Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)
1915-10-06 / 278. szám
1915. október 6. BUDAPESTI HIBIAP «.> Német repülők néhány bombát dobtak a Dünaburg—Riga közt levő országúttól nyugatra és Oger vasúti állomásra. Katonai kárt nem okoztak. Grendsennél (a Swenten-tótól északnyugatra) a németek heves ágyúzás után támadásba kezdtek, de Burghofnál (a Medunskoje tónál), Medunnál és a Drysvjaty -tótól északra visszavertük őket. Dmilovics fallut (a Mjadziol-tótól északkeletre) rohammal elfoglaltak. Azunu faluból és Miadziol vasúti állomásról is elűztük. Gule falunál (a Narocz-tótól keletre) lovasságunk megtámadott ellenséges gyalogságot, amely egy trónoszlopot kísért; számos kocsit zsákmányolt és 70 embert elfogott. Egy másik helyen több mint 100 kocsit, lovakat és fegyvereket zsákmányoltak, néhány tucat foglyot ejtettek. Az üldözés során sok németet lekaszaboltak. Gac falunál (a Naroc-tótól délre) egy német századot szuronnyal megsemmisítettünk, az életben maradottakat elfogtuk. A Szervec alsó folyásánál (Novogradoktól keletre) csapataink anélkül, hogy egy lövést tettek volna, behatoltak Zuki és Korelicy falvakba. A németek főállásukba menekültek, elhányták fegyverüket és muníciójukat és körülbelül 100 embert hagytak hátra, akiket leszúrtunk. Novosziolkinál (a Szervec mentén, Novogrudoktól délkeletre) a németeket hirtelen támadással visszaszorítottuk. Foglyokat ejtettünk és trófeumokat zsákmányoltunk, amelyek számát most állapítjuk meg. Zarnocetól és Rovinszyna (Baranovicitól délkeletre) mellett az ellenséget a Szczarán túl vetettük vissza. A Styr középső folyásánál Oberki falunál (Kolkitól délkeletre) a németek előkészítő tüzelés után megtámadták csapatainkat. Alig száz lépésnyire juthattak csak előre, azután óriás veszteség miatt nem tudtak tovább ellenállani és rendetlenül menekültek. Lomanynál (Deraznótól északkeletre) szívós harc folyik. Jelentéseket kaptunk arról, hogy osztrák repülők átrepültek román területen, hogy Zanite (?) mellett szélső szárnyunkon felderítést végezzenek s hogy eközben csapataink ne tüzelhessenek rájuk. A csapatparancsnokok jelentései szerint az osztrákok és németek a legutóbbi napok harcaiban a Styr mentén csaknem kizárólag robbanó lövedékeket használtak. — A háború az olaszokkal. Usszasz tiszetéren csöeid van. — A helyzet változatlan. — tiöfer altábornagy jelentése. Hivatalos jelentés: kiadták október 5-én délben; érkezett délután három órakor. A délnyugati harcvonalon a helyzet változatlan. Az ellenség a vilgereuthi és lafrauni fensikokon tegnap nem újutotta meg támadásait. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az olasz hivatalos jelentés. Hadisajtószállás, okt. 5. Az olasz vezérkar a következő jelentést adta ki: (Okt. 2.) Az Isonzo-fronton a Rombontól a Karszt-fensikig az ellenség tegnap hatalmas szórótüzet indított ellenünk ágyukból és fegyverekből, egyes helyeken olyan sietséggel, hogy messzevivő ütegek — mint megfigyeltük — az előretolt osztrák lövészárkokat árasztották el lövedékeikkel. A gyalogság azonban egyetlen ponton sem támadott. Csak a Rombon lábánál kísérelték meg ellenséges osztagok vonalaink megközelítését, de pontos tüzeléssel hamarosan visszaszorították őket. Egy ellenséges repülőgép tegnap Carvignano vasúti állomás közelében néhány bombát dobott le, amelyek két polgárembert találtak el. Két más repülőgép a Karsztfensikon levő állásaink fölött portyázott, de repülőgépüldöző állásaink tüzelése elűzte őket. * Valótlan az olasz vezérkar jelentésének október 1-ről szóló amaz adata, hogy