Budapesti Hírlap, 1915. november-december (35. évfolyam, 304–363. szám)
1915-11-30 / 333. szám
1915. november 30. BUDAPESTI HÍHLAP (333. sz.) virradó éjjel bomba- s ágyuharc. Balszárnyunkból kiindulóalmánk ellenséges aknával találkozott. Heves bomba- és ágyuharc támadt. Az ellenség aknáját elpusztítottuk. Azonkívül tüzéségünk ezen a szárnyon az ellenség aknavető állásait pusztította el. Az angol szívtelenség. Konstantinápoly, nov. 29. A Tanin közli Englaender dr. konstantinápolyi orvosnak a császári orvostudományi társaság elé terjesztett jelentését, amely megállapítja, hogy a Törökország ellen hadat viselő egyik nagyhatalom gyalogságának puskagolyóinak olyan magja van, amelynek közepe aluminium és a mely, miután az aluminium csekélyebb súlyánál fogva a találat pillanatában sokat veszít sebességéből, a mögötte lévő, ólomból készült rész nyomása alatt szilánkokra szakad. "A lap megjegyzi: Ez a nagyhatalom Anglia, amely tehát tudatosan divin dum golyókat állít elő. Tripeliszi törzsek Egyiptom ellen. Lugánó, nov. 29., (Saját tudósítónktól.) A Secolo jelenti Kai-Sióból. Hivatalos kommüniké szerint a kirenaikai határon zavargás van. Már több, mint húsz napja megszüntették az áruforgalmat Alexandria és Solum között, amely utóbbi a Kirenajka egyik legfontosabb kereskedelmi középpontja, mivel a kirenajkai törzsek az egyiptomi határ ellen fordultak. Az angol határcsapatokat megerősítették és Marsába és Marbruhba összpontosították. A franciák veszedelme Tuniszban. Konstantinápoly, nov. 29. A lapok jelentéseket közölnek, amelyek szerint Tuniszban a franciaellenes mozgalom mindjobban terjed, ami annak jele, hogy a szent háború, eszméje eljutott oda is. Tuniszi törzsek tripolisziakkal egyesülve, egy hónappal ezelőtt megtámadták Omszukot, amelyet egy egész hétig tartó harc után egy francia lövőzászlóalj kénytelen volt föladni. Készülődés Perzsiában. Konstantinápoly, nov. 29. A lapok teheráni jelentése szerint a parlamentnek törvényjavaslatot fognak benyújtani, amely, a katonai kötelezettséget valamennyi törzsre kiterjeszti. A törvény szerint a törzsek az első esztendőben 75.000 gyalogost és 5000 lovast küldhetnek harcba. Ezzel a haderővel Perzsia nagy szerepet játszhatna ebben a háborúban. Vilmos császár Bécsben Budapest, nov. 29. Bécs ismét ragyog a boldogságtól. Gyönyörűverőfényes téli napon, de arcot fűrészelő hidegben, az osztrák fővárosba érkezett Vilmos német császár .S a bécsiek a világháború egyik fölötte jelentős momentumában láthatták a világverő császár délceg, diadalt sugárzó, lovagi alakját. A német császár Ferenc Józsefet ment meglátogatni, kivel a háború kezdete óta nem találkozott, s mint a tudósítások jelentik, a viszontlátás mind aét uralkodót mélyen meghatotta. Csodálatosan érdekes találkozás volt ez . Ragyogó, hadisisaikkal fején, fél világot megreszkettető kardjával oldalán, csatatér porával vitézi köntösén, lépett be a császár, akár egy új Mars-isten, aggastván királyunkhoz, kinek a kor havától borított szelíd, méltóságos, öreg alakja fenséges ellentét gyanánt hathatott. A tudósítások kiemelik, hogy a látogatás szigorúan magánjellegű volt, de lehet-e ennekjó találkozásnak megható, szívet és képzeletet viharba ejtő, bizalommal, hittel, reménnyel, ujjongó hajnali fénnyel és tündéri csillagragyogással teljes voltát beleszorítni a magán jellegbe ? Váratlanul hasadt avilágra a látogatás szép téli napja s bár arra intik herülékeny fantáziánkat, hogy ne firtasson egyebet benne magánügynél, a német császár szívbeli, kegyeletes lépésénél, mégis vágtató huszárcsapat gyanánt kóvályog körülötte minden gondolatunk. A múltat és jövőt, az éjszakát és virradatot, a harcot és diadalt, az orkánt és kikötőt éreztük összekapcsolódni a látogatásban. Lehet, hogy csalódunk, de a Csalódás sem nyomja el azt az érzésünket, hogy egy szép, költői és megkapó nyugvópontot látunk a nyugtalanságban. A császár látogatásáról a következő bécsi tudósítás számol be: A császár Bécsben. A német császár ma délelőtt Bécsbe érkezett. Szigorúan bizalmas és tisztán személyes az a látogatás, amelyet a császár ma Ferenc József császári és apostoli királyi felségénél Schönbrunnnban tesz. Vilmos császár kifejezett kívánságára minden fogadási előkészülettől el kellett tekinteni és így a látogatás külsőségeiben is csupán személyes jellegű maradt. A penzingi pályaudvart Vilmos császár fogadására gyönyörűen földiszítették. Az