Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-10-10 / 282. szám

1915. október 10. (282. sz.) Mgyarország nyugodt. Most már tudjuk, hogy ki­nek köntösén és életén pörög a kocka. Száz folyópart vérzett azóta, hogy a Dunánál megin­dult a háboru és az egész világot befogó szörnyű ívet bejárva visszatért szülőhelyére, a mi folya­munk partjára. E roppant ívben — melyet fá­radtan jár be a szem — lángol és fü­stölg Orosz-Lengyelország, Litvánia, Volhinia, Keletporosz­ország, Galicia, Bukovina, a magyar Kárpát, a Keleti-tenger partja, az Északi-tenger, Belgium, Franciaország, London, Itália, a Gallipoli-félszi­get, Ázsia és Afrika, az indus szigetek tengere, míg véres szárnya most visszahajlott a háboru bölcsőjére ... Visszatért, a Végzet birája gyanánt, hogy ott hozzon az örökkévalóságnak szóló ítéle­tet, a­hol a szerajevói golyókkal fölidézték és rá­szabadították a világra. — (Közgazdaság) rovatunk a főlapon rendes helyén és a mellékleten található.­­ (Adakozás.) A mai napon a következő ado­mányok érkeztek hozzánk: .4 Vörös Keresztnek: Platz Bonifác Szentgott­hárd, téli ruhára katonáinknak 500 korona. Iskolafalvára: Kokovay János és az állami elemi iskola tantestületének adománya 300 korona. Egy kárpáti házra: Tudomány-egyetem II. sz. sebészeti osztálya Eperjessy Kuzmik Pál egyetemi tanár iránt érzett tisztelete és ragaszkodása kifeje­zéséül, 600 korona. .1 háborúban nyomorékká tett katonáink ré­szére: Tudomány-egyetem II. sz. sebészeti osztálya Eperjessy Kuzmik Pál egyet, tanár iránt érzett tisz­telete és ragaszkodása kifejezéséül, 100 korona. A harctérről visszatérő szegény egyetemi hall­gatók részére: Császár Elemér dr. (Budapest 50 kor., Szond­y Mátyás Zombor 2 korona. .4 harctéren világtalanná tett hőseink részére: Both Ferenc és Ferencné Újbánya gyűjtése és ado­mánya 17 korona. Ilomifalvára: Jánosi Boldizsár Budapest 5 ko­rona. Ilonafalván építendő templomra: Trischler An­talné Pécs 5 kor.. Szondy Mátyás Zombor 1 korona. Máriafalvára: N. I.-né K. Mariska emlékére 10 korona. Désy Zoltán emlékére: Szondy Mátyás Zombor 2 korona. Ottokár hadiárvaház fölépítésére: Cs. T. 100 kor., Mária 20 korona. Eddigi gyűjtésünk az Ottokár hadiárvaház fölépítésére 5214 kor., a ma érkezett 120 koronával összesen 5334 korona.­­ (Személyi hirek.) Jászóvárról táviratoz­zák: Vargha Gyula kereskedelemügyi és Klebels­berg Kunó vallás- és közoktatásügyi államtitkárok ma délben Takács Menyhért dr. jászóvári prépost­prelátus látogatására Jászóvárra érkeztek. Az állam­titkárok vasárnap a Kazinczy Kör kiszülésére Kas­sára utaznak.­­ (A zágrábi érsek körlevele.) Zágrábból jelentik: Bauer Antal zágrábi érsek körlevelet inté­zett egyházmegyéjéhez, a­melyben hangoztatja, hogy nem szabad megfeledkezni azokról, a­kik a haza vé­delmében életüket vesztették. Mindig szemünk előtt kell tartanunk nagy tartozásunkat a hazáért elese­tekkel szemben. Ez a gondolat indította XV. Bene­dek pápát arra az elhatározásra, hogy minden év­ben Mindszentek napján a lelkészek három misét mondjanak, és pedig egyet, a­melyet maguk válasz­tanak, vagy a hívők kívánnak, egy másikat az ösz­szes halott hívőkért, és egyet a világháborúban el­esettekért. Ezt a rendeletet az érsek egyházmegyéje minden lelkészének szívére köti. Elredelte továbbá az érsek, hogy októbertől kezdve a háború végéig minden hónapban szentmisét mondjanak a dóm­­templomban és az egyházmegye valamennyi temp­lomában a háborúban elesettek lelkiüdvéért.