Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-10-09 / 281. szám

l tűnt a 89. gyalogosezred s a derék tescheni land­ver ezred. Olikától északra az oroszok erőlkö­dése épp oly kétségbeesett volt, a­milyen ered­ménytelen maradt. Kolkitól északra és észak­nyugatra a szövetségesek ellentámadása ered­ményesen folyamatban van. Csapataink itt el­foglalták a kővel C sárnyi vasúti vonaltól egy kilométerre délre levő Lisovo falut, továbbá Galuzia községet, a­mely az émlített vasútvo­naltól tíz kilométerre északra levő erdőség kö­zepette van. A két utóbbi nap harcaiban Volhí­niában mintegy négyezer orosz foglyot ejtet­tünk. Ugyancsak súlyos veszteség érte az oro­szokat a besszarábiai határon, a Dnyesztertől északra levő magaslatokon és a Stripa vidékén, a­hol valamennyi hatalmas erejű és tömött tá­madó oszlopuk vérbefuladt fegyvereink tüzében, még mielőtt csak elérték volna drótakadályain­kat. Csupán Tarnopoltól északnyugatra sikerült az oroszoknak lövőárkainkba rövid időre benyo­mulni, ma reggel az odasiető osztrák, magyar és német tartalékcsapatok kikergették és vissza­űzték őket. Északon Hindenburg serege Kosja­nitól északra és a Wisznier tótól délre végkép­pen visszavert minden ellenséges támadást. CK. B. L.­ Állandó térnyerésünk* Amszterdam, okt. 8. (Saját tudósítónktól.) Az oroszországi harcban napról-napra gyöngül az oroszok hely­zete. Pétervári jelentések csak jelentéktelen üt­közetekről adnak hírt és beismerik, hogy a kö­zépponti hatalmak állandóan tért nyernek. A dünaburgi csata. Pétervár, okt. 8. (Saját tudósítónktól.) A lapok nagyon összehúzott jelentéseket hoznak a Dünaburg kö­rül folyó harcokról, a­melyekben közlik, "hogy a német legnehezebb kaliberű ágyuknak rettene­tes, szinte orkánszerű tüze még tart és jelenté­keny kárt meg veszteséget okoz. Orosz repülőgép Lemberg fölött. Bécs, okt. 8. (Saját tudósítónktól.) A Gazetta Poranna jelenti, hogy­ e hónap 5-én Lembergben a gro­deki külváros felől egy orosz biplán érkezését észlelték. Az osztrák és magyar védőcsapa­tok gépfegyverrel hevesen lőttek rá, mire gyorsan északkelet felé távozott, a nélkül, hogy, bombát dobott volna a városra. Nikolajevics Miklós megint szabadságra ment. Amszterdam, okt. 8. (Saját tudósítónktól.) A lapok jelentése szerint Nikolajevics Miklós nagyherceg a kau­kázusi alkirály, betegség miatt (?) négyheti sza­badságra ment. Az orosz hivatalos Jelentés: Hadisajtószállás, okt. 8. orosz vezérkar a következő jelentést adta ki: (Okt. 4.) Dünaburg mellett, Siskovo falu vi­dékén, (a vasút és a Sventen-tó között) a néme­tek tegnap délben egyik ezredünk ellen váratlan tüzelést indítottak. A németek húszas kaliberű ágyukból tüzeltek. A heves tüzelés védelme alatt az ellenség előrenyomult és sáncaink egy részét elfog­lalta. Tüzérségünk­­a sáncokat és a behatolt némete­ket pusztító tűz alá vette és csapataink erőteljes ellentám­adásba mentek át. A németek nem soká áll­ták a tüzet és nagy veszteséggel visszavonultak, mire mi a sáncokat visszavettük. A Mjaszijolka több át­kelő pontján makacs harc folyik. Borovija falut­­Kasgani mellett rohammal el­foglaltuk, naküajaen több foglyot ejtettünk és gép­fegyvereket zsákmányoltunk. A Kosz­jani és Posztavi faluk között fekvő Teljaki és Közli községekből a németeket szuronyharcban kiűztük. A Spiaglica folyó több szakaszán (a Viszniev­tótól délre) sikerült csap­atainknak a nyugati partra átjutni. A Ceremszk­a—Stachovci körletben levő né­hány falu elfoglalásánál mintegy 300 sebesületlen németet, köztük öt tisztet elfogtunk. A foglyok kö­zött 19 tüzér is volt egy tiszttel. Négy gépfegyvert és sok más hadiszert zsákmányoltunk. Smorgontól a Pripjatig nincs változás. A Stochod-torkolatnál az