Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)
1915-10-07 / 279. szám
A BUDAPESTI HÍRLAP279. követ a bolgár kormánytól a német és osztrák és magyar tisztek huszonnégy órán belül való eltávolítását követeli. Franciaország és Anglia követei közölték a bolgár kormánnyal, hogy Franciaország és Anglia teljesen csatlakoznak Oroszország követeléséhez. Kijelentették továbbá, hoggy az előbb Bulgáriának tett javaslatokat semmiseknek és érvényteleneknek kell tekinteni. Olasz értesülés: Luganó, okt. 6. A lapok jelentik Pétervárról, hogy Bulgária az ultimátumra kedvezőtlen választ adott és hogy a Bulgáriához intézendő orosz hadüzenet közvetetlenül közel van. A párisi Journal közli Szaszonov külügyminiszternek a lap tudósítója előtt tett nyilatkozatát. Szaszonov szerint az a remény, hogy Bulgáriát sikerülni fog a helyes útra vezetni, most már hiábavaló és az orosz követ már utasítást kapott, hogy hagyja el Szófiát, nehogy jelenlétével szankcionálja Bulgária készülődéseit a Szerbia ellen közelinek látszó támadásra. Orosz dühöngés. Berlin, okt. 6. (Saját tudósítónktól.) A. Voss. Ztg.-nak jelentik Stokholmból. A legutóbbi pétervári nagy szláv összejövetelkor a pánszláv Basmakov beszédet mondott, amelyben Bulgária orosz okkupációját, Ferdinánd királynak a tróntól való megfosztását és helyének orosz nagyherceggel való betöltését követelte. Kopenhága, okt. 6. A Politiken jelenti Pétervárról. Pétervári diplomáciai körökben nem hiszik, hogy a bolgár ellenzéknek döntő befolyása, lenne a kormány politikájára. Ferdinánd király az uralkodó tényező és a hadsereg az ő támasztéka. Meg vannak győződve arról, hogy még ha Bulgária demobilizálna is, az ország viszonya az antant hatalmaihoz még sem változik meg. Bulgária elött csak két út áll: vagy nyíltan csatlakozik az antanthoz, vagy pedig mint az antant ellenségét fogják tekinteni s a szerint fognak vele bánni. V * * A kaland vége. fi kudarc a Dardanelláknál. Berlin, okt. 6. (Saját tudósitónktól.) A Voss. Ztg. jelenti Szófiából. Megbízható hírek érkeztek ide arról, hogy az antant már megkezdte csapatainak a Gailipoli-félszigetről való visszavonását. Egészen biztos, hogy a négyes szövetség végképpen abbahagyja a Dardanella-akciót. Konstantinápoly, okt. 6. (Saját tudósítónktól.) Idevaló lapok aténi jelentései szerint Aténben egészen határozottan azt állítják, hogy a négyes szövetség a Bulgária magatartása folytán elrendelt csapatszállításra való tekintettel, a Dardanella-akció abbahagyását tervezi. A Tanin aténi tudósítója azt jelenti, hogy antant körökben Bulgária föllépése következtében a Dardanella-akció sztratégiai és politikai értéke a négyes szövetségi hatalmakra nézve annyira csökkent és azonkívül az előrehaladott évszakkal beállott nehézségek akkorák, hogy a Dardanella-akció nagy méretben való folytatására nem lehet gondolni. Idevaló katonai körökben az a vélemény, hogy Angolország és Franciaország a Szalonikiba való diverziót nagyon szirtesen használják föl arra, hogy befejezzék a reménytelen Dardanella-kalandot azzal, hogy a Dardanella-csontok egy részét elszállítják. Azt a körülményt, hogy Hamilton parancsnokló tábornok törzskarával elhagyta a Dardanella-hadsereget és Szalonikiba ment, e föltevés bizonyítékául tekintik. Hollandi lapok véleménye. Amszterdam, okt. 6. A hollandi újságok különös érdeklődéssel követik a balkáni események kifejlődését. A Meuwe Van Den Daal ezt írja : A négyes antant végére akar jutni a dolognak. Meg lehet azon- Miért jön az antant a Balkánra? Berlini vélemény. Berlin, okt. 6. (Rendes levelezőnk távirata.) Jól