Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-07-07 / 187. szám
6 BUDAPESTI HÍRLAP ASZ. SZ.) 1915. július 7. A törökök dicsőséges harca. — A török katonák valamennyi fronton hősiesen és nagy sikerrel harcolnak. — A Dardanella-fronton elsülyesztettek egy nagy szállítóhajót. — Visszaverték az ellenséges erős felderítő osztagokat. — Levegőbe röpítettek egy lövőszerraktárt, fölrobbantottak néhány ellenséges üteget. — Az északi fronton menekülésre kényszerítették az ellenséget és sok zsákmányt ejtettek. — Itt az angol akciót visszavonulássá változtatták. — A török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, jul. 6. A főhadiszállás közli. A kaukázusi fronton a jobbszárnyunk által visszavert lovasságot üldözzük. A Dardanella-fronton július 4-én délután fél kettő órakor egy német búvárhajó Szedil Bahr előtt egy nagy kétkéményes szállítóhajót elsülyesztett. A hajó három perc alatt elmerült. Az északi csoportnál az ellenség június 3-áról 4-ére virradó éjszakán élénk puskatüzelés után jobbszárnyunk ellen erős felderítő osztagokat akart előrevinni, ezeket azonban visszavertük. A déli csoportnál tüzérségünk július 4-én a levegőbe röpített egy lövőszerraktárt, továbbá tüzet okozott, valamint robbanást néhány ellenséges ütegnél és a tűz oltására siető ellenséges katonákat megtizedelte. Az iraki fronton Bassarah vidékén az Eufráteszen szállított ellenséges haderőket csapataink és önkénteseink menekülésre kényszerítették. Az ellenség több mint hatvan halottat hagyott hátra, köztük egy őrnagyot s két altisztet. Az ellenség két sebesültekkel teljesen megrakott hajót vitt magával menekülése közben. Számos fegyvert és nagymennyiségű lövőszert zsákmányoltunk. Ily módon az angol akciót ezen a vidéken visszavonulássá változtatták, amely az angol ágyúnaszádok védelme alatt a folyó mentén ment végbe. A többi arcvonalakon nem történt jelentős esemény. Az elsülyesztett szállítóhajó Berlin, jul. 6. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger konstantinápolyi jelentése szerint a Dardanelláknál német búvárhajó által elsülyesztett szállítóhajó nagy hajó volt, amelynek fedélzetén két-háromezer ember volt. A hajó három perc alatt az összes rajta levőkkel együtt elsülyedt. Elsülyesztett francia postagőzös. Páris, jul. 6. A tengerészetügyi minisztérium egy közleménye a következőket hozza nyilvánosságra: A Carthage francia postagőzöst vasárnap a Helles-foknál (Szedil Bahr mellett) egy búvárhajó megtorpedózta és elsülyesztette. Hatvanhat embert megmentettek, hat eltűnt. Marseille, jul. 6. (Havas.) A Carthage megtorpedózása itt élénk izgalmat keltett. A hajó a Compagnie Transatlantique középtengeri flottához tartozott és az állam részéről csapatok és a keleti expedíciós hadtest számára való hadianyagszállítására rekvirálták. A postagőzös Marseillet jelentékeny rakománnyal hagyta el. A személyzet 911 emberből állott. A rettenetes angol veszteség. Berlin, jul. 6. (Saját tudósítónktól.) A B. Z. konstantinápolyi levelezője jelenti: A dardanellai harcok egyik résztvevője arról biztosit, hogy az angolok a legutóbbi 12 napban csupán Szedil Bahr mellett olyan veszteséget szenvedtek, amely több tízezer főre rúg. Bizalmi emberem június 23-án megfigyelő helyéről megállapíthatta, hogy az angolok több ezer sebesültet kis szállítóhajókon a kórházhajókra vittek át. A múlt kezdetén lefolyt rettenetesen makacs