ellenség elfoglalta Pozog falut, de energikus támadásunk elűzte onnan. Épp ugy elűztük az ellenséget a Styr­menli Stobe­A német hivatalos jelentés. Berlin, okt. 8. /I nagy főhadiszállásról jelentik október 8-án. A franciák október 5-iki és 6-iki si­kertelen kísérletei után a tegnapi nap a Champagneban aránylag nyugodtan telt el. Navarrn majortól keletre levő árok­részt, a­melyet a franciák még meg­szállva tartottak, délelőtt ellentámadás­sal megtisztították az ellenségtől, a­mely alkalommal néhány fogoly és 2 gépfegy­ver jutott kezünkre. Az ellenséges ágyú­tűz estefelé ismét fokozódott. Éjjel egyes helyeken gyalogsági támadásra került a sor, valamennyi támadást visszavertük. Egy sikeres előretörés alkalmával, a­me­lyet St. Marie-a-Pytól délre az ellenség­nek egyik előretolt állása ellen intéztünk, 6 tisztet és 250 főnyi legénységet fog­tunk el. Az Argonnoktól keletre Malincourt mellett robbantással több ellenséges ak­natárnát szétromboltunk. A megváltozott erőviszony. Berlin, okt. 8. (Saját tudósítónktól.) A legutóbbi nagy francia és angol támadás kudarca következté­ben jelentékenyen megváltozott az erők viszo­nya a nyugati harctéren levő német csapatok és az ellenséges csapatok között. A német vezérkar jelentéséből kiderül, hogy a támadók vesztesége óvatos számítással százkilencvenezer emberre, tehető. Mivel ilyen kérdésekben a német vezér­kar mindig nagyon óvatos, ez a szám bizonyára nem túlzott, sőt inkább föltehető, hogy messze a valóság mögött marad. De még h­a szigorúan a vezérkar becsléséhez tartjuk is magunkat, ak­kor is rengeteg ez a veszteség, mert kereken hat teljes hadilétszámú hadtestet jelent, míg a né­met csapatok ennek ötödrészét sem vesztették el. Ha a német csapatok veszteségét harmincöt­ezer főre tesszük, akkor a különbség százötven­ötezer ember. Ezt a jelentékeny veszteséget csak nagyon nehezen lehet majd kiegyenlíteni, mert a pótlás Franciaországban az emberhiány, An­golországban pedig a felszere­lés és a muníció hiánya miatt nagyon nehéz. Ellenségeink vesz­teségének nagysága azzal magyarázható meg, hogy ők voltak a támadók és megerősített és vé­dett állásaink ellen indultak, tehát fokozottan ki voltak téve a védők tüzének. Természetes, hogy ez a veszteség sem volna nagy, ha elérték volna azt a célt, a­melyet Joffre napiparancsa jelölt meg, a német vonalak áttörését. A nagy támadás megfeneklése következtében azonban a veszteség a legsúlyosabb. Az erőviszonyok ez eltolódása nagy jelentőségű a nyugati harctér harcainak jövendő kifejlődésére nézve. Mert a német had­sereg, mely eddig minden támadókísérletet sike­resen visszavert, csaknem teljesen a régi erőben van, ellenben a támadó legjobb csapatainak egy, jelentékeny­ részét elvesztette. A támadók vesztesége. Berlin, okt. 8. (Saját tudósítónktól.) A Times párisi le­velezője érdekes részleteket ír a Champagneban folyt legutóbbi harcról. Elsőbben is megerősíti, hogy ellenfeleink a támadáskor az alkohol be­hatása alatt voltak, mert említést tesz a külön adag borról, a­mit a francia katona a közeli tá­madás legbiztosabb jelének tekint. Ezt írja: Minden elképzelhető kaliberű tüzérség hetek óta nap-nap után dolgozott és a legtöbb nai­on ezt mondta a hivatalos jelentés: Az ágyúzás a Champag­neban nagyon heves volt. Egész Franciaországban reményteljes sugdolódzás terjedt el: — Támadni fogunk. A kórházak már fölkészül­tek. Ennyire van már a dolog. Az árkokban a katonák alig várták már, hogy harcolhassanak az ellenséggel. Harcikedvüket élesz­tette a német vonalakról jövő állandó kihívás. Re­pülőgépekről ledobott cédulákon fölszólították a franciákat, hogy bújjanak ki odúikból és támadja­nak. A német árkok fölé plakátokat ragasztottak