Budapesti Hírlap, 1915. május-június (35. évfolyam, 120–180. szám)

1915-05-29 / 148. szám

1915. május 29. BUDAPESTI HIALAP «G bc mintegy ezer főnyi legénységéből csak keve­set mentettek meg. A Triumph pusztulása. London, máj. 28. ... A Daily Mail irja: A Triumph csatahajó [liem volt ugyan dreadnought, mégis első osz­tályú hajó, melynek megsemmisülése, sajnos, sttomoly veszteség. A Times tengerészeti tudósítója jelenti,­­hogy nagy kár egy­ újabb hadihajónak elsü­llyedése a Dardanellákban, mely az operáció síkezdete óta immár az ötödik. E szerencsétlen­s­ég legszomorúbb tünete az, hogy búvárhajók­­tartózkodnak a harctéren. E veszteségei maguk , eléggé bizonyítják az ott megoldásra váró föl­­­­datok nehézségét és veszedelmességét. Konstantinápoly, máj. 28. (Saját tudósítónktól.) A Triumph elsü­lyesztése a legnagyobb örömet és megelégedést­­kelti. .A támadás a legnagyobb zavarba hozta az angolokat. Zavarukban a Triumph körül cir­káló és azt védő angol torpedóhajókra lőttek. Az elsülyesztett csatahajó kettős torpedóvédő­­­hálóval volt ellátva és négy torpedózuzó is cir­­­kált körülötte. Az elsü­lyedést a Gallipoli-fél­e sziget magaslatairól a legpontosabban meg lehe­­­tett figyelni. A Triumph az angol csapatoknak , Kaba Tepe mellett lévő jobbszárnyát fedezte.­­ Kerek egy hónap óta minden nap több órán át 'lövöldözte' nehéz tüzérségével a kiliai öblöt. A hajó huszonegy perc alatt teljesen elsülyedt. Az angolok öt búvárhajót vesztettek Hamis angol hírek cáfolata. Konstantinápoly, máj. 28. Az a hír, hogy május­­22-én egy angol tor­pedónaszád behatolt a Márvány-tengerbe és ott nyolc hajót elsülyesztett, nem felel meg a való­sságnak. Hasonlóképpen nem igaz az a híreszte­lés, hogy angol búvárnaszádok elsü­lyesztettek e­gy török csapatszállító hajót. Az ellenség eddigi búvárhajó-vállalkozásai a következő eredménnyel jártak: Elsülyesztettek: 2 őrhajót és egy üres gö­rcöst, könnyen megrongáltak 2 gőzöst, a­melyek m­ár dokkban vannak. Elvesztettek: 5 búvárhajót.­ Megsérült ellenséges hadihajók: Kopenhága, m­áj. 28. (Saját tudósítónktól.) A Tidende jelenti Ménből, hogy május 1-étől '20-áig tíz súlyosan megsérült hadihajó érkezett a Dardanelláktól­­Mitiléne szigetére, köztük két francia páncélos cirkáló. A görög lapok mitilénei levelezői, a­ki­ket az angol kormány a szigetről kiutasított, Aténbe érkeztek. Török lapok a német búvárhajókról. Konstantinápoly, máj. 28. A lapok hangoztatják, hogy a Dardanel­lák ostromában új korszakot jelent a német­­buvárhajók föllépése, a­melyek az Északi-ten­­gerről, az Atlanti-óceánon és a Földközi-tenge­ren át érkeztek a tengerszorosba. Ez­által a ten­gerszoros és Konstantinápoly védelme még ha­tásosabbá vált, oly rémesen heves tüzelést, a­minőt a csapatok­nak a Dardanellákban való partraszállásakor tapasztalt, meg nem látott. Srapnellek, gépfegy­ver- és fegyverlövedékek valóságos zápora hul­lott a csapatokra. A veszteség pontosan még nem volt megállapítható, de azt hiszik, hogy az első három napon a szövetségesek közül 8—9000 em­ber elesett. A törökök és a szuezi csatorna. Konstantinápoly, máj. 28. A porta a barátságos és a semleges hatal­makhoz köriratot küldött, mely azt mondja, tekintettel arra, hogy az angol kormány az 1888-ban kelt megegyezés ellenére, mely úgy, szól, hogy a Szuez-csatorna vizeiben hadihajót nem tart, a csatornát megerősítette, másrészről pedig a francia kormány, hogy a török biroda­lom iránt ellenséges érzületének kifejezést ad­jon, Egyiptomban csapatokat szállított partra,­­ a török kormány kényszerítve látja magát arra, hogy a török