és véres harcban még nagyobb volt a veszteségük. Nemcsak Alexandriában és Kairóban, hanem a szigeteken is minden fölhasználható hely tele van sebesültekkel. Látják a veszedelmet. London, júl. 6. A Weekly Dispatch című lap összeállítja az angolok veszteségét a régebbi csatákban. E veszteségek Dargainál 199, Balaclavanál 247, Ondurmannál 131, Waterloonál 6932 és Magarsfonteinnél 971, összesen 8480 embert tettek ki. A lap szembeállítja ezeket a,, számadatokat a Dardanelláknál szenvedett veszteséggel, mely a legutóbbi harcok veszteségein kívül 38.636 embert tesz ki. A Daily Mail kifejti, hogy a helyzet ma kevésbbé kielégítő, mint volt néhány hónappal ezelőtt. A Dardanellák ellen való hadműveletek történelmét félreértették és az egész vállalkozást lekicsinyelték. A lap rámutat a Weekly Dispatch fenti összehasonlító táblázatára és felhívja a képviselőket, hogy követeljenek részletes felvilágosítást, mert a közönségnek joga van ahhoz, hogy mindenről informálják és a vezetők ne dolgozzanak kábítószerekkel. A lap hevesen támadja Asquith miniszterelnököt és így ír: — Az alsóház bátor kisebbsége, amely rendet akar teremteni a háborús botrányokban, föl fogja bátorítani a brit népet és elkedvetleníti az ellenséget, mert kiirtja azokat a sajnálatos hibákat, amelyek annyi tiszt és közlegény elvesztését okozták. Lloyd George még remél. London, jul. C. Az alsóház tegnapi ülésén, amely az öszszeírásról szóló javaslatot második olvasásban elfogadta, arra a kérdésre, hogy a szövetségesek a Dardanelláknál kudarcot szenvedtek-e, Lloyd George azt válaszolta, hogy a hadügyminisztérium nem tud erről. Ennélfogva remélni lehet, hogy az erre vonatkozó hír teljesen alaptalan. Az angolok „gyalázata". Berlin, jul. 6. (Saját tudósítónktól.) A Times a következőket írja arról, hogyan bántak a Dardanelláknál megsebesült katonáikkal: Franciaországban gonosz tapasztalatokat szereztünk azzal, hogy hiányos volt az admiralitás és a hadügyi hivatal együttműködése. Az ő kötelességük volt arról gondoskodni, hogy a betegek ellátásában ne legyen olyan fogyatékosság, mint aminő időnként Calaisban és Boulogneban volt, de úgy látszik, senki sem számított arra, hogy nagyobbszámú sebesült fog érkezni. A hadügyi hivatal és az admiralitás kölcsönösen egymásra bízták a róluk való gondoskodást. Egyiptomban a hatóságokat senki sem világosította föl arról, hogy milyen nagy feladat vár rájuk. Ennek következtében zűrzavar volt és mi panaszokat kapunk emberi nyomorúságról, aminőt sohasem tartottunk volna lehetségesnek. A Dardanellák előtt megsebesültek első csoportjával tett tapasztalatok a háborúban való részvételünknek leggyalázatosabb fázisa. Ezt az ügyet később alaposan meg kell vizsgálni. Először körülbelül ezer ember elszállítására három hajót küldtek ki. Ezek a hajók nem voltak becsületesen felszerelve, kevés volt az orvos és ápolónő egyáltalán nem volt. A hajókat telerakták sebesültekkel és amikor Alexandriába érkeztek, nem történt elhelyezésükről semmi gondoskodás. A hajók három napig vesztegeltek Alexandria előtt. Ez idő alatt a sebesültek semmiféle ápolásban sem részesültek. Nem is mosták meg őket és nem kaptak ruhát. Erre a hajók elindultak Máltába, ahol jobb, de elégtelen előkészület történt. Néhány súlyosan sebesült Alexandriában maradt. Borzalmas jelentéseket kapunk arról, hogy hogyan bántak velük. A kínos részleteket nem akarjuk feszegetni és beérjük azzal, hogy csak célozgatunk a dologra. Gouraud tábornok megsebesülése. Paris, jul. 6. Lapjelentések szerint Gouraud tábornok június 30-án az első vonal lövőárkaiban mintegy kétszáz méter távolságra volt a törököktől, amikor egy török gránát előtte lecsapott és felrobbant. A robbanás Gouraudot a levegőbe dobta és lábán, valamint jobb karján megsebesült. Hét német búvárhajó az Égei-tengeren. Berlin, júl. 6. