Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-07-18 / 198. szám
. / 7 A háború a tengeren, — A néme£°amerikaï vitás eset. — Nyugtalanság Angolországban a buvárhajók nagy sikere miatt, — A norvégek sérelme és veszedelme. Amerika és Németország London, jul. 17. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból. Lansing államtitkár tanácskozásra hivta Bernsdorff német nagykövetet. Frankfurt, júl. 17. A Frankfurter Zeitung jelenti Newyorkból: Wilson, elnök új jegyzéken dolgozik, melyben végleg tisztázni akarja az Egyesült Államok álláspontját. Ez az álláspont abban foglalandó össze, hogy Amerika az amerikaiaknak a tengeren való védelméről nem tárgyalhat; az eddigi eseteknek nem lesz következménye, ha Németország búvárhajó-háborújának nem lesznek újabb amerikai áldozatai. Amerika ezzel befejezettnek tekinti a vitát. Amerika az angol kormányhoz, London, júl. 17. A stenter-ügynökség washingtoni jelentése szerint a kormány bejelentette, hogy formális lépést fog tenni az angol kormánynál abban az irányban, hogy az a semleges államok részére való hússzállítás elé ne gördítsen akadályokat. Az osztrák és magyar jegyzék. Amszterdam, júl. 17. (Saját tudósítónktól.) A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból: A lövőszetkivitelnek az osztrák és magyar jegyzékben érintett kérdése, amely a jegyzék szerint Amerika semlegességét sérti, már július elseje óta megfontolás tárgya a külügyminisztériumban. Még nincs megállapítva, hogy mit fognak válaszolni, vagy hogy egyáltalában is választ fognak-e adni. Angel szakvélemény a buvárhajó-veszedelemről. London, júl. 17. A Times tengerészeti munkatársa írja: Világos, hogy a hajósvállalatok tulajdonosait és a kereskedőket a német buvárhajók támadásai miatt folytonosan tartó hajóelpusztulások nagyon nyugtalanítják. Való az, hogy az Írországtól délre levő vizeket, valamint a csatorna nyugati részét torpedózúzók és őrhajók nem őrzik eléggé, ami vagy azt mutatja, hogy nincs elég alkalmas hajó erre a célra, vagy pedig a védelem szervezete hiányos. Egyetlen magyarázata annak, hogy például az Armenian gőzöst nem kísérték, az, hogy nincs elegendő számú hajó, mert a főflottát lehetetlen a kisebb hajóktól megfosztani. A levelező azt ajánlja, hogy ha elég ágyú és tüzér van, fegyverezzék fel a kereskedelmi hajókat, vagy pedig a búvárhajóknak megrohanását ajánlja. A német bevitel és kivitel ellen. London, júl 17. A felsőház Bolha tábornokhoz köszönő iratot intézett. Ezután Charmwood lord a Németországba való gyapotbevitel kérdésében interpellációt intézett a kormányhoz. Crewe lord szerint a gyapotnak a muníciókészítésben való fontosságát kissé túlozzák. Tekintve a német kémikusok ügyességét és szorgalmát, föltehető, hog találnak valamilyen anyagot, amellyel a gyapotot pótolhatják. A brit kormány új, de föltétlenül szükséges politikát folytat a Németországba való bevitel megakadályozására. A gyapot tekintetében figyelemmel kell lenni az amerikai déli államok hangulatára. Ezért nem vették föl eddig a gyapotot a hadisugárok lajstromába. Parmoor lord emlékeztetett arra, hogy midőn Oroszország az orosz-japán háborúban a gyapotot hadisugárunak nyilvánította, Anglia tiltakozott ez ellen és tiltakozása sikerrel is járt. Emmett lord, az új hadi kereskedelmi hivatal elnöke szerint nem tehető jöl, hogy Németország semleges államok útján gyapotot kap. Nunburnholme lord rámutatott a Skandinávia felé való nagy német kivitelre. A Keleti-tenger vayszólván német ellenőrzés alatt áll. Anglia talán túlsokáig késedelmeskedett tengeri uralmának a Keletitengeren való kiterjesztésében. Németország keletitengeri kereskedelmét meg kell szüntetni. A norvégek panasza. Kopenhága, jul. 17. A Politiken jelenti Bergenből: Minthogy most már a Fehér-tengert is bevonták a hadizónába és német hajók ott aknákat helyeztek el, az angol hadihajók föltartóztatnak minden olyan hajót, amelyet a semleges norvég zónában találnak. Norvégia a múlt évszázad közepe óta mindig tiltakozott az ellen, hogy tengeri területét a legszélsőbb partvidéktől számítva, csak négy tengeri mértföldnyire (7420 méterre) számítsák. Ennek következtében a norvég sziklapartok között levő tengereken lévő niklt tengert is hozzászámították a norvég tengervidékhez. Az angolok most ezeken a vizeken ellenőrzést gyakorolnak minden hajón, tekintet nélkül nemzetségére. Innen van az, hogy még az állam i bányászok sztrájkja. Szünetel a munka. A munkások elkeseredése. London, jul. 17. Majdnem minden walesi szénbányában szünetel a munka. A sztrájkolók valamennyi helységben zeneszóval járják be az utcákat. Sok helyen gyűlést tartottak. Általános felháborodást kelt a kormánynak az a törekvése, amelylyel a lövészergyártásra vonatkozó törvényt ki akarja terjeszteni a bányamunkásokra is. A bányamunkások kiküldötteinek tanácskozását igen heves jelenetek