Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)

1915-05-02 / 121. szám

20 A közgyűlés a választmánynak az elmúlt évről adolt jelentését, a­melyet Wágner igazgató és Lesskó titkár szerkesztettek, elfogadta és elhatá­rozta, hogy az elhunyt művészek, valamint Mun­kácsy özvegyének, — a­ki a társulatnál százezer koronás alapítványt tett — emlékezetét jegyző­könyvben megörökíti. Barabás Béla dr. országgyű­lési képviselő szép beszéddel mutatott rá arra, hogy a társulat nemcsak megfelelt nemes hivatásának, de minden kötelességen felül való nagyszerű munkás­ságával a nehéz időkben is olyan eredményeket ért el, a­me­­lyek hálára kötelezi az egész magyar mű­vészetet, az egész magyar kultúrát. Ezért javasolta a közgyűlésnek, hogy ne csak a szokásos fölmentést adja meg, de tolmácsolja őszinte elismerését és há­lás köszönetét az elnöknek, Andrássy Gyula gróf­nak, az alelnököknek , Forster Gyula bárónak és Hauszmann Alajosnak, az egész választmánynak, Wágner Géza dr. igazgatónak, Jendrassik Jenő he­lyettes igazgatónak és az egész igazgatóságnak, to­vábbá a Képzőművészek Egyesülete elnökének, Róna Józsefnek, az egyesület vezetőségének, vala­mint a művészek segítő­ bizottsága minden tag­jának. A közgyűlés az indítványt egyhangúan a ma­gáévá tette és Förster báró elnök póti­nítványára köszönetet szavazott Lesskó János titkárnak, Mé­száros Ferenc számvivőnek és az egész tisztviselői karnak is. A választások során a társulat elnökévé egyhangúan Andrássy Gyula grófot választották meg három évre. A választmány tagjai lettek a mű­vészek közül: Bruck Miksa, Déry Béla (uj), Dudás Andor, Glatz Oszkár (uj), Hikisch Rezső, Hültl Dezső dr., Kézdi-Kovács László, Lányi Dezső, Tóth István (uj), Zádor István (uj) három-három évre és egy évi időtartamra Lajta Béla építész, a­kit az elhunyt Lechner Ödön helyébe választottak meg. Nem művész választmányi tagok lettek három évre: Andrássy Gyula gróf, Batthyány Lajos gróf, Dessewffy Aurél gróf, Klebelsberg Kunó gróf (uj), Léderer Sándor, Matkovits Béla dr. (uj), Molnár Viktor, Or­mód­y Vilmos, Wekerle Sándor dr. és Wolfner Gyula (uj). A közgyűlés végül melegen megemlékezett arról, hogy Wlassics Gyula, a­ki mint kultuszminiszter kilenc esztendőn át tevékeny részt kért magáénak a magyar képzőművészetek munkájá­ban és naggyá fejlesztésében, most üli eredmények­ben gazdag közszolgálatának negyven esztendős ju­bileumát. A közgyűlés ebből az alkalomból Wlassics Gyulához üdvözlő-táviratot intézett. * (Vizsgálati előadás.) Pompásan sikerült vizsgálati előadást rendezett ma délután Rákosi Szidi színésziskolájának drámai osztálya a Magyar Színház­ban. Először bemutatták Romeo és Julia két felvonását. A nagyszámú fiatal szereplő mind­egyike értelmesen mozgott és beszélt a színpadon. Kivált Julia személyesítője, Kalmer Rózsa és Ivády Erzsi sokatig érő talentum. Kellemes orgánuma van Rónai Árpádnak is. Azután Dóczy Lajos Szécsi Má­riá-jából hallottunk két felvonást. Ebben a darab­ban leginkább Stomfai Margit és Tibor Dezső tettek tanúságot nem közönséges tehetségről. A kö­zönség hálás tapssal jutalmazta a fiatal művészek produkcióit. * (A Tudományos Akadémia nag­yhete.) A Tudományos Akadémia nagyhetének programja a következő: Május 4-én, kedden délután öt órakor az osztályok tartanak ülést. Itt döntenek a pályázatok dolgában, kihirdetik az új pályázatokat és megejtik a szavazást az ajánlott rendes, levelező és külső ta­gokra Május 5-én, szerdán délután öt­rakor lesz a nagygyűlés, melyen