Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-10-08 / 280. szám

12 gps volt az út a tengeren s ha a spanyol-amerikai háborúban sikerült egy 38 egységből álló szál­lító­flottának sértetlenül eljutni Santiago de Ku­bába, ennek a spanyol flotta hiányos vezetése volt az oka, mert egy csak félig-meddig körül­tekintő ellenfélnek könnyű lett volna torpedó­naszádokkal és gyors járású cirkálókkal a kísé­retet elpusztítani. Tengerész. NftPIHÍREK. A horgosi kastély vendége. Szeged, okt. 4. A hetven holdas csodaszép parkban ékeskedő ősi horgosi kastély úrnője, Kárászné Batthyány Karo­lina grófnő pár napp­ óta vendégül látja rokonát, öz­vegy Batthyány Gézáné Batthyány Emanuetta gróf­nőt, az első magyar miniszterelnök, a vértanúhalál­lal megdicsőült Batthyány Lajos gróf leányát. Sze­gedről vasúton félóra, kocsin pedig másik kis fél­óra alatt juthatni el a kastélyhoz, melynek jótékony­ságáról híres úrnője, Kárászné Batthyány Karolina grófnő, a legnagyobb visszavonultságban él. Sehol­sem találkozhatni vele, de ünnepeltetéstől, reprezen­tációtól való mély visszavonultságában is békében és háborúban a horgosi színmagyar nép körében az ő élete az áldást hintő tiszta, fehér szapot jelenti, a­kiről nagy és őszinte szeretettel beszél a környék népe.­­ A napokban megélénkült a máskor csendes hor­gosi kastély Kedves vendéget hozott a podgyászokkal megrakott hintó: a tragédiákban purctag magyar tör­ténelem halhatatlan alakjának, az első magyar mi­niszterelnöknek leányát, a magyar nők diszét, egyik legtiszteltebb alakját, özvegy Batthyány Gézáné grófné, Batthyány Emanuettát. Gondozott ulakon, hervadozó lomboknak és virágágyaknak labirintusában gördül a gummikerekü hintó és a hogy megtörren a sárguló haraszt, néhol ijedten rebben fel a költözésre készülő madár, mintha csak látni és üdvözölni akarná az első ma­gyar miniszterelnök leányát, a hallgatásában is be­szédes szemű előkelő matrónát, itt az Alföld isten­áldotta paradicsomában, a­hol azelőtt sohasem járt. Egy füzes fordulónál föltűnik a Mária Terézia korabeli rokokó jellegű kastély. Mintha egy megelevenedett történelem vonult volna be a horgosi kastélyba a végtelen lebilincselő és előkelő megjelenésű mágnás platrónával. Tizenkét­esztendős zsenge leány volt, a­mikor lelkére nehe­zedett a nemzeti tragédia fekete gyásza. An­yja kül­földre vitte, hogy a borzasztó fájdalom ellen eny­hülést keressenek. És ime hatvanhat évvel a nagy históriai esemény után, megért egy másik világhistó­riai eseményt. A különbség csak az, hogy a mostani háborúban már az unokája vívja meg a borzasztó harcot az akkori hősök hős unokáival. A­kinek adatott, hogy csak egyszer is hallja és lássa ezt az arisztokrata hölgyet, legott megérzi, hogy olyan leány előtt áll, a­kinek a legfinomabb magyar levegővel és a legragyogóbb magyar szí­nekkel van telitve a lelke. A horgosi kastélyban szívesen időzik vendégszerető unokahugánál a gróf­nő. Ebben a kastélyban úgy van elrendezve min­den, a­hogy az ember egész élete hosszáig gondos­kodik az otthonáról. Minden szép és nemes meg­van benne, a mi az előkelő magyar életből régi és új, művészetben, történelmi emlékben, iparban és irodalomban. A vendég­ grófnő, mint egy igazi nagy magyar asszony, minden iránt érdeklődik a művészeti tárgyaktól a park virágdíszéig. Termé­szetesen elsősorban a háborús dolgok érdeklik. Unokahuga, Kárászné Batthyány Karolina grófnő elmondja, hogy szeretett horgosi népe mily lobogó lelkesedéssel, mily nagyszerű önfeláldozással veszi ki részét az óriási küzdelemből. Érzésben és gondol­kozásban olyan ez a nép, a milyennél különbnek a legnagyobb költők sem álmodhatták és hogy ilyen, jórészben köszönhető Virág plébános mintaszerű lelki irányításának. Virág plébános, különben íróember, a­kit a kastélyban bemutattak a vendég Batthyány gróf­nőnek, megindulással és elragadtatással beszél erről a látogatásról. A vendég grófnő Magyarország nagyasszo­nyainak egyik legtiszteltebbje, bár ha tizennyolc­éves koráig külföldön nevelkedett, irodalmi töké­letességgel beszél magyarul. Anyja Zichy Antónia grófnő volt; nővére özvegy Beniczky