Budapesti Hírlap, 1915. november-december (35. évfolyam, 304–363. szám)
1915-11-18 / 321. szám
1915. november 18. BUDAPESTI HÍRLAP (321. sz.) 281 Jenő szerint egyszerű : azért, mert magyarok vagyunk. Magyar voltunk az erőnk, erényünk, értékünk s ez tett becsültté, erőssé bennünket. Arra kell törekednünk, hogy Budapest minden izében magyar legyen, nyelvében, hitében, lelkében és meggyőződésében, összehasonlította a régi Budapestet a mai Budapesttel s ebből reménységet merit a jövendőre. Budapestről magyar lélek fog áradni keletre. Csak attól függ, hogy Budapest a nemzeti gondolat élére álljon. Kapcsolata van a Duna következtében a tengerrel, a Kelettel, amely ezen az úton szerzi a kultura áldásait s ez a kultura magyar kell, hogy legyen. Budapesten uralkodni fog a magyar szellem, ha hivatásunk magaslatán állunk s ezt a szellemet neveljük az eljövendő generációba. Ezt kell beléje oltani, mert minden nemzet nagysága a gyermekszobában születik meg. Rákosi ,Tení iu..'v tetszéssel fogadott fejtegetése után Tarnay Alajos ült a zongorához s finom megértéssel, nagy átérzéssel előadta Chopin két kompozícióját, melyet két dal eléneklésével toldott volt meg. Utána Adler Adelina elénekelte a madárdalt a San-ífí,-operából. Nagyszerű művészi tudás, készültség, nagy megértés szólt énekéből. Hangja pompás, melynek koloritja visszaadta a dal minden szépségét. Ezután Góth Sándor előadta Márkus László Svung című jelenetét ismert művészetével. Ezután Koncz János következett, aki hegedűn eljátszotta Goldmark egy dalát és két kisebb kompozíciót. Nagy melegséggel, érzéssel, finomsággal játszott s játékát Tarnay kisérte zongorán. Gödiné-Kertész Ella lépett ezután az emelvényre. A művésznő Szávay Zoltán Üzenet című versét szavalta zongorakísérettel. A melodráma kimarkol egy izzó-égő, de mégis finom hangulatot a háborúból s a művésznő akkora erővel interpretálja, hogy szinte rálopta az emberre azokat az érzéseket, amiket Szávay Zoltán versbe font. Ezután Hölgyek ligája című jelenetét szavalta el, majd Gárdonyi néhány egyszerű versét. Hegyi Rózsi énekével folytatódott a műsor. Strauss Rikárd három dalát énekelte kiforrott művészettel, nagy tudással s a dalok nehézségein a legnagyobb könnyűséggel futott keresztül Mint egyik művésznél, nála sem maradt el a tetszés és a siker, amely mindenképpen őszinte és nagy volt. * (Wagner-opera és kenyérjegy.) Bécsből mulatságos esetnek érkezik híre. A Népoperában Wagner Rikárd a Nibelungok gyűrűje című trilógiájának előadására készülnek. E darabnak kiállításához nagymennyiségű sziklára van szükség, a sziklák pedig tudvalevően nemezpapírból készülnek. A nemezpapiros előállítására ismét lisztre van szüköség, lisztet viszont csak kenyérutalványra lehet kapni. Ha tehát a trilógiát elő akarják adni, az igazgató kénytelen lesz megfelelő számú kenyérjegyet beszerezni. Remélhető, hogy a bécsi hatóságok méltányolni fogják az igazgató kérelmét, mert kenyérjegy nélkül a háború befejezése előtt se Wotan, se Branchilda, se a többi isten és félisten nem szállhat a Valhallába. