Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-07-09 / 189. szám
c. Li Minthogy a parlamentnek szeptember havában az egy hónapi ideiglenes költségvetés megszavazása céljából üléseznie kell, mindössze csak az augusztusi és szeptemberi ülések napjait kell megállapítani. A kamarák határozatukat ez ügyben nyílt ülésen hozzák meg. Mercier bíboros helyzete. Köln, jul. 8. A Köln, Volkszeitung képviselője július 3-án beszélgetett Bissing báró belgiumi főkormányzóval arról a jelentésről, amelyet Latapie a pápával folytatott beszélgetéséről közzétett. Bissing báró kijelentette, hogy Mercier bíboros sohasem volt letartóztatva és szabadságában semmiként sem volt korlátozva. A letartóztatás híre onnan eredt, hogy a bíborost egy alkalommal meg kellett kérdezni, hogy az a pásztorlevél, amely még nem volt elterjesztve, de amely már kezembe jutott, valóban tőle származik-e és hogy miképpen akarta kivonni magát a belgiumi sajtórendelet rendelkezései alól. Ez alkalommal az a teszt, aki a bíborosnak a kérdést föltette, azt mondotta: — Jó lesz, ha ön ma a főkormányzó rendelkezésére bocsátja magát, mert valószínű, hogy a főparancsnok személyesen óhajt önnel beszélni. Egyéb nem történt. Én elutaztam a nagy főhadiszállásra, hogy az ügyet megvitassam a birodalmi kancellárral. Ott telefon útján értesültem, hogy a bíboros Antwerpenben maga akarja fölolvasni a pásztorlevelet vagy a dolgot fejtegetni. Ekkor távirati úton kértem a bíborost, hogy ejtse el az utazás tervét, nehogy a lakosság közt nyugtalanság támadjon. Egyébként a bíborosnak állandó engedelme van arra, hogy nemcsak egyházmegyéjében, hanem egész Belgiumban szabadon mozoghat. Ezzel a jogával a bíboros a legnagyobb mértékben élt is. Gasparri bíboros államtitkár nyilatkozatára vonatkozóan, amely szerint Bissina a pápához vagyaz államtitkárhoz nem intézett levelet. Bissing kijelentette, hogy ez csakugyan így áll. Az igaz egyház védelme, — mondotta Bissina főkormányzó. — mindig szívemen feküdt. Hanotaux a háborúról. Páris, jul. 8. Hanotaux, volt külügyminiszter ezt írjaa Figaróban: Ennek a háborúnak igazi jellege csak most kezd kibontakozni. A háború a szövetségesektől fájdalmas és hosszas erőfeszítéseket fog követelni. Németország régóta készülődött. Nemcsak katonai, hanem ipari és gazdasági mozgósításra készült. Ezzel szemben a szövetségesek mindent improvizálni voltak kénytelenek és most kitűnik, hogy ezek az improvizációk nem elégségesek. Mindenütt megkezdik a polgári mozgósítást. Hanotaux hangoztatja azt a szükségességet, hogy a szövetségesek minden erőfeszítésüket minden irányban összevonják. Katonai tekintetben a vezetés egysége valamennyi hadvezér állandó érintkezése által csakhamar meg lesz valósítható. Az ipari mozgósításban is a minden oldalról való fáradozások között kapcsolatot kell létesíteni. Ezt megkönnyíti a már fennálló pénzügyi szervezet. A szövetségesek közös pénzügyi organizációját továbbra is ki kell építeni. A szövetséges hatalmak diplomáciája dolgozzék egymás kezére, anélkül, hogy mindegyik hatalom külön törekvéseket kövessen. Sajnos mindeddig ez igy történt és nem egy fontos megállapodáslétrejöttét meghiúsította. A szövetségesek barátsága a nagy közös célok érdekében bizonyára hajlandó lesz ilyen áldozatokra iMÂPISTS HiüLÄP (m BZ.) 1915. julius 9. Anglia a háborúban. Elégedetlenség a kormánnyal. London, jul. 8. A Daily Mail vezércikkelyben ezt írja: Ugyanazok a politikusok vannak ma is, hivatalban, mint azelőtt és csak kevés változás történt. Kevés új embert hívtak meg a kabinetbe annak a felelősségnek viselésére, amely Asquithra súlyosan fog nehezedni, ha a közönség világosan fölismeri, hogy mi történt. Valójában ugyanazok az emberek végzik a politikai ellenőrzést, mint a háború elején, míg Németország a tehetetlen embereket félreteszi. A háborút csak úgy nyerhetjük meg, ha az angol közönség