Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)

1915-07-15 / 195. szám

1915. július 15 IUDAPESRA HÍRLAP (195­87.) szerint a homerulet csak a háború befejezése után fogják bevezetni. Valószínű azonban, hogy a dubliniak nem bíznak a koalíciós kormány­ban. A rendkívüli ülést 40 dublini városi taná­csos kívánságára hívták össze. Grey a minisztertanácsban. London, jul. 14. A Reut­er-ügynökség jelenti: Grey állam­titkár a külügyi hivatalból való távozása óta elő­ször vett részt a kabinet tanácskozásán. A kanadai segítség. London, júl. 14. , Az alsóházban ma reggelit adta­k, a­me­lyen Borden kanadai miniszterelnök is részt­vett. A lakomán Balfour, az admiralitás első lordja elnökölt, a­ki kijelentette, hogy a gyarma­tok által adott segítség döntő befolyással lehet. Anglia büszke arra, a­mit Kanada tett. Borden miniszterelnök ezt mondotta: Négy nappal a háború kitörése előtt azt táviratozta Londonba, ha kitör a háború, Kanada ezt saját ügyének fogja tekinteni. Németország elszámította mag­­­gát a brit birodalom egységessége dolgában. Re­méli, hogy mielőtt a háború befejeződik, a brit birodalom bebizonyítja a világnak, hogy kellő előkészület nélkül is megfelel óriás feladatának. Az angol hadikölcsön. Köln, júl. 14. (Saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitung az angol hadikölcsön eredményéről ezt írja: Nemcsak Angliában, hanem az összes semleges államok előtt is az angol hadikölcsön eredménye hatalmas kudarcot jelent, a­mely mindenképpen Anglia súlyos veszteségének mondható e nagy háborúban, a­mely elsősorban gazdasági háború és a­melyben ennélfogva a gazdasági sikereket és kudarcokat is értékelni kell. Mind a mellett, hogy Anglia gyarmatait a legkiterjedtebb mér­tékben bevonta a jegyzésbe, sőt Amerikában, Skandináviában és Hollandiában is akart rész­összegeket elhelyezni, csak hatszáz milliót sike­rült elhelyeznie. Ez elég annak jelzésére, hogy milyen állapotban van jelenleg a brit nem­zeti erő. A törökök dicsőséges harca. — A szövetségesek veresége a Dardanelláknál. A török hivatalos Jelentés. Konstantinápoly, jul. 14. A főhadiszállás közli: Kaukázusi front: Az ellenség veszteségeit, melyeket halottakban és sebesültekben az arab vidékén lefolyt harcban szenvedett, 2000 em­berre becsülik. E harcok csapataink és az ellen­séges lovasság és gyalogság között folytak le és az ellenség állandó visszavonulásával végződ­tek. Legutóbb 600 halottat szmuláltunk meg az ellenség visszavonulásának útján. Dardanella-front: Július 12-én reggel az ellenség Ari Burnu mellett heves tüzérségi és gyalogsági tüzelés után bombák dobása közben előrenyomulást kísérelt meg jobbszárnyunk el­len. Tüzelésünkben az ellenség támadása össze­omlott és az ellenség vissza is vonult. Ugyan­csak könnyen visszavertük az ellenségnek bal­szárnyunk ellen intézett hasonló kísérletét. Az ellenség futva menekült. A menekülők egy része a szakadékokba zuhant. Sok muníciót és más hadiszert zsákmányoltunk. Szedil Bahr mellett az ellenség ugyanaz­nap reggel mindkét szárnyának heves tüzérségi tüzelése után támadást kísérelt meg jobb- és bal­szárnyunk ellen flottája egy részének támogatása mellett. Az ellenség háromszor kísérelte meg tá­madását jobbszárnyiunk ellen, de súlyos veszte­ségeivel visszavertük. A balszárnyon lövő árokharccá fajult a küzdelem, a­mely eredmény nélkül éjjelig tar­tott. E szárnyon két gépfegyvert zsákmá­nyoltunk. Jóllehet az ellenség a tegnapi csatában mintegy 60.000 gránátot pazarolt és bár súlyos veszteség érte, semmiféle eredményt sem ért el. Konstantinápoly, júl. 12. (Elkésve érkezett.) A főhadiszállás