Budapesti Hírlap, 1915. november-december (35. évfolyam, 304–363. szám)

1915-11-18 / 321. szám

1915. november 18. BUDAPESTI HÍRLAP (321. sz.) 281 Jenő szerint egyszerű : azért, mert magyarok va­gyunk. Magyar voltunk az erőnk, erényünk, érté­künk s ez tett becsültté, erőssé bennünket. Arra kell törekednünk, hogy Budapest minden izében magyar legyen­, nyelvében, hitében, lelkében és meggyőződé­sében, összehasonlította a régi Budapestet a mai Bu­dapesttel s ebből reménységet merit a jövendőre. Budapestről magyar lélek fog áradni keletre. Csak attól függ, hogy Budapest a nemzeti gondolat élére álljon. Kapcsolata van a Duna következtében­ a ten­gerrel, a Kelettel, am­ely ezen az úton szerzi a kul­tura áldásait s ez a kultura magyar kell, hogy le­gyen. Budapesten uralkodni fog a magyar szel­lem, ha hivatásunk magaslatán állunk s ezt a szellemet neveljük az eljövendő generációba. Ezt kell beléje oltani, mert minden nemzet nagysága a gyer­mekszobában születik meg. Rákosi ,Tení iu..'v tetszéssel fogadott fejtege­tése után Tarnay Alajos ült a zongorához s finom megértéssel, nagy átérzéssel előad­ta Chopin két kompozícióját, melyet két dal eléneklésével toldott volt meg. Utána Adler Adelina elénekelte a madár­dalt a Sa­n-ífí­,-­operából. Nagyszerű művészi tudás, készültség, nagy megértés szólt énekéből. Hangja pompás, melynek koloritja visszaadta a dal minden szépségét. Ezután Góth Sándor előadta Márkus László Svung című jelenetét ismert művészetével. Ezután Koncz János következett, a­ki hegedűn el­játszotta Goldmark egy dalát és két kisebb kompo­zíciót. Nagy melegséggel, érzéssel, finomsággal ját­szott s játékát Tarnay kisérte zongorán. Göd­iné-Kertész Ella lépett ezután az emel­vényre. A művésznő Szávay Zoltán Üzenet című versét szavalta zongorakísérettel. A melodráma kimarkol egy izzó-égő, de mégis finom hangula­tot a háborúból s a művésznő akkora erővel in­terpretálj­a, hogy szinte rálopta az emberre azokat az érzéseket, a­miket Szávay Zoltán versbe font. Ezután Hölgyek ligája című jelenetét szavalta el, majd Gárdonyi néhány egyszerű versét. Hegyi Rózsi énekével folytatódott a műsor. Strauss Rikárd három dalát énekelte kiforrott mű­vészettel, nagy tudással s a dalok nehézségein a leg­nagyobb könnyűséggel futott keresztül Mint egyik művésznél, nála sem maradt el a tetszés és a siker, a­mely mindenképpen őszinte és nagy volt. * (Wagner-opera és kenyérjegy.) Bécsből mulatságos esetnek érkezik híre. A Népoperában Wagner Rikárd a Nibelungok gyűrűje című triló­giájának előadására készülnek. E darabnak kiállítá­sához nagymennyiségű sziklára van szükség, a sziklák pedig tudvalevően nemezpapírból készülnek.­­ A nemezpapiros előállítására ismét lisztre van szükö­­­ség, lisztet viszont csak kenyérutalványra lehet kapni. Ha tehát a trilógiát elő akarják adni, az igazgató kénytelen lesz megfelelő számú kenyérje­gyet beszerezni. Remélhető, hogy a bécsi ható­ságok méltányolni fogják az igazgató kérelmét, mert kenyérjegy nélkül a háború befejezése előtt se Wotan, se Branchilda, se a többi isten és félisten nem szállhat a Valhallába. * (A színházak hírei.) A Nemzeti Színház­ban szombaton Calderon klasszikus drámája, A za­lameai bíró van műsoron Hegedűs Gyulával a fő­szerepben. Vasárnap este Hevesi Sándor új drámája, A Madonna rózsája kerül szinte negyedszer. Vasár­nap délután Gárdonyi bájos Annuská­ját adják a tavalyi repriz szereposztásában. Az Operaház-bali holnap, csütörtökön Tann­häuser-t adják, melynek címszerepét Burián Ká­roly kamara-énekes énekli. Erzsébet: Medek A­n Vénusz: Sebeők Sári, a pásztor: Sámson Mária, Wolfram: Szemere Árpád, az őrgróf: Venczell Béla, a négy dalos: Déri Jenő, Szende Ferenc, Kálmán­­ Oszkár és Pichler Elemér lesz. Karmester Kerner­­ István, rendező Mihályi Ferenc. Kezdete hét órakor,­­ Vasárnap, november 21-én új szereposztásban kerül színre Mignon. A címszerepet: Sándor Erzsi, Phi­linet: Kosáry Emma, Meister Vilmost, Székelyhidy Ferenc dr., Laertest: Kertész Ödön, Fridriket: To­ronyi Gyula, Jarnot: Kárpát Rezső ez alka­lmmal először játsza, Lotario: Szemere Árpád lesz. Az elő­adást ifjabb Ábrányi Emil vezeti, Mihályi Ferenc rendezi. Kezdete fél nyolckor. A Vígszínház­ba­n az esti előadások műsorát to­vábbra is az ő nagysága ruhája, Knoblauch színjá­téka