Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)
1915-07-04 / 184. szám
v. ( BUDAPESTI HÍRLAP SZ.) 1915. július 4. embereknek bizonyos csoportja, amely sajnálja a háborút és örömmel látná a végét. A követ megígérte neki, hogy a beszélgetésről jelentést fog tenni Berlinben. Az angol viszont megígérte, hogy békekisérletének további lefolyásáról értesíteni fogja a követet. v Indiában kell a katona. Rotterdam, jul. 3. (Saját tudósítónktól.) A franciák és az oroszok csodálkozva kérdik, hol rejtőzködnek tulajdonképpen az angol katonák? Hogy mire kell az angoloknak hadiseregüket fölhasználniok, azt Lloyd George, az új muníciós miniszter legutóbb néhány meggondolatlan nyilatkozattal elárulta az alsóházban, de ezek a nyilatkozatok eddig, úgy látszik, kikerülték az általános figyelmet. Beszédének egyik helyén ezt mondta: — Nem kaphatunk elég tanult munkást, hogy a gépek éjjel-nappal dolgozhassanak. A gépiparból igen sok munkás belépett a hadseregbe és a legtöbben közülök Indiába mentek, ahonnan lehetetlen a visszaszállításuk. Egy másik helyen pedig igy nyilatkozott a municiós miniszter: — Tanult munkásoknak a municiógyártásra való megszerzése nagyon nehéz feladat, ha az emberek a fronton vannak és sokan közülök, mint sajnálattal jelentenem kell, Indiába mentek. Egy kíváncsi képviselő közbekiáltására, hogy hát miért hagyta őket Indiába menni, Lloyd George nem felelt. Az angol kormány tehát, ha meggondolatlanul is, de nyíltan beismerte, hogy Angolország Indiában lévő alattvalói ellen kénytelen csapattömegeket elküldeni, ahelyett, hogy a csapatokat a németek ellen küldené. Indiából benszülött csapatokat visz el, hogy ezek Franciaországban a kezében legyenek, de azalatt angol csapatokat Indiába szállít. E nyilatkozatok következtében egészen más és nagyon sokat mondó képet nyerünk az indiai lázadásról szóló hírekről, amelyeket az angol cenzúra olyan gondosan elnyom. Angolország már nem biztos India birtokában. A dél-afrikai helyzet. Bloenfontain, jul. 3. (Reuter.) Van Rendsburgot hazaárulás címén egy évi börtönre és 500 font pénzbüntetésre ítélték. Rotterdam, jul. 3. (Saját tudósítónktól.) A Courant jelenti: A Dél-Afrikára nézve hirdetett és június 30-áig megállapított ostromállapotot időközben támadt zavargás miatt augusztus 31-éig meghosszabbították. Sikertelen békeközvetítés. Rotterdam, júl. 3. (Saját tudósítónktól.) A Labour Leader-ben, az angol független munkáspárt lapjában egy meg nem nevezett angol ember leírja sikertelen békeközvetítő kísérletét, amelyet már január hónapban tett. Bernbe utazott, ahol január 18-án beszélgetettRomberg báró német követtel, akinek úgy mutatta ide magát, mint húsz év óta Franciaországban élő angol embert. Arra kérte, mondja meg Németország mini feltételekkel volna kész a békére, hogy azután az ellenfelek is előállhassanak feltételeikkel. A német követ kifejtette előtte a németek álláspontját. Azok a bizonyítékok, amelyek arról szóltak, mennyire meglepte Németországot a háború kitörése, nagyon nagy hatást tettek az angol emberre. E szerint Németországban oly kevéssé gondoltak a háborúra, hogy a követ családja még július végén az orosz határon volt és maga a követ semmiféle figyelmeztetést sem kapott barátaitól. A közlemény írója ezután elmondta, hogy a monakói fejedelem Parisban közölte vele, hogy júniusban mint a császár vendége Kielben időzött. A császár rámutatva féltucat angol hadihajóra, amely a kikötőben volt, így szólt a fejedelemhez: — Olyan színezete van a dolognak, mintha valószínű lenne az Angolországgal való háború. Romberg báró azt mondta, hogy méltányolja a látogató angol ember indító okait