Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)

1915-07-18 / 198. szám

. / 7 A háb­orú a tengeren, — A néme£°amerikaï vitás eset­. — Nyugtalanság An­golországban a buvár­hajók nagy sikere miatt, — A norvégek sérelme és veszedelme. Amerika és Németország London, jul. 17. A Reuter-ügynökség jelenti Washington­ból. Lansing államtitkár tanácskozásra hivta Bernsdorff német nagykövetet. Frankfurt, júl. 17. A Frankfurter Zeitung jelenti Newyork­ból: Wilson, elnök új jegyzéken dolgozik, mely­ben végleg tisztázni akarja az Egyesült­ Államok álláspontját. Ez az álláspont abban foglalandó össze, hogy Amerika az amerikaiaknak a ten­geren való védelméről nem tárgyalhat; az ed­digi eseteknek nem lesz következménye, ha Né­metország búvárhajó-háborújának nem lesznek újabb amerikai áldozatai. Amerika ezzel befeje­zettnek tekinti a vitát. Amerika az angol kormányhoz, London, júl. 17. A stenter-ü­gynökség washingtoni jelentése szerint a kormány bejelentette, hogy formális lépést fog tenni az angol kormánynál abban az irányban, hogy az a semleges államok részére való hússzállítás elé ne gördítsen akadályokat. Az osztrák és magyar jegyzék. Amszterdam, júl. 17. (Saját tudósítónktól.) A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból: A lövőszetkivitelnek az osztrák és magyar jegyzékben érintett kérdése, a­mely a jegyzék szerint Amerika semlegességét sérti, már július elseje óta megfontolás tárgya a külügyminisztériumban. Még nincs megálla­pítva, hogy mit fognak válaszolni, vagy hogy egyáltalában is választ fognak-e adni. Angel szakvélemény a buvárhajó-veszedelemről. London, júl. 17. A Times tengerészeti munkatársa írja: Vi­lágos, hogy a hajósvállalatok tulajdonosait és a kereskedőket a német buvárhajók támadásai miatt folytonosan tartó hajóelpusztulások na­gyon nyugtalanítják. Való az, hogy az Írország­tól délre levő vizeket, valamint a csatorna nyu­gati részét torpedózúzók és őrhajók nem őrzik eléggé, a­mi vagy azt mutatja, hogy nincs elég alkalmas hajó erre a célra, vagy pedig a véde­lem szervezete hiányos. Egyetlen magyarázata annak, hogy például az Armenian gőzöst nem kísérték, az, hogy nincs elegendő számú hajó, mert a főflottát lehetetlen a kisebb hajóktól megfosztani. A levelező azt ajánlja, hogy ha elég ágyú és tüzér van, fegyverezzék fel a ke­reskedelmi hajókat, vagy pedig a búvárhajók­nak megrohanását ajánlja. A német bevitel és kivitel ellen. London, júl­ 17. A felsőház Bolha tábornokhoz köszönő iratot intézett. Ezután Charmwood lord a Németországba való gyapotbevitel kérdésében interpellációt intézett a kormányhoz. Crewe lord szerint a gyapotnak a munícióké­szítésben való fontosságát kissé túlozzák. Tekintve a német kémikusok ügyességét és szorgalmát, fölte­hető, hog­­ találnak valamilyen anyagot, a­mellyel a gyapotot pótolhatják. A brit kormány új, de föltét­lenül szükséges politikát folytat a Németországba való bevitel megakadályozására. A gyapot tekinteté­ben figyelemmel kell lenni az amerikai déli államok hangulatára. Ezért nem vették föl eddig a gyapotot a hadi­sugárok lajstromába. Parmoor lord emlékeztetett arra, hogy­ midőn Oroszország az orosz-japán háborúban a gyapotot hadi­sugárunak nyilvánította, Anglia tiltakozott ez ellen és tiltakozása sikerrel is