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színházban szombaton Calderon klasszikus drámája, A zalameai bíró van műsoron Hegedűs Gyulával a főszerepben. Vasárnap este Hevesi Sándor új drámája, A Madonna rózsája kerül szinte negyedszer. Vasárnap délután Gárdonyi bájos Annuskáját adják a tavalyi repriz szereposztásában. Az Operaház-bali holnap, csütörtökön Tannhäuser-t adják, melynek címszerepét Burián Károly kamara-énekes énekli. Erzsébet: Medek An Vénusz: Sebeők Sári, a pásztor: Sámson Mária, Wolfram: Szemere Árpád, az őrgróf: Venczell Béla, a négy dalos: Déri Jenő, Szende Ferenc, Kálmán Oszkár és Pichler Elemér lesz. Karmester Kerner István, rendező Mihályi Ferenc. Kezdete hét órakor, Vasárnap, november 21-én új szereposztásban kerül színre Mignon. A címszerepet: Sándor Erzsi, Philinet: Kosáry Emma, Meister Vilmost, Székelyhidy Ferenc dr., Laertest: Kertész Ödön, Fridriket: Toronyi Gyula, Jarnot: Kárpát Rezső ez alkalmmal először játsza, Lotario: Szemere Árpád lesz. Az előadást ifjabb Ábrányi Emil vezeti, Mihályi Ferenc rendezi. Kezdete fél nyolckor. A Vígszínházban az esti előadások műsorát továbbra is az ő nagysága ruhája, Knoblauch színjátéka tölti be, amely vonzóerejének teljességében érte el tegnap a huszonötödik előadás jubilumát. A nagyérdekű újdonság legközelebb a zágrábi nemzeti színházban is színre kerül. A Magyar Színház szombati újdonságának, a Se ki, se be című behozatnak pénteken délelőtt tizenegy órakor lesz a főpróbája a sajtó meghívott képviselői előtt. A meghívottakon kívül senkit sem bocsáthat be a színház. A darab nagy teknikai előkészületeit már teljesen befejezték. A Se ki, se be bemutató-előadásáig csütörtökön a Lyon Lea van műsoron, pénteken pedig az Éviké-t adják. A Király Színházban Sztojanovits Jenő, Zsoldos László és Urai Dezső operettje, a Karikagyűrű, melynek holnap, csütörtökön lesz a bemutató-előadása, a mai főpróbán nagy tetszést aratott. Nagy sikerre tarthat számot Király, Rátkai, Magyari, Szabolcs, Raskó, Lábass Juci, Tisza Karola és Tibor Lóri. A Karikagyűrű e héten pénteken, szombaton és vasárnap este is színre kerül. A Budapesti Színházban holnap, csütörtökön Ohner színművét,4 vasgyárost adják. A főszerepeket Feld Irénen kívül : Bajor Berta, Hatay Adrien, Kürthy Teréz, Perényi Elly, Margittay Gyula, Krémer Jenő, Szendrő Gyula, Barna József, Pethő és Kertész játszók. Szombat és vasárnap este Feld Irénnel a címszerepben .4 kaméliás hölgy kerül szinre. Vasárnap délután A falu rossza van műsoron. A színház fűtve van. * (Haig Gudénián hangversenye.) Haig Gudénián fiatal török hegedűművész meghallgatására ma este igen számos és előkelő közönség ment el az Uránia Színházba, amelynek minden széke, minden páholya gazdát kapott. Ez a hangverseny nemcsak művészi, hanem társadalmi és politikai esemény is volt, mert a török virtuóz a Vörös Félhold és a bolgár Vörös Kereszt javára szólaltatta meg nemes csengésű hegedűjét, amint egyébként a népével szövetséges országok más városaiban is tenni fogja. Ott volt Budapest legtöbb közéleti és társaságbeli előkelősége s a bolgár meg a török diplomáciai képviseletnek valamennyi tagja. A hangversenyt Dobay István dr. hosszabb fölolvasása vezette be, a Kelet népeiről s főként török és bolgár testvéreinkről szólott meleg, itt-ott költői emelkedettségű szavakban. Említette, hogy tudomása szerint a háború után több ezer anatóliai török fiút hoznak majd Magyarországra, hogy itt nyelvünket, mezőgazdaságunkat elsajátítsák és a maguk földjén megismertessék. A felolvasás után jelent meg a színpadon Haig Gudenián, a barna arcú, érdekes fejű művész, akit mindjárt hangos tapssal fogadtak. Händel f-dúr szonátáját játszotta s ezzel nyomban világos tanúbizonyságot tett művészi céljának mibenlétéről. A klasszikus munkát finoman, hangulatosan tolmácsolta és