Budapesti Hírlap, 1915. július-augusztus (35. évfolyam, 181–242. szám)

1915-08-12 / 223. szám

íU15. augusztus r£. HIINIir fcW « B tuH&urM v A törökök sikere. A franciák nagy vesztesége. Berlin, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A Nationalzeitung jelenti Konstantinápolyból. Tenedoszból érke­zett jelentés szerint Gallipolin a legutóbbi táma­dáskor súlyos veszteség ért egy francia hadosz­tályt. Ennek a hadosztálynak a török állások ellen való előelnyomulásakor négy sor aknán kellett áthaladnia. A­mikor a törökök tüzelése visszavonulásra kényszerítette, az aknákat fel­robbantották, minek következtében a hadosztály legnagyobb része meghalt, vagy megsebesülve ott maradt a török állások előtt. A Barberuss hőstettei. Konstantinápoly, aug. 9. ,(Elkésve érkezett.) A Barberuss páncélos el­sülyedéséről szóló félhivatalos közlemény meg­állapítja, hogy ez a hadihajó többször részt vett a Dardanellák körül lefolyt harcokban és az Ari Burnunál partraszállott ellenségnek nagy­kaliberű ágyúival nagy veszteséget okozott, több ellenséges torpedónaszádot és egy torpedóauzat elsülyesztett, az egyik ari-burnui partraszálló­helyet elpusztította és hat ellenséges búvárhajót, a­melyek a Barberass elpusztítása végett a Már­vány-tengerbe akartak jutni, elsülyesztett. A Barberuss ennyi hőstette után végül sikerült egy­ ellenséges búvárhajónak első ízben egy török sorhajót eltalálni. A szövetségesek erőfeszítése. Berlin, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A Berliner Lokal­anzeiger jelenti: A Temps szerint a szövetsége­sek a Dardanellák mellett küzdő csapataik lét­számát most 100­ 000 emberrel megnagyobbítot­ták. Hir szerint több mint hatvan hadihajó van a Gallipoli-félsziget körül. Konstantinápoly, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A szövetségesek leg­utolsó támadása azokra nézve nagyon súlyos veszteséggel járt. A támadások szokatlan ma­kacssággal intéztettek és úgy látszik, azzal a szándékkal, hogy minden áron pozitív ered­ményt kell elérni. Az angolok sem tegnap, sem tegnapelőtt nem kíséreltek meg újabb támadást, mivel minden áldozat mellett sem érték el a leg­kisebb sikert. Foglyok vallomásából kitűnik, hogy a szövetségesek egymás közti viszonyában újabb rosszabbodás állott be. A franciák nem mutatnak semmiféle hajlandóságot, hogy újabb erősítéseket vessenek a harcba, mivel meg van­nak győződve, hogy a hadműveletek sikertelenek maradnak. Konstantinápoly, aug. 11. Az angolok augusztus 6-iki és 7-iki part­raszállásáról érkezett hiteles kiegészítő hírek szerint meg lehet állapítani, hogy ezeknek az operációknak nincs az a jelentőségük, mint a­melyet az angolok és franciák tulajdonítani akartak nekik. A Karacsalinál a szároszi öböl északi partján történt partraszállást alig 350 ember csinálta meg, a­kiket gyorsan vissza­vetettek hajóikba, miközben 20 halottat hagy­tak hátra. Az ellenséges szakasz egy embere sem maradt ezen a parton. Jelentősebb partra­szállása volt az anafertai öbölben. A partra­szállott angol csapatok, mintegy 15.000 ember, mindenekelőtt délnyugati irányban indulta­k Mestenatepe felé, kétségtelenül azzal a szándék­kal, hogy az ariburnui állásokban elhelyezett török csapatokat oldalt megtámadják. De csa­pataink energikus magatartása föltartóztatta az ellenség előrenyomulását. Az ellenséges csapa­tokat azután visszaűzték. Megállapítható, hogy veszedelem a rendelkezésre álló erős tartalékok folytán e ponton sincsen, és az ellenség itt előrehaladást nem tehet. A buvárhajók az Égei-tengeren. Atén, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Az angol-francia flottá­nak az Égei-tengeren és a Dardanellák előtt való tevékenységét a görög szigetekről érkező jelentések szerint a német buvárhajóknak jelenléte nagyon meg­bénítja. A lázas buzgalommal folytatott őrszolgálat