járt. Emmett lord, az új hadi kereskedelmi hivatal elnöke szerint nem tehető jöl, hogy Németország semleges államok útján gyapotot kap. Nunburnholme lord rámutatott a Skandinávia felé való nagy német kivitelre. A Keleti-tenger vay­szólván német ellenőrzés alatt áll. Anglia talán túl­sokáig késedelmeskedett tengeri uralmának a Keleti­tengeren való kiterjesztésében. Németország keleti­tengeri kereskedelmét meg kell szüntetni. A norvégek panasza. Kopenhága, jul. 17. A Politiken jelenti Bergenből: Minthogy most már a Fehér-tengert is bevonták a hadizónába és német hajók ott aknákat helyeztek el, az angol hadi­hajók föltartóztatnak minden olyan hajót, a­melyet a semleges norvég zónában találnak. Norvégia a múlt évszázad közepe óta mindig tiltakozott az ellen, hogy tengeri területét a legszél­sőbb partvidéktől számítva, csak négy tengeri mért­földnyire (7420 méterre) számítsák. Ennek követ­keztében a norvég sziklapartok között levő tengere­ken lévő nik­lt tengert is hozzászámították a norvég tengervidékhez. Az angolok most ezeken a vizeken ellenőrzést gyakorolnak minden hajón, tekintet nél­kül nemzetségére. Innen van az, hogy még az állam­ i bányászok sztrájkja. Szünetel a munka. A munkások elkeseredése. London, jul. 17. Majdnem minden walesi szénbányában szünetel a munka. A sztrájkolók valamennyi helységben zeneszóval járják be az utcákat. Sok helyen gyűlést tartottak. Általános felháboro­dást kelt a kormánynak az a törekvése, a­mely­lyel a lövészergyártásra vonatkozó törvényt ki akarja terjeszteni a bányamunkásokra is.­ A bányamunkások kiküldötteinek tanács­kozását igen heves jelenetek tarkították, a­me­lyek folyamán az elkeseredés hangos szóval nyert kifejezést. Azokat a munkás-képviselőket, a­kik a munka nyomban való újra megkezdése mellett foglaltak állást, elhallgattatták. Viharos helyesléssel találkozott az egyik munkásvezér kijelentése, hogy nincsen a világnak olyan kor­mánya, a­mely olyan dologra kényszeríthetné a walesi bányamunkásokat, a­melyre azok nem hajlandók. Legnagyobb elkeseredés nyilvánul meg a bányatulajdonosok ellen, a­kik a kor­mány mögé bújnak, holott a helyzetért ők fele­lősek. Az egyik munkás-képviselő így kiál­tott fel: — Hadd sülyedjenek el a hajók, a walesi bányamunkások ezért mégsem fognak dolgozni, ha nem akarnak dolgozni! Voltak ugyan olyan munkás-képviselők is, a­kik a sztrájkmozgalom ellen foglaltak ál­lást. A mérsékeltek egyike kijelentette, hogy a konferencia nem ismerte a tényeket. — Ma, úgymond, a muníciós törvény alatt állunk. N­a nem dolgozunk, összeütközésbe ke­rülünk a törvénnyel. Az egész világ ellenünk van, kivéve a németeket, osztrákokat és a tö­rököket. A munkások a vezetőik ellen. Rotterdam, jul. 17. A Courant jelenti Londonból: Dél-Wales­ből aggasztó hírek érkeznek. A munkásszövet­ség vezetősége tegnap tizenkilenc szóval négy ellen elrendelte, hogy a sztrájkolók ismét kezd­jék meg a tárgyalást a kormánnyal s egyidejűen álljanak munkába. Ennek ellenére a bánya­munkások képviselőinek Kardiffban tartott gyű­ö­tése 88.950 munkás nevében 47.450 ott képei­által támogatott posta- és személyszállításra szolgáló hajókat is föltartóztatnak és átkutatnak. A hajózást most a partvidékhez közelebb eső utakon bonyolít­ják le, a­hol a különböző