Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)

1915-07-07 / 187. szám

6 BUDAPESTI HÍRLAP ASZ. SZ.) 1915. július 7. A törökök dicsőséges harca. — A török katonák valamennyi fronton hősiesen és nagy sikerrel har­colnak. — A Dardanella-fronton elsülyesztettek egy nagy szállítóhajót. — Visszaverték az ellenséges erős felderítő osztagokat. — Levegőbe röpítet­tek egy lövőszerraktárt, fölrobbantottak néhány ellenséges ü­teget. — Az északi fronton menekülésre kényszerítették az ellenséget és sok zsák­mányt ejtettek. — Itt az angol akciót visszavonulássá változtatták. — A török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, jul. 6. A főhadiszállás közli. A kaukázusi fronton a jobbszárnyunk által visszavert lovasságot ül­dözzük. A Dardanella-fronton július 4-én délután fél kettő órakor egy német búvárhajó Szedil Bahr előtt egy nagy kétkéményes szállítóhajót elsü­lyesztett. A hajó három perc alatt elmerült. Az északi csoportnál az ellenség június 3-áról 4-ére virradó éjszakán élénk puskatüze­lés után jobbszárnyunk ellen erős felderítő osz­tagokat akart előrevinni, ezeket azonban vissza­vertük. A déli csoportnál tüzérségünk július 4-én a levegőbe röpített egy lövőszerraktárt, továbbá tüzet okozott, valamint robbanást néhány ellen­séges ütegnél és a tűz oltására siető ellenséges katonákat megtizedelte. Az iraki fronton Bassarah vidékén az Eufráteszen szállított ellenséges haderőket csa­pataink és önkénteseink menekülésre kénysze­rítették. Az ellenség több mint hatvan halottat hagyott hátra, köztük egy őrnagyot s két altisz­tet. Az ellenség két sebesültekkel teljesen meg­rakott hajót vitt magával menekülése közben. Számos fegyvert és nagymennyiségű lövőszert zsákmányoltunk. Ily módon az angol akciót ezen a vidéken visszavonulássá változtatták, a­mely az angol ágyúnaszádok védelme alatt a folyó mentén ment végbe. A többi arcvonalakon nem történt jelentős esemény. Az elsülyesztett szállítóhajó Berlin, jul. 6. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger konstantinápolyi jelentése szerint a Dardanel­láknál német búvárhajó által elsülyesztett szál­lítóhajó nagy hajó volt, a­melynek fedélzetén két-háromezer ember volt. A hajó három perc alatt az összes rajta levőkkel együtt elsülyedt. Elsülyesztett francia postagőzös. Páris, jul. 6. A tengerészetügyi minisztérium egy köz­leménye a következőket hozza nyilvánosságra: A Carthage francia postagőzöst vasárnap a Hel­les-foknál (Szed­il Bahr mellett) egy búvárhajó megtorpedózta és elsülyesztette. Hatvanhat em­bert megmentettek, hat eltűnt. Marseille, jul. 6. (Havas.) A Carthage megtorpedózása itt élénk izgalmat keltett. A hajó a Compagnie Transatlantique középtengeri flottához tartozott és az állam részéről csapatok és a keleti expe­díciós hadtest számára való hadianyag­­szállítá­sára rekvirálták. A postagőzös Marseillet jelen­tékeny rakománnyal hagyta el. A személyzet 911 emberből állott. A rettenetes angol veszteség. Berlin, jul. 6. (Saját tudósítónktól.) A B. Z. konstanti­nápolyi levelezője jelenti: A dardanellai harcok egyik résztvevője arról biztosit, hogy az angolok a legutóbbi 12 napban csupán Szedil Bahr mel­lett olyan veszteséget szenvedtek, a­mely több tízezer főre rúg. Bizalmi emberem június 23-án megfigyelő helyéről megállapíthatta, hogy az an­golok több ezer sebesültet kis szállítóhajókon a kórházhajókra vittek át. A múlt kezdetén lefolyt rettenetesen