nagy simulékonysággal tapadt hozzá Händel hol komoly, hol kecses, de mindig kristályos stílusához. Műsorán szerepelt még Dvorák és Sarasate egy-egy műve s ezeknek interpretálásában is ugyanazok a zenei erények jelentkeztek: hec&Hlers hűség a szerző céljainak keresésében, több létek és melegség, mint teknikai csillogás. A legőszintébb tetszést saját kompozícióinak, perzsa, egyiptomi, török és bolgár dallamok modern parafrázisainak sejtelmes, lágy előadásával aratta. Zenei gyöngyszemként illeszkedett az est keretébe Baán Akillesnének, az Opera tagjának több gyönyörű énekszáma. Először Rosina áriáját énekelte a Szevillai borbélyból, majd Kern Aurél, Kacsóh Pongrác és Dienzl Oszkár egy-egy dalát énekelte. Oly nagy volt a sikere, hogy ráadással kelett megtoldania számait. A zongorakísérettel Dienzl Oszkár járult hozzá a hangverseny teljes sikeréhez. * (Színészegyesület.) A Színészegyesület tanácsa december elsején tartja legközelebbi rendes ülését. A tanácsülés tárgysorozatán több nyugdíjazás szerepel. * (A Modern Szinpad — a háború sebesültjeiért.) A Vigadó nagytermében ma délután a Modern Szinpad tagjai, Bárdos Artúr dr. igazgató vezetésével, pompás eladást rendezek gyógsulóban lévő sebesültjeinknek s a háborús jótékonyság céljaira. A katonákon kivül igen nagy közönség gyűlt egybe, a mely kitűnően mulatott és sokat tapsolt. Legjobb számával szerepelt a kabaré valamennyi tagja s közöttük Rózsahegyi Kálmán, Medgyaszay Vilma, Forgács Rózsi, Vidor Ferike, Pécsi Erzsi és Hollós Rózsi vívták ki a legnagyobb tetszést. Nagy kacagást fakasztott a kabaré legifjabb tagjának, Sellő Ilusnak nevező refrénes nótája, meg a férfitagok rengeteg jó, izű mókája. * (A Műbarátok Körének története.) Háromszázötven oldalas vastag oktáv alakú könyvjelent meg. A Műbarátok Körének ezidei tagsági illetménye ez a könyv, mely a kör huszonötéves történetéről számol be Dalmady Sándor tollából. Felületes olvasó talán rövidesen végezni fog vele, mert a mű látszólag a végtelen szorgalommal és lelkiismeretes pedantériával összeszedegetett adatok fárasztó halmaza. De ha más szemszögből nézzük a munkát, e mozaikszerűen fölépített részecskék egységes egésszé olvadnak össze, mely képet ad arról, mily szétágazó kulturális tevékenységet fejtett ki a fővárosban alig negyedszázad alatt egy kicsiny és válogatott társaság. A kör létesítésének eszméje Pejacsevich Katinka grófnőtől eredt. Kezdetben úgy tervezte az egyesülést, hogy kizáróan nőkre szorítkozzék, de mikor Trefort Ágoston tanácsára fölkérte támogatásra Justh Zsigmondot, az akkor Párisban tartózkodó tehetséges fiatal írót, és Justh beavatja a tervbe Batthyány Géza grófot, Széchenyi Lajos grófot és Vay Péter grófot, hamarosan lelkes gárda verődik össze, melynek tagjai sorában ott szerepel még CsákyAlbinna grófné, Feszty Árpád, Fraknói Vilmos, Hubay Jenő, Radisics Jenő és Váradi Antal. Az első közgyűlést 1890 március 23-án tartották meg, s miután a tagok száma a háromszázötvenet meghaladta, a Műbarátok Körét megalakultnak jelentették ki. Talán legfőbb érdeme az egyesülésnek, hogy programjához huszonöt éven keresztül hű tudott maradni. Nem a nálunk szokásos szalmalángszerű föllelkesedés volt szülőanyja. Tagjainak valódi lelkiszükségletét volt hivatva kielégíteni, s éppen ezért, ha valamely fölvetett eszme nem válhatott valóra, a kudarcnak mindég külső körülmény volt oka s nem a tagok kellő érdeklődésének hiánya. És csendes tevékenysége