Budapesti Hírlap, 1915. november-december (35. évfolyam, 304–363. szám)
1915-12-27 / 358. szám
Budapest, 1915. XXXV. évfolyam, 362. szám. Csütörtök, december 27. BUDAPE Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Előfizetési árak: Egész évre 33 kor., félévre 16 kor, negyedévre 8 kor, 187 hónapra 3 kor. 80 fill. Egyes EZám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 13 Ml. Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint. Főszerkesztő : Rákosi Jenő Szerkesztőség és igazgatóság : VIII. ker., Rökk Szilárd utca 4. szám. Kiadóhivatal : VIII. ker., József-körut 5. szám. TELEFONSZÍNOK: József 43. József 53, József 63. Csönd a harctereken. A háttoru eseményei. — Földerítő csapatok harca. — A Doberdó és Riva. — A balkáni ütközet. — Török diadalok. Budapest, dec. 26. Az orosz harctéren csaknem teljes volt a csönd a karácsonyi ünnepek alatt. Tavaly ezen a két napon állották hős katonáink a legvadabb támadások tüzét a Kárpátokban. Az idén földerítő csapatokat vernek vissza a Polesie mocsaras területén, mélyen benn Lengyelországban és Csartomszk mellett, Volhyniában. Az akkor és a most között oly szédítő a távolság, egy esztendő oly óriás változást idézett az erők viszonyában, hogy az ünnep minden ihlete kevés arra, hogy hálát adjunk kellőképpen a jóságos gondviselésnek. Az olaszok csakugyan nem nyughattak még e két napon is. A doberdói fensik ellen támadtak és a Garda-tó fölött meredő Monte Altisimmo északi lejtőjén próbálkoztak, mindkét helyen ugyanazzal a kudarccal. Az antant csapatai várják a döntő csatát azon a vonalon, amely Szalonikitől negyven kilométernyi távolságban húzódik észak felé. Most már semmi kétségük sincs abban, hogy a középhatalmak át fogják lépni a görög határt, de abban sem, hogy Görögország ezekkel szemben is meg fogja őrizni semlegességét. Ha ugyan görög semlegességről még lehet beszélni. Mert azt az angolok már úgy megalázták, úgy kisemmizték, a gyakorlatban annyira megszüntették, hogy a görög nemzet önérzetének csak foszlányai maradtak meg. És a páratlan erőszak és jogfosztás még sem fogja az antantot megóvni a katasztrófától. Nem mondjuk, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország sorsa egykönnyen eldönthető a nagy északnyugati és délnyugati harctereken. De Görögországban az angolok és a franciák, Albániában az olaszok rossz helyen vannak. Amott a görögöktől, emitt az albánoktól. És ha megmozdul ellenük az a hadsereg, amely eltiporta Szerbiát, amelynek csekély töredékei végigsöpörnek Montenegrón, maguk előtt kergetve a békéért könyörgő királyt , akkor sorsuk ,meg van pecsételve. Mint a gallipoli seregeké. A török jelentésből látjuk, mivé lett a dardanellai vállalkozás. Szedil-Bahrnál még ma is áll a harc a franciákkal. De a félsziget egész északi része megtisztult az angoloktól. Na egy-egy cirkáló közeledik a szároszi öböl felé, a parti ütegek nyomban visszatérésre kényszerítik. És a Tigrisparti angol csapatok az Irak-fronton még rosszabbul állnak. Ez az a rettentőn véres vereség, amely miatt a jájszó máris fölveri Angliát. Ez és Gallipoli és nemsokára a tetejében Szalonoa is talán elegendő lesz arra, hogy a Downing Street észre térjen és V. György király miniszterei megállítsák útján a végzet robogó kerekét, mielőtt halálra gázolja az Egyesült Brit Királyságot. A balkáni harctérről. — A helyzet változatlan. — Az antant készülődése. Hofer altábornagy jelentése. A december 25-én kiadott hivatalos jelentés szerint a délkeleti harctéren semmi újság; a december 26-iki hivatalos jelentés, amely délután 3 órakor érkezett, így szól: A helyzet változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. * A német nagy főhadiszállásról december 25-én azt jelentették, hogy semmi újság; a december 26-án kiadott jelentés pedig ezt mondja:A helyzet általában változatlan. Az általános helyzet. Bécs, dec. 26. (Külön tudósítónktól.) A karácsonyi ünnep ideje alatt csapataink és szövetségeseink úgyszólván valamennyi harcvonalon pihentek, csak itt-ott került jelentéktelen csatározásra és a járóőrök összetűzésére a sor. A Balkánon