bemutatják az ünnepies közülés programját, az osztályok jelentéseit és fölbontják a jutalmat nyert pályamunkák jeligés leveleit. Május 6-án, csütörtökön délután négy órakor az igazgató­tanács tart ü­lést, utána öt órakor pedig tagválasztó nagygyűlés lesz. Az ünnepies közgyűlés május 9-én, vasárnap délelőtt tizenegy órakor lesz az Akadémia dísztermében. Tárgysorozata a következő: Elnöki megnyitó beszéd, mondja Berzeviczy Albert, jelentés az Akadémia­­múlt évi munkásságáról, előadja Hein­rich Gusztáv főtitkár, Lenhossék Mihály előadása: Teendőink az antropológia terén. Zrínyi, a költő, Kozma Andor költeménye s végül Proh­ászka Otto­kár előadása: Az objektív idealizmus. — A Tudomá­nyos Akadémia első osztálya május 3-án, hétfőn délután öt órakor ülést tart. A tárgysorozat a kö­vetkező: Lévay József: Lemegy a nap. költemény, fölolvassa Kozma Andor levelezőtag. Hegedűs Ist­ván: Schesaeus Ruinae Pannonicae-je. és Rexa Dezső vendég: A Faust-dráma, a magyar színpadon. * (Magyarország­, pásztorkirályok or­szága.) Nagyon érdekes, kedves füzet érkezett hoz­zánk messzi földről, Amerikából, füzetnek vaskos és majdnem könyvnek is beillő munka, a­mely annak ellenére, hogy címénél és rendeltetésénél folva sok mindenfélével kellene foglalkoznia, mégis majdnem kizárólagosan csak mi velünk foglalkozik, a mi or­szágunk szépségeit ismerteti, a mi népünk kiváló erényeit írja le és szövegben és képekben egyaránt bájosan és elragadóan fest és ír le bennünket A füzet címe: The National Geographic Magazina, és tartalmából az, a­mi bennünket különösen érdekel, C. Townley-Fullam-nak Magyarországról írt cikke, a­melynek címe: Hungary, a land of shepherds Kings (Magyarország, pásztorkirályok országa). A folyó­irat, a­mely az ismertetést közli, a legjobbak közül való, az amerikai földrajzi társaságnak kiadása a az összes földrajzi tudósok részéről a legnagyobb elismerésben részesül. A­mi pedig a cikk szerzőjét illeti, talán tulajdonképpen fölösleges is őt olvasóink­nak bemutatnunk: született angol, a­ki évek óta él közöttünk, a­ki alaposan elsajátította a mi nyel­vünket, megszeretett bennünket, megszerezte a ma­gyar állampolgári jogot és életfeladatául tűzte ki, hogy ország­unkról és népünkről hit­ a valóságnak megfelelő képet adjon a külföldinek és különösen az angoloknak, a­kik most, a háború kitörése óta any­nyit szeretnek rólunk hazugságokat, galádságokat, ferdítéseket közölni. Ez ellen dolgozik barátunk, Townley-Fullam, az amerikai földrajzi társaság leg­újabb füzetében is. Nagy élvezettel olvastuk végig cikkét, a­melyben nemcsak a tengerentúli tudósok­nak, hanem az amerikai nagyközönségnek megka­pón, gyönyörködtetőn irja le népünket. Ismertetésé­ben különböző, egészen uj nézőpontok vezetik; nem követi azoknak agyontaposott ösvényét, a­­kik egy országot, egy népet fölfedezni vélnek s azt hiszik, hogy uj dolgokat irnak, a mikor százszor agyon­csépelt ismertetéseket közölnek. Townley-Fullam a magyar földmivelő- és pásztornép ismertetését tűzte ki föladatául; terjedelmes cikkét apróbb fedezetekre osztotta föl, a melyekben ismerteti Magyarország uralkodóit s különösen első apostoli királyát, a kit népe pásztorának ne­vez; majd rátér a magyar népre, a mely sokáig jobbágyságban nyögött, de most mindannyian szabadok; melegséggel és szeretettel ir a magyar nyelvről, a mely a világ minden nyelve között a legalkalmasabb minden érzelem kifejezé­sére; művé­szi vonásokkal ecseteli a magyar pásztor­életet, a magyar földmivelők