több oly eredménnyel dicsekedhetik, melyre országos egyesülés is büszke lehetne s mely irányító hatással tudott lenni az ország kulturális fejlődésére. Elsőnek emlitem az 1891-ben rendezett legyezőkiállítást, mely az anyag gazdagságával és nagy műtörténeti értékével külföldön is méltó feltűnést keltett. A lakásberendezési kiállítások az Iparművészeti Társulat egyetemes tevékenységének voltak úttörői. A Műbarátok Körének képzőművészeti ösztöndíja alapításának idejében egyike volt a legnagyobb művészi ösztöndíjaknak s tíz éven keresztül jutalmazták háromezer koronával a tavaszi tárlatok egy-egy kiváló alkotását. Hasonló célt szoláltak a zenei ösztöndíjak is. A Magyar Műkincsek nevü díszkiadás szintén a kör égisze alatt jelent meg. A munka ma is a legkiválóbb művészeti monográfiánk, mind a külső kiállítás, mind pedig a tartalom dolgában. A magyar származású s az iparművészet körébe vágó műtárgyaknak kiváló illusztrációkkal ékesített, francia nyeven megjelent tudományos ismertetése az egész világ figyelmét ráirányította az ország nagybecsű történelmi emlékeire. Túllépném ez ismertetés keretét, ha a kör valamennyi gyümölcsöző akciójáról, kezdéséről akarnék részletesen beszámolni. Megteszi ezt elkiismeretesen Dalmady Sándor könyve, melynek csak azt rójjuk föl hibájául, hogy a különböző kiállításoknál nem terjeszkedett ki bővebben a kiállított anyagra. Műtörténeti szempontból sokat nyert volna a munka, mert nehezen összehordtató anyagot mentett volna meg az esetleges e kallódástól. Mindazáltal a könyv kedves emléke lesz a tagoknak, s haszonnal forgathatja az is, aki majd valaha a magyar társadalom tevékenységének történetére keres jellemző adatokat. Az előszót Pekár Gyula, a kör alelnöke írta. * (A börzekirály sikere.) A Royalszállóban levő Apolló-színháznak szombati főpróbáján kialakult vélemény alaposan megállotta helyét. A börzekirálynak, Gál Gyula első filmszereplésének, nagy sikere van. Ez a modern témájú erkölcsrajz, amelynek középpontjában a legdivatosabb hős, a börze fejedelme van, nagy hatással van a közönségre. A Proja filmgyár legtökéletesebb technikával és ötletes rendezéssel fokozza a színész alakításának hatását. Az új műsoron, amely még vasárnapig kerül színre, A titokzatos vándor, ez a rendkívül artisztikus színdarab, szintén nagy sikerrel kerül színre. Hasonlóképpen nagy a sikere Az erélyes anyós című kis komédiának is, amelynek főszereplője a mulatságos dán komikus, Buki. Az előadások hétköznapon öt, fél nyolc és tíz órakor, ünnepnapon négy, hat, nyolc és tíz órakor kezdődnek. Az elővételi pénztár délelőtt tizenegytől egyig és délután három órától van nyitva. * (Gyermekszinház.) A Gyermekszinházban vasárnap délután az Aladin csodalámpája vagy Az elvarázsolt kastély cimü varázsrege kerül szinre, gyermekhangversennyel egybekötve, olcsó helyárak- lOMISTIAI I mozgókép palota BejaratJozsof-körutSl. fel.Jozsef 25 | Asz első «Józesai-fim ! ! ! Szegény gazdagok regény ; előjáték és 4 részben. Irta Jókai Mór. Az Omnia saját felvatele! Az előadasok *iem logtatolaiOSat es hétköznap pontosan t. a. 4, 6, 8 es 10 aranor, vasarnap d. a. V,4, 6/16, 7, '/19 es 6 dakor kezdődnek. Jegyelovetel : .-¡ Hirsch-féle nagy tőzsdeben, VI.. Andrássyut 19. es az Omnia pan.raranál d. e. lu—V21-ig es d. u 3 oratol kezdödöleg. Kpr^fpni I ^ na£.v forgalomra valo tekintettel a közön IXbrdem 1 S,.B sápit erdekeben tesai, ha jegyeit már az elövetett pénztárnál moevartja.