Budapesti Hírlap, 1915. november-december (35. évfolyam, 304–363. szám)

1915-11-21 / 324. szám

6 BUDAPESTI HÍRLAP (824 sz.) 1915. november 21. hogy Aténbe német tisztek érkeztek. Aténbe mindössze Falkenhausen, a német követség ka­tonai attaséja tért vissza szabadságáról, továbbá Billow, az attasé segédje és Bruber, a katonai attasé helyettese. E német tiszteket semmi más figyelemben nem részesítették, mint a­mi nekik diplomáciai minőségüknél fogva jár. Valótlan, hogy megkönnyítették volna nekik az antant tá­borának megtekintését, vagy hogy valami külö­nösen benső viszonyban volnának a görög vezér­karral és hogy megengedték volna nekik Görög­országban szikratávíróállomások fölállítását. A visszaért «lass@§«. — A görög harc tovább tart. — Az el­lenség nagy erővel folytatta a táma­dást. — Mindenütt visszavertük. — Sikere sehol sem volt. — Repülőink több olasz várost bombáztak. — Hofer altábornagy jelentése. Hivatalos jelentés: kiadták november 20-án. A göröi harcvonalon a harc folyik. Az ellenség a göröi hídfő ellen újra több helyen intézett sikertelen támadást, a várost egy óra hosszat élénken, azután pedig mérsékelten bombázta. A doberdói fensík északi részén az el­lenség úgy a Monte San Michele északi lejtőjén lévő hadállásaink, mint a San Martino-szakasz ellen előretöréseit nagy haderővel újította meg. Több esetben kézitusa fejlődött ki. Az olaszokat mindenütt visszavertük. Harcvonalunk változatlanul birtokunkban van. Ugyanezt mondhatjuk Zagoránál lévő hadállásainkról, a­hol az ellenség átzáró hadállásunk szomszédságában be­tört, de elkeseredett közeli harcban újra teljesen elűztük. Repülőink bombákat dobtak Vero­nára, Vicenzára, Tricesimora, Udinére és Cervignára. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Verona újabb bombázása. Luganó, nov. 20. A Corriere della Sera jelenti tegnapi kelettel. Tegnap reggel nyolc órakor osztrák és magyar repülők ismét néhány bombát dobtak Veronára. Csak három fiú sebesült meg könnyen. Anyagi kárt a bombázás nem okozott. A milánói kato­nai parancsnokság közölte, hogy a legközelebbi napokban kísérletek lesznek az ellenséges repü­lők ellen való védőintézkedések kipróbálása cél­jából. Tittoni Hóméban. Lugánó, nov. 20. Tiltoni párisi olasz nagykövet legközelebb Rómába érkezik. Ujjabb olasz hitei. Lugánó, nov. 20. Az olasz kabinet további 200 millió lírát bocsátott a hadügyminisztérium rendelkezésére. A lapok arra kezdik előkészíteni a közvéleményt, hogy a háború folytán új, belső kölcsön fölvéte­lére lesz szükség. Az olaszok és a nagy haditanács. Lugánó, nov. 20. (Saját tudósítónktól.) A Stampa párisi tu­dósítója föl van hatalmazva annak kijelentésére, h­ogy tegnap estig Olaszországot nem hívták meg haditanácsra, noha Asquith ezt az angol alsóházban bejelentette. Páris, nov. 20. A Petit Parisien római tudósítója jelenti: itt olasz kormányt értesítették, hogy az antant tagjainak haditanácsát valamennyi szövetségesre kiterjesztik. Olaszország, valamint Oroszország is képviseltetni fogja magát a haditanácsban. Olaszországnak a Balkánon való beavatkozásáról a lap tudósítója tudni véli, hogy olasz katonai körök a szaloniki partraszállást helyeslik, mert egy albániai expedíció elé sokkal nagyobb nehéz­ségek gördülnek, semhogy eredmény volna vár­ A német hivatalos Jelentés, Berlin, nov. 20. A nagy főhadiszállásról jelentik november 20-án: Ellenséges monitorok, a­melyek Westendet bombázták, parti ütegeink tüze elől ismét visszavonultak. A csatavonalon helyenként élénk