Budapesti Hírlap, 1915. november-december (35. évfolyam, 304–363. szám)

1915-11-01 / 304. szám

Budapest, 1915. XXXV. évfolyam, 304. szám. Hétfő, november 1. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 32 kor., félévre 16 kor., negyedévre 8 kor, egy hónapra 2 kor. 80 011. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 fill. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő Rákosi Jenő Szerkesztőség és igazgatóság: VIII. ker., Rökk Szilárd­ utca 4. szám. Kiadóhivatal: VIII. ker., József-körut 5. szám. TEIJEFOHSZIKIOK: József 43. József 43, József 63 háború eseményei. — MÉSanovác elesett. — Az olasz offenzíva. — V. György. — Harc a Sztripénál. — Budapest, okt. 31­. Magyar és osztrák csapatok Gorní­ Milanováctól északnyugatra rohammal bevették a várost északnyugatra védő állásokat. Erre ugyanebben a csapatkö­telékben Kövess alatt harcoló német ka­tonák északról és északkeletről támadva, bevonultak a makacsul védett városba. Az utolsó akadály Kragujevác előtt el­hárult az útból. Itt tehát most a szerb hadsereg még megmaradt főerejének ál­lania kell a döntő harcot. Ha állja, meg­veretik, ha kitér előle, Szerbia katonai értelemben megszűnt létezni. Akkor egy darab földdé változik, a­melyen idegen hódítók az urak. A sorsa voltaképpen így is, úgy is csak egy. Az, a­mit megérde­mel. Most már nyugatról Visegrád és a Drina irányából is előrenyomulnak csa­pataink; északkeleten kétféle kapcsola­tot is létesítettünk Bulgáriával, egyik je­lentősebb, termékenyebb hatású,­ mint a másik , szárazföldön és a Dunán. A szerb területen csapataink találkoztak a bol­gárokkal. A Dunán megérkezett az első magyar hajó a világháború kezdete óta, a Berettyó Viddinben, a bolgár kikötő­városban. Bojadzsev tábornok ma nem küldött jelentést. De egy győzelmes harci hírrel fölér fontosságba az a tudósítás, a­mely Atenból érkezik Bukaresten át : Görögország nem tűri tovább szuverén méltósága sérelmét és hogy könnyebben ellenőrizhesse az antant sáfárkodását, Szalonikiba helyezte a mozgósított görög hadsereg vezérkarának székhelyét. Az antanthoz való csatlakozásról itt többé szó sem lehet. Ellenkezően : Hellász úgy érzi, hogy megalázásának betelt a mér­téke és a kezébe ragadott fegyverrel élni is fog, ha megköveteli érdeke és ön­érzete. Az olasz offenzíva még mindig nem verte el azt a kritikus pontot, a­melyről csak az alábocsátkozás lehetséges. És ez nyilván arra mutat, hogy Kadorna még nem látja megközelítettnek a célt, a­me­lyért százezer ifjú honosának vérét ál­dozza föl. A Col di Lana gerincén elért siker sem volt igazi: a főállások kezünk­ben vannak ma is, az­ előállások megszál­lása veszedelmes és kockázatos győzelem, a­melyért ellenségünk még drágán fog megfizetni. Tolmein és Göre hídfejeinél, a doberdói fensikon ökölharcra került a sor, nappal és éjszaka folyt a gyilkos ve­rekedés, de az olasz tízszeres túlerőt semmivel sem segítette közelebb a célhoz. Az oroszok megint Kelet-Galiciába­n kísérleteznek, egyelőre hangosan­ szóló és kiadósan dolgozó tüzérséggel. A Sztri­pán szeretnének átjutni, a­melynek nyu­gati partján a mieink oly kitűnően bevált védőrendszert építettek ki. Innen nem fogják őket kiszorítani, még h­a a tüzér­ség munkáját vérpazarló gyalogsági ro­hamok fogják is követni. Volhyniában, Cartorijszktól nyugatra ismét mi vettük át a szót. Komarovtól keletre erősen megvetettük a lábunkat, visszavertük az orosz ellentámadásokat és 150­ oroszt fogtunk el, a­kik tizenegy különböző ez­redhez tartoznak. Tizenegy ezred a vár­háromszög frontjában nincs. N­a a fog­lyok provenienciája ilyen tarkaságot mu­tat, akkor megint nagy lehet a rendetlen­ség és züllés ellenségünk