értesült helyről hallottam a következőket: Oroszország azt hiszi, hogy csökkenő nimbuszából meg megmenthet valamit a Balkánon. Anglia attól fél, hogy elveszti Egyiptomot. A háború színtere ezért helyeződik át a Balkánra. Szerbia sorsa nem nagyon izgatta a pétervári és londoni vezető embereket addig, amíg azt hihették, hogy a nyugati harctéren gondosan előkészített offenzíva meghozza a végleges döntést. Most azonban, amikor ennek az offenzívának a megfeneklése nem tagadható többé, az antant a Balkánba veti reményét és úgy lesz, mintha ott ő lenne az úr. De már az első tromfja kudarcot vallott. Konstantin görög király megbuktatta miniszterelnökét, Venizeloszt és, úgy látszik, el van határozva, hogy országát megkíméli a háború borzalmaitól. Görögország segítsége nélkül azonban az a százötvenezer ember, akit az antant ki tud állítani és partra akar szállítani, alig mehet valamire, mert Bulgária és Törökország egy millió főre rugó, kitűnően fölszerelt sereget fog vele szembeállítani és Szerbia, amelynek a középponti hatalmakkal kell megküzdenie, aligha lesz abban a helyzetben, hogy Bulgária ellen védekezzék. Minden attól függ, hogyan magyarázzák a görög-szerb szerződést. A legutóbbi aténi események arra vallanak, hogy Görögország a Szerbiával való szövetsége ellenére semleges marad. Olaszország akciója. Lugánó, okt. 6. Nápolyból öt nagyobbrangú szerb tisztnek a megérkezését jelentik, akik tovább utaznak Rómába, hogy a hadügyminisztériumba menjenek. Ezt és új olasz tartalékoknak rendkívül gyors behívását arra magyarázzák, "hogy, olasz csapatoknak Szerbiába való küldését Valónán vagy Durazzón keresztül készítik elő. Luganó, okt. 6. (Saját tudósítónktól.) Rómában a késő esti órákig nem volt ismeretes Bulgáriának Oroszország ultimátumára adott válasza. Épp oly kevéssé tudják, hogy Sonnino előterjesztette-e a minisztertanácson azt a kérdést, hogy Olaszország cselekvő részt vegyen a balkáni eseményekben, vagy sem. E tekintetben miniszteri és hivatalos körökben a legszigorúbb titoktartást tanusítják. Egyéb politikai körökben azonban meg vannak győződve arról, hogy a vezérkar a hadseregnek az országon kívül — kivéve Albániát — való fölhasználását teljes mértékben ellenezte. Luganó, okt. 6. (Saját tudósítónktól.) Rómában tegnap délután minisztertanács volt. A hadügyminiszter a hadműveletekről számolt be, Sonnino a balkáni politikában beállott új fordulatról és arról tett jelentést, hogy a négyes szövetség háborúja Bulgária ellen Szerbia és Görögország oldalán valószínűen el nem kerülhető. A csalódott antant. Bécs, okt. 6. (Külön tudósítónktól.) A balkáni válság elérte tetőfokát. Az antant ki akarja a döntést erőszakolni és abban bizakodik, hogy Konstantin görög király az utolsó pillanatban megijed és beadja derekát. De itt is, mint már sok más helyütt, a gazda nélkül csinálta számítását. Bulgária el van tökélve, hogy fölhasználja a kedvező pillanatot, segít ősi ellensége, Szerbia összemorzsolásában és kiküzdi úgy saját nagyságát,mint a Balkán végleges nyugalmát. Románia az eddigi jelentések szerint semleges marad és Oroszországnak Bulgáriához intézett ultimátumának folyományaképp semlegességének feltétlen védelmére katonai igazgatás alá helyezte határmenti területeit és feketetengeri kikötőit. Kíváncsian várjuk, hogyan fogja az antant kisszámú seregével a Balkánt meghódítani s hogyan fog a semlegesek előtt imponálni. Hogy Bulgária nem marad tétlen, az bizonyos. (K. B. L.) A képmutatás története. Berlin, okt. 6. A Wol/f-ügynökség jelenti: Az antant-hatalmak képviselői Szófiában