tü­zérségi, akna- és kézigránát-harc volt. Vita a takarékosságról. Lyon, nov. 20. A Progrès jelenti Parisból . A kamara tegnapi ülésén Simaian, Colliard, Lafont és Mercier képvise­lők interpellációt terjesztettek elő a hadiszállítási szerződések tárgyában. Az interpellációkat novem­ber 25-én fogják tárgyalni. Brousse képviselő az 1915-iki költségvetés 145 milliós póthitelének tárgyalása során a hadügymi­nisztérium több osztályának működését támadta, mert hibás szervezet következtében hiábavaló kiadást tesznek. Teljesen fölösleges módon mozgósították a territoriális hadsereg nagyszámú főbbrangú tisztjét utcák és műemlékek őrzésére, a­mit alacsonyabb rangú tisztek, legénység és üdülők is elvégezhettek volna, anélkül, hogy kártérítésre tarthattak voln­a igényt. Gyakran előfordult, hogy 12.000 frank ér­tékű repülőgépekért 25.000 frankot és pótalkat­részekért hat, sőt hétszeres árakat is fizettek. A kor­mánynak kötelessége, hogy az ilyen mulasztásokat megtorolja. Lafont és Delahaye képviselők csatlakoztak Brousse kijelentéseihez. Ribot pénzügyminiszter megígérte, hogy a kor­mány meg fogja vizsgálni azokat a hibákat, a­melye­ket Brousse fölsorolt és megteszi a szükséges intéz­kedéseket a hibák kiküszöbölésére. Perret képviselő szerint a kormánynak egé­szen új politikát kellene követnie, hogy a régi visszás állapotoknak véget vessen. Tervszerűen kell csele­kednie és állhatatosabban, mint eddig. Ezen az úton a kamara szívesen követné a kormányt. Delahaye szemére veti Ribotnak, hogy a kor­mány tíz év óta ugyanazokat az ígéreteket ismétli meg, anélkül, hogy valami változás történnék. De­lahaye követeli, hogy a miniszterek saját vagyonuk­kal legyenek felelősek minden haszontalan ki­adásért. Ceccalis képviselő példákat hoz fel arra, hogy mily tékozló gazdálkodás folyik az afrikai gyarma­tokban". Befejezésül Ribot ismételten orvoslást igér. Azután a kamara a javaslatot elfogadta. A ka­mara elfogadta továbbá az 1914. évi katonai és haditengerészeti póthitelekről szóló törvényjavaslat­­ot, a­melynek tárgyalása során a képviselők a ta­karékosság szükségességét hangoztatták. A belga kémek. Berlin, nov. 20. A Nordd. Alig. Ztg. a belgiumi árulókról cik­ket közöl, a­mely a többi közt igy szól: Németor­szágon kívül az egész világon azt hiszik, hogy Bel­giumban csak a béke törvényei, a béke joga kell, hogy érvényesüljenek, mert hiszen Belgium a né­met fegyverek gyors sikere folytán már egy éve ki­vált a háborús országok sorából és német közigaz­gatás alatt áll és mert a löweni lázadás óta nagyobb zavargás nem történt. Belgium ma mindenekelőtt a nyugati fronton harcoló német hadseregek katonai utánpótlásának levezetője. Ezért ellenségeink mindenekfelett a vas­úti kémkedésre vetették magukat. Kétszeres veszede­lemmel járt tehát, hogy a franciáik szeptemberi of­fenzívájának napjaiban a kémkedés és a dinamit­merényletek hírtelen megszaporodtak. Így Maas­trichtnél a holland határról lefelé haladó hajót tar­tóztattak fel szeptember elején, a­mely 1100 bombát készült Lüttichbe vinni. Ugyanakkor a holland rendőrség a limburg határon számos belga katonát tett ártalmatlanná, a­kik robbanó­anyagokat vittek magukkal. Több más helyen német hatóságok tar­tóztattak le hasonló esetekből kifolyóan belgákat. A merénylők kihallgatásának, Poelnek, egy főbbrangú belga rendőrtisztviselőnek leleplezése és letartóztatása volt az eredménye. Poel brüsszeli lakásában egész dinamit raktárt találtak. Háború ez, avagy béké? Az egész okkupáció alatt titkos