birodalom­­védelmére katonai in­tézkedéseket tegyen és az ellenséges támadáso­kat a Szuez-csatorna ellen irányítsa. A jegyzék még megállapítja, hogy ha ebből semleges ha­jókra és semleges birtokokra kár háramodjék, akkor ezért a felelősség a francia és az angol kormányt terheli. A szövetségesek vesztesége a szárazon. Gehl, máj. 28. (Saját tudósítónktól.) A Journal jelenti, ahogy az eddigi kilenc angol veszteségi jegyzék­­szerint a Dardanelláknál működő angol sereg­nek 2790 tisztje és 19.500 főnyi legénysége esett el. Genf, máj. 28. (Saját tudósítónktól.) A Daily Chronicle­­ szerint az utóbbi napokban az angolok Gallipo­lin 2200 embert vesztettek. A harcban ez idő szerint indusok, ausztráliaiak, kanadaiak, új­zélandiak, szingalézek és angol gyalogsági csapa­tok vesznek részt. A Daily News becslése szerint , a szövetségesek a Dardanelláknál hatvanezer­­ embert szállítottak partra. London, máj. 28. A Reuter-ügynökség jelenti Alexandriából: 5 Egy sebesült francia tiszt, aatki azelőtt a francia­ Iprez^^^ hogX Román jelentés a helyzetről. Bukarest, máj. 28. (Saját tudósítónktól.) A Minerva írja a következőket: Olaszországnak a háborúba való belépésével csökkent a semleges államok száma. A megmaradt semlegesek közül bennünket csak a szomszédaink érdekelnek. Legfőképpen pedig Görögország és Bulgária. Görögország új kormánya megkísérelte, hogy az antaltól nagyobb engedményt kapjon, de ez nem sikerült neki s így Görögországnak nincsen semmi oka, hogy semlegességét meg­változtassa. Tekintsük már most Bulgáriát, a­melynek viselkedése a leginkább érdekel ben­nünket. Ismeretes, hogy a régi szófiai községi ta­nácsnak csaknem minden tagja oroszbarát volt, de az új választás már a kormány hívei­nek kedvezett. Szófia községtanácsának har­minc tagja között most huszonhét a semleges­ség híve. Erre a választásra pedig a kormány semmi befolyással nem volt. Szófiának, mint az ország fővárosának ítéletét olyannak tekint­hetjük tehát, mint az egész országnak döntését arról, hogy semleges akar-e maradni. Az oro­szok nagy veresége Galíciában és Lengyelor­szágban, valamint az a valóság, hogy az antant a törökök ellen sem tud sikert elérni, szintén hozzájárult ahhoz, hogy Bulgáriában az orosz­barát érzés mindinkább szűnni kezd. Az orosz­barátok közül is sokan beismerik már, hogy­ Radoszlavov politikája felel meg leginkább Bulgária érdekének. Természetes, hogy az aillant, minthogy Görögországban nem tu­dott semmit se­m el­érni, Bulgáriára vetette rá magát, de itt hama­rosan értésére adták, hogy minden fáradozása hiábavaló. Valószínű, hogy Olaszország akciója miatt az antant most már­ véglegesen el fog ál­lani attól a szándékától, hogy Bulgáriát a maga számára megnyerje, mert az olasz akciótól ép­pen a Dardanelláknál remél sikert, a­m­i — föltéve persze, hogy a siker elkövetkezik, — az antant véleménye szerint Bulgária beleavat­kozását fölöslegessé teszi. Az antant reménysége túlzott. Bukarest, máj. 27. (Saját tudósítónktól.) Az Universul kato­nai munkatársa mérlegeli azokat a lehetőségeket, a­melyeket Olaszországnak a világháborúba való belépése az elfogulatlan forrásó elé tár s arra a végső következtetésre jut, hogy a középponti ha­talmak harctéri helyzete az új ellenség fölvonu­lása mellett sem kedvezőtlen. Ismerve az Univer­sal régi pártállását, ez a tárgyilagos fejtegetés igen­­érdekes. — Olaszország hadüzenete, írja az újság ka­tonai munkatársa, egyike a legjelentősebb esemé­­nyeknek a háború óta. Az olasz beavatkozás any­nyival fontosabb, hogy olyan időkben történik, a­mi­kor a középponti hatalmak tíz hónapi hadviselés