és illetékes helyre továbbítani fogja. A határozat azonban a mértékadó katonai köröktől függ, akik olyan nyilatkozatot, aminőt az angol kíván, aligha fognak adni, mert ezt a nyilatkozatot könnyen a gyöngeség jeléül tekinthetnék. Az egész világ tudja, hogy Németország ártatlan a háborúban. Németország ellenségeinek kellene békeajánlattal jönniök. Végül azt kérdezte a német követ, váljon az angol a maga akaratából vagy pedig mások megbízásából foglalkozik-e a béke kérdésével. A kérdésre nem kapott közvetetlen választ, csak azt a felvilágosítást kapta, hogy ugy Franciaországban, mint Angolországban van az A török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, jul. 3. A főhadiszállás jelenti: A Dardanellák arcvonalán június 30-án és július 1-én Ari Burnunál semmi jelentős esemény nem történt. Három nagy ellenséges hajó, amely arrafelé közeledett gőzbárkákkal és más kisebb hajókkal, folyton szállította a sebesülteket. Bár ezek a hajók, amelyek a sebesülteket a nagy hajókra vitték, nem viselték a kórházhajók jelvényeit, mégsem tüzeltünk rájuk. Szed il Bahrtól délre ellenséges támadásokat, melyek három napi nagy előkészület után indultak meg, szívósan ellenálló csapataink teljesen visszaverték. Az ellenség újabb tetemes veszteség után visszamenekült régi állásaiba. A július elsejére virradó éjszaka és július elsején ennek a szakasznak jobb- és balszárnyán tovább folyt a jelentéktelen lövőárokharc. Július elsején este a tengerszorosok felé előretolt ütegeink meglepő tüzelést kezdtek az ellenséges táborra, ezzel nagy hatást értek el és egy ellenséges üteget elnémítottak. Ezen felül egy telitalálatunk megsemmisített egy ellenséges tarackot, valamint elpusztított nagyszámú katonát és nagy tömeg marhát, melyek a közelben voltak. A többi arcvonalon semmi jelentős nem történt. Az olasz beavatkozás kérdése. Hága, jul 3. (Saját tudósítónktól.) A Handelsblad véleménye szerint Olaszországnak az osztrák határon eddig eredménytelenül kifejtett erőfeszítése következtében nem várható az olaszoknak a Dardanella-vállalatban való részvétele. Genf, jul. 3. (Saját tudósítónktól.) Aligha téved az ember, ha az olasz lapoknak hivatalos részről már helytelennek mondott ama jelentését, hogy Olaszország legközelebb részt vesz a Dardanella-aikcióban, kísérleti ballomnak tekinti, amelynek csak az a célja, hogy ennek a hírnek a semleges balkáni államokra való hatását kikémlelje. A Dardanellák meghódítása és Konstantinápoly elfoglalása az a fekete ember, akivel a balkáni államokat ijesztgetni próbálják és jellemző, hogy a francia sajtó a cáfolattal együtt híven közlött híreket csak ebből a nézőpontból vizsgálja. A balkáni országok figyelmét — mondja a Temps, — amelyekben a semlegesség és a közbelépés kérdése uralkodik már régóta a közvéleményen, nem fogja elkerülni az olasz lapok magatartása. Különösen Bukarestben követik feszülten az olasz politikát és az olasz sajtó közleményeinek ott annál nagyobb hatása lesz, mert néhány nap óta észlehvető, hogy a közönségben ismét új életre kel a közbelépés szándéka. A hírek azonban a többi balkáni államokat sem fogják hidegen hagyni és Bécsben és Berlinben bizonyára emóciót fognak kelteni. Ugyanilyen hangon ír a Petit Parisien. Ha Olaszország döntött, ennek a döntésnek egyszerre katonai és diplomáciai jelentősége lesz. Az lesz a következménye, hogy a szövetségesek támadóereje megnövekszik és gondolkodóba fogja ejteni a semleges balkáni államokat, amelyek semlegességüket meg akarják hosszabbítani. A Dardanellák védelme, London, júl. 3. A rReuter-ügynökség külön tudósítója jelenti a Dardanellákból: A török védelemben rendkívüli