem a németséget és a német színészetet tesszük e visszásságokért felelőssé. Hiszen német író volt, a­ki azt énekelte, hogy: Die Kunst schleicht nach Brot. A német művészet is kenyér­­ után jár s arra veszi útját, a merre kecsegteti a kenyér. Ha a magyar színész szájából veszi ki, lelke­­ rajta. De ezt nem tehetné meg, ha viszont a buda­pesti színigazgatók kenyérkereső színészeik érdekét is annyira a szívükön viselnék, mint kétes üzleti Saját érdekeiket, melyekért idezúdítják a németet. A kérdés érdemébe egyelőre nem megyünk bele. A szorongatott színészeink nevében az Orszá­gos Színészegyesület igazgatótanácsának alelnöke, Sebestyén Géza indítványára mai üléséből küldöttsé­get indított el, mely e veszedelmes jelenségekről memorandumot lesz hivatva átadni Bárczy István dr. polgármesternek és Boda Dezső dr. főkapitány­nak. Reméljük, ez a küldöttség nem fog minden si­­i­ker nélkül járni, ellenben fontosnak tartanók, ha a kormány is érdeklődnék e kérdés iránt. Mind e dolgok eredményét bevárjuk s csak azután fogunk esetleg a főváros közönségéhez fordulni azzal a kérdéssel, nem lenne-e hajlandó színészeit, jó ked­vének és művészi szórakozásának bajba jutott esz­közeit, midőn igazgatóik cserbenhagyják őket, va­lamiképpen fölkarolni s módját találni annak, hogy ott, a­hol a mieink nélkülöznek, ne dúskálhasson az idegen. * (Réz Mihály.) Az Akadémia második osz­tályának a Bródy-jutalomról szóló jelentése a szer­zők részletes méltatásában különös melegséggel szól Réz Mihály ISI. Ezt mondja róla: A publicisztika terén tartalmas cikkeivel s ál­lamtudományi komoly munkáival előkelő állást ki­vívott Réz Mihály a magyar közjog mezején jelenik meg azzal az öt értekezéssel, melyet Közjogi tanul­mányok cím alatt egybegyűjtött. Fölvetett kérdései: A magyar parlamentarizmus, A jogfolytonosság. A királyi házi törvények stb. bő alkalmat adnak neki jogászi erejét hasonló fölénnyel kifejteni, mint a­minőt tőle a másik téren megszoktunk. Örömmel vesszük tudomásul Réz Mihálynak, ki lapunknak kiváló publicisztája, ezt a kitüntető méltatását. Réz Mihály tudományos munkásságát az Akadémia már kitüntette azzal, hogy tagjai közé választotta, most pedig a jelentésben tudományos működése új elsmerlésben részesült. * (Lichnowski Mechtild Budapesten.) Az ujabb német irodalomnak egyik érdekes jelensége Lichnowski Mechtold hercegnő, a volt londoni né­met nagykövet felesége, a­kit a minap az egész ber­lini sajtó az elragadtatás hangján ünnepelt egy fel­olvasó-estje alkalmából, a­melyet Fulda Lajos tár­saságában rendezett hadi jótékony célra. A hercegi írónőt alkalma lesz közelről megismerni a budapesti közönségnek is, a Magyar-Lengyel Egyesület május 11-iki hangversenyén, a­melynek egyik érdekessége "lesz Lichnowski Mechtild szereplése. A hercegnő legújabb verseiből fog egy sorozatot fölolvasni. A hangverseny műsora ezenkívül is élvezetesnek ígér­kezik. Ivogün Mária, Stermich-Debitzka Hedvig, a hazai művészek közül pedig Földessy Arnold, Schmidthauer Lajos és Dienzl Oszkár nevei kezes­kednek arról, hogy ennek az estének a nívója nem marad a márciusi emlékezetes magyar-lengyel hangversenyé mögött. Jegy már kapható az Astoria­szálló épületében levő jegyirodában. * (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tár­sulat