­­ (Frigyes kir. herceg a Hindenburg­bakákról.) Székesfehérvárról jelenti tudósítónk. A Hindenburg tábornagy nevét viselő székesfehérvári 69. gyalogosezred, melynek dicső harcáról a minap emlékezett meg Höfer altábornagy jelentésében, most ünnepelte ezredik kitüntetését. A vitéz gyalogosezre­det most újabb kitüntetés érte: Frigyes királyi her­ceg hadseregparancsnok a következő napiparancs­ban emlékezik meg a Hindenburg-ezred dicső fegy­vertényéről : — A 69. gyalogosezrednek, a­mely egy túl­nyomó ellenséges erő által megkísérelt áttörést a legvitézebben meghiúsított és az ellenséget vissza­vonulásra kényszerítette, az összes fegyveres hata­lom parancsnoksága nevében legteljesebb elismerése­met fejezem ki s elrendelem, hogy az ezred dicső fegyverténye az összes csapatoknak kihirdettessék. Frigyes kir. herceg.­­— (Hoehn lovag Budapesten.) Hoehn Miksa lovag vezérőrnagy, a sajtóhadiszállás parancs­noka ma Budapesten volt s a hadiművészeti kiállí­tás rendezése ügyében tanácskozott. — (Tizezer korona a harcoló egyetemi hallgatóknak.) A mai nappal nagyszerű vissz­hangja támadt Beöthy Zsolt rektori beszédének, me­lyet a Budapesti Hírlap egész terjedelmében közölt. Volt tanítványa, Kun­ff­y Károly Pusztafácánkertről tízezer koronát küldött a harcoló egyetemi hallga­gatók megsegítésére, olyan levél kíséretében, mely példát adó hatásáért a nyilvánosság elé való. Méltóságos uram, — írja Kunffy Károly — rektori székfoglaló beszédét olvasva, ugyanaz a lel­kesítő hatás alatt állok, mint egykoron, a mikor nagy magyar íróink lángszellemű magyarázóját, hazafias, lelkes tanításait hallhattam. Hazánk mű­veltebb osztályának nagy, széles rétege, egész nem­zedék az, melybe Méltóságod tudta mesteri kézzel elvetni az igazi hazaszeretet magasztos érzelmeit. És most megelégedéssel és büszkeséggel töltheti el, hogy nem vetett hiába. N­a valaha, most igazán szük­ség van kiolthatatlan, erős, minden áldozatra kész ihazafiságra, a harctéren s azon innen, széles ez országban egyaránt. S a­mikor a­ magyar nemzet múltjáért és jövőjéért, hazánk anyagi és szellemi javaiért vív rettenetes küzdelmet. Méltóságodnak nagy igaza van abban, hogy kulturánk leendő to­vábbhordozóinak útjából elhárítani minden görön­gyöt, nemes kötelességünknek ismerjük el. Éppen ez okból rektori szózata és lelkes felhívásának en­gedve örömmel s készséggel bocsájtok Méltóságod­nak rendelkezésére tízezer koronát avval a tiszte­letteljes kérelemmel, hogy ezen összeg fakultás és felekezetre való tekintet nélkül 20 oly egyetemi ta­nulónak legyen majdan — egyenlő részekben — segítségül adva, kik egyetemi tanulmányaikban min­denkor komoly törekvésről, a harctéren kitartásról és férfias helytállni tudásról tettek példaadó tanú­ságot.