Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-07-29 / 209. szám
12 BUDAPESTI HIRLAP (209. BZ.) 1915. július 29. Ha este hat óráig a kém nincs kikutatva és letartóztatva, valamennyi túsz botütéseket kap és deportálni fogják. Erre gyűlést hívtam egybe és délután négy órakor valamennyien, 35 ember a parancsnokhoz mentünk és kijelentettük, hogy irigyeljük a deportált zsidókat és hogy legjobb volna valamennyiünket deportálni, mert a kém megtalálása, aki árkon-bokron túl van, teljes lehetetlenség. A parancsnok a tábornok nevében kijelentette, hogy ezúttal elnézi a dolgot, de ha hasonló eset még egyszer előfordul, a megtorlás kíméletlenül bekövetkezik. Június 1-én délután három órakor bomba robbanás a tanács utcai helyiségében. Egy rendőr kézigránátot hozott nekem. Akéznyomás folytán meggyulladt a bomba, én eldobtam és a bomba fölrobbant. Én és a rendőr megsebesültünk. Június 1-én az osztrák és magyar csapatok hosszabb harc után bevonultak a városba. (A háború évfordulója.) Berlinből jelentik nekünk. Vasárnap, augusztus elsején az egyházi főtanács rendelkezésére a templomokban emlékistentiszteletet tartanak a háború kezdetének évfordulója alkalmából. Az istentiszteleteken hálát adnak Istennek eddigi segítségéért és jövőre való támogatását kérik. (Házasság.) Selig Árpád dr., a lipótmezei elmegyógyító-intézet orvosa julius 17-én a krisztinavárosi templomban házasságot kötött Kammermayer Saroltával. Görgei Márton Tiszadobról eljegyezte Gulyás Ilonkát Debrecenben. (Bernard Shaw az angol közszabadságról.) Egy Skeffington nevű ír szocialista, mivel a toborzás és az általános katonakötelezettség ellen agitált Londonban, hat hónapi kényszermunkára itélték el. Az elítélt felesége, aki egyben az ír nőmozgalom vezetője, Bernard Shaw-hoz fordult segítségért. Shawnak Anglia mai viszonyaira jellemző válaszát érdemes eltenni, mint egyik érdekes tünetét ennek a mindent sejtetőre állító háborúnak. Igen tisztelt asszonyom — írja Shaw, — mindvégig élénk figyelemmel kísértem férje ügyét, főleg abból a szempontból kiindulva, hogy miképpen lehet egy és ugyanazt a dolgot kétféleképpen fölfogni. Lord Korthcolie például (több nagy angol napilap tulajdonosa) sokkal jobban dolgozott a toborzás ellen, mint az ön férje, amikor a hadügyminiszter fölhívásainak közlését megtagadta, a pretoriai püspök elbátortalanító flandriai levelét azonban kiadta. Egy levelet, amelyik angol csapatok kimerüléséről, német túlerőről, előrelátható háborúvesztésről szól, hacsak sürgősen be nem hozzák a védőkötelezettséget. Világos, hogy ha az ön férje egyetlen beszédjéért, amit alig ezeren hallottak, kényszermunkát kapott, akkor lord Northcliffe-t mindazért, amit lapjaiban ki mert mondani, legalább is hatvan évi kényszermunkára kellene ítélni. A jelen viszonyok között csak gratulálhatok hát neki, hogy még mindig szabadlábon van. Férje ügyében azonban semmit sem tehetek. Az új államvédelmi törvény minden egyéni szabadságot megszüntetett Angliában és Izlandban, attól eltekintve, amit a hatóságok nagy kegyesen engedelmezni méltóztatnak. Ma a kormány mindent megengedhet magának, s ha törvény ellenére agyonlövetett állítólagos német kémeket, sietett utólag meghozni a törvényt is hozzá. Jövőben