nagy szerepet játszanak a géppuskák. A hadjáratot már megnyertük volna, ha mindkét oldalon nem szerepelnének a géppuskák. Az ellenséges tüzelés az ázsiai partról egyre növekszik. A törökök ama magaslatok mögött foglaltak állást, ahonnan a trójai síkságot áttekinthetik. Ott majdnem hathüvelyes kaliberű modern lövegeket használnak, amelyek a lövedékek után ítélve, hajóágyúk lehetnek. Június 19-én a félsziget déli részén ötszáz ilyen lövedék hullott le. A franciák elkedvetlenedése. Szaloniki, jul. 3. (Saját tudósítónktól.) A szövetséges csapatok a török hadállások elleni legutóbbi rohamai alkalmával a francia tisztikarban nagy elégedetlenség kapott lábra, mivel a franciák meg vannak győződve, hogy az angolok az okai annak, hogy oly műveleteket kezdtek, melyek végrehajtására nem állottak elegendő erők renidelkezésre. A francia tisztek nyíltan kijelentették ezt az angoloknak és megmondották nekik, hogy az ő csapataik Franciaországban jobb szolgálatot tehetnének, mint ami Gallipoli-félszigetén vár rájuk, tudniillik, hogy céltalanul elvesznek. Rotterdam, jul. 3. (Saját tudósítónktól.)A Nieuve Rotterdamshe Courant konstantinápolyi levelezője jelenti: Ha az ember figyelemmel kiséri azt a módot, ahogyan az antant, eddig a Dardanellák elleni operációban eljárt, akkor csak azt mondhatja, hogy az eddig követett tervet csak a bolondok házában találhatták ki, ha angolok óvakodnak attól, hogy saját csapataikat áldozzák föl, hanem inkább ausztráliaikat, indusokat,, franciákat és más zsoldosokat küldenek előre, akik-nek a törökök tüzében el kell vérezniök. Az antant vesztesége igen nagy volt. Egyáltalán az egész vállalkozás sokkal erősebb hatással van Parisra, mint Londonra, és ebből magyarázható meg az is, hogy a franciák csak antipatiával folytatják a kalandot. Az angol és a francia parancsnokok közt való folytonos civakodás is hozzájárul ahhoz, hogy az operációnak nincs semmiféle sikere. Erről francia fogoly tisztek sok érdekes dolgot tudnak elbeszélni. Amikor d' Amadé tábornok, a volt francia parancsnok belátta, hogy ázsiai részen lehetetlen az előrehaladás, azt ajánlotta Párisban, hogy a Dardanellák ellen irányuló egész vállalkozásról mondjanak le, vagy legalább bírják rá a franciákat, hogy ne vegyenek benne részt. Amikor kiderült, hogy Angolország a tengerszoroszt főképpen francia segítséggel akarja meghódítani, hogy azután egészen magának tartsa meg, a két hatalom közt nagy lett az elkedvetlenedés. Gourand mostani parancsnok alatt is csak alárendelt szerepet játszanak a franciák. Hogy azonban továbbra is hajlandók-e a gesztenyét az angolok, számára a tűzből kikaparni, az még nincs eldöntve. Az elesett francia tábornok. Szaloniki, jul. 1. (Elkésve érkezett.) Ma érkezett ide Lemnoszból a Sinai francia gőzös, amely a mult hónap 21-én elesett francia tábornok holttestét hozta magával. A szövetségesek rablóbandái. Konstantinápoly, jul. 3. Szmirnai jelentések szerint egy újabb banda tűnt fel, amely két bárkán a Poraní partnál partraszállást kísérelt meg. Közülök tíz ember életét vesztette, a többi elmenekült. Előző este egy angol torpedózuzó egy közeli török katonai őrtábort gyengén bombázott. A szuezi csatorna, Chiasso, jul. 3. (Saját tudósítónktól.) Az Idea Nationale az angol cenzúra miatt igen nagy késéssel jelenti Alexandriából, hogy a Szuez-csatornában való török támadások idején a törökök első. Harc a Dardanellákért. — Az angol-francia vállalkozás sikertelensége. — A törökök egyre visszaverik a támadó szövetséges csapatokat, amelyeket igen nagy veszteség ér. — A támadók kénytelenek régi állásaikba visszamenekülni. — Angolfrancia ellentét. —