Budapesti Hírlap, 1915. szeptember-október (35. évfolyam, 243–303. szám)

1915-10-10 / 282. szám

1915. október 10. BUDAPESTI HÍRLAP (282. sz.) tör­­r­szok távolmaradása. Luganó, okt. 9. (Saját tudósitónktól.) A Messagero nagy­rangu körökből eredő értesülés alapján kijelenti, hogy Olaszország a szaloniki partraszállásnál azért nem vett részt, mivel erre a célra a négyes szövetség között fennálló megállapodás értelmé­ben elsősorban a Dardanellák felé útban lévő, az égei szigeteken időző s a Gallipoli-félszigeten való hadműveletekre szánt haderőt használják majd föl. Ez állítólag egyetlen oka annak, hogy Olaszország még nem szállított partra csapato­kat Szalonikiben. Lugánó, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) Párisból táviratozza a Secolo tudósítója. Egy mind határozottabban föllépő híresztelés szerint azonban egy olasz ex­pedíció az Adria túlsó partja felé már menetre­készen, sőt talán már el is indult. Lugánó, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) A Stampa kijelenti, hogy Olaszország a Balkánon a szövetségesekkel egyetértően fog eljárni. A kilátásba vett vállal­kozás katonai támogatása azonban Olaszország részéről ez idő szerint nem várható. Az antant aggodalma. Berlin, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) A Corriere della Sera jelenti Atenből: A négyes szövetség körében nagy az aggodalom ama csapatok helyzete miatt, a­melyek Szalonikiban partraszállottak. Az álta­lános vélemény szerint nem tanácsos, hogy a csa­patokat Szerbia felé útnak indítsák, mielőtt nem tudják, mit fog tenni a görög hadsereg, a­mely e csapatok hátában van. Politikai körök haj­lanak ama nézet felé, hogy Görögország semle­ges marad és seregét mozgósítva tartja, hogy bolgár meglepetés ellen védekezzék. Bécs, okt. 9. Szalonikiból érkezett jelentések szerint az angol és francia részről eddig partra szállított csapatok kizárólag territoriális csapatok. A két első napon csak körülbelül tizennégyezer ember szállott partra. Szalonikiban a fölfogás a csapat­szállítások következtében nagyon megoszlott és az antant tömegesen fölbukkanó ügynökei hasz­talan próbálják megbízóik javára fordítani. Az angol-francia Balkán-hadsereg vezetősége aggo­dalmasan igyekszik, h­ogy a lakossággal való minden incidenst elkerüljön s e végből a csapa­toknak a városba való menetelt megtiltotta. A szamorsüki-tiszkobi vasút. Atén, okt. 9. A közvélemény a legbehatóbban foglalko­zik azzal a kérdéssel, várjon az antant meri-e a szaloniki—üszkübi vasúti vonalat lefoglalni, hogy rajta a Szalonikiben partra szállott csapa­tokat továbbszállíttassa. A jelek arra vallanak, hogy az antant ezt a csinyt valóban tervezi. A közfelfogás olyan, hogy az antant-hatalmak eme vállalkozása súlyos következményekkel járhatna l és jelentős változást idézhetne elő Görögország magatartásában. A bolgárok csapatösszevonása. Krisztiánia, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) A Daily Telegraph jelenti Szalonikiból. Az angol és francia csapa­tok partraszállítását tegnap az egész napon át folytatták. A bolgárok a Strumica-völgyben von­tak össze csapatokat, a­honnan elérhető a nis­­szaloniki vasút. Sarrail tábornok ut­a: Páris, okt. 9. A Journal jelenti: Sarrail tábornok, a ke­leti hadsereg főparancsnoka szerdán este eluta­zott Párisból. Toulonon keresztül Szalonikibe megy vezérkarával együtt. Olasz jelentés: Luganó, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) Magrini a Secolo-nak leírást küld az angol és francia csapatoknak e hó 5-ikén Szalonikiben végbement partraszállásáról. Lázas izgalommal várták, írja Magrini, a partraszállást. Ez a nap Szaloniki történetében em­lékezetes lesz. Nyolc órakor érkeztek az első gőzö­sök Szaloniki kikötőjébe, kis torpedóhajók által