udvari pavillon előtt levő szabad téren födött folyosó volt, amelynek mindkét oldalát hatalmas növénycsoportok ékesítették. Az udvari pavillon elé verandaszerű kiugrót emeltek, kívül és belül nehéz bordóvörös bársonnyal, arany szegéllyel. Értékes szőnyegek borították a padlót s a schönbrunni üvegházakból való délszaki növények hatalmas csoportja díszítette a verandát A vasoszlopokat fenyőágaktól s girlandoktól körülfolyva a szövetséges birodalmak színei díszítették. Penzing és Hitzing s a közeli városrészek házait föllobogózták. Különösen a 21. és a 2. kerület úszott pazar fényben, ahol a császár áthaladt. A pályaudvar körzetét és a schönbrunni kastély felé vezető utakat már kora reggel nagy néptömeg lepte el s végül tömör sorfal állott Schönbrunntól a penzingi pályaudvarig. Tiz óra után a hivatalos személyiségek elindultak a pályaudvar felé. A német nagykövet a német katonai és tengerészeti attaséval Gänsendorfig elébe utazott uralkodójának és csatlakozott a kíséretéhez. A pályaudvaron a német nagykövetség többi tagja, a német főkonzul, a német konzul, a szász követ a szász attaséval, a bajor követ a követségi tanácsossal, az ő felsége által császári barátjához díszszolgálatra beosztott urak, Kotisko dr. államvasuti igazgató, Gorup báró rendőrfőnök, valamint a Bécsben lakó birodalmi németek egyesületeinek küldöttségei jelentek meg. Háromnegyed tizenegykor Ferenc Szalvátor királyi herceg a 16. porosz királyi huszárezred formaruhájában s Károly István királyi herceg német tengerészeti formaruhában érkezett a pályaudvarra és ott várakozott ő felsége képviselőjére, Károly Ferenc József trónörökösre, aki néhány perccel 11 óra előtt jött meg a porosz-vesztfáliai királyi 11. számú huszárezred formaruhájában, mellén az elsőosztályu vaskereszttel. A trónörökös előbb a két királyi herceget üdvözölte s azután a megjelent személyiségek közül többeket megszólítással tüntetett ki. Pontosan tizenegy órakor gördült be a császár vonata. A császár maga, aki porosz tábornagyi tábori formaruhát viselt, a katonai Mária Teréziarenddel, a Szent István-rend nagykeresztjének szalagjával, gyorsan kiszállván a szalonikocsiból, a trónörököshöz sietett, a legmelegebben üdvözölte, megcsókolta és kezet szorított vele. A császár ezután Ferenc Szalvátor és Károly István királyi hercegekhez lépett és őket is a legszívesebben üdvözölte, majd Csirszky nagykövet feleségéhez fordult, kezet csókolt neki s leányát is köszöntötte. A trónörökös ezután bemutatta a császárnak a jelenlevő hivatalos személyiségeiket, viszont a császár saját kíséretét mutatta be Károly Ferenc Józsefnek. Mindez alig negyedóráig tartott. A császár most a trónörökös jobbján a királyi hercegekkel és a kísérettel a perronon és az udvari várótermen keresztül a pályaudvar épülete elé ment. Mikor a császár alakja föltűnt az ajtóban, a tömeg leírhatatlan örömrivalgásban tört ki. Kendőket lobogtattak feléje, hodh ! és éljen ! zúgott szakadatlanul. Ilyen lelkesen sohasem üdvözöltek Bécsben idegen uralkodót. Vilmos császár és Károly Ferenc József királyi herceg a tömeg örömujjongása közben beszállott az udvari automobilba s az ezernyi ezer közönség sorfala között hajtatott Schönbrunnba. A császár kísérete követte őket. Ferenc Szalvátor és Károly István királyi hercegek a pályaudvarról közvetetlenül palotájukba ment. Amikor a császári automobil a schönbrunni kastély udvarába fordult, a katonai őrség fegyverbe lépett. A császár és a trónörökös fél tizenkettőkor érkezett Schönbrunnba s autójuk a kék lépcső előtt állt meg. A császárt itt Montenuovo herceg első főudvarmester és Choloniewski gróf főszertartásmester fogadta s közben ő felsége porosz tábornagyi díszformaruhában eléje ment felséges vendégének. A két uralkodó, a ki a háború kitörése óta nem látta egymást, mélyen meg volt indulva, összecsókolózott s melegen kezet fogott egymással. A két uralkodó ezután beszélgetve, a nagy galérián és a Mária Terézia-termen át a gárda sorfala között Vilmos császár lakosztályába ment. Rövid itt tartózkodás után ő felsége visszavonult, hogy vendége kissé kipihenje magát. Tizenkét órakor a német császár lakóosztályában reggeli volt, amelyen a két uralkodó és Károly Ferenc József trónörökös vett részt. Ugyanakkor a nagy rózsaszínű teremben udvarnagyi reggeli volt. Délután fél 3 órakor a német császár, mint lapunk más helyén is megírtuk, külön kihallgatáson fogadta