ki, a­melyek Németország meglátogatására szólítottak föl. Múlt hét szerdáján már csaknem eltűnt a kato­­nák kétkedése és 24-én éjjel minden kétkedést meg­szüntetett a francia katonát legjobban meggyőző bi­zonyíték: a külön porció bor kiadása. Kilenc órakor ,,láthatatlan" kék ruhájukban és középkori acélsi­sakjuk­ban különös alakok gyülekeztek a századpa­rancsnokok köré, a­kik gyújtó szavakkal magyaráz­gatták, mit vár a katonáktól Franciaország és ezre­dük. Győzni vagy meghalni jelszóval, rekedt kiál­lással és a Marseillaise és Carmagnole éneklésével rohantak ki árkaikból az ellenség ellen. Ijesztő kiál­tással rohantak a német vonalak felé. A hagyomány­nak megfelelően Marchand tábornok maga vezette gyarmati csapatait. Mindjárt a harc kezdetén elesett, a­mikor törzskarától körülvéve nádpálcával a kezé­ben nyugodtan pipázva a rohamra induló oszlopokat újra és újra fültüzelte. Két dandorrparancsnoka vele együtt esett el. A francia gránáttűz pusztító hatása sem tud­ta mindenütt megrongálni a drótakadályo­kat. Ezek igen széles területeken épségben maradtak és ez akadályok káoszában mutatkozott be legjob­ban katonáink hősiessége. Bombával ellátott csapa­tok is halhatatlan dicsőséget szereztek maguknak az­zal, hogy az előreáramló tömegeknek megnyitották a vasutat. Az első vonal néhány helyén a franciákat megállították a makacs védők, a­kiket a megelőző ágyútűz megkímélt. Beépített német géppuskák halá­los tüzet indítottak és ez magyarázza meg, hogy a franciák közül olyan rengeteg sokan kaptak lábsebet. A roham olyan gyorsan történt, hogy a katonák nem törődhettek az elrejtett géppuskacsapatokkal. Egy pillanatra zavar támadt, a­mi elkerülhetetlen, ha nagy csapattömegek árkokkal keresztül-kasul vont és ellenséges tűz alatt tartott terepen támadnak. De ez a zavar csak egy pillanatig tartott. A támadás eredményéről a jelentés egy­ szót sem szól. Elsősorban azért érdekes ez az angol jelentés, mert nagyon is átlátszóan céloz­gat a támadók rendkívül nagy veszteségére, a küzdelem nyugaton. — A francia nagy támadást aránylag nyugalom követte. — A németek több helyen sikeres ellentámadást kezdtek. — A szórványos francia támadá­sokat mindenütt visszaverték. — 6 BUDAPESTS HIBIAP M- «.) 1915. október 9. szirától északra (a Kővel—Sarny vasútvonal men­tén) levő állásaiból és a Szobieszycától délkeletre levő Kostiudinovkából. Több mint 200 foglyot ej­tettünk itt, két gépfegyvert és srént zsákmányoltunk. Ugyanezen a vidéken átkeltek csapataink Polonno mellett a Styr-folyón és kiűzték az ellenséget Cminy faluból. Kozlinicki falu mellett is sikerült csapataink­nak az átkelés. A fogoly katonák sorsa. Berlin, okt. 8. (Saját tudósítónktól.) A pétervári belga követ panaszt tett az orosz kormánynál, mert az orosz nép szidalmazza az orosz hadiiparban al­kalmazott rokkant belga katonákat. A belgákat, mert sipkájuk hasonlít az osztrák és magyar katonák sipkájához, az oroszok gyakran osztrák és magyar katonáknak tartják és tettleg bántal­mazzák. A követ megfelelő intézkedést követelt. Letartóztatás­ok nélkül. Moszkva, okt. 8. A Ruszkoje Szlovo jelentése szerint a csendőrség a németek által megszállott tartomá­nyokban számos embert politikai gyanú miatt letartóztatott volt. A­mikor azután a németek ezeket a területeket elfoglalták, megállapították, hogy a letartóztatottak ügyében semmiféle okirat­anyag nem áll rendelkezésre. A rendőrközegek elmenekültek. A letartóztatottak legtöbbje nem tudja, hogy miért tartják fogva. A pénzügyi helyzet: Pétervár, okt. 8. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a nyugdíjpénztárak, biztosító­társaságok és rok­kantpénztárak tartalékalapjaikat birodalmi kincstári kötvényekben helyezzék el.

Next