kö­vetve, melyek hadiszert vittek. A kíséretet angol torpedóütők, francia és angol cirkálók alkották. Előb­b í' * .legnagyobb angol cirkálók voltak látha­tók, melyek őrt állottak és köröskörül kémlelték a tengert, mert meglepetéstől tartottak. Arról beszél­tek, hogy az Égei-tengerben német és osztrák és magyar búvárhajókat láttak. Délelőtti kilenc órakor kötött ki az első nagy tengerjáró gőzös a kikötő nyugati részében. Az első katona, a­ki szárazföldre lépett, a francia csapatok parancsnoka volt, a­kinek az aténi francia főkonzul hódoló iratot adott át. Egyelőre a csapatok szállít­tattak partra és alig fél óra múlva már az első tü­zérségi szállítmányt is partra tették. Az összes kato­nák gyülekeztek és egy nagy mezőre vonultak, a­mely az ünnepi fogadás számára volt előkészítve. Az egyik osztagot nyomban a Szerbiába vivő vasút­vonal őrzésére rendelték ki, míg az állomás görög kézen maradt. A csapatok azután egymásután partraszállottak. A franciák délután a gyakorlótérre jöttek, a­hol Hamilton tábornok és törzskara már várta őket. Azután mind visszatértek a táborba. Az angol csa­patok a magaslatokon tanyáznak, a franciák a sí­kon. A csapatokat francia őrszemek őrzik. A partraszállítás munkáját egész napon át folytat­ták, mivel a csapatszállítmányok óriás mennyiségű hadiszert, ütegeket, számos géppuskát, nagyobb mennyiségű lövőszert, taligákat, lovakat, élelmisze­reket is hoztak magukkal. A partraszállított anyák száma 75-re rúg. As arsSant ajánlatai Bulgáriának. London, okt. 9. A Daily Telegraph pétervári levelezője jelenti: Januárban az antant-hatalmak között eszmecsere volt .Oroszországnak Bulgáriához intézett javaslatá­ról, a­mely javaslat szerint ez utóbbi a négyes antanthoz való csatlakozásának jutalmául megkapja Macedónia úgynevezett nem vitás területét. Szerbiét pedig osztrák területtel és az Adriához való széles ultal kártalanítaná. Eltértek azonban e javaslattól, mert Nisben hidegen fogadták és meri Bulgária Sk bolgárok. Bolgár-görög közeledés. Lugánó, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) A Corriere della Sera jelenti Aténből. A Nea Himera diplomáciai for­rásból származó információk alapján megálla­pítja, hogy a balkáni új helyzet radikális válto­zásokat kell hogy magával hozzon, még­pedig a bolgár-görög viszonyra nézve is. Ferdinánd ki­rály igen élénken óhajtja, hogy a Balkánon bé­két hozzon létre és el van tökélve arra, hogy bol­gár-görög közeledés érdekében dolgozzék. Ra­doszlavov miniszterelnök annak idején el akart utazni Aténbe, de Venizelosz ennek ellene szegült. A Bulgáriában újabban vallott politikai fölfo­gás szerint Ferdinánd király kész Görögországot elismerni. A monasztir—gyergyeli—bojráni vo­nalat is átengedné Görögországnak, a­mely azon­ban ennek fejében utat kellene hogy engedjen Bulgáriának az Adriai-tengerhez. Az elutazott követek köszönete. Szófia, okt. 9. A bolgár távirati iroda jelenti Dedeagacs­ból: Franciaország, Olaszország és Anglia kö­vetei Radoszlavov miniszterelnökhöz a követ­kező táviratot intézték: Midőn Bulgáriát elhagyjuk, kérjük Ex­cellenciádat, fogadja hálás köszönetünket a távozásunkkor és különösen utazásunk alkal­mával velünk szemben tanusított figyelmes udvariasságért. Hasonló tartalmú táviratokat intéztek a miniszterelnökhöz az elutazott angol állampol­gárok is. "­ íladiáSSapos Ssófiában. Rotterdam, okt. 9. sa­ját tudósítónktól.) A Temps szófiai táv­iratot közöl, a­mely szerint Szófiában kihirdették a hadiállapotot. A vendéglőket este tiz órakor be kell zárni. A kormány megállapította a ke­nyér árát és minden gyülekezést megtiltott. Hadianyag­ Románián át. Bázel, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) A Bazler Nachrichten jelenti Milánóból. A ma ideérkezett görög