közgyűlésén Förster Gyula báró elnöki meg­nyitójában a legnagyobb hálával emlékezett meg képzőművészetünk legelső pártfogójáról, a király­ról, a ki a tavaszi tárlaton is a legelső vásárló volt és a kihez a közgyűlés hódoló táviratot intézett. A táviratra a következő válasz érkezett: a császári és apostoli királyi felsége a Képzőművészeti Társulat közgyűlésén egybegyűlt művészeknek és a művé­szetek híveinek Nagyméltóságod által tolmácsolt hódolatát és jókivánatait szives köszönettel leg­kegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. Leg­felsőbb parancsra Daruváry. ő felsége válaszát a választmánynak tegnap tartott ülésén mutatták be és a választmány az uralkodót sokáig lelkesen ün­nepelte és éltette. • * (Nemzeti Színház.) Szombat este Rákosi Jenő tragédiája, az Endre és Johanna kerül szinre Márkus Emiliával és Beregi Oszkárral. A többi sze­repben régi feladataikat tartották meg Rákosi Szidi, Fáy Szeréna, Elegyesi Mari, Vizvári Mariska, Mol­nár László, Dezső József, Mihályfi, Gyenes, Pethes, Kürthy József és Rózsahegyi. Új szereplők lesznek: Horváth Paula, Mát­ray Erzsi, Demjén Mari és Gyulay Edit. * (Népopera.) Roland Ida holnap A négyes fogat című vígjátékban játsza a fő női szerepet. Pénteken búcsúzik Roland Ida a Cárnő-ben. Jadlow­ker Hermann szombat és vasárnap este Strauss Bécsi vér című operettjében lép föl. Hétfőn Eisen­steint énekli a Denevér­ben. Szereplőtársai : Alte­mann Mária, Freihardt Mici, Guttmann Pál, Sachs Oszkár, Morgen Pál és Pázmán Ferenc. Vasárnap délután a német társulat Lehár Ferenc Éva című operettjét adja elő. * (A Dardanellák ostroma.) Megkapó szép­ségű film kíséretében és százötven vetített képpel rendezi Paska Ervin, a kiváló tengerészeti szakértő május 6-án este fél nyolckor az Uránia Színházban .A Dardanellák ostroma, védelme, a Boszporus és Konstantinápoly című előadását. Gyönyörű mozgó­felvétel a Dardanellákról, a Boszporusról, a külön­féle erődítményekről, Konstantinápolyról, partvidé­keiről és városrészleteiből, a flottákról, továbbá százhatvan színezett vetített kép kerül ez alkalommal bemutatásra. Jegy a Harmónia zeneműkereskedés­ben kapható (József­ tér 13. Telefon: 98—46.), to­vábbá az Uránia Színházban délelőtt kilenctől fél­egyig és délután fél négytől öt óráig. 1 literesztély hírneves zongoraterem legszolidabb bevásárlási forrás Budapest, Vilmos császár-ut 21. szám. BUDAPESTI Mik? (125. p.) 1915. május 6. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros élelmezése. A közélemezési ügyosztály ma délutáni ülésén Folkusházy Lajos tanácsos ismét beszámolt a fon­tosabb élelmiszerek kínálat- és keresleti viszonyáról és ezzel kapcsolatban a főváros több fontos tervé­ről nyilatkozott, a­mellyel a közélelmezés érdekét fogják szolgálni. Az egyenlőtlen kenyérárat, a­mely néhol jelentékeny különbséget mutat, egységes ár­szabással fogják kiküszöbölni A tejhozatalban e hónap folyamán javulást várhatunk, az árra nézve a főváros a kormánnyal egyetértően gondoskodni fog, hogy az árfejlődés hasznát ne csak a kereske­dők, de a termelők is lássák. Az ülésen Bódy Tivadar dr. alpolgármester elnökölt. Folkusházy tanácsos mindenekelőtt a ga­bonaneműről szólott, a­melynek fölhozatala jól ha­lad, a­mi leginkább annak köszönhető, hogy a szál­lítási