ellenére is, a­melyben torpedóvadászok, motoros hajók és halászgőzösök vesznek részt, a szövetségesek minden nagy hajója a lehető leggyorsabban megvál­toztatja tartózkodásának helyét, mihelyt csak híre jön, hogy valahol búvárhajó bukkant föl. Elsősor­ban ez az oka annak is, hogy a partraszállott csa­patok parancsnokai által sürgősen kért flotta-támo­gatás is elmaradt. Csak egy idő óta csaknem telje­sen megszűnt a csapatszállítás Mudroszról a száraz­földre, bár ha eddig csak kétszáz főnyi csapatokban szállították partra az új katonaságot. Angol vallomás, London, aug. 11. A Manchester Guardian írja: A mi direkt katonai akciónkat Törökország ellen akkor ha­tároztuk el, a mikor a Kárpátok hágói az oro­szok kezében voltak s a mikor az orosz hadse­reg éppen azon volt, hogy betörjön Magyaror­szágba. A Kárpátok ellen való nagy támadás Ga­lícia és Varsó elvesztésével végződött. Orosz-Lengyelország és Litvánia nagy része Németor­szág és a monarkia kezébe jutott. Törökország ellen való akciónk ily módon elvesztette azt a támogatást, a­melyre az akció megindításakor építettünk. Most helyénvaló a kérdés, mi ment­hető még meg a márciusi és áprilisi orosz ter­vekből. A lap ezután a balkáni problémával fog­lalkozik és olyan politikai formulát tart szük­ségesnek, a­mely elismeri a nemzetiségi elvet, szabályozza a területi viszonyokat és szabaddá teszi a tengerszorosokat. A szövetségesek politi­kájának nem területi nagyobbodásra kellene irányulnia, hanem a szó valódi értelmében vett fölszabadításra. A kaukázusi harcok. Konstantinápoly, aug. 9. (Elkésve érkezett.) Erzerumi jelentés sze­rint egy kis török osztag a partvidéken rajta­ütött az ellenségen és tetemes veszteséget oko­zott neki, nagymennyiségű fegyvert, muníciót és bombát zsákmányolt. A török jobbszárnyon lefolyt legutóbbi harcokban ejtett 264 foglyot, köztük öt tisztet, Erzerumba vitték. A helyzet a Balkánon. A szerbese. A cár a szerb királyhoz. Szófia, aug. 11. Az Utro jelenti: Trubeczkoj herceg a cár határozott kívánságára utazott vissza Nisbe, hogy átadja Péter királynak a cár sajátkezű le­velét. E levél tartalmáról Trubeczkoj herceg föltűnést keltő közléseket tett. E levélben a cár hangoztatja, hogy most már nem mint szövet­séges államfő hívja föl Szerbiát az antant-ha­talmak óhajtásának teljesítésére. Szerbia a bal­káni szövetségeseivel támadt vitájában őt, a cárt kérte föl bíráskodásra és ő immár most meghozta ítéletét. Ítélete az, hogy Macedónia nem illeti meg Szerbiát és ezért kötelességévé teszi, hogy a vita tárgyát tevő területet engedje át Bulgáriának. Mivel ennek következtében Gö­rögországgal való közvetetlen szomszédsága megszűnik, fölhívja, hogy a Bulgária ellen Gö­rögországgal kötött szövetséget annál inkább mondja föl, mivel Szerbia e szövetségi szerző­dés figyelmen kívül hagyásával albániai terüle­teket szerzett meg. A herceg nem is titkolta, hogy a levél tartalmának közlésével nem is kö­vetett el indiszkréciót, mert ez volt a cárnak is az óhajtása. A szerb skupstina összehívása. Luganó, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) Míg a Tribune de Genève párisi hírek alapján azt jelenti, hogy egy bolgár-szerb egyezmény megkötése küszö­bön áll, a Corriere della Sera Nisből azt jelenti, hogy a szerb kormány augusztus 16-ára egybe­hívta a szkupstinát, hogy a négyes-szövetség új javaslatai által teremtett új helyzetet kifejtse. A négyes-szövetség jegyzékére csak a szkupstina határozathozatala után fognak válaszolni,­tartja megfelelőnek a középponti hatalmak győzedel­mes hadseregeivel való szembefordulásra, a­mikor az orosz óriási hadsereg minden oldalról szoron­gatva a birodalom nagy részeit föladja és már csak saját megmentésére gondol. Romániát gondolkodóba kell ejtenie annak is, hogy Törökország és Bulgária közt eredményesen folyik a