sem fogja gátoltatni magát utólagos törvényekkel igazolni elkövetett törvénytelenségeket. Ha eszébe jutna vérpadra vinni az ön férjét, senki sem tudná őt ettől megmenteni. Minden tiltakozás hiábavaló lenne. Az alsóház nem akar az ilyen túlkapások ellen protestálni. A sajtó sem kíván a közszabadság, az egyén szabadságának védelmére kelni. Még örülhet, aki hat hónapi kényszermunkával megmenekülhet. Mert egy zsarnoki kormány ellen még csak lennének Temédiumok, de egy rémülettől megbódult kormánnyal és egy megfélemlített néppel semmit sem lehet kezdeni. Ha én az önök ügyében közbenjárnék, csak ártanék. Én a magam részéről természetesen nem félek a németektől és igen kevés türelmem van azokhoz az angolokhoz, akik félnek tőlük. Ha azonban Anglia azért nem fogja megnyerni tudni ezt a háborút, mert az ön férje beszédének révén esetleg öt-hat ember kimaradt a sorból, akkor meg is érdemli, hogy megverjék. Miután engem különben is németbarátnak tartanak, ha megmozdulnék férje érdekében, még abba a képzelődésbe eshetnének, hogyAngliát csakis az ő legsúlyosabb elítélése menthetné meg. Az ember küzdhet az ostobaság ellen, de lehetetlen ellensúlyozni a gyávaságot. Tegyük hozzá, hogy a derék ír Skeffington mégsem fogja leülni félévi fegyházát, mert mindjárt első napon éhségsztrájkot kezdett, s így hamarosan szabadlábba jutott. A szaffrazsettek híres találmánya így vált hasznára egy férfiembernek, aki még hinni tudott a hagyományos brit véleményszabadságban. (Halálozás.) Léderer Károly báró nyugalmazott lovassági tábornok, mint Bécsből jelentik, hetvennyolc éves korában meghalt. (A Zenta hős gépésze.) A Zenta egyik hőse volt Schuss Albert piski fia is, aki mint gépész szolgált a Zenta hajón. A harc során egy gránátszilánk, mely a gépház falát átütő lövedékből eredt, mindkét lábát tőből leszakította. A derék fiú a haza éltetésével adta ki hős lelkét. Vitéz magatartásáért ő felsége az arany vitézségi éremmel tüntette ki, a melyet édesanyjának, Sziebig János piski asztalosmester feleségének most levél kíséretében megküldött a kikötő-parancsnokság. (A budapesti nyári futtatás.) Most, hogy a németországi lóverseny után az osztrák Jokey Club is rendes lóversenyt fog tartani belépőjeggyel és lotalizatőrrel, több mint valószínű, hogy a Magyar Lovaregyesület is meg fogja tartani a rendes keretben versenyeit. Valószínű, hogy már a nyári miting is így fog lefolyni. A kormány e kérdésben még nem határozott, augusztus elsejéig azonban be fog következni a döntés. (A német nyelv.) Most, hogy német testvéreinkkel ilyen szoros barátságban élünk, sok százezer magyar embernek szüksége lesz a német nyelv tudására s így gratulálunk a Tolnai Világlapjának, a ki Mikes Lajos dr.-t megbízta a német nyelv tanításával, melyet a lap e heti számától kezdve minden héten olvasóinak díjtalanul bocsájt rendelkezésére. (Muszka a villamoson.) Tegnap este tizenegy óra tájban történt. A nyugati pályaudvar mellett fölszáll a villamosra egy bala meg egy fogoly muszka. A vezetőhöz állanak. A közönség odasereglik, nézi, bámulja, ahogy Budapesten mondják: pusztálja a muszkát. A muszkának nem tetszik a népszerűség és laposakat pislant a tolakodóbbak felé. A kisérő katona csak nézi az esetet, ő is híres ember a muszka révén. Bejön egy bütykös tenyerű polgár s szemügyre veszi a muszkát. Elvigyoritja a száját és imigyen szól a bakához: — He, he, he . . . Fél ám ez a muszka! — Mibül gondolja?