lapok­ban bukaresti táviratok olvashatók, a­melyek szerint Románia Bulgária számára akadálytala­nul átbocsát orvosszereket és automobilokat. A románok. Az izgatók ellen. Berlin, okt. 9. (Saját tudósítónktól.) Take Joneszkut, Fili­peszkut, Konstantineszkut és Kosztineszkut al­kalmas módon értesítették arról, hogy Bratianu miniszterelnök a középponti hatalmak ellen irá­nyuló üzelmük esetleges folytatását a jövőben a legélesebben vissza fogja utasítani. Konzervatív vélemény. Bukarest, okt. 9. Az Inainte konzervatív lap Románia hely­zetéről ezt írja: Figyelemmel kell kísérnünk a komoly helyzetet, hogy minden pillanatban abban a helyzetben legyünk, hogy érdekeinket megvédelmezzük. Nemcsak földrajzi helyze­tünkkel, hanem ama hadseregek állásával is számolnunk kell, a­melyek bennünket körül­vesznek. Egy hiba a mai helyzetben nemcsak a nemzeti eszme, hanem a királyság fönnállásán­­ak veszedelembe sodrása is volna. Az olaszok suif os we&sfeség®, Höfer altábornagy Jelentése. Hivatalos jelentést kiadták október 9-én. Az olaszok tegnap délelőtt friss csa­patokat állítva a harcba, még két ízben megismételték támadásaikat a Wilge­reuth-fensíken levő hadállásaink ellen. Miután ezek a támadások súlyos veszte­séggel összeomlottak, az ellenség többé nem volt képes nagyobb csapattömege­ket előre vinni. Egyes századokat, a­me­lyek még előnyomultak, könnyűszerrel vertünk vissza. A Lafrari-fensíkon a Vezzena-sza­kasz délután heves tüzérségi tűz alatt állt. Az ellenség tüzérsége Flitsch körül is újra jelentkezik. A Doberdo-szakaszon San Martino és Polazzo közt olasz kézi­gránátvetők közeledő kísérletét könnyen megakadályozták. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese, A katonák elkeseredése. Hadisajtószállás, okt. 9. A Col dei Bois ellen irányult támadás vis­-­­szaverésekor szeptember 28-án a „Val Chisone" alpini népfölkelő zászlóalj 13 altisztjét és 57 ka­tonáját elfogtuk. A foglyokat kihallgattuk s a következő jellemző képet nyertük ez elit­ csapat fölfogásáról: A legénység fel van háborodva a miatt, hogy mint territoriális népfölkelőket a frontra küldik őket, holott más fegyvernemek territoriá­lis népfelkelőit belső szolgálatra használják fel.­ ­ Olaszországnak a háborúba való közbelépése miatt várakozó magatartása mellett meg akart maradni. Május 29-én a szövetségesek azzal a feltétel­lel, hogy teljes haderejével részt vesz a háborúban, a következőket javasolták Bulgáriának: 1. Azonnal bekebelezheti Tráciát az enosz—midiai vonalig. 2. Bulgária megkapja a háború után Macedónia ama részét, a­melyet az Egripalanka—Sopot—Okada­vonal határol, Egripalanka, Köprülü, Okrida és Monasztir városokkal. 3. Anyagi támogatást. Június 15-én Bulgária fölvilágosítást kért ama jegyzék egyes pontjairól, a­melyet augusztus 4-én adtak át neki. A szövetségesek egyidejűen garantál­ták Bulgáriának a nem vitás macedóniai vidéket az 1912. szerződés értelmében, föltéve, h­a Szerbia hoz­zájárul ehhez azzal, hogy a háború után területi kárpótlást kap. Szept. 1-én kijelentette a szerb kor­mány, hogy hozzájárul az 1912-ik évi szerződés ha­tározatainak végrehajtásához. Szeptember 14-én a négyes antant közölte Radoszlavov miniszterelnök­kel, hogy a négy szövetséges kész garantálni Szer­bia ígéretének végrehajtását közvetlenül a háború után az 1912-ik évi szerződésben említett macedóniai terület dolgában. A garanciát azzal a feltétellel ad­ták, hogy Bulgária késznek nyilatkozik bizonyos, nem túlságosan hosszú idő alatt katonai egyezséget kötni a négyes antant­tal, a­mely szerint Bulgária Törökország ellen fog fordulni. A­mennyiben ily ér­telmű hozzájárulás hamarosan meg nem történik, a jegyzékben tett engedmények semmisnek tekinten­dők. Bulgária felelete e jegyzékre a mozgósítás volt.

Next