munkáját; azután ügyesen, vonzóan elmondja, hogyan mulat a magyar ember, ismerteti a magyar táncot, leírja a magyar ember egyéb szórakozását, hosszasabban ír a cigá­nyokról és zenéjükről és végül rátér Budapestre, a­mint ő mondja: a csodaszép városra, a­melyben minden eredetisége és sajátszerűsége mellett is min­den idegen ember jól érezheti magát. A füzetet ki­lencvenkét kép diszíti, valamennyi megkapó szép­ségében mutatja Magyarországot és a magyar népet. Nagy hálával tartozunk az amerikai földrajzi tár­saságnak, a­mely folyóiratában oly nagy teret szánt országunknak, de hálásak vagyunk a magyarrá lett angol írónak, a­ki sok tudással és nagy szeretettel tette országunkat és népünket élvezetes tanulmány tárgyává. * (Jótékonycélú hangverseny.) Somogyi Mór zongoraművész május 5-én este nyolc órakor konzervatóriuma hangversenytermében Serák Márta, Rózsa Lajos, Recht Sándor, Rózsahegyi Kálmán, So­mogyi Adrienne, Nagypál Aladár közreműködésével a Vörös Kereszt javára jótékonycélú hangversenyt rendez. Belépő dij­emes. Adományokat köszönettel fogadnak. * (A Dardanellák ostroma.) Megkapó szép­ségű film kíséretében és százötven vetített képpel rendezi Paska Ervin, a kiváló tengerészeti szakértő május 6-án este fél nyolc órakor az Uránia-színház­ban A Dardanellák ostroma, védelme, a Boszporusz és Konstantinápoly című előadását. A gyönyörű mozgófelvétel a Dardanellákról, a Boszporuszról, a különféle erődítményekről, Kon­stantinápolyról, part­vidékeiről és városrészleteiből, a flottákról, továbbá százötven színezett vetített kép, bizonyára nagy ér­deklődő közönséget fog a színházba vonzani. Jegy a Harmónia zenemű­kereskedésben kapható (Jó­zsef-tér 13. Telefon 98—46.), továbbá az Uránia­színházban. » (Tudományos élet.) A Földtani Társulat május 5-én, szerdán délután öt órakor a Földtani Intézet előadó­termében (Stefánia­ út 14.) szakülést tart, melynek tárgysorozatán az alábbi előadások szerepelnek: Horváth Béla dr.: A talaj kovasav tar­talmának mennyiségi meghatározásáról. Kulcsár Kálmán dr.: Földtani és hegyszerkezettani megfigye­lések az északnyugati Kárpátokban. A szűkülés után a választmány tart ülést. — A Földtani Társulat május 5-én, szerdán délután öt órakor a Földtani Intézet előadó­termében (Stefánia­ út 14.) ülést tart. Horváth Béla dr.: A talaj kovasav tartalmának mennyiségi meghatározása és Kulcsár Kálmán dr.: Földtani és hegyszerkezettani megfigyelések az Észak­nyugati Kárpátokban címmel tart előadást. A szűk­ülés után a választmány ülésezik. * (Magyar Iparművészet.) A Magyar Ipar­művészet legutolsó füzetében Radisics Jenő Az Ipar­művészeti Múzeum és magyar gyűjteménye című cikkében áttekinthető képét adja közintézetünk múlt­jának és jelenének, vázolja jövő tevékenységének programját és ismerteti a magyar gyűjtemény leg­kiválóbb tárgyait. Ez a cikk bevezetője a Magyar Iparművészetben megjelenő hosszabb cikksorozat­nak, a­melyben a múzeum tisztviselői ismertetik majd az egyes szakcsoportokat. Bárczy Istvánnak, a társulat legutóbbi közgyűlésén elmondott elnöki megnyitója és Nagy Virgil beszéde, továbbá Pekár Gyulának Iparművészeti Múzeumunk hivatása című cikke, valamint a szokásos rovatok egészítik­­ki a számos művészi képet tartalmazó füzetet . (Képzőművészet.) A Képzőművészeti Tár­sulat választmánya kedden, május 4-én délután fél hét órakor tartja meg alakuló ülését a Szépművészeti Múzeumban. Az ülésen megalakul a festészeti, szob­rászati, építészeti, művásárló, gazdasági és jogi bi­zottság, és ezek előadóiból az igazgatóság. Az igazga­tóság ezután megválasztja a társulat igazgatóját és ennek helyettesét, a választmány pedig a társulat ellenőrét, valamint határidőt tűz ki a jövő évi ki­állítások zsűrijeinek megválasztására, és kiküldi a szavazatszámláló bizottságot. A zsűrit a művészek titkos szavazással választják.