tárgyalás. A párisi je­lentések annál kevésbbé hihetők, mert hire terjedt, hogy a Romániában nagyon befolyásos mezőgazdák egyhangúan elhatározták kongresszusukon, hogy a kormánytól a gabnakivitel tilalmának rögtönös meg­szüntetését kérik. Megcáfolják azt a hírt is, hogy Románia Londonban ötszáz milliós kölcsönt vesz föl. Mindebből kiviláglik, milyen energikusan dolgoznak a négyes-szövetség izgatói, hogy országaikban a bá­torságot fokozzák és elhitessék a közvéleménnyel, hogy a megvert orosz sereg új segítséget fog kapni. A négyes-szövetség diplomáciája Bukarestben bizo­nyára a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozik, de még nem ért el semmit. Igaz ugyan, hogy a legutóbbi na­pokban utcai tüntetések voltak a háború mellett és a háború ellen, de arról semmit sem hallunk, hogy ezek az üzelmek befolyásolnák a román kormányt. Mindaddig, míg a kormány új politikai irányt nem vesz, nyugodtan megvárhatjuk a román dolgok fej­lődését és nem kell azt hinnünk, hogy a négyes­szövetség vágyai teljesülnek. Románia még mindig román politikát folytat és ez ideig még nem fo­gatta be magát a négyes­szövetség nagyon megko­pott kocsijába. Három esemény hatása. Hamburg, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A Hamburger Fremden­blatt-nak jelentik Bukarestből: Három esemény az, a­mely egy időben megnyitotta a szemét a gondol­kodó politikusoknak ama súlyos veszedelem dolgá­ban, a­mely felé a romániai államhajó ez idő szerint halad. Az egyik a szövetkezett hadseregeknek Len­gyelországban való győzedelmes előrehaladása, a­mellyel szemben az orosz hadsereg egyetlent helyen sem tud már megállani; ez a siker lehetetlenné te­szi, hogy tovább is bízni lehessen Oroszország ja­vára való közeli fordulatban. A második esemény a török-bolgár szerződés megkötése. Ez az irányadó körökre sokkal mélyebb hatást tett, mint a­meny­nyire a lapok nyilatkozataiból látszik. A kormány köreiben ugyanis nem hiszik, hogy Törökország azért engedett volna át területet, mert a bolgár sem­legesség föntartását kívánja. Sőt inkább az a meg­győződés, hogy Bulgária aktív módon bele fog szólni az eseményekbe, hogy kárpótolja magát a második balkáni háborúban szenvedett veszteségeiért. A har­madik esemény pedig a román pénzügyi körök nagy meglepetése azon, hogy a középponti hatalmak a maguk nagy szükséglete ellenére is Bulgáriának tőkét tudnak rendelkezésére bocsátani. Ennek fölis­merése a megakadt kivitel nehézségével való kap­csolatban, a­mely nagy hitelszükségletet teremt, a pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági világot Bra­tianu politikájának határozott ellenségévé tette. Li­berális körökben rendkívüli meglepetést keltett az orosz-barát román kereskedelmi miniszternek, Kosz­tineszkynak táborából való egy ismert politikusnak nyilatkozata, a­ki sürgősen szükségesnek mondta, hogy nagyon is figyelembe kell venni a német sajtó komoly hangját, mert ezek a német kormány szán­dékát árulják el. Berlinben és Bécsben Romániával Románia. Változás a kormányban. Bukarest, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A Steagul kormány­párti képviselők köréből szerzett értesülés alap­ján jelenti, hogy Kosztineszky pénzügyminiszter és a kormány többi tagja között mind nagyobb lesz az ellentét s e miatt a pénzügyminiszternek a kabinetben való hosszabb megmaradását le­hetetlennek kell tekinteni. Az újság szerint a kormány tagjai között várható személyi válto­zás augusztus vége felé fog­ megtörténni. A helyzet nem változott. München, aug. 11. (Saját tudósítónktól.) A M. N. N. írja: Nem nagyon hitelt érdemlően hangzanak azok a hírek, a­melyek Rómán és Párison át terjedtek el arról, hogy Románia a négyes­ szövetség oldalán nemsokára beleavatkozik a harcba. Teljes joggal kétségbevonja az ember, hogy Románia éppen azt a pillanatot

Next