olasz csapatok a Mrzli Vrthtől a Vodil Vrhig és a Santa Maria és a Santa Lucia magaslatoknál támadást intéztek és hogy a zord időjárás következtében még súlyosabb, rendkívüli nehézségek ellenére, erős sáncokat elfoglaltak és több tucat foglyot ejtettek. A Mrzli Vrh és a Vodil Vrh ellen irányult ellenséges támadásokat már két akadályvonalunk között megállítottuk. Nem igaz, hogy néhány tucat osztrákot elfogtak. A Santa Maria és Santa Lucia ellen tulajdonképpen nem is indítottak gyalogsági támadást az olaszok, mert a támadó kísérletet tüzérségi tüzelésünk részben meghiúsította, vagy már csírájában elfojtotta. Teiméin körül szeptember 28-tól 30-ig osztrák és magyar csapatok öt olasz tisztet és 406 katonát elfogtak. Az olaszok szomorú helyzete. Luganó, okt. 5. Monzában, a milánói tartomány 22 szocialista városi képviselőtestülete és 18 városi szocialista párt gyűlést tartott, amelyen az állami hatóságok tevékenységét bírálták és megállapították, hogy Olaszországnak majdnem minden városa és helysége szomorú helyzetben van és semmi kilátás sincs arra, hogy az iskolaügy, az egészségügy és a polgári élettartás nézőpontjából emelhető követelések teljesüljenek. A gyűlés követelte a kormánytól, hogy a mezőgazdaságban és az iparban rendkívül kiterjedt és kínosan érezhető munkahiányon segítsen, ha másként nem, állami munka végeztetésével. A gyűlés végül kifejezte a gyors békére való vágyát, valamint ama kívánságát, hogy a sztrájkoló szövőmunkások győzelmet arassanak. A gyűlésen bejelentették, hogy a felsőlombardiai fémmunkások, akik 30 százalékos béremelést követelnek, szintén követni fogják a szövőmunkások példáját. A megakadt nagy támadás után, Loostól északra egy, angol támadást ismét visszavertek a németek. — Givenchytől északnyugatra egy árokrészt visszafoglaltak a németek a franciáktól. — Champagneban a német ágyuk tüze megakadályozta az ellenség támadó szándékát. — A német hivatalos jelentés. Berlin, okt. 5. ,4 nagis főhadiszállásról jelentik október 5-én. Az angoloknak a Loostól északra lévő erődmű ellen intézett kézigránáttáraadásait ismét visszavertük. Ez erőd ellen intézett sikertelen támadásaik alkalmával az angolok halottakban és sebesültekben szenvedett igen jelentékeny veszteségükön kívül több mint 80 foglyot és 2 aknavetőt hagytak kezünk között. Azt az árokrészt, amelyet a franciák a Givenchytől északnyugatra lévő magaslaton megszállottak, tegnap viszszafoglaltuk; eközben 4 francia gépfegyvert zsákmányoltunk. A Champagneban az ellenség erősebb tüzérségi tüzelés alatt tartotta a Soucintól északnyugatra lévő állást, ahol az ellenség támadó szándéka is felismerhető volt. Ágyutüzünk megakadályozta az ellenség előrenyomulását. Vauquoisnál aknarobbantásokkal megelőztük az ellenséget. Az ellenség számos aknáját szétzúzták. Ellenséges repülők az Arrasztól északkeletre lévő Biache St. Vaast helységre bombákat dobtak Egy polgárt megöltek, egyéb kár nem történt. Joffre parancsa, Bécs, okt. 5. (Külön tudósítónktól) Joffrenak a támadásról szóló és a németek által közzétett parancsa rendkívül érdekes. Ebből a parancsból kiderül, hogy olyan dolgokat adtak a csapatok Indiára, amelyekről más hadseregekben legföljebb néhány vezért értesítenek. Jogosnak vehetjük annak közzétételét, hogy mely okok teszik szükségessé a németeknek Franciaországból való kiűzését, hogy ezzel Franciaország számára meg akarják nyerni a semleges népeket és hogy heves támadással könnyíteni akarnak a szövetséges Oroszországon. De a parancs következő pontjaiban a hadsereg minden egyes