lejátszódott harcok után a két ünnepen sem Montenegróban, sem Szalonikiban nem történt fölemlítésre méltó esemény. Az antant most szakadatlanul arra törekszik, hogy Szalonikit ellenállásra alkalmas várja, a Vardár völgyét pedig hatalmas táborrá aalkitsa át. Ennek az a célja, hogy a középponti hatalmak csapatainak küszöbön álló és félve várt bevonulását megakadályozzák s e végett folyvást ujabb és ujabb csapatokat szállítanak partra. (K. B. L.) Karigyorgyevics Száletz Ilonában. Lugánó, dec. 25. Karagyorgyevics Sándor, a szerb király nagybátyja, a szerb Vörös Kereszt elnöke Brindizibe érkezett. Rómába való utazása előtt újságíróknak azt mondta, hogy Szerbia a szövetségesek megfelelő támogatásával még fegyverrel fog harcolhatni fönmaradásáért. Péter király, akinek egészségi állapota javult, Tiranából, ahol Esszád basa vendége volt, Durazzón keresztül Valónába utazott. Itt ideiglenes székhelyet rendeztek be. Valónában Péter király az olasz király és az albán lakosság vendégének tekinti magát s állandó érintkezésben van a szerb kor A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal, Lánnyal s a trónörökössel, aki mint régens gyakorolja az államhatalmat. Castelnau tanácskozása: Szaloniki, dec. 25. (Havas.) Castelnau tábornok befejezte szemleútját, Sarrail tábornokkal és az angol csapatok főparancsnokával való számos értekezlete után Castelnau tábornok elhagyta Szalonikit és Atonba ment, ahol a király fogadni fogja. Az antant Határozatai. Amszterdami, dec. 26. (Saját tudósítónktól.) Ámbár a közös párisi haditanács tárgyalását a legnagyobb titokban tartják, parlamenti indiszkréció következtében mégis kitudódik, hogy a haditanács nagy vonásokban a következő határozatot hozta: 1. Szalonikiban az antant csapatokat 500.000 főre kell emelni, amennyit Sarrail tábornok, a szaloniki főparancsnok követel. 2. Gallipolit fokozatosan ki kell üríteni. ott még körülbelül 100.000 ember van. 3. A szövetségeseknek Kis-Ázsiában partra kell szállaniok. 4. A nyugati harctéren tavaszig szigorúan védelmi magatartást kell tanúsítani. 5. Olaszország kötelezi magát, hogy 50.000 embert bocsát rendelkezésre Egyiptom megvédésére. Románia, Filipeszku és Bratianu. Bukarest, dec. 26. A szenátusban Filipeszku kijelentéseire válaszolva, Bratianu miniszterelnök beszéde további folyamán így szólt: A különbség kettőnk között, hogy ön azt is elmondja ellenségeiről, amit nem hisz, míg én azt sem mondom, amit hiszek. Mindenekelőtt súlyt vetek annak kijelentésére, hogy ifjabb Filipeszky a ploesti fémipari társaság igazgatóságának tagja, amelynek Hennevogel egyik cenzora. Csak utalok erre a tényre, anélkül, hogy abból következtetéseket kívánnék vonni. (Hennevogel nevét a nacionalista lapok sokszor emlegetik.) A miniszterelnök megjegyzi, hogy Filipeszku közölte vele, hogy ha nemzeti kormány alakult volna is, S nem lépett volna abba, Bratianu erre visszavágott . őezt nem hiszi, mert Filipeszku már egyszer kijelentette, hogy nem lép be a Karp-kormányba és mégis belépett abba. Filipeszku válaszában kifejtette, hogy ő csak azt javasolta, amit a miniszterelnök maga akart 1913-ban, amidőn nemzeti kormányt követelt új miniszterelnökkel az élén. Ezt a személyiséget egy listából választották volna ki, amelyet a miniszterelnök akkor hét emberből összeállított. A szenátust ezután Filipeszku híveinek ellentimondása ellenére december 29-ig elnapolták. A király beszéde, Bukarest, dec. 26. A király ma a szenátus küldöttségét fogadta, amely átnyújtotta a trónbeszédre válaszul szolgáló feliratot. A király ez alkalommal beszédet mondott, amelyben a többi közt ezt mondta: A súlyos megpróbáltatások ez idejében minden szív és minden munkaerő egységessége a legbiztosabb garanciája annak, hogy Románia nagy érdekei bölcseséggel és erővel irányíttatnak. Egyértelműen népemmel, örömmel és bizalommal üdvözlöm a szenátus amak elhatározását, hogy kormányomat támogatja, hogy ezáltal a ránk váró nagy feladatokat kedvezően oldjuk meg. Bizalommal támaszkodhatunk a hadseregre, arra a hatalmas alapra, amely mindig hivatása magaslatán lesz.