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger aténi jelentése szerint az a hír, hogy az Égeitengeren hét német búvárhajó jelent meg, nagy megdöbbenést keltett az oda küldött haditengerészeti körökben, mivel az eddigi vállalkozások során kiderült, hogy a búvárhajókkal szemben való egyetlen hathatós védelem az, hogy minden nagy hajóegység vonuljon vissza; e taktikának gyakori ismétlése azonban szakértők nézete szerint a Gallipoli-félszigeten támadó szárazföldi hadsereg részére katasztrófát jelentene. Francia hőstett, Konstantinápoly, jul. 6. A Jeanne d'Arc francia páncélos cirkáló tegnap befutott az alexandrettei kikötőbe és egy fiatal hajóssal, akit a szíriai part közelében fogtak el, a hajó parancsnoka levelet küldött az alkormányzóhoz, amelyben felszólítja, hogy a német konzulátus zászlaját vétesse le. Minthogy a hatóságok vonakodtak a felszólításnak eleget tenni, a cirkáló ágyútűz alá vette a konzulátus épületét, amelyre tizenöt gránátlövést adott le. A konzulátus zászlaját sértetlenül hozták le. Az árbocrúd helyén megmaradt. A Jeanne d'Arc ezután eltávozott. — Ez most már a második eset, hogy francia hadihajó ilyen akciót folytat. A Balkánról. Az antant sikertelen fondorkodása. Bukarest, jul. 6. (Saját tudósítónktól.) A Ziua cikkelyt közöl, amelyben utal arra, hogy az antant végső kétségbeesésében, miután látja, hogy a Balkánom semmit sem érhet el, most olyan eszközökkel igyekszik a román közvéleményre hatni, amely nem is annyira fondorlatos, mint inkább együgyű. Természetes, hogy ebben az igyekezetében a bukaresti oroszbarát újságok támogatják az antantot, de — írja a Ziua — már ezek is inkább erkölcsi kényszerből s fanyar kedvvel próbálják az antant megrekedt szekerét tovább segíteni. . Az oroszbarát újságok most, természetesen az antant érdekek befolyása alatt, azzal igyekeznek a román közvéleményre hatni, hogy el akarják hitetni, hogy az antant megegyezett Bulgáriával s a megegyezésben egy olyan kötelezettséget is vállalt Bulgária, amely Romániára nagyon veszedelmes le-het. E szerint, írják az oroszbarát újságok, az antant kötelezte magát, hogy ha Románia megtámadná Bulgáriát, ők viszont Romániát támadnák meg s Bulgáriának adnák az egész Dobrudsát. Miután az an-Stant belátta — írja a Ziua — hogy Románia semmi hatással nincsen Oroszországnak bukovinai katonai operációja, amelynek pedig elsősorban ez volt a célja, s miután hiába áldozta föl katonáinak oly nagy tömegét a besszarábiai arcvonalon, most a megfélemlítés naiv eszközével igyekezik a román közvéleményre hatni. Előbb el akarja hitetni Bulgáriával, hogy Romániával való megegyezése örökre meggátolná nemzeti eszméinek megvalósításában s azután, ha ez sikerülne, Románia megfélemlítése kerülne sorra. De ebben a szándékban már ismert kétszínű politikáját veszi segítségül. Titokban el akarja hitetni velünk, hogy Bulgária akcióra készül s már, elénk is tárja ennek az akciónak várható következő