­­ (Birósági tisztviselők előlege és állami segítsége.) A következő levelet kaptuk : Mélyen tisztelt Szerkesztőség ! Kartársaim, az ország jegyzői és joggyakornokai, nem tudják mire vélni, hogy mikor az állami hivatalok mind­egyikénél folyósították nemcsak a beszerzési fize­tési előleget, de még a segítséget is, a bíróságoknál még máig sem került az kiosztásra. Nagyon kérem, szíveskedjék ezt a körülményt pár szóval megemlí­teni, illetve a lapban erre a kormány figyelmét föl­hívni. Igaz tisztelettel Egy birósági jegyző. -r­ (Gyászrovat.) Mihalek Manó kanonok, egervári prépost, hosszú betegeskedés után tegnap este Egerben­ meghalt. Idősb Hlavatsek István nyugalmazott elemi iskolai igazgatótanító hosszas betegség után hetven­egy éves korában Újpesten elhunyt. Temetése pén­teken délután volt. Szendrői Török Ferenc cs. és kir. kamarás, a Lipót-rend lovagja, nyugalmazott miniszteri taná­csos földbirtokos, mint Eperjesről jelentik. Sáros­szentimrén hatvanhét éves korában meghalt. Lichter József veszprémi fakereskedő október 8-án Veszprémben elhunyt.­­ (Baja új polgármestere.) Szabadkáról jelentik: Baja város törvényhatósági bizottsága Purgly Sándor főispán elnöklésével tartott ülésén a polgármesteri állásra egyedül pályázó Vojnich­ Fe­renc dr. szabadkai főjegyzőt polgármesterré válasz­totta. — (Kinevezés.) A király a vallás- és közokta­tásügyi miniszter előterjesztésére Miculás György d­r. nagyváradi görög katolikus tanitóképzőintézeti tanárt a nagyváradi­ görög katolikus székesegyház iroda kanonokjává kinevezte. — (Egy képviselő ünneplése.) Szabó­ Ist­ván győrzsámolyi országgyűlési képviselő, már öt cikluson keresztül, húsz év óta képviseli kerületét. Ebből az alkalomból a választó­kerületében levő harmincnégy községnek képviselő-testülete egyhan­gúan üdvözölte párt- és felekezeti különbség nél­kül, biztosítván a képviselőt a kerület polgárságának további ragaszkodásáról. Szabó István jelenleg mint huszárszázados teljesít szolgálatot. — (Belgrád.) Belgrád, a magyar hősiesség régi emlékű vára s a mai véres háboru kigyófészke — a miénk. Sőt: újra a miénk. Vitéz harcosaink most másodszor tapossák az orgyilkosok földjét, a­mely azonban most megérzi a német katonák lába­nyomát is. A belgrádi konak ormán másodszor lo­bog fennen a mi győzedelmes zászlónk, de most ott ragyog az őszi napfényben a miénk mellett a dicső­séges német hadsereg lobogója is. Vállvetett erővel jutottak a hű szövetségesek Belgrád birtokába: a mi katonáink tegnap foglalták el kelet felől roham­ban a citadellát, a németek pedig ma nyugat felől jövet, az új konakot szállták meg. Igy lett teljessé s immár kétségkívül biztossá és a hadjáratban vég­legessé a szerb főváros megszállása. Így ismétlődik mégis — s a jelen háború széles és messzire el­nyúló harcterein sűrű gyakorisággal — egy-egy ki­magasló történelmi nevezetességű esemény, de hozzá kell tenni: az ismétlődés mindig nagy változásokkal s más-más, új és érdekes és tanulságos jelenségekkel gazdagon bővelkedő. Belgrád első ízben tavaly de­cember elején esett el, vagy legalább is Frank Li­borius gyalogsági tábornok december másodikán vo­nult be Belgrádba s ezt a következő hódoló távirat­tal jelentette be ő felségének: „Túl boldogan