Burián István báró közös külügyminisztert, Tisza István gróf magyar és Stürgkh Károly gróf osztrák miniszterelnököt. A császár Körber Ernő közös pénzügyminisztert és Weiskirchner bécsi polgármestert is kihallgatáson fogadta. Délután Vilmos császár részt vett a német nagykövetségen adott teán, amelyen Károly Ferenc József trónörökös is megjelent inkognitóban. Kageneck gróf őrnagy, német katonai attasé délután megjelent a kapucinusok sírboltjában és a német császár nevében két pompás koszorút helyezett Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös koporsójára. A német császár a látogatás alkalmával Csirszky gróf bécsi német nagykövetnek, Erbach herceghelyettes katonai attasénak és a német nagykövetséghez beosztott Götting korvettkapitánynak átnyújtotta a vaskeresztet. Este fél hat órakor ő felségénél a schönbrunni kastélyban bizalmas jellegű udvari ebéd volt. Az ebéden Ferenc József királyon kívül Vilmos császár a hozzá díszszolgálatra beosztott urak, Csirszky német nagykövet, a követség személyzetével, Burián báró külügyminiszter, Montenuovo herceg első főudvarmester, Paar gróf és Bolfras báró főhadsegéd, Kolonievszky gróf főszertartásmester és Schiessl báró kabinetirodai igazgató vett részt. Az ebéd fél hétkor végződött, mire az uralkodók cerclet tartottak. Az elutazás. A német császár, miután a legszívélyesebben elbúcsúzott Ferenc József királytól a schönbanni kastélyban, este 7 óra 10 perckor a penzingi pályaudvarról elutazott. A császárt, aki az osztrák és magyar tábori formaruhát viselte, a trónörökös kísérte a pályaudvarra, ahol a császár a trónörököstől szíves búcsút vett. A pályaudvaron megjelent a német nagykövet is. Amikor a vonat már elindult, a trónörökös a szalonkocsi ablakánál álló császárt katonai tisztelgéssel üdvözölte. A bécsi sajtó. A Wiener Abendpost, a bécsi hivatalos lap a császári látogatással kapcsolatosan ezt írja: ő felsége II. Vilmos német császár és Poroszország királya ma Bécsbe érkezett, ő felségét, a mi legkegyelmesebb urunk fenkölt barátját, mindig mint legszívesebben látott és legtiszteltebb vendéget ünnepelték a birodalmi fő- és székváros falai között. Bécs lakossága üdvözli Vilmos császárt, a hű szövetséges német birodalom fejét, forrón szeretett uralkodónk kipróbált barátját, az uralkodót, a ki mindent, ami az emberiség előhaladását és boldogságát gyarapíthatja, meleg érzékkel felkarol és hatásos támogatásban részesít. A hódolattal teljes üdvözlések nem utolsó sorban a békefejedelemnek szóltak, a ki addig, ameddig lehetséges volt, Németország hatalmát és összehasonlíthatatlan katonai erejét latba vetette, hogy a háború szerencsétlenségétől a világot megkímélje és a ki rosszakarató szomszédok kihívását és bujtogatásait az elgondolható leghosszabb időn át az erősnek hoszszantűrésével viselte el. Az ellenségek azonban, mást akartak. Fölidézték a vészt és a háborús bonyodalmak között Vilmos császár most megjelenik városunk falai között. Melegebben, mint valaha, fogadja Bécs városa a császárt. Feledhetetlenek a szavak, a melyekkel Vilmos császár egykor a bécsi városházán Németország törhetetlen fegyverhűségét hangoztatta s valóban a világháború története a hűség eposza lett. A legideálisabb fegyverbarátságban harcol Ausztria és Magyarország és Németország legszentebb javaiért és a Mindenható megáldotta fegyvereiket. Szégyent vallottak ellenségeink, kik a szövetséges középponti hatalmak megsemmisítésére törtek. Egyik egykori szövetségesünk hitszegése sem tudta a hadi helyzetet ellenségeink javára befolyásolni, csupán saját politikai és katonai helyzetét rosszabbította vele. A szövetséges középponti hatalmak ellenséges földön forgatják győzelmes fegyvereiket s hűséges közösségben csatlakozott hozzájuk az ottomán birodalom és a bolgár királyság. A győzelem ellenállhatatlan közös akarása lelkesíti a fegyverben élő népeket az Északi-és a Keleti-tenger partjaitól Mezopotámia síkságaiig. Üdv és szerencse a szövetséges népeknek, melyek a Gondviselés látható kegyében harcolnak jogért és erkölcsért. Üdv és szerencse a német birodalomnak és dicső fejének. Berlini hang. A berlini Wolff-ügynökség jelenti: A császár ma Ferenc József császár és király látogatására Schönbrunnba ment. A két szövetséges uralkodónak a háború kitörése óta ez az első találkozása. Oly időben történik meg ez a viszontlátás, amikor német és osztrák és magyar csapatok vállvetve és 5