közli: A Dardanella-fronton július 11-én Ari Burnu mellett egy cirkáló torpedónaszádok védelme mellett és egy repülőgép támogatásával tüzelt egy ideig jobbszárnyunkra a­nélkül, hogy hatást ért volna el. Azután visszavonult. Szedil Bahr mellett kölcsönös tüzérségi tűz megszakítások­kal a jobbszárnyon és a középen. Anatóliai üte­geink hatásosan bombázták a mortolimani el­lenséges csapatokat, ütegeket, hangárokat és re­pülő­ket. A többi harctéren nem történt külö­nös esemény. A szövetségesek erőlködése. Atén, jul. 14. (Saját tudósítónktól.) Magánjelentések sze­rint Gallipoli félszigetén a harcok nagy heves­séggel tovább folynak. Tegnap az antant csapa­tainak kis sikere volt a jobbszárnyon, de nagy veszteséget szenvedtek. A kórházhajók napon­ként min­tegy nyolcszáz sebesültet szállítanak Marseillebe és Egyiptomba. Dedeagacsnál na­ponta számos angol katona holtteste sodródik partra. Kopenhága, júl. 14. (Saját tudósítónktól.) A Tidende a Darda­nellák arcvonaláról jelenti: A sebesültek és harcképtelenek száma a francia Dardanella­hadseregben rettenetesen nagy, olykor egy héten át negyven százaléka a létszámnak, a­mi a had­műveletek megállásához vezet. Készülődés­­j támadásra. Bázel, jul. 14. ( Saját tudósítónktól.) A Messagero aténi jelentése szerint a szövetségesek lázasan készü­lődnek a Dardanellák új nagy kombinált meg­támadására. Máltából kijavított hadihajók ismét visszatértek, Angolországból és Franciaországból új erősítések érkeztek és angol nagy­ágyuk és rengeteg muníció is érkezett. A támadást hír sze­rint még július vége előtt akarják megkezdeni. Hamilton tábornok az akció elhalasztását javasolja. Scheveningen, júl. 14. (Saját tudósítónktól.) Londoni hírek sze­rint Hamilton tábornoknak Kitchenerhez inté­zett bizalmas jelentésében sürgősen a Darda­nella-hadműveletek elhalasztását javasolja, mindaddig, míg a balkáni államok beavatkozása el nem határoztatott, vagy a­míg Oroszország nem lesz képes kétszázezer főnyi haderőt a Bosz­poruszhoz küldeni. Olasz hír orosz támadásról Milánó, júl. 14. A Secolo pétervári tudósítója táviratozza lapjának, hogy Oroszország új, kétszázezer főnyi hadsereget vont össze Odesszában, a­mely sereg a röviddel ezelőtt a galíciai harctérre küldött hadsereg helyébe lép és a Boszporusz kierősza­kolása lesz a feladata. Az új dreadnoughtok víz­rebocsátása, a­mi bizonyos szerkezeti hibák miatt késett, a legközelebbi napokban a cár je­lenlétében meg fog történni Szebasztopolban és az oroszok egész fekete-tengeri flotta védelme alatt megkezdik akciójukat Midia felé. Nehogy Konstantinápoly kérdésében az angol, francia és orosz hadvezetőség közt majd összeütközés le­gyen, a három állam megállapodott, hogy Perát az oroszok, Galatát és Sztambult a franciák és a Dardanellák európai partját az angolok­­tartják addig megszállva, a­míg a békekonferencia vég­leg nem dönt a török kérdésben. (Politikai Híradó.) Hírek a Balkánról. Olasz lapok Romániáról. Hamburg, júl. 14. (Saját tudósítónktól.) A Hamburger Frem­denblatt-nak jelentik, hogy Olaszország azt a reményét, hogy Románia részt vesz a világhábo­rúban, már végleg eltemette. Ma olasz lapok egész sora Románia magatartásával foglalkozik , és mind kivétel nélkül és egyetértve arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy Románia semleges fog maradni. Görögország magatartása. Köln, jul. 14. (Saját tudósítónktól.) A görög kamarának egy tagja, a­ki a minap Svájc nyugati részébe érkezett üdülésre, kijelentette a Kölnische Zei­tung egy munkatársának, hogy Görögországnak a négyes antant oldalán a háborúba való beavat­kozását