Gáborné, öcs­cse Batthyány Elemér gróf. A vendég grófnő férje Batthyány Géza gróf volt, kit tizenöt éve gyászol. Fia, Batthyány Lajos gróf, huszonnégy éves korában győri főispán és ké­sőbb fiumei kormányzó volt. Másik fia, Batthyány Béla gróf, a diplomáciát szolgálta előbb attasé, majd titkári minőségben, később Párisban lakott, a há­ború óta Hágában él. Unokája, Batthyány Gyula gróf, mint főhadnagy szolgálja a hazát. A grófnő a következőket mondta Virág hor­gosi plébánosnak : — Jól esett nékem Csongrád megyének és Sze­ged városának kegyeletes emlékezése atyám iránt. A grófnő érdeklődött a környék háborús jó­tékonysága iránt és az is érdekelte, hogy milyen az erre való magyar asszonyok áldozatkészsége és a mit hallott, büszke örömmel töltötte el. Ezt az ér­deklődést az a körülmény is megmagyarázza, hogy a grófnő évtizedeken át vezette Damjanichnéval a magyar gazdasszonyok országos egyesületét. A szívünk megtelik az emlékezés magasztos ér­zésével, a­mtidőn köztünk tudjuk Batthyány Lajos gróf leányát, a mai idők egyik históriai nagyasszo­nyát. A régi magyarok is mindig csodálatos tisztelet­tel, hódolattal vették körül azokat a matrónákat, a kiknek családjuk összeforrott nemzetük történeté­vel. Hogy eljött a legmagyarabb város tájára, bizo­nyítja, hogy a nagyasszony együtt érez velünk, a­kik győzni és diadalmas Magyarországot akarunk. Mi pedig csak lelkesedést merítünk abból, hogy a hal­hatatlan, dicső vértanú, Batthyány gróf leányát kö­szönthetjük és önkéntelenül is arra gondolunk, hogy az a nemzet, melynek olyan férfiai voltak, mint volt 1848-ban s a szabadsághősök unokái ma, — méltók apáikhoz és őseikhez, — az a nemzet el nem veszhet, de még csak alul sem kerülhet többé — soha. Mint a­hogy Batthyány grófnő mondja: — Adjunk hálát az Urnak, a magyarok Istené­nek, a miért el nem hagyja, vezeti szegény, sokat szenvedett nemzetünket! Újlaki Antal.­ ­ (Közös miniszteri tanácskozás.) Félhivatalosan jelentik Bécsből: Burián István báró külügyminiszter elnöklésével tegnap a kül­ügyminisztériumban közös miniszteri értekezlet volt, a­melyen részt vettek Tisza István gróf ma­gyar miniszterelnök, Stürgkh gróf osztrák mi­niszterelnök, Körber dr. közös pénzügyminiszter, Krobatin táborszernagy hadügyminiszter és Kaiser von Kaltenfels tengerészeti altengernagy, a tengerészeti osztály főnökének helyettese. A jegyzőkönyvet Walterskirchen gróf követségi tanácsos írta. A tanácskozás tárgya különböző, a háborúval összefüggő politikai és gazdasági természetű kérdés volt, valamint a gondoskodás az 1915—16. költségvetési évre szóló közös költ­ségvetés további végrehajtásáról. — (A miniszterelnök itthon.) Tisza István gróf miniszterelnök ma reggel Bécsből Budapestre visszaér­kezett. -­ (A hercegprímás a Szent István­rend nagykeresztese.) Ő felsége Csernoch János bíboros hercegprímást a legszebb magyar érdemrenddel, a Szent István-rend nagykereszt­jével tüntette ki. Tetézte a király a kitüntetést még azzal, hogy a hercegprímást a rend főpap­jává is kinevezte. Erről a kettős nagy kitüntetés­ről szóló legfelső királyi kézirat így szól: Ked­­ves Csernoch Bíboros Hercegprímás! Szent István-rendem nagy keresztjének szemé­lyem körüli magyar miniszterem e­lterjesztésére való egyidejű díjmentes adományozása mellett Önt ezen rendem főpapjává kinevezem, miről a rendi irodát egyben értesítem. Kelt Bécsben, 1915. évi október hó 5-én. Ferenc József s. k. _ (Porosz herceg a királynál.) Bécsből je­lentik: A király ma délelőtt Waldemar porosz herce­get Schönbrunnban magánkihallgatáson fogadta. A herceg Usedom szolgálattevő kamarással, hadsegédé­vel, Grützner kapitánnyal és Tischbein igazgatóval hajtatott Schönbrunnba és a kihallgatás után kísére­tét bemutatta az uralkodónak. — (Kinevezés.) A pénzügyminiszter előterjesz­tésére a király a selmeczbányai bányászati és erdé­szeti főiskolán Mihatovits János dr. rendkívüli ta­­nárt a VII. fizetési osztályba másodosztályú rendes tanárrá kinevezte.­­ — (Címadományozás.) A király, mint a hi­vatalos lap mai száma közli, a pénzügyminiszter elő­terjesztésére Oczwick Ede és Magyary Mihály fő­mérnököknek a bányatanácsosi címet és jelleget adományozta.