Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-10-07 / 279. szám

A BUDAPESTI HÍRLAP­­279. követ a bolgár kormánytól a német és osztrák és magyar tisztek huszonnégy órán belül való eltá­volítását követeli. Franciaország és Anglia kö­vetei közölték a bolgár kormánnyal, hogy Fran­ciaország és Anglia teljesen csatlakoznak Orosz­ország követeléséhez. Kijelentették továbbá, hoggy az előbb Bulgáriának tett javaslatokat semmiseknek és érvényteleneknek kell tekinteni. Olasz értesülés: Luganó, okt. 6. A lapok jelentik Pétervárról, hogy Bul­gária az ultimátumra kedvezőtlen választ adott és hogy a Bulgáriához intézendő orosz hadüze­net közvetetlenül közel van. A párisi Journal közli Szaszonov külügy­miniszternek a lap tudósítója előtt tett nyilatko­zatát. Szaszonov szerint az a remény, hogy Bul­gáriát sikerülni fog a helyes útra vezetni, most már hiábavaló és az orosz követ már utasítást kapott, hogy hagyja el Szófiát, nehogy jelenlété­vel szankcionálja Bulgária készülődéseit a Szerbia ellen közelinek látszó támadásra. Orosz dühöngés. Berlin, okt. 6. (Saját tudósítónktól.) A. Voss. Ztg.-nak jelentik Stokholmból. A legutóbbi pétervári nagy szláv összejövetelkor a pánszláv Basmakov be­szédet mondott, a­melyben Bulgária orosz okku­pációját, Ferdinánd királynak a tróntól való megfosztását és helyének orosz nagyherceggel való betöltését követelte. Kopenhága, okt. 6. A Politiken jelenti Pétervárról. Pétervári diplomáciai körökben nem hiszik, hogy a bolgár ellenzéknek döntő befolyása, lenne a kormány politikájára. Ferdinánd király az uralkodó té­nyező és a hadsereg az ő támasztéka. Meg van­nak győződve arról, hogy még ha Bulgária de­mobilizálna is, az ország viszonya az antant ha­talmaihoz még sem változik meg. Bulgária elött csak két út áll: vagy nyíltan csatlakozik az an­tanthoz, vagy pedig mint az antant ellenségét fogják tekinteni s a szerint fognak vele bánni. V * * A kaland vége. fi kudarc a Dardanelláknál. Berlin, okt. 6. (Saját tudósitónktól.) A Voss. Ztg. jelenti Szófiából. Megbízható hírek érkeztek ide arról, hogy az antant már megkezdte csapatainak a Gailipoli-félszigetről való visszavonását. Egészen biztos, hogy a négyes szövetség végképpen abba­hagyja a Dardanella-akciót. Konstantinápoly, okt. 6. (Saját tudósítónktól.) Idevaló lapok aténi jelentései szerint Aténben egészen határozottan azt állítják, hogy a négyes szövetség a Bulgária magatartása folytán elrendelt csapatszállításra való tekintettel, a Dardanella-akció abbahagyá­sát tervezi. A Tanin aténi tudósítója azt jelenti, hogy antant körökben Bulgária föllépése következté­ben a Dardanella-akció sztratégiai és politikai értéke a négyes szövetségi hatalmakra nézve annyira csökkent és azonkívül az előrehaladott évszakkal beállott nehézségek akkorák, hogy a Dardanella-akció nagy méretben való folytatá­sára nem lehet gondolni. Idevaló katonai körökben az a vélemény, hogy Angolország és Franciaország a Szaloni­kiba való diverziót nagyon szirtesen használják föl arra, hogy befejezzék a reménytelen Darda­ne­lla-kalandot azzal, hogy a Dardanella-csontok egy részét elszállítják. Azt a körülményt, hogy Hamilton parancsnokló tábornok törzskarával elhagyta a Dardanella-hadsereget és Szalonikiba ment, e föltevés bizonyítékául tekintik. Hollandi lapok véleménye. Amszterdam, okt. 6. A hollandi újságok különös érdeklődéssel kö­vetik a balkáni események kifejlődését. A Meuwe Van Den Daal ezt írja : A négyes an­tant v­égére akar jutni a dolognak. Meg lehet azon- Miért jön az antant a Balkánra? Berlini vélemény. Berlin, okt. 6. (Rendes levelezőnk távirata.) Jól értesült