tarkították, amelyek folyamán az elkeseredés hangos szóval nyert kifejezést. Azokat a munkás-képviselőket, akik a munka nyomban való újra megkezdése mellett foglaltak állást, elhallgattatták. Viharos helyesléssel találkozott az egyik munkásvezér kijelentése, hogy nincsen a világnak olyan kormánya, amely olyan dologra kényszeríthetné a walesi bányamunkásokat, amelyre azok nem hajlandók. Legnagyobb elkeseredés nyilvánul meg a bányatulajdonosok ellen, akik a kormány mögé bújnak, holott a helyzetért ők felelősek. Az egyik munkás-képviselő így kiáltott fel: — Hadd sülyedjenek el a hajók, a walesi bányamunkások ezért mégsem fognak dolgozni, ha nem akarnak dolgozni! Voltak ugyan olyan munkás-képviselők is, akik a sztrájkmozgalom ellen foglaltak állást. A mérsékeltek egyike kijelentette, hogy a konferencia nem ismerte a tényeket. — Ma, úgymond, a muníciós törvény alatt állunk. Na nem dolgozunk, összeütközésbe kerülünk a törvénnyel. Az egész világ ellenünk van, kivéve a németeket, osztrákokat és a törököket. A munkások a vezetőik ellen. Rotterdam, jul. 17. A Courant jelenti Londonból: Dél-Walesből aggasztó hírek érkeznek. A munkásszövetség vezetősége tegnap tizenkilenc szóval négy ellen elrendelte, hogy a sztrájkolók ismét kezdjék meg a tárgyalást a kormánnyal s egyidejűen álljanak munkába. Ennek ellenére a bányamunkások képviselőinek Kardiffban tartott gyűötése 88.950 munkás nevében 47.450 ott képeiáltal támogatott posta- és személyszállításra szolgáló hajókat is föltartóztatnak és átkutatnak. A hajózást most a partvidékhez közelebb eső utakon bonyolítják le, ahol a különböző áramlatok és a sekély helyek sokasága igen akadályozza. Ha az éjszakák majd hosszabbak lesznek, sok balesetről érkezik majd jelentés. A helyzet most a következő: Mialatt Németország ellenőrizhető búvárhajók hálójával veszi körül Angliát, az angolok cirkálók gyűrűjét helyezik el Norvégia körül. Ezért nincsen kizárva, hogy a jövőben német búvárhajók működésük terét a norvég tengerekre is átteszik, hogy ott keressék azokat a hajókat, amelyek Észak-Oroszország felé haladnak. Ennek igen komoly következményei lesznek. Anglia ellenőrzi a Norvégia és Írország között folyó hajózást is, ebben azonban csak a hajók föltartóztatására és átkutatására szorítkozik. Amerikai hús a semleges államokban Lyon, júl. 17. A Lyon Republicain jelenti Washingtonból: A kormány, miután tanácskozott a legnagyobb húskiviteli társaságokkal, kijelentette, hogy kész lépéseket tenni Angliában az iránt, hogy engedje meg a hússzállítást a semleges államokba. Még nem ismeretes, mily módon fog ez a lépés történni. A sett szavazattal szemben a munka újra valós megkezdése ellen határozott. Azok a munkásvezérek, akik ezt a gyűlést rendezték, a legradikálisabb bányamunkások közé tartoznak. Az egész sajtó elkeseredéssel ír a munkások határozatáról. A Times sürgeti, hogy a kormány alkalmazza a municiós törvényt. A kormány muníciós törvényszéket állított fel Wales és Monmouthshire területére. A Daily Chronicle a háborúellenes propaganda ügyével foglalkozik, amely különösen Keir Hardie választókerületében, Merthur Tydfilben folyik. A lap azt mondja, hogy a sztrájkolók is Keir Hardienek és barátainak vak eszközei. A lap támogatja azt az indítványt, amelyet Powell Artúr terjesztett elő a Timesben és azt mondja, hogy a kormány foglalja le mindazokat az összegeket, amelyeket a sztrájk tartama alatt pénzintézetek fizetnének ki a sztrájkolóknak. A muníciós törvény értelmében a sztrájkolók mindenike öt font sterlingig terjedő pénzbírságra ítélhetők. Kopenhága, júl. 17. A National Tidende jelenti Londonból: A dél-walesi bányamunkások elutasították azt a javaslatot, hogy folytassák a munkát, amíg megegyezés jön létre. Jóllehet a vezetők egy része ezt tanácsolta, a munkások hajthatatlanok maradtak. Az egész bányavidéken kihirdették az ostromállapotot. Az admiralitás megvásárolta az egész szénkészleteket. Ennek következtében a kardiffi széntőzsdén az üzleti forgalmat megszüntették. Minden jel arra vall, hogy a munkások nem fognak tágítani. A kormány intézkedése. London, jul. 17. A sajtóiroda közlése szerint Walesben a hadiszergyártással kapcsolatos ügyekben ítélkező törvényszéket állítottak fel. A sztrájkolók száma. London, jul. 17. A lapok jelentik Kardiffból, hogy a sztrájkoló bányamunkások számát kétszázezerre becsülik. Tanácskozás a kereskedelmi miniszterrel. Rotterdam, jul. 17. A Rotterdamsche Courant jelenti Londonból. A dél-walesi munkásszövetség végrehajtó bizottsága július 16-án délben Kardiffból Londonba ment hogy tanácskozzék Runciman. Az angol bányászok sztrájkja. — A bányászok és a municiós törvény. - Kétszázezer bányász sztrájkol. — a sztrájkolok elkeseredett nyilatkozatai. — Ostromállapot a bányavidéken. — Anglia a háborúban. — 1915. julius 16 lOOäFISTS HULAP (198. BZ.) — L