szervezetek foglalkoztak a német csapat­szállítások állandó megfigyelésével. A legfontosabb szerepet mindenütt a nők játszották, részben, mert kevésbbé gyanakodtak rájuk, részben, mert azt hitték, hogy nemük fölmenti őket a súlyosabb bün­­tetésektől. Az eddigi bűntárgyalások folyamán 44 asszonyt ítéltek el. Őrültség lett volna ezeket az asz­szonyokat, a­kik maguk tolakodtak a harcosok so­rába, a legsúlyosabb büntetések alól mentesíteni. Ki felelős ilyen asszonyok elítéléséért? Mi, a­kiket az önfentartás megtorlásra kényszerített, vagy pedig azok, a­kik ezeket a nőket hadicélokra használják fel? De — így kiáltanak fel ellenségeink — az asz­szonyok polgári bíróság elé tartoznak. Főbelöveté­sük barbárság! Háborúban a háborúval kapcsolatos bűncselek­mények a haditörvényszék elé tartoznak, de még ha­ditörvényszéki tárgyalás sem szükséges. Nem is szük­séges a rendes katonai törvényszé­ki apparátust igénybe venni, hanem egyszerűen kihirdetjük a belga haditerületre az ostromállapotot. De mi nem éltünk ezzel a jogunkkal. A német hadsereg ellen elkövetett bűncselekményeket oly eljárással tárgyalják, a­mely teljesen megfelel a békeidő törvényszéki formájának és — mint számos fölmentés bizonyítja —­ objekti­vitásának is; a kü­önbség csak az, hogy a törvényei­k törvénye nem a békeidő törvénye, hanem a sokkal szigorúbb, a katonai szükségletekhez alkalmazott hadijog. Ezt a jogot azonban ellenségeink brutális­nak és embertelennek mondják, mert nemcsak a kémet fenyegeti meg halállal, hanem azt is, a­ki ka­tonákat az ellenséghez vezet. Vajjon melyik vesze­delmesebb? Az-e, ha híreket közölnek az ellenséggel»^ A nyugati harctérről. — A német parti ütegek elűzték a Westendet bombázó ellenséges moni­­torokat. — A francia kamarában a pazarlásról panaszkodnak. - ható. Ezzel szemben politikai körök azt kíván­ják, hogy a partraszállítás az albán parton tör­ténjék, mert politikai nézőpontból ezt az utat sokkal fontosabbnak tartják, mint Szaloniki felől. Hofer altábornagy jelentése: Hivatalos jelentés: kiadták november 20-án: József Ferdinánd királyi herceg hadseregének harcvonalán Olykától északnyugatra egy orosz támadást ver­tünk vissza. Egyéb újság nincs. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese, fedte be a földet. Ennélfogva az ellenséges fron­tokon minden akció megbénult. Mind a bessz­arábiai, mind a keletgaliciai fronton teljes a nyugalom. Keletgaliciában és Bukovinában a hóförgeteg által okozott forgalmi zavarokat ha­marosan megszüntették és a forgalmi eszközök ismét hibátlanul működnek. Ruszkij pesszimisztikus nyilatkozata. Köln, nov. 20. (Saját tudósítónktól.) Kopenhágai távirat szerint Ruszkij tábornok a Birsevija Vjedomoszti munkatársának kijelentette, hogy nem biztathatja a lakosságot lelkes reményre. Napóleonnak kel­lene lenni, hogy a népnek nagy győzelmeket le­hessen jósolni. Nem erősítheti meg az orosz saj­tónak azokat a folytonos téves híreit, hogy a né­met csapatok fáradtak és unják a harcot. A német nagy főhadiszállás mai jelentése szerint: a keleti harctéren nincs nevezetes esemény. Szünetel minden akció. Csernovic, nov. 20. (Saját tudósítónktól.) Tegnap sürü­ló Lázadás orosz hadihajókon. Köln, nov. 20. (Saját tudósítónktól.) Kopenhágából jelen­tik: Finnországból ma Stokholmba érkezett uta­sok elmondták, hogy a Helzingforst előtt hor­gonyzó néhány hadihajó fedélzetén lázadás tört ki. Sok lázadót agyonlőttek, mielőtt a nyugalmat hullott, a­mely helyenként méter magasságnyira­­ helyreállíthatták.

Next