maga veszi kezébe az ügyet és ragaszkodik a tehetetlen politikusok eltávolításához. Haldane lord nyilatkozata. Amszterdam, jul. 8. (Saját tudósítónktól.) Haldane lord tegnap a nemzeti liberális klubban nagy beszédet mondott, amelynek foglalatja a következő: — Az angol nemzet nem volt elkészülve a háborúra, sem Oroszország, sem Franciaország nem volt szervezve. Németország háborús pártja azt hitte, hogy, mi Németországot izolálni akarjuk. Ennek következtében kényszerítve voltam arra, hogy ezt az igazságtalan gyanúsítást barátságos beszéddel lehetőség szerint eltüntessem. Én egyáltalán nem kételkedtem abban, hogy reánk nézve feltétlenül szükséges a háborúban való részvétel. Ha nem vettünk volna benne részt, hamarosan végeztek volna velük. Hatszázezer emberünk van Franciaországban és ugyanannyi más világrészekben. Ha tizenöt évvel ezelőtt mindenre gondoltunk volna, akkor ma nem volna olyan nehéz a helyzetünk. Amikor én távoztam a hadügyminisztériumból, elegendő muníciónk volt. De októberben már tudta a kormány, hogy a hadügyminisztérium nem tud megbirkózni a muníciókérdéssel. Több cég nagy megbízást kapott. Ha ezt a megbízást teljesítették volna, akkor elegendő muníciónk lett volna. De Angolországban a tőke és a munka nem volt szervezve. Ha hibás valaki a muníciókudarcban, akkor mi vagyunk azok, mert akkor októberben nem tettük meg azt, ami ma történik. Jogtalanságot követnek el, ha a felelősséget Dorpp tábornokra hárítják, aki az én időmben tüzérségi igazgató volt a hadügyminisztériumban. Invázióra mindig el kell készülve lenni, mert tekintettel arra, hogy csapataink nagy része az országon kívül van, az ellenség bizonyára meg akar majd bennünket támadni országunkban. A nemzetnek meg kell fontolnia, hogyan képzeli a dolgok alakulását a békekötéskor. Angolországnak nem szabad egy nagy, elégedetlen, szegény szigetnek lennie az északi tengeren. A felsőházból. London, jul. 8. A felsőház mai ülésén Middleton lord határozati javaslatot adott be, amely szerint a kormány tegyen intézkedéseket a nem katonai jellegű állami kiadások csökkentésére. Kifejti, hogy az utóbbi napokban a kormánynak a háborúval szemben elfoglalt álláspontja jelentékenyen megváltozott. Olyan beszédekből, mint Curzon lordé, nem tűnik ki, hogy a kormány el van határozva a nép felvilágosítására, hogy az álarcot le kell venni és a helyzet komolyságát teljesen megvilágítani. A háborús adósság 1916 márciusában, ha addig a háborút befejezzük, 1293 millió font sterlingre fog rúgni. A kamatok 58 millió 194.000, a hadi biztosítékok mintegy 19 milliót tennének ki. Ezzel szemben föltéve, hogy a szövetségesek és a gyarmatok valamennyi kölcsönvételből eredő kötelességeiknek eleget tesznek, csak 62 millió 750.000 áll rendelkezésre úgy, hogy egy 40.350.000 font nagyságú deficit fog előállani. E mellett nincs is szó az új adósság törlesztésére irányuló intézkedésekről. Middleton az egyes resszortok gazdálkodását kritizálja és megtámadja a szabadelvű kormány pénzügyi politikáját, különösen a szociális és iskolapolitikai kiadásokat. Szónok azzal végzi beszédét, hogy mi épp oly kevéssé készültünk el pénzügyileg, mint katonailag a háborúra. Landsdomne lord nagyjában helyesli Middleton fejtegetéseit. Stoldwyn lord kifogásolja, hogy a kincstári kancellár mindjárt a háború kezdetén nem tett javaslatot az adók emelésére. Haldane lord helyesli azt a nézetet, hogy a minisztériumok nagyon pazarul gazdálkodtak, de a vita azt a benyomást kelti, hogy a háború után csak új adókat kell szedni és egyebekben a régi vizeken evezni. Márpedig Anglia egészen más dolgot vár a háború után, mert akkor sokkal szegényebb ország lesz. Elveszik majd a múltak és a hagyományok presztízsét, amely Angliának különleges állást biztosított a kereskedelemben és iparban a nélkül, hogy vetélytársa lett volna. Most azonban riválisoknak is van