után az erőviszonyokat már kiegyenlítették. Hogy miképpen fogják a középponti hatalmak határaik eredményes védelmét szervezni, az természetesen még a jövő kérdése. Most csak arról lehet szó, hogy, háborúban való részvétele. Föltesszük, hogy az olasz hadvezetőség valóban újjászervezte a hadse­reget, hogy minden hiányát pótolta a háború eleje óta s hogy az olasz hadvezérek nem fognak sztra­tégiai hibákat elkövetni. Még akkor is meg kell ál­lapítanunk, hogy az olasz vállalkozás nem lesz könnyű dolog. Hogy erről meggyőződhessünk, csak egyetlen pillantást kell vetnünk a térképre. — Az olasz offenzívának nem lehet más had­műveleti bázisa, mint a félsziget északkeleti — ve­lencei és friauli — és a Garda-tó északi része. Az Ausztriával közös határ többi részén, a Garda-tótól az Orllerig, az olaszok csak védelemre szorítkoz­hatnak. Azok a szakaszok, a­melyek a Garda-tó és a Piave folyó forrásai között vannak, a nagy he­gyek és a Tirolba vivő utak óriás nehézségei miatt nem alkalmasak csatatérre s a mellett az osztrákok könnyen védhetik is. Ezért az olaszok ezeken a ré­szeken inkább csak tüntető jellegű hadműveleteket végezhetnek. Az olaszok e szerint csak az északkeleti határon, a Piave forrásvidékétől keletre, Udinétől északi és keleti irányban kísérelhetik meg a döntő ütközetek­­kierőszakolását. Ezzel a koncentrációs területtel szemben van osztrák területen az a köz­lekedési zóna, a­melynek körzetébe északról Tar­visz, Klagenfurt, Rochttenfeld és Bécsújhely, délről pedig az Adriai-tenger van s a mely közlekedési zóna egymással összeköti Karintiát, Krajnát és Isztriát. Ezt a zónát a monarkia belsejével számos vasúti vonal köti össze, ugy hogy az osztrák és ma­gyar csapatok összevonása a legnagyobb könnyű­séggel történhetik. E mellett e­z a vidék is nagyon hegyes és az osztrák és magyar hadvezetőség ha­talmasan megerősítette. —­ Nem szabad tehát hinnünk, hogy az ola­szoknak olyan könnyen sikerül majd eredményt el­érniök, sőt kétségtelen, hogy hosszú időbe telhetik, a­míg egyáltalán valamilyen sikert elérhetnek. Ezt a hosszú időt az osztrák és magyar, valamint né­met hadvezetőség könnyen fölhasználhatja tartalé­kainak és utánpótlásainak az­­északi s olasz harc-, vonalon való összevonására.­­ Valóság, hogy a németek a nyugati harc­téren állandóan sakkban tartják az angol, francia és belga csapatokat s az antant, bármennyire eről­ködik is majd, nem lesz képes a németeket még Belgiumból sem kiszorítani. A németek és osztrá­­­kok, valamint magyarok tehát a nyugati harctéren defenzívában fognak maradni s közben minden erejükkel az oroszokra, olaszokra és szerbekre fogj­­ják vetni magukat. Minthogy pedig a szerb hadse­reg offenzívája képtelen, a középponti hatalmaknak voltaképpen csak északon és délkeleten kell majd komolyabban harcolniok. Az a vereség, a­mely az­ oroszokat eddig érte s a­mely nagy egységeiket egé­szen széjjelszórta, hosszú időre képtelenné teszi az oroszokat arra, hogy az osztrák, magyar és német csapatokra nagyobb nyomást gyakoroljanak. A kö­­zépponti hatalmak tehát igen tekintélyes haderőt vethetnek az olaszok ellen s kis szerencsével, vala­­mint jó vezetéssel hamarosan lelörhetik az­ égést, i­n offenzivát.rz A helyzet a Balkánon. Az olaszok háborúja és a balkáni államok. — Az izlám forrongása. A franciák veszedelme. Lyon, máj. 28. A Nouvelliste híradása szerint az afrikai spanyol zóna közelében Raisuli propagandája­­ következtében a benszülöttek körében mozgo­lódás észlelhető. Liautey főrezidens csapatokat küldött a benszülöttek ellen, az operációk ered­ményét még nem ismerik.

Next