— Mer pislog . . . — Arra való a szeme . . . Hallgatás. Az atyafi szuszog, szörnyen préseli magából a levegőt. — Pedig fél ez, vitéz úr! — Ha fél is, nem magától! — Már mint tetem, hehehe? ... És megböki bütykös ujjával a muszkát s folytatja ! — Ez a zabszem. Nonone . . . Fölfortyan erre a bala: — Zabszem? Aszondja, hogy zabszem. Az én oroszom! Szóljok neki, ott úgy rittyenti fültöven magát, hogy . . . Az atyafi se hagyja magát: — Mármint hogy engem? Ez? Nonono . . . A baka szól valamit az orosznak, mire az fölemeli a kezét, mintha oda akarna durrantani az atyafinak, aki visszahökken: — No, már ilyet! Nézze meg az ember. Hogy ez megütne! — Meg ám, ha sokat birizgál rajta! — Szólok ám a rendőrnek! — Rendőrnek? Nem fél az én oroszom a rendőrtül! — Márhogy nem fél-e? — Nem. Mer hogy ő katona! — Hát vitéz úrtól fél-e? — Fél. Mer én vagyok a fogolytábor! Tudja kend? Érti? A fogolytábor. A többi embernek coki hozzál — (A gallipoli legyek.) A Daily Telegraph haditudósítója a következő rendkívül érdekes levelet írja lapjának: A franciaországi frontot a gránátok meg a felhős ég teszik nevezetessé, a gallipoli frontról a felhős ég hiányzik, de a gránátzuhatag megvan. A nap rettentő erővel süt s már nyolc hét óta hiába várjuk, az esőt. A hőség elviselhetetlen s csodálkozunk az algíri, meg az ausztráliai csapatokon, melyek nevetnek, ha a hőséget emlegetjük. A hőséget meg angol nyugalommal bírnánk, de nem bírjuk elviselni a tömérdek legyet, melyek pokollá teszik az életet. A seikül Izlám helyesen mondta, hogy ennek a földnek nem Allah az istene, hanem Belzebub, a legyek istene. Alig hozzák az asztalra az ételt, fekete légyfelhő zümmögi körül. A sátort betölti irgalmatlan muzsikájuk s órák hosszat tart a zümmögés. Az ember egyebet sem tesz, mint védekezik ellenük, mert délévi szemtelenséggel keringenek a feje körül. A csata halottjait rajokban lepik el s undorral töltik el az élőt, amikor egy falatot a szájához vesz. A szélfújás sem jelent semmit a legyek életében. Csak ha erősebb, akkor elviszi őket a tengerre és a hadihajók legénysége is kap kóstolót belőlük. A jam, meg a marmelád kedvelt csemegéje a legénységnek. Ez nem volna baj, de a legyek is ugyanezzel az izléssel áldattak meg. Nem marad más mód, mint kakiszínűre festeni a marmeládát, hátha a legyet sikerül becsapni. Ajánlom a hadseregszálitók figyelmébe. — (A nazarénus asszony lisztje.) Szegedi levelezőnk írja: Bába Lajos alsótanyai nazarénus gazda felesége, a szegedi hetipiacra két zsák lisztet vitt. Gondosan kibogozta a zsineget és nyugodtan megállva a két zsák mellett, várta a vevőket. A hófehér, nullás liszt, melyet körülcsókolgattak a naiv sugarak, lassan kint odavonzatták a népet. Először kopott fejkendőber odalépett egy mezítlábas mtukásasszony és félénken, kérdezte: — Hogy méri literjét, néni? — Ingyen adom, lelkem. Az asszony félénken eloldalgott. Mert azt hitte, hogy a kofa a szegénységét akarja kigúnyolni. Bábáné szelíden utánaszólt: — Gyék vissza már, galambom. Ingyen adom