nehézség nagyobbrészt elhárult. A főváros liszttel is kellő módon el van látva. Főzőliszt is van elegendő és kenyér is mindenütt kapható. A főző­lisztnél kötött mennyiséggel állanak szemben s ezért, hogy ebben hiány ne álljon elő, e hónap 16-án életbe léptetik a lisztjegyrendszert. Ha szük­sége mutatkoznék, a kenyérjegyre is rá fognak térni. A vendéglősök azonban továbbra is megkap­ják a szükségletüket. Kenyeret mindenki süthet ott­hon is és süttethet a péknél is. A kenyér ára ma is, a­mikor arra semmiféle különösebb ok nincsen, a főváros területén változó. A hatóság a pékiparosok meghallgatásával legközelebb egységes árat fog megállapítani. A főváros azonkívül megkéri a kor­mányt, hogy már most tegye meg a szükséges in­tézkedést a tekintetben, hogy a jövő termésből a fővárost megfelelő módon részesítsék. A marha- és sertéshúsról szólott ezután s megállapította, hogy a hús ára még mindig emelkedik. E tekintetben főleg a marhavásárra vagyunk utalva, s­őt oly nagy a kereslet, hogy a nagy kínálat ellenére is, he­tenkint 10.000—12.000 darabot hajtanak föl, az élő­állat ára drága. A hatóság tétlenül kénytelen nézni azt is, hogy már a tehenek vágatását is megkezdték. Ezen a téren talán az egyetlen megnyugtató momen­tum az, hogy a tehénállomány selejtesebb része ke­rül levágatásra. Hogy a főv­áros a nagy árat vala­melyesképpen ellensúlyozza, elhatározta, hogy sem­leges államokból húst hozat. A zsír ez utóbbi idő­ben az árát illetően stagnál, de még így is elleni drága. A stagnálásnak talán az az oka, hogy a ke­reskedelem tudja, hogy a főváros nagy zsírmennyi­ség föött rendelkezik s ily módon természetesen a spekuláció nem érvényesülhet. A fővárosnak 19.000 —20.000 darab sertése van, az állomány egészségi állapota kitűnő és a hizlalás halad. A közeljövőben lassan elkezdik a sertések vágatását. A halkereske­delem nem mutat nagy forgalmat. A főváros ezen a téren tudvalevően a belföldi halak árusításának megkönnyítése céljából több halelárusító­ helyet lé­tesített, ám a kereskedők részéről nem mutatkozik az az érdeklődés, a­melyet el­vártak volna. Ha az érdeklődés továbbra is ilyen lanyha maradna, úgy a főváros maga fog gondoskodni arról, hogy a ha­lakat a közönségihez juttassa. Megpróbálkoztak az úgynevezett tőkehallal is, a­melyet különösen Né­metországban fogyasztanak nagy mennyiségben, azonban a közönség ezt a halfajat nem vette. Leg­rosszabb talán a helyzet a tejnél. Valószínű, hogy legalább a kvantumot illetően május hónap folya­mán javulás fog beállani, mert elegendő hűtőkocsi áll majd rendelkezésre. Ár tekintetében változás nem igen lesz, sőt nincs kizárva, hogy áremelkedés fog elkövetkezni, a főváros azonban a kormánnyal egyetértően gondoskodni fog arról, hogy ennek az áremelkedésnek hasznát ne csak a kereskedők, ha­nem a termelők is lássák. Baromfi kevés van és drága, tojás volna elég, de a nagy kivitel folytán ne­héz a konzerválás és a tojás ára ma lábánkint 160— 162 korona, vagyis olyan, a­milyen máskor télen sem volt. A zöldségfélékből szintén elég van, külö­nösen sóska és spenót, csodálatosképpen azonban a közönség nem nagyon fogyasztja. A burgonyával nem volt baj, mert hiszen a főváros februárban az ár mitsgálása érdekében nagymennyiségű burgonyát dobott a piacra. Most talán