hétfőn délután azt a követelést intézték a bolgár kormányhoz, hogy 24 órán belül szakítsa meg a diplomáciai összeköttetést Németországgal és Ausztria és Magyarországgal és valamennyi (mellesleg megjegyezve, ilyenek nincsenek is) német tisztet bocsássa el a bolser hadseregből. Jegyezzük meg jól, hogy ama három hatalom képviselői ezek, amely hatalmak a „Szabadság és Jog" jelszavával indultak harcba a kis államok megoltalmazásáért és függetlenségéért, és most a Bulgária önállóságát oly mélyen sértő követelést támasztották. A bolgár kormány meg tudja majd adni a méltó választ erre a lépésre, amely az ántant valódi érzelmeit leleplezi. Egyidejűleg ezzel a szófiai diplomáciai demarssal ellenfeleink a görög kormánynak notifikálták, hogy francia és angol csapatokat szándékoznak partraszállítani Szalonikiban, állítólag Szerbia támogatásának érdekében. Anglia ezzel a lépéssel maga tépte le alakoskodó álarcát, amellyel a háború kezdete óta a belga semlegesség megsértését arra használta fel, hogy az egész világon a legminősíthetetlenebb módon csinált hangulatot Németország ellen. Mennyire különbözik azonban a két eset egymástól. Belgium ügyében Németország eljárását a fenyegető francia előnyomulás okolta meg. Önrendelkezés volt ez a német birodalom egy élet kérdésében. A görög semlegesség megsértése Franciaország és Anglia által a népjog megsértése kizáróan önző érdekek védelmében. A Szerbiának szóló segítségnyújtás is csak ürügy. A valódi ok az, hogy Szerbiát Ausztria és Magyarország és Németországgal szemben való ellenállásban bátorítsák, hogy Belgiumhoz hasonlóan tovább vérezzék az ánlant érdekeinek oltárán. Arról van szó, hogy Szerbia segítségével elállják Németország útját Konstantinápoly felé, miután az a kísérlet, hogy a német birodalom és Ausztria és Magyarország szövetséges társát a Dardanelláknál leküzdjék, a török hadsereg hősies ellenállásán siralmas kudarcot vallott. Hogy ezt a katonai fiaskót saját országai közvéleménye előtt leplezzék, arra szolgál angol és francia csapatoknak görög területre való szállítása. A görög kormány területi szuverenitásának Anglia és Franciaország által való megsértése ellen tiltakozott. A császári kormány óvást tett Aténben a partraszállás megengedése ellen, mert az Görögországnak a háború kezdete óta hirdetett semlegességével ellentétben állana. A görög kormány még nem valóban állapítani, hogy a szövetségesek eljárásuk által bevallják, hogy játékukat a Balkánon körülbelül elvesztették. Az ő szándékuk nem az volt, hogy az egyik balkáni államot kijátszák a másikkal szemben és hogy csapatszállításaik útján az európai háborút a Balkán-félszigetre átplántálják, hanem egy új, a négyes antant iránt barátságos balkáni szövetséget akartak létesíteni Törökország, Németország és Ausztria és Magyarország ellen. A bolgár és görög hadseregnek az lett volna a dolga, hogy segítsenek a Dardanellák megvívásánál, nem pedig mint most, amikor a legkedvezőbb esetben az fog történni, hogy egymás ellen küzdenek. A balkáni államok részvétele a háborúban csak ilyképpen idézhetett volna elő döntést a szövetségesek javára. Ez a tervmeghiúsult, a legszerencsésebb eset az lesz, hogy Bulgária semleges marad, de ez az eshetőség is a szövetségesek csapatainak Szalonikiban való partraszállása miatt kizártnak látszik. A Rotterdamsche Courant nem tartja valószínűtlennek, hogy a szövetségesek hadműveleti bázisukat Gallipoliból egyszerűen áthelyezik Szalonikiba, mert az őszi viharok a Gallipolin levő csapatokkal való összeköttetést amúgy is bizonytalanná tették. 1915. október 7.