táborában. Ötödik György király balesete, a­melyről először a Budapesti Hírlap adott hírt, rejtelmes és izgató­ szenzációvá nőtt. Természetes, hogy minél rejtelmesebb, annál izgatóbb. A király a nyugati fron­ton időzött fia és Poincaré társaságában. Úgy látszik, az előkelő vendégek közve­tetten szomszédságában egy német grá­nát robbant föl (a német gránátnak sem­mi érzéke sincs az udvariasság iránt és mostanában gyakran robban föl kéretle­nül is); ló és lovas megriadt, a ló leve­tette lovasát, az Egyesült Brit Királyság ura és India császára agyrázkódást szen­vedett. Ha folytatnám M. W. Thackeray híres könyvét a négy Györgyről a halha­tatlan gúnyolódó szellemében és írnak az ötödikről, adva volna az­­ ironikus meg­jegyzés: az agyrázkódás nem tett nagy kárt a dicsőségesen uralkodó V. György­ben, legalább az agyában semmiesetre. De a krónikás ne gúnyolódjék. Az csak lajstromozza az eseményeket. A nyugati harctéren szövetségeseink Neuvilletől északra egy kilométer szélességben elfog­lalták a franciák állását. Tahure mellett, a Champagne-ban megostromoltak egy magaslatot, itt 21 tisztet és 1215 főnyi legénységet ejtettek foglyul. Német grá­nátok —­ és zajosan éljenző angol kato­nák — ismeretlen helyen megvadították az angol király lovát, a ló levetette lova­sát, a király valószínűen könnyebbfajta sérülést szenvedett, csak a bőrfelület­et és az agyat érte sérülés. Nagy sikerünk Szerbiában. — A szövetséges csapatok az egész vonalon előre jutnak. — Milanovác a miénk. — Kragujeváchoz közelebb futottunk. — A bolgárok előrehalad­nak mindenütt nyugat felé. — Hofer altábornagy jelentése. Hivatalos jelentés: kiadták október 31.-én délben; érkezett délután 3 óra 50 perckor, Visegrádtól keletre csapataink szerb területre nyomultak elő. Kövess tábornok Valjevótól délre előnyomuló hadoszlopai Razanánál visz­szaű­zték az ellenség lovasságát. Közvetetlenül Gra.­Milanováctól északnyugatra osztrák és magyar csapa­tok rohammal vettek be több nagy had­erőtől megszállt ellenséges hadállást. Itt négy ágyút és három lövőszerkocsit zsákmányoltak. A 46. számú osztrák (Egerländer) népfölkelő zászlóaljat illeti e siker főérdeme. Egyidejűleg német csapatok északról és északkeletről harcolva elérték Milano­vácot és benyomultak a városba, a Kra­gujeváctól északnyugatra fekvő terüle­ten a mi csapataink támadása is minde­nütt térnyeréssel jár. A Lapovótól délnyugatra emelkedő Strazevica-magaslat a németek birtoká­ban van. A bolgárok üldözés közben minde­nütt nyugat felé nyomultak elő. Slatiná­nál, Knyazeváctól nyugatra, az ellenség tegnapelőtt még ellenállott, újabb hír nincs. Ugyanabban az időpontban egy Pirotból kiküldött bolgár hadoszlop Vla­sotincéhez közeledett. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német hivatalos jelentés. Berlin, okt. 31. A nagy főhadiszállásról jelentik október 31-én: Kövess tábornok hadseregének né­met csapatai elfoglalták Gra. Milano­vácot. Innen északkeletre az ellenséget kivertük a Satornia—Kragujevác közt lévő műúton a Srebrnicától délre fekvő állásaiból. Gallwitz tábornok hadserege a Mo­ravától mindkét oldalt messze vissza­verte az ellenséget és 600 foglyot ejtett Boradzsev tábornok hadseregétől újabb hír nem érkezett. Radoszlavov távirata. Radoszlavov bolgár miniszterelnök és kül­ügyminiszter a bolgár hadsereg operációiról a következő október 29-én kelt hivatalos közle­ményt táviratozta meg Pancse Dorev budapesti bolgár főkonzulnnak: Hadseregeink az egész hadvonalon folytatták az ellenség üldözését és Knya­zeváctól nyugatra és délkeletre elérték a Timok és a Morava között a vízválasztó vonalát. A Budapesti Hírlap mai száma 10 oldal szülf­a. BWFKI

Next