tagjával olyan dolgokat közölnek, amelyeket másutt a leggondosabban titkolnak, így: a szervezést illető részleteket; a harcvonalból kivont csapattömegeknek egyesítését egész hadseregekké, amelyek a támadást véghez fogják vinni; e kivont csapatok pótlását a harcvonalban; új tüzérségi park készenlétét; a munícióról való gondoskodást, a támadás terveit és még más részleteket. A francia vezérlet bizonyára pontosan ismeri a francia legénység ama sajátos tulajdonságát, amely talán élénk temperamentumának a következménye: a fecsegést. Már azok, akik az 1870—71. évi háborúban részt vettek, számos jelentésben beszámoltak arról, hogy a francia foglyok nagyon szívesen elmondtak mindent, hogy az egyik túl akart tenni a másikon, szinte előre tolakodott, hogy azzal, amit tud, meglepje az embert és titkait lehetőleg gyorsan elárulja. Azóta nem fordult jobbra a dolog. Mit fog a sok fogoly most elbeszélni? De nemcsak a katonák árulják el a vezetés titkát, hanem a sajtó is heteken át alaposan tárgyalja a hadvezetés szándékait és olyan szolgálatokat tesz az ellenségnek, amelyek még a legjobb kémek szolgáltát is felülmúlja. Valóságos öröme telhetik a hírszerző-tisztnek Franciaországban, amikor jelentéseit a foglyok nyilatkozataiból, újságközleményekből és megtalált bőbeszédű parancsokból összeállíthatja. A bőbeszédű Joffre-féle paranccsal élénk ellentétben van a bajor trónörökös hadseregparancsa, amelyet az általános angol-francia támadás előtt, szeptember 24-én a 6. hadsereghez intézett. Néhány szavas bevezetés után a következő magvas szavakkal végződik: Hadd lássa újra a világ, hogy a dicsekvően bejelentett nagy támadás szétzúzódik fegyverben lévő népünk vas gátján. Amit ez a hadsereg a legutóbbi napokban művelt, bebizonyítja, hogy milyen jól megértették ezt a parancsot. (K. B. L.) A megfeneklett támadás. Bern, okt. 5. Stegmann, a Bund katonai munkatársa a katonai helyzet ismertetése során megállapítja, hogy a nagy angol-francia offenzíva megfeneklett és hogy a megkísérelt áttörést meghiúsultnak lehet tekinteni. A megfékezett áttörésnél mintegy két millió lövedéket pazaroltak el és több mint harminc hadosztályt vittek rohamra. Hogy miként képzelték el a dolgot és nem hitték, hogy Loosnál és Tahurenél fog végződni a támadás, az kiviláglik a nagyobbrangú tisztek elfogásából és elestéből, akik csapataik élére állottak, hogy megmutassák az utat és az irányt és magukkal ragadják a csapatokat a győzelemben. Nemcsak az első súlyos perceket, hanem egy egész súlyos hetet leküzdött a német defenzíva, sőt a németek még ellentámadásokat is voltak képesek végrehajtani. A német defenzíva a francia-angol általános offenzívát olyan módon fogadta, hogy megfosztotta az általános offenzívát döntő hadművelet jelentőségétől. A könnyelmű vezetés, Berlin, okt. 5. A nyugati offenzíva könnyelművezetéséről Scheuermann haditudósító a nagy főhadiszállásról e hónap 4-éről a következőket jelenti: Az angol foglyok részéről sok panaszt lehet hallani a felől, hogy a csapatok vezetése oly mértékben mondotta föl a szolgálatot, amely minden személyes vitézséget céltalan önfeláldozássá tett. Az angol hadvezetés jellemző példája B. angol tábornok elfogatása. A tábornok törzskarával együtt teljesen elvesztette az érintkezést csapataival, s abban a véleményben, hogy az általa megvert németektől teljes biztosságban van, egy német százados fedezékében tért pihenőre. Arról, hogy az átmenetileg ide benyomult angolokat már régen részint fölkoncolták, másrészt pedig gyorsan menekülve visszavonultak, e had 5