az Isten áldását. A mezítlábas asszony visszaóvakodott a lisztes zsákokhoz. — Minek csúfolt meg a szegényt? — Mondom, hogy ingyen adom, — válaszolja a néni galambszelidséggel. — Ingyen-e? — Ingyen bizony. — Hát mérjen ide egy literrel. Bábáné előveszi a fényesre sikált literest, besemiíti a lisztet. Nincs is hijja a liternek, sőt egykét marékkal még tetézi is. A mezítlábas asszony félénken kérdezi: — De most már mondja meg néni, mennyit fizetek érte. — Semmit, galambom. — Nem fogadja el érte a pénzt? — Nem én! Hanem tudja mit? Ha teheti, hát tegyön maga is jót a szegényekkel . . . Bába néni így mérte ki mind a két zsák lisztet a szegényeknek — ingyen. (A gyümölcs és a főzelék téli konzerválása.) A földművelésügyi miniszter a gyümölcs és a zöldsérértékesités ügyének támogatása céljából a Budapesti Kertészeti Tanintézet (I., Ménesi út 45.) gyümölcsfeldolgozó-berendezésének felhasználásával a nyári és korai őszi hónapokban rövidebb tartamú, tisztán gyakorlati feldolgozó-tanfolyamokat rendez. A részvétel dijitalan. Előnyben részesülnek azok, akik a feldolgozó-gyakorlatokkal oly célból óhajtanának megismerkedni hogy ismereteiket még ez évben más érdeklődőkkel társadalmi úton közöljék és őket az egyszerűbb feldolgozásokba, a minek az aszalás és izek főzése beoktassák. Jelentkezni máris lehet. (Katonalázadás Haiti szigetén.) Párisból táviratozzák. A Havas-ügynökség jelenti Port au Princeből. A kormánycsapatok föllázadtak és megtámadták az elnök palotáját, amelyet teljesen elhamvasztottak. (Hetvenkét éves uriné tragikus halála.) Aradról jelentik: Rosenberg Sándorné dr.-né, az aradi volt főrabbi 72 éves özvegye a lakásában véletlenül egy doboz gyufára lépett, mely tüzet fogott. Rosenbergné ruhájába kapott a láng és mire segítségére mentek, annyira összeégett, hogy haldokolva szállították a kórházba. (Pilóták halálos balesete.) Kopenhágából jelentik: Bäck főhadnagy és Münster kapitány hidroplánon gyakorlatokat végeztek. A hidroplán lezuhant s a két pilóta szörnyethalt. (Sikkasztó postaaltiszt.) A rendőrség letartóztatta Cabetka Ágoston negyvenkét éves postaaltisztet, aki a Fő utca 6. szám alatti postahivatalban volt alkalmazva. A postahivatal megállapítása szerint kilenc esetben a postautalványokon a címzettek neveit maga irta alá, és a pénzt megtartotta. Ezerhatszázötvenkilenc koronát sikkasztott ilyen módon. A pénzt adósságaira és háztartására fordította, részben pedig elmulatta. (Rendőri hirek.) A Mészáros utca 58. számú ház tetőzetén dolgozott Szalla László ácssegéd és onnan leejtette a szekercéjét, amely Doszka Anna napszámosnő fejére esett. A leány súlyosan megsebesült. A mentők a Rókus-kórházba vitták.• A Verseny utca 22. számú házban Beke Lajos het-Fölfúvódás, lélekzési nehézségek, szívdobogás, fejfájás, szédülés, állandó lehangoltság és lappangó szorulás eseteiben a természetes Ferenc József-keserűvíz bőséges széket hoz létre, csökkenti a gázok meggyülemlését s megszabadít a szorongató érzésektől. Merkel dr. kir. orvosi főtanácsos, a nürnbergi kórház igazgatója írja, hogy a Ferenc József-víz nagyon enyhén hat, s hosszabb időn át is lehet használni, anélkül, hogy a szervezetre ingerlően hatna. Augusztus 7-én : Beregi Oszkár mint kiaun.