makacs és véres harcban még na­gyobb volt a veszteségük. Nemcsak Alexandriá­ban és Kairóban, hanem a szigeteken is minden fölhasználható hely tele van sebesültekkel. Látják a veszedelmet. London, júl. 6. A Weekly Dispatch című lap összeállítja az angolok veszteségét a régebbi csatákban. E veszteségek Dargainál 199, Balaclavanál 247, Ondurmannál 131, Waterloonál 6932 és Ma­garsfonteinnél 971, összesen 8480 embert tettek ki. A lap szembeállítja ezeket a,, számadatokat a Dardanelláknál szenvedett veszteséggel, mely a legutóbbi harcok veszteségein kívül 38.636 embert tesz ki. A Daily Mail kifejti, hogy a helyzet ma kevésbbé kielégítő, mint volt néhány hónappal ezelőtt. A Dardanellák ellen való hadműveletek történelmét félreértették és az egész vállalkozást lekicsinyelték. A lap rámutat a Weekly Dispatch fenti összehasonlító táblázatára és felhívja a képviselőket, hogy követeljenek részletes felvi­lágosítást, mert a közönségnek joga van ahhoz, hogy mindenről informálják és a vezetők ne dolgozzanak kábító­szerekkel. A lap hevesen tá­madja Asquith miniszterelnököt és így ír: — Az alsóház bátor kisebbsége, a­mely rendet akar teremteni a háborús botrányokban, föl fogja bátorítani a brit népet és elkedvetleníti az ellenséget, mert kiirtja azokat a sajnálatos hibákat, a­melyek annyi tiszt és közlegény el­vesztését okozták. Lloyd George még remél. London, jul. C. Az alsóház tegnapi ülésén, a­mely az ösz­szeírásról szóló javaslatot második olvasásban elfogadta, arra a kérdésre, hogy a szövetségesek a Dardanelláknál kudarcot szenvedtek-e, Lloyd­ George azt válaszolta, hogy a hadügyminiszté­rium nem tud erről. Ennélfogva remélni lehet, hogy az erre vonatkozó hír teljesen alaptalan. Az angolok „gyalázata". Berlin, jul. 6. (Saját tudósítónktól.) A Times a követke­zőket írja arról, hogyan bántak a Dardanellák­nál megsebesült katonáikkal: Franciaországban gonosz tapasztalatokat sze­reztünk azzal, hogy hiányos volt az admiralitás és a hadügyi hivatal együttműködése. Az ő kötelessé­gük volt arról gondoskodni, hogy a betegek ellátá­sában ne legyen olyan fogyatékosság, mint a­minő időnként Calaisban és Boulogneban volt, de úgy látszik, senki sem számított arra, hogy nagyobb­számú sebesült fog érkezni. A hadügyi hivatal és az admiralitás kölcsönösen egymásra bízták a róluk való gondoskodást. Egyiptomban a hatóságokat senki sem világosította föl arról, hogy milyen nagy feladat vár rájuk. Ennek következtében zűr­zavar volt és mi panaszokat kapunk emberi nyomorúság­ról, a­minőt sohasem tartottunk volna lehetséges­nek. A Dardanellák előtt megsebesültek első csoportjá­val tett tapasztalatok a háborúban való részvételünk­nek leggyalázatosabb fázisa. Ezt az ügyet később ala­posan meg kell vizsgálni. Először körülbelül ezer ember elszállítására három hajót küldtek ki. Ezek a hajók nem voltak becsületesen felszerelve, kevés volt az orvos és ápolónő egyáltalán nem volt. A ha­jókat telerakták sebesültekkel és a­mikor Alexan­driába érkeztek, nem történt elhelyezésükről semmi gondoskodás. A hajók három napig vesztegeltek Alexandria előtt. Ez idő alatt a sebesültek semmiféle ápolásban sem részesültek. Nem is mosták meg őket és nem kaptak ruhát. Erre a hajók elindultak Mál­tába, a­hol jobb, de elégtelen előkészület történt. Néhány súlyosan sebesült Alexandriában maradt. Borzalmas jelentéseket kapunk arról, hogy hogyan bántak velük. A kínos részleteket nem akarjuk fe­szegetni és beérjük azzal, hogy csak célozgatunk a dologra. Gouraud tábornok megsebesülése. Paris, jul. 6. Lapjelentések szerint Gouraud tábornok június 30-án az első vonal lövőárkaiban mint­­egy kétszáz méter távolságra volt a törököktől, a­mikor egy török gránát előtte lecsapott és fel­robbant. A robbanás Gouraudot a levegőbe dobta és lábán, valamint jobb karján megse­besült.