áramlatok és a sekély he­lyek sokasága igen akadályozza. Ha az éjszakák majd hosszabbak lesznek, sok balesetről érkezik majd jelentés. A helyzet most a következő: Mialatt Németor­szág ellenőrizhető búvárhajók hálójával veszi körül Angliát, az angolok cirkálók gyűrűjét helyezik el Norvégia körül. Ezért nincsen kizárva, hogy a jövő­ben német búvárhajók működésük terét a norvég tengerekre is átteszik, hogy ott keressék azokat a ha­jókat, a­melyek Észak-Oroszország felé haladnak. Ennek igen komoly következményei lesznek. Anglia ellenőrzi a Norvégia és Írország között folyó hajó­zást is, ebben azonban csak a hajók föltartóztatására és átkutatására szorítkozik. Amerikai hús a semleges államokban Lyon, júl. 17. A Lyon Republicain jelenti Washington­ból: A kormány, miután tanácskozott a legna­gyobb húskiviteli társaságokkal, kijelentette, hogy kész lépéseket tenni Angliában az iránt, hogy engedje meg a hússzállítást a semleges államokba. Még nem ismeretes, mily módon fog ez a lépés történni. A sett szavazattal szemben a munka újra való­s megkezdése ellen határozott. Azok a munkás­vezérek, a­kik ezt a gyűlést rendezték, a legra­dikálisabb bányamunkások közé tartoznak. Az egész sajtó elkeseredéssel ír a munká­sok határozatáról. A Times sürgeti, hogy a kor­mány alkalmazza a municiós törvényt. A kor­mány muníciós törvényszéket állított fel Wales és Monmouthshire területére. A Daily Chronicle a háborúellenes propa­ganda ügyével foglalkozik, a­mely különösen Keir Hardie választókerületében, Merthur Tyd­filben folyik. A lap azt mondja, hogy a sztráj­kolók is Keir Hardienek és barátainak vak esz­közei. A lap támogatja azt az indítványt, a­me­lyet Powell Artúr terjesztett elő a Timesben és azt mondja, hogy a kormány foglalja le mind­azokat az összegeket, a­melyeket a sztrájk tar­tama alatt pénzintézetek fizetnének ki a sztráj­kolóknak. A muníciós törvény értelmében a sztrájkolók mindenike öt font sterlingig terjedő pénzbírságra ítélhetők. Kopenhága, júl. 17. A National Tidende jelenti Londonból: A dél-walesi bányamunkások elutasították azt a javaslatot, hogy folytassák a munkát, a­míg megegyezés jön létre. Jóllehet a vezetők egy ré­sze ezt tanácsolta, a munkások hajthatatlanok maradtak. Az egész bányavidéken kihirdették az ostromállapotot. Az admiralitás megvásárolta az egész szénkészleteket. Ennek következtében a kar­diffi széntőzsdén az üzleti forgalmat megszün­tették. Minden jel arra vall, hogy a munkások nem fognak tágítani. A kormány intézkedése. London, jul. 17. A sajtóiroda közlése szerint Walesben a hadiszergyártással kapcsolatos ügyekben ítél­kező törvényszéket állítottak fel. A sztrájkolók száma. London, jul. 17. A lapok jelentik Kardiffból, hogy a sztráj­koló bányamunkások számát kétszázezerre be­csülik. Tanácskozás a kereskedelmi miniszterrel. Rotterdam, jul. 17. A Rotterdamsche Courant jelenti Lon­donból. A dél-walesi munkásszövetség végre­hajtó bizottsága július 16-án délben Kardiffból Londonba ment hogy tanácskozzék Runciman. Az angol bányászok sztrájkja. — A bányászok és a municiós­ törvény. - Kétszázezer bányász sztrájkol. — a sztrájkolok elkeseredett nyilatkozatai. — Ostromállapot a bánya­vidéken. — Anglia a háborúban. — 1915. julius 16 lOOäFISTS HULAP (198. BZ.) — L

Next