kilátásuk. Angliának nem lesz annyi fölösleges tőkéje, mint más országoknak. Kereskedők és iparosok saját segédforrásaikra, saját ügyességükre, leleményességükre és vállalkozói szellemükre lesznek utalva. Szükséges, hogy most már előkészüljenek erre az új helyzetre. Más nevelés lesz szükséges, hogy a kereskedők és iparosok az új konkurenciával szemben megállhassák helyüket. Legyen takarékosság a jelszó, de ne az iskolák dolgában és még kevésebbé a fronton álló hadseregek tekintetében. A Times bűne. Berlin, iul. 8. A Times ellen tudvalevően pert indítottak, mert katonai titkokat árult el azzal, hogy megírta, hogy Franciaország már márciusban az utolsó használható emberét fegyverbe szólította. Ezt a pert elejtették. A lap kiadója, Worthcliffe lord, valamint a cikk szerzője, Richardson őrnagy ellen megindított vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy a lap közlése megfelel a valóságnak . Németország amúgy is tudta már, hogy Franciaország már utolsó tartalékait és a legfiatalabb korosztályt is hadiszolgálatra behívta. Amerika és Angolország. Genf, jul. 8. (Saját tudósítónktól.) A Herald jelenti Newyorkból. Az Angolországhoz intézendő új tiltakozó jegyzék dolgában véleménykülönbség támadt a kormányban. Az egyik áramlat azt kivánja, hogy a jegyzéket élesebb hangon fogalmazzák meg. Az indiai forrongás. Kalkutta, jul. 8. (Reuter.) A bojeteguri rendőrfőnökség épületére egy bombát dobtak, amely nem robbant fel. A tettes elmenekült. A törökök siker©. Az angol főparancsnok jelentése. Berlin, jul. 8. (Saját tudósítónktól.) A Tägliche Rundschau jelenti Londonból. A hivatalos Gazette közli a dardanellai főparancsnoknak, Hamiltonnak távirati jelentését, amely nem kevesebb, mint tizenegyezer szóra terjed és igazolni próbálja a kudarcot vallott Dardanella-vállalkozást. Tárca formájában elmondja Hamilton, hogy a brit flotta egyik leggyorsabb hajóján miként hatolt be a Dardanellákba. Mihelyt a szövetségesek táborába érkezett, azonnal haditanácsot tartottak. Hamilton azután regény-stílusban részletesen leírja az április 25-től május 15-éig folyt harcokat. A negatív eredményt a következő szavakkal mentegeti: — A törököknek a Gallipoli-félszigeten levő három nagy eredműve három éppen olyan nagy veszedelem minden partraszálló kísérlet számára. Egy hadseregnek partraszállása azon a harctéren, amelyet annyira megerősített az ellenség, olyan nehézséggel jár, amely éppenséggel nem nyújt biztosítékot a sikerre. • Ezt a nagy nehézséget a világtörténelemben legfeljebb a Xerxes ellen folytatott harccal lehet öszszehasonlítani. Manchester, jul. 8. A Manchester Guardian írja a Dardanelláknál június végén lefolyt harcokról: John Hamilton a törökök veszteségét húszezer emberre becsüli. Ámde a törököknek nagy hadseregük van, amelyet majdnem kizáróan a Gallipolifélsziget védelmére használhatnak. Emberben nem szenvednek hiányt, látszóan munícióban sem. Súlyos veszteségeik mellett is ismételten makacs ellentámadásokba bocsátkoztak. A Times kritikája: London, júl. 8. Hamilton tábornok jelentésével kapcsolatban, amely a Dardanellákban való harcokról szól és ismerteti a május 4-én történt eseményeket és a Gallipoli-félszigeten való partraszállás nehézségeit, a Times vezető cikkében ezt írja: Nagyon érthető, hogy ezt a jelentést miért nem közölték hamarabb és miért tartották a közönséget öt hónapon keresztül homályban. A lap kritizálja a jelentés egy részének szándékos homályosságát és ezt mondja: Nyíltan meg kellett volna mondani, hogy márciusban a hadianyag-szállítás oly hiányosan volt előkészítve, hogy Alexandriába kellett vinni és ott teljesen megismételni a berakodást. A szárazföldön és tengeren való kombinált támadás akkor lehetetlen volt, mert a tengerentúli szállításokban való gyakorlottság ellenére a szállítmányokat hibásan bocsátották útnak. A katonai támadásnak ezért