­­ Hét német búvárhajó az Égei-tengeren. Berlin, júl. 6. (Saját tudósítónktól.) A Lokalanzeiger aténi jelentése szerint az a hír, hogy az Égei­tengeren hét német búvárhajó jelent meg, nagy megdöbbenést keltett az oda küldött haditenge­részeti körökben, mivel az eddigi vállalkozások során kiderült, hogy a búvárhajókkal szemben való egyetlen hathatós védelem az, hogy min­den nagy hajóegység vonuljon vissza; e taktiká­nak gyakori ismétlése azonban szakértők né­zete szerint a Gallipoli-félszigeten támadó szá­razföldi hadsereg részére katasztrófát jelentene. Francia hőstett, Konstantinápoly, jul. 6. A Jeanne d'Arc francia páncélos cirkáló tegnap befutott az alexandrettei kikötőbe és egy fiatal hajóssal, a­kit a szíriai part közelében fogtak el, a hajó parancsnoka levelet küldött az alkormányzóhoz, a­melyben felszólítja, hogy a német konzulátus zászlaját vétesse le. Minthogy a hatóságok vonakodtak a felszólításnak eleget tenni, a cirkáló ágyútűz alá vette a konzulátus épületét, a­melyre tizenöt gránátlövést adott le. A konzulátus zászlaját sértetlenül hozták le. Az árbocrúd helyén megmaradt. A Jeanne d'Arc ezután eltávozott. — Ez most már a második eset, hogy francia hadihajó ilyen akciót folytat. A Balkánról. Az antant sikertelen fondorkodása. Bukarest, jul. 6. (Saját tudósítónktól.) A Ziua cikkelyt kö­­zöl, a­melyben utal arra, hogy az antant végső kétségbeesésében, miután látja, hogy a Balká­nom semmit sem érhet el, most olyan eszközök­kel igyekszik a román közvéleményre hatni, a­mely nem is annyira fondorlatos, mint inkább együgyű. Természetes, hogy ebben az igyeke­zetében a bukaresti oroszbarát újságok támogat­ják az antantot, de — írja a Ziua — már ezek is inkább erkölcsi kényszerből s fanyar kedvvel próbálják az antant megrekedt szekerét tovább segíteni. . Az oroszbarát újságok most, természetesen az antant érdekek befolyása alatt, azzal igyekeznek a román közvéleményre hatni, hogy el akarják hi­tetni, hogy az antant megegyezett Bulgáriával s a megegyezésben egy olyan kötelezettséget is vállalt Bulgária, a­mely Romániára nagyon veszedelmes le-­­het. E szerint, írják az oroszbarát újságok, az an­tant kötelezte magát, hogy ha Románia megtámadná Bulgáriát, ők viszont Romániát támadnák meg s Bul­gáriának adnák az egész Dobrudsát. Miután az an-S­­tant belátta — írja a Ziua — hogy Románia semmi hatással nincsen Oroszországnak bukovinai katonai operációja, a­melynek pedig első­sorban ez volt a célja, s miután hiába áldozta föl katonáinak oly nagy tömegét a besszarábiai arcvonalon, most a meg­félemlítés naiv eszközével igyekezik a román közvé­leményre hatni. Előbb el akarja hitetni Bulgáriával, hogy Romániával való megegyezése­ örökre meggá­tolná nemzeti eszméinek megvalósításában s azután, ha ez sikerülne, Románia megfélemlítése kerülne sorra. De ebben a szándékban már ismert kétszínű politikáját veszi segítségül. Titokban el akarja hi­tetni velünk, hogy Bulgária akcióra készül s már, elénk is tárja ennek az akciónak várható következő

Next