kérem császári és apostoli királyi felségedet, engedje meg, hogy dicsőséges uralkodásának 66-ik évfordulóján az ötödik hadsereg leghódolatteljesebb szerencsekí­vonatait rakhassam felséged lábai el ama legalá­zatosabb jelentésemmel, hogy az ötödik hadsereg csapatai ma Belgrád városát birtokukba vették." A háborúnak akkor még úgyszólván az elején vol­tunk s hiányával ama­gus tapasztalatoknak, a­me­lyeket azóta szereztünk. Ez magyarázza Belgrád el­foglalásának és az egész szerbiai hadjáratnak akkori sorsát. De tudtuk, hogy megvirrad még egyszer szá­munkra a diadal fénye Belgrádban s akkor nem is fog tágítani többé mellőlünk soha. Ezt ma már el­hiszik nekünk bizonyára minden budapesti kávé­házban is. A változások? Ezek önként adódnak, ha a főhadiszállások mai jelentéseit elolvassuk. Tavaly Potiorek és Frank Liboriusz voltak a szerbiai had­járat és a belgrádi harcok vezérei, ma Mackensen és Gallwitz s a mieink közül Kövess tábornok — az orosz földön pár győzelmes csatában kipróbált fén­­nyes tehetségű, biztos kezű hadvezérek állnak csa­pataink élén. Az egyéb változás hatalmas arányait pedig az a körülmény mutatja, hogy támadásunk­nak mindjárt az első napjain túl vagyunk a legne­hezebb akadályokon s a Drina, a Száva és a Duna az egész vonalán a mi hídjainkat hordja a hátán. És Belgrád is már a mienk. A kezdet tehát ragyo­góan indul, de megvan ezúttal az az abszolút biz­tosságunk is, hogy az események folytatása méltó lesz az első tettek dicsőségéhez s döntő az egész had­járat nagyszerű befejezésére. Mély megindulással gondolunk arra, hogy ismét drága magyar vér om­lott Blegrád birtokáért s a széles Duna folyó, a­mely rohamosan siklik el Belgrád alatt, mennyi magyar vért és mily tenger magyar könyet sodor magával. Ez mély fájdalommal remegteti meg szivünket s aj­kunkra tolul a költő sóhajtása: Buda, Mohács, Nán­dornál elfutó, tán honom könye vagy te nagy l­o­gó? ... De emelkedett lélekkel és szent hittel vall­juk: sem a vér, sem a köny nem omlik hiába. A magyar nemzet életét fiainak önfeláldozó hazasze­retete tartja fönn s ez biztosítja számára jövőjét, vi­rulását, dicsőségét és hatalmát.­­ (Laptudósitók közgyűlése.) A Magyar­országi Hirlaptudósitók Szindikátusa ma tartotta évi közgyűlését az Otthon körben Béla Henrik kép­viselő elnöklésével. Az elnök megnyitó beszédében nagy elismeréssel emlékezett meg Drasche Lázár Alfréd miniszteri tanácsosnak, a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökének a szindikátus iránt tanúsított előzékenységéről és indítványára a szindikátus a tanácsosnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Sebők Gyula ügyvezető szindikátus ismertette ezután az elmúlt évnek a szindikátus belső életére vonat­kozó eseményeit. Megválasztották az új szindiku­sunkat : Lebnik Gyulát, Benedek Árpádot, Székely Mik­­ a gj ydz Uj félheti rrvk­or oktcrb. TI, 11,15 |= 1 aTorreador Sz ér£lm£ g -SPAN­YOLTORTE.NET­,2.-FELV­I? mi (S 1 KALANDOK TÖRTEN­ET 3 FEL VONA'S£r ANo m. 1 A SORS HAJÓTÖRÖTTJE! 1 • • ÓRÁJA FEL VON­Ab RAN • • , = 1 A NOPOloK-FILM-CO.­­ÚJDONSÁGa m I MAX UNDE­R­­TkiLÁpjéveL- d­­­fj I HÚSÉV'MÉPO ' coh&ZAT^M m. 15

Next