­­ A Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlata pénteken zárult be a Szép­művészeti Múzeumban. A megvásárolt képeket bár­mely hétköznap délelőtt kilenc és tizenkét óra kö­zött adják ki tulajdonosaiknak. * (Új Idők.) Az Új Idők legutolsó számában Szomaházy István folytatja Meseváros című regé­nyét. Közli még a lap Lövik Károly egyik legutolsó elbeszélését, Móricz Zsigmond Csiribiri című vígjá­tékát, Szmrecsányi Béla Illúzió című novelláját és Szederkényi Anna­ cikkét a trónjavesztett fekete ki­rálynőről. A Pillanatfelvételek rovata, Dudka Ákos és Jakab Ödön versei, valamint számos apróbb cikk tarkítja még a lap szövegrészét A képek közül meg-, említjük a bombázott Zimanyról készült fényképso­rozatot és egy sülyedő angol hajóról készült pilla­natfelvételt. Az Új Idők előfizetési ára negyedévre öt, félévre tíz, egy évre pedig húsz korona. * (Mag­yar Fig­yelő.) A Magyar Figyelő leg­utolsó száma Réz Mihály Anglia Egyiptomban című tanulmányát közli első helyen. Horváth Jenő A le­számolás diplomáciája címmel az antant-államok háborús készülődéséről ir. Lövik Károly poszthu­musz irodalmi tanulmánya, Ambrus Zoltán Lula című elbeszélése és Herczeg Ferenc, valamint Mar­czali Pély cikke egészítik ki még a lap szépirodalmi részét. * (Katolikus Szemle.) A Mihályfi Ákos dr. szerkesztésében megjelenő Katolikus Szemle legújabb számában Sebők Imre A sárga vulkán, Baranyi György Belgium semlegessége, Szegh Dezső A katolikus albá­nok Hadzsega Gyula A lengyelek hivatása, Mester János A modern jótékonyság és a népszövetség, Vay Péter gróf A keleti féltekén címmel írtak cikket Patyi István költeménye, Törökné­ Kovács Ilermin A galambkisasszony című regénye, valamint a folyóira­tok és könyvek ismertetése egészíti ki a füzetet . (Revu© de Hongrie.) A Stevue de Hongrie legutolsó száma Marczali Henriknek tanulmányát hozza a háború előzményeiről, F. Dubois pedig Szerbiáról ír. A szemle rendszeresen foglalkozik e számban is a külföldi sajtóban rólunk terjesztett ha­mis hírek és rágalmak cáfolásával. * (Évkönyv.) Az Izraelta Magyar Irodalmi Társulat Bánóczi József gondos és válogatós izlésű szerkesztésében gazdag tartalmú és díszes Évkönyvet adott ki 1915-re. A sok szép tudományos és költői dolgozat közül kiemelkedik Patai József tanulmánya a bibliai csataköltészetről, Elek Oszkáré Kiss József­­ről, Szabolcsi Lajosé Sába királynőjéről, Hajdú Mik­lós, Edelstein Bertalan, Kohlbach Bertalan, Kiss Ar­nold, Heller Bernát, Bernstein Béla, Glass Izor, Har­mos Sándor (Kemény Zsigmond Rajongók című re­gényéről), Guttmann Mihály dolgozata. Szép verset ad Balla Ignác, megkapó drámai idillt teljes illúzió­keltő bibliai stílusban Lenkei Henrik. A testes kötetet hivatalos társulati közlemények rekesztik be. Lg©J©ES IIEDSKEZES RAGANYOS BETEGSÉGEK ELLEN ! LEGELŐKELŐBB MARKA orvosilag ajánlva : erő­sítiiszerin­ gyomor- és biélbetegeknek. Továbbá ájuld*, gyomorgörcs, hány­inger, láz és tüdövész ellen. Kicuno szer gyermek­ágyasoknak és lábbadozóknak. 137977 BUDAPEST! HIBLAÏ» CM. «*.­ 1915. május 2. I Keresztély hírneves zongoraterén legszolidabb bevásárlási forrás Budapest, Vilmos csássar­ai 21. ssás.

Next