burgonyafeleslegről le­hetne inkább beszélni. A burgonya-elárusítóhelyeket szaporították s azokon minden mennyiségben adnak el burgonyát. Végül megemlékezett a belügyminisz­ternek arról a legutóbbi rendeletéről, a­mely sze­rint a minisztertanács felhatalmazása alapján ezen­túl a belügyminiszter saját hatáskörében intézked­hetik az élelmezéssel kapcsolatos fontosabb kérdé­sekben. Ez az intézkedés valószínűen meg fogja könnyíteni az élelmezési kérdésekkel kapcsolatos ügyek elintézését. A jelentéshez elsőnek Radocza János dr. szó­lott hozzá a ki nagy elismeréssel adózott az ügy­osztálynak. Fölvetette a fővárosi nyaralótelepek tejjel való ellátásának kérdését. Kramer Miksa azt kérdezte, hol az a sok termés, a­mit a statisztika kimutatott. Úgy látszik, — mondotta, — hogy a kormány fél az agráriusoktól. Indítványozta, hogy se a kávéházaknak, s a cukrászoknak ne adjanak, utalványozzanak lisztet. Kraemer József dr. a cukor ára ellen szólott. Petri Ottó és Beck Adolf a kenyérellátás formájáról beszéltek. Salgó József dr. és Gerlei Lajos fölszólalása után Bittner János föl­hívta a figyelmet arra, hogy a jég 100 percenttel drágult. Kelemen Adolf a húsfogyasztás restringá­lásáról beszélt, a 20 deka lisztet keveselte. Beimel Sándor beszéde után Folkusházy tanácsos reflektált a vita során felhangzott észrevételekre és a jégre vonatkozóan kijelentette, hogy ha a tanács azt fogja látni, hogy a mai ár nem megfelelő és túl nagy, ak­kor kérni fogja a kormánytól a jég árának ható­sági megállapítását. A bizottság a tanácsos felvilá­gosításait egyhangúan tudomásul vette. A húsbehozatal megkönnyítése. A ta­­­nács a főváros lakosságának hússal való ellátása megkönnyítése érdekében a­­húsbehozatali szabálynak egyes határozmányát ideiglenesen a háború tarta­mára úgy módosította, hogy sertéshúst az úgyneve­zett hideg sertéshúsvásár bármelyike, a jelenlegi belépő állomásokon át és az előírt behozatali és adó­zási feltétel mellett egész éven át bármilyen mennyi­ségben szabad behozni. Továbbá, hogy a magánosok saját házi szükségletükre a jelenleg kijelölt belépő­állomásokon át 10 kilogramot meghaladó marha, borjú, bárány, kecske- és sertéshúst is hozhatnak be a fővárosba. A 10 kilogramot meghaladó hússzállít­mánynak a származási helyről való szabályszerű hús­vizsgálati igazolvánnyal kell ellátva lenni és azokat a kiadás előtt a kerületi állatorvos megvizsgálja. Tíz kilogramon fölüli hússzállítmányt azonban podgyász­ként vagy postán nem szabad behozni A terézvárosi plébánosi pályázat. A megüresedett terézvárosi plébániai javadalomra a határidő lejártáig tudvalevően hárman nyújtották be a székesfőváros tanácsához, mint kegyúrhoz pályá­zatukat, névszerinti Pápay Ferenc, Aubermann Mik­lós és Vezér Lajos segítd lelkészek. A hercegprímás annak idején tudomására hozta a főváros tanácsá­nak, hogy a pályázók egyike ellen sem tesz kánoni kifogást. Időközben állást foglaltak a terézvárosi bi­zottsági tagok is, a­kik a maguk részéről Pápay Fe­rencet jel­öl­ték egyhangúlag és határozatukról értesí­tették a többi kerületet is. A terézvárosi bizottsági tagok jelölése köztudomásúvá válván, Aubermann Miklós és Vezér Lajos visszavonták pályázatukat és erről közös beadványban értesítették Budapest szé­kesfőváros tanácsát.

Next