helyről hallottam a következőket: Oroszország azt hiszi, hogy csökkenő nim­buszából meg megmenthet valamit a Balkánon. Anglia attól fél, hogy elveszti Egyiptomot. A há­ború színtere ezért helyeződik át a Balkánra. Szerbia sorsa nem nagyon izgatta a pétervári és londoni vezető embereket addig, a­míg azt hi­hették, hogy a nyugati harctéren gondosan elő­készített offenzíva meghozza a végleges döntést. Most azonban, a­mikor ennek az offenzívának a megfeneklése nem tagadható többé, az antant a Balkánba veti reményét és úgy lesz, mintha ott ő lenne az úr. De már az első tromfja kudar­cot vallott. Konstantin görög király megbuktatta miniszterelnökét, Venizeloszt és, úgy látszik, el van határozva, hogy országát megkíméli a há­ború borzalmaitól. Görögország segítsége nélkül azonban az a százötvenezer ember, a­kit az an­tant ki tud állítani és partra akar szállítani, alig mehet valamire, mert Bulgária és Törökország egy millió főre rugó, kitűnően fölszerelt sereget fog vele szembeállítani és Szerbia, a­melynek a középponti hatalmakkal kell megküzdenie, aligha lesz abban a helyzetben, hogy Bulgária ellen védekezzék. Minden attól függ, hogyan magyarázzák a görög-szerb szerződést. A leg­utóbbi aténi események arra vallanak, hogy Gö­rögország a Szerbiával való szövetsége ellenére semleges marad. Olaszország akciója. Lugánó, okt. 6. Nápolyból öt nagyobbrangú szerb tiszt­nek a megérkezését jelentik, a­kik tovább utaz­nak Rómába, hogy a hadügyminisztériumba menjenek. Ezt és új olasz tartalékoknak rend­kívül gyors behívását arra magyarázzák, "hogy, olasz csapatoknak Szerbiába való küldését Va­lónán vagy Durazzón keresztül készítik elő. Luganó, okt. 6. (Saját tudósítónktól.) Rómában a késő esti órákig nem volt ismeretes Bulgáriának Oroszor­szág ultimátumára adott válasza. Épp oly ke­véssé tudják, hogy Sonnino előterjesztette-e a minisztertanácson azt a kérdést, h­ogy Olaszor­szág cselekvő részt vegyen a balkáni események­ben, vagy sem. E tekintetben miniszteri és hi­vatalos körökben a legszigorúbb titoktartást ta­nusítják. Egyéb politikai körökben azonban meg vannak győződve arról, hogy a vezérkar a hadseregnek az országon kívül — kivéve Albá­niát — való fölhasználását teljes mértékben el­lenezte. Luganó, okt. 6. (Saját tudósítónktól.) Rómában tegnap délután minisztertanács volt. A hadügyminisz­ter a hadműveletekről számolt be, Sonnino a balkáni politikában beállott új fordulatról és arról tett jelentést, hogy a négyes­ szövetség há­borúja Bulgária ellen Szerbia és Görögország ol­dalán valószínűen el nem kerülhető. A csalódott antant. Bécs, okt. 6. (Külön tudósítónktól.) A balkáni válság elérte tetőfokát. Az antant ki akarja a döntést erőszakolni és abban bizakodik, hogy Konstan­tin görög király az utolsó pillanatban megijed és beadja derekát. De itt is, mint már sok más helyütt, a gazda nélkül csinálta számítását. Bul­gária el van tökélve, hogy fölhasználja a ked­vező pillanatot, segít ősi ellensége, Szerbia össze­morzsolásában és kiküzdi úgy saját nagyságát,­­mint a Balkán végleges nyugalmát. Románia az eddigi jelentések szerint sem­leges marad és Oroszországnak Bulgáriához intézett ultimátumának folyományaképp semle­gességének feltétlen védelmére katonai igazga­tás alá helyezte határmenti területeit és fekete­tengeri kikötőit. Kíváncsian várjuk, hogyan fogja az antant kisszámú seregével a Balkánt meghódítani s hogyan fog a semlegesek előtt imponálni. Hogy Bulgária nem marad tétlen, az bizonyos. (K. B. L.) A képmutatás története. Berlin, okt. 6. A Wol/f-ügynökség jelenti: Az antant-hatal­mak képviselői Szófiában hétfőn