­­ (A mü­nicheli amerikai főkonzul lemon­dása.) Gaffney amerikai főkonzul ma délelőtt azt a távirati értesítést kapta Washingtonból, hogy Wilson elnök elfogadta felajánlott lemondását. Azokról az okokról, a­melyek az elnököt a lemon­dás elfogadására indították, Wilson táviratában nincs említés. Gaffney visszalépését a müncheni amerikai kolóniában általános sajnálattal fogadják. Az amerikai kolónia már néhány nappal ezelőtt, a­mikor Gaffney angol újságok hitvány rágalmazó cikkeinek következtében felajánlotta az elnöknek le­mondását, olyképpen adtak kifejezést Gaffney iránt való rokonérzésüknek, hogy Washingtonban táv­iratban tiltakoztak gyanúsítása ellen. E tiltakozáshoz a müncheni angol kolónia is csatlakozott, a­mely­nek érdekeit Gaffney a háború kitörése óta mindig hathatósan megvédelmezte. (Hohenlohe herceg Bukarestben.) Szófiából táviratozzák. A Bolgár Távirati Ügy­nökség jelenti: Hohenlohe herceg ma délelőtt Bukarestbe utazott, a­hol néhány napig fog tar­tózkodni.­­ (A pápa spanyolországi rezidencája.) Emlékezetes, hogy a spanyol kormány megbízta a pápát, hogy tegye át székhelyét az Escorialba ab­ban az esetben, ha lelki hatalmának gyakorlásában megakadályoznák. Ezt az ajánlatot a spanyol kor­mány nemrégiben megismételte, mire a pápa köszö­nő írásban válaszolt és a többi között ezt mondja: Áhítatosan kérjük az Istent, hogy ne legyünk kény­telenek a vendéglátást, melyet Alfonz király és Önök fölajánlanak, csak rövid ideig is igénybe venni. Mert nem mehetnénk száműzetésbe, hogy abból az egy­háznak nagy gyásza és kára ne lenne, s abból a ne­héz helyzetből, melyben az apostoli szék van, csak ezzel a szélső eszközzel tudnánk szabadulni. (Wilson amerikai elnök házas­sága.) Washingtonból jelenti a fieufer-ügynök­ség. Wilson elnöknek Norman­ Gould asszonnyal történendő eljegyzése és esküvője valószínűleg decemberben lesz. (A kormányforma változása Kínában.) Londonból jelentik: A kínai államtanács törvény­javaslatot fogadott el, a­mely a képviselőválasztást november 5-ére, a kormány­ formáiról való szavazást pedig november 15-ére tűzte ki. Azt hiszik, hogy a monarkiát november folyamán fogják prokla­málni. (Kitüntetés.) A király Dupelj Györgynek, a horvát-szlavón országos pénztár főnökének, nyug­díjazá­sa alkalmából, sok évi eredm­ényes szolgálata elismeréséül, a III. osztályú vaskorona-rendet ado­mányozta. (Gábor Arnold sírennéke.) Gábor Arnold, a Budapesti Hírlap volt főtisztviselője a hozzánk tar­tozóknak, ismerősöknek, barátoknak ama gazdag so­rából való, kiknek fiatal életét áldozatul kivánta nagy mérkőzésünk. Hősi halált halt. Sirjára vállalatunk, melynek buzgó munkása volt, sírkövet állíttatott; az emlék fölavatása vasárnap, október 10-én délelőtt 11 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. (A pozsonyi egyetem rektora Izabela kir. hercegnőnél.) Pozsonyból jelentik: Izabella kir. hercegasszony tegnap délután kihallgatáson fo­gadta a pozsonyi egyetem uj rektorát, Polner Ödön dr. miniszteri tanácsost. A kir. hercegnő örömét fe­jezte ki a pozsonyi egyetem létesítésén és meg­ígérte az u.­ főiskola istápolását a saját és férje, Frigys főherceg nevében is. (Államsegítség a községi jegyzőknek.) A Községi és Körjegyzők Országos Középponti Egye­sületének elnöksége még a nyár folyamán foglalko­zott a hadi­állapot folytán előállott nagy drágaság enyhítésére vonatkozó akcióval, kapcsolatosan a községi jegyzők helyzetével. Szeptember elején az egyesület nevében Morvay János ügyvezető alelnök és Koncz János dr. jegyző fölterjesztést intéztek a belügyminiszterhez, hogy a községi és körjegyzőket, valamint a segédjegyzőket s általában az összes köz­ségi tisztviselőket 1915 január 1-étől kezdődően fize­tésüknek huszonöt százaléka erejéig menő állami­ se­gítségben részesítse. A megokolás hangoztatja, hogy a községi tisztviselők, a­kiknek négy-öt tagú család­juk van, a maguk kétezer koronás évi fizetése mel­lett a legszükségesebb élelmicikkeket adósságra vá­sárolják. Az árak szertelen emelkedése mellett a köz- U­UDAPESTI HÍRLAP 2SO. , 1915. október 3.

Next