most kizártnak tartja. Nem tekintve az Olaszországgal való antagonizmust, a­melyet az albán kérdés és Olaszországnak az Égei-tengerre és Kis-Ázsiára nézve táplált szándékai okoznak, a közvélemény teljesen átalakult. A király köz­szeretetben áll és a hadsereg teljesen a királyhoz szít. Görögország kísérletei utcai tüntetések út­ján kalandokba nem zavarható; e kísérleteket energikusan le fogják törni. Az angol presszió és zaklatás a népből elkeseredést vált ki. Az angolok és a görög hajózás. Atén, júl. 14. A sajtó egyhangúan azt követeli, hogy a kormány tegye meg nyomban intézkedéseit annak meggátlására, hogy az angolok az egész görög tengerhajózást megfojtsák. Miért semleges Svédország? Stokholm, jul. 7. A háboru kitörésekor várakozással néztek a né­metek, valamint mi is észak felé, hogy mikor har­san meg a harci riadó, mely a svédeket ősi ellensé­gük, az oroszok ellen szólítja fegyverbe. A háboru ki­törésekor szintén Svédországban voltam, s láttam a svéd nép izgatottságát, mondhatnám reményteljes izgatottságát, a­mellyel a német fegyverek diadalmas előnyomulását kisérte, s bizton hitték, hogy ők is hamarosan együtt­­ indulnak a németekkel Oroszor­szág felé. Hangok emelkedtek, hogy nem várjuk be az orosz inváziót, hanem mi támadjuk meg őket. A fegyveres szolgálatra behívott öregebb svéd népföl­kelők büszkén és lelkesen énekelték az Engelbrecht­marsot, mikor őrségre indultak a tengerparton. Az­után? Azután lecsendesedtek a lelkek. A kormány kiadta a semlegességi nyilatkozatot, majd a skandi­náv­ államok három királya december hónapban összejött Malmöben és semlegességi álláspontjukat még erősebben hangoztatták. Mi pedig otthon csodálkozva kérdeztük, miért semleges Svédország, mikor múltja, jelenje és jövője föltétlenül Németország érdekeivel van szoros kap­csolatban? Most hogy alaposabb betekintést nyer­tem Svédország jelen helyzetébe, szeretném ezt a kérdést r­övidesen megvilágítani. A semlegesség ak­kor, mikor egy ország harcoló felektől van körül-­ véve, gyöngeségre, vagy óvatos, kétszínű politikára mutat. Ez utóbbit Svédországról alig mondhatjuk, de különösen most nem, mikor K. N. Wallenberg a svéd külügyminiszter. Azonban a milyen erővel teljes a svéd kultúra, annyira kevésbbé jelentős volt a svéd hadsereg a háború kitörése előtt. A liberális­szociáldemokrata kormányt ugyanis csk 1914. tava­szán váltotta föl az úgynevezett folsvar (honvédelmi) kormány, mely energikusan vette kezébe az eddig elhanyagolt honvédelem újjászervezését. Hogy meny­nyire készületlen volt Svédország a nyári mozgósí­táskor, erre nézve igen tanulságos dolgokat ír Axel Hultkrantz őrnagy a Deriva Sveige (1915. jan.) egyik számában. Megtudjuk, hogy a svéd népfölke­lők felszerelése igen nehezen ment és megdöbelentően hiányos volt. Még nagyobb nehézségekbe ütközött az élelmezés, mert az eddigi szállítók nem tudták a hir­­­telen fölemelt létszámú katonaságot kellően ellátni. Mindez természetes következése volt annak a politi­kának, mely a világbékében bízva, a leszerelést hir­dette és rendesen a felét sem szavazta meg annak, a­mit a hadsereg vezetősége kért. Most azonban minden megváltozott. A honvédelmi kiadásokat, pe­dig tetemesen emelkedtek, a svéd kamarák nagyobb vita nélkül szavazták meg­ a közadakozásból épült nagy hadihajót, Sverige-t vízre bocsátották és a hadvezetőség erősen dolgozik a svéd hadsereg újjá­szervezésén. De végre sem lehet néhány év alatt év­tizedek mulasztását helyrehozni? Pedig a svéd férfi igen erős, kitartó katona, mert az iskolákban nagy súlyt vetnek a testi nevelésre és a középiskolákban

Next