délután azt a kö­vetelést intézték a bolgár kormányhoz, hogy 24 órán belül szakítsa meg a diplomáciai összeköttetést Né­metországgal és Ausztria és Magyarországgal és va­lamennyi (mellesleg megjegyezve, ilyenek nincse­nek is) német tisztet bocsássa el a bolser had­seregből. Jegyezzük meg jól, hogy ama három ha­talom képviselői ezek, a­mely hatalmak a „Szabad­ság és Jog" jelszavával indultak harcba a kis álla­mok megoltalmazásáért és függetlenségéért, és most a Bulgária önállóságát oly mélyen sértő követelést támasztották. A bolgár kormány meg tudja majd adni a méltó választ erre a lépésre, a­mely az án­tant valódi érzelmeit leleplezi. Egyidejűleg ezzel a szófiai diplomáciai demarssal ellenfeleink a görög kormánynak notifikálták, hogy francia és angol csa­patokat szándékoznak partraszállítani Szalonikiban, állítólag Szerbia támogatásának érdekében. Anglia ezzel a lépéssel maga tépte le alakoskodó álarcát, a­mellyel a háború kezdete óta a belga semlegesség megsértését arra használta fel, hogy az egész vilá­gon a legminősíthetetlenebb módon csinált hangu­latot Németország ellen. Mennyire különbözik azon­ban a két eset egymástól. Belgium ügyében Német­ország eljárását a fenyegető francia előnyomulás okolta meg. Önrendelkezés volt ez a német birodalom egy élet kérdésében. A görög semlegesség megsértése Franciaország és Anglia által a népjog megsértése kizáróan önző érdekek védelmében. A Szerbiának szóló segítségnyújtás is csak ürügy. A valódi ok az, hogy Szerbiát Ausztria és Magyarország és Német­országgal szemben való ellenállásban bátorítsák, hogy Belgiumhoz hasonlóan tovább vérezzék az án­lant érdekeinek oltárán. Arról van szó, hogy Szerbia segítségével elállják Németország útját Konstantiná­poly felé, miután az a kísérlet, hogy a német bi­rodalom és Ausztria és Magyarország szövetséges társát a Dardanelláknál leküzdjék, a török hadse­reg hősies ellenállásán siralmas kudarcot vallott. Hogy ezt a katonai fiaskót saját országai közvéle­ménye előtt leplezzék, arra szolgál angol és fran­cia csapatoknak görög területre való szállítása. A görög kormány területi szuverenitásának Anglia és Franciaország által való megsértése ellen tiltakozott. A császári kormány óvást tett Aténben a partra­szállás megengedése ellen, mert az Görögországnak a háború kezdete óta hirdetett semlegességével el­lentétben állana. A görög kormány még nem való­ban állapítani, hogy a szövetségesek eljárásuk által bevallják, hogy játékukat a Balkánon körülbelül el­vesztették. Az ő szándékuk nem az volt, hogy az egyik balkáni államot kijátszák a másikkal szemben és hogy csapatszállításaik útján az európai háborút a Balkán-félszigetre átplántálják, hanem egy új, a négyes antant iránt barátságos balkáni szövetséget akartak létesíteni Törökország, Németország és Ausztria és Magyarország ellen. A bolgár és görög hadseregnek az lett volna a dolga, hogy segítsenek a Dardanellák megvívásánál, nem pedig mint most, a­mikor a legkedvezőbb esetben az fog történni, hogy egymás ellen küzdenek. A balkáni államok részvétele a háborúban csak ilyképpen idézhetett volna elő döntést a szövetségesek javára. Ez a terv­­meghiúsult, a legszerencsésebb eset az lesz, hogy Bulgária semleges marad, de ez az eshetőség is a szövetségesek csapatainak Szalonikiban val­ó partra­szállása miatt kizártnak látszik. A Rotterdamsche Courant nem tartja valószí­nűtlennek, hogy a szövetségesek hadműveleti bázi­sukat Gallipoliból egyszerűen áthelyezik Szalonikiba, mert az őszi viharok a Gallipolin levő csapatokkal való összeköttetést amúgy is bizonytalanná tették. 1915. október 7.

Next