tölti be, a­mely vonzóerejének teljességében érte el tegnap a huszonötödik előadás jubi­lumát. A nagyérdekű újdonság legközelebb a zágrábi nem­zeti színházban is színre kerül. A Magyar Színház szombati újdonságának, a Se ki, se be című behozatnak pénteken délelőtt tizenegy órakor lesz a főpróbája a sajtó meghívott képviselői előtt. A meghívottakon kívül senkit sem bocsáthat be a színház. A darab nagy teknikai elő­készületeit már teljesen befejezték. A Se ki, se be bemutató-előadásáig csütörtökön a Lyon Lea van műsoron, pénteken pedig az Éviké-t adják. A Király Színház­ban Sztojanovits Jenő, Zsol­dos László és Urai Dezső operettje, a Karikagyűrű, melynek holnap, csütörtökön lesz a bemutató-elő­adása, a mai főpróbán nagy tetszést aratott. Nagy sikerre tarthat számot Király, Rátkai, Magyari, Sza­bolcs, Raskó, Lábass Juci, Tisza Karola és Tibor Lóri. A Karikagyűrű e héten pénteken, szombaton és vasárnap este is színre kerül. A Budapesti Színház­ban holnap, csütörtökön Ohner színművét,­­4 vasgyáros­t adják. A főszerepe­ket Feld Irénen kívül : Bajor Berta, Hatay Adrien, Kürthy Teréz, Perényi Elly, Margittay Gyula, Kré­mer Jenő, Szendrő Gyula, Barna József, Pethő és Kertész játszók. Szombat és vasárnap este Feld Irénnel a címszerepben .4 kaméliás hölgy kerül szinre. Vasárnap délután A falu rossza van műsoron. A színház fűtve van. * (Haig Gudénián hangversenye.) Haig Gudénián fiatal török hegedűművész meghallgatására ma este igen számos és előkelő közönség ment el az Uránia Színházba, a­melynek minden széke, minden páho­lya gazdát kapott. Ez a hangverseny nemcsak művészi, hanem társadalmi és politikai esemény is vo­lt, mert a török virtuóz a Vörös Félhold és a bolgár Vörös Kereszt javára szólaltatta meg nemes csengésű hegedűjét, a­mint egyébként a népével szö­vetséges országok más városaiban is tenni fogja. Ott volt Budapest legtöbb közéleti és társaságbeli előke­lősége s a bolgár meg a török diplomáciai­ képvise­letnek valamennyi tagja. A hangversenyt Dobay István dr. hosszabb fölolvasása vezette be, a Kelet népeiről s főként török és bolgár testvéreinkről szó­lott meleg, itt-ott költői emelkedettségű szavakban. Említette, hogy tudomása szerint a háború után több ezer anatóliai török fiút hoznak majd Magyar­országra, hogy itt nyelvünket, mezőgazdaságunkat elsajátítsák és a maguk földjén megismertessék. A felolvasás után jelent meg a színpadon Haig Gude­nián, a barna arcú, érdekes fejű művész, a­kit mindjárt hangos tapssal fogadtak. Händel f-dúr szonátáját játszotta s ezzel nyomban világos tanú­bizonyságot tett művészi céljának mibenlétéről. A klasszikus munkát finoman, hangulatosan tolmá­csolta és nagy simulékonysággal tapadt hozzá Hän­del hol komoly, ho­l kecses, de mindig kristályos stílusához. Műsorán szerepelt még Dvorák és Sara­sate egy-egy műve s ezeknek interpretálásában is ugyanazok a zenei erények jelentkeztek: hec&Hle­rs hűség a szerző céljainak keresésében, több létek és melegség, mint teknikai csillogás. A legőszintébb tet­szést saját kompozícióinak, perzsa, egyiptomi, török és bolgár dallamok modern parafrázisainak sejtel­mes, lágy előadásával aratta. Zenei gyöngyszemként illeszkedett az est keretébe Baán Akillesnének, az Opera tagjának több gyönyörű énekszáma. Először Rosina áriáját énekelte a Szevillai borbélyból, majd Kern Aurél, Kacsóh Pongrác és Dienzl Oszkár egy-egy dalát énekelte. Oly nagy volt a sikere, hogy ráadással kel­ett megtoldania számait. A zongora­kísérettel Dienzl Oszkár járult hozzá a hangverseny teljes sikeréhez. * (Színészegyesü­let.) A Színészegyesület ta­nácsa december elsején tartja legközelebbi rendes ülését. A tanácsülés tárgysorozatán több nyugdíjazás szerepel. * (A Modern Szinpad — a háború sebesült­jeiért.) A Vigadó nagytermében ma délután a Modern Szinpad tagjai, Bárdos Artúr dr. igazgató ve­zetésével, pompás e­ladást rendez­ek gyógsulóban lévő sebesültjeinknek s a háborús jótékonyság céljaira. A katonákon kivül igen nagy közönség gyűlt egybe, a mely kitűnően mulatott és sokat tapsolt. Legjobb számával szerepelt a kabaré valamennyi tagja s kö­zöttük Rózsahegyi Kálmán, Medgyaszay Vilma, For­­gács Rózsi, Vidor Ferike, Pécsi Erzsi és Hollós Rózsi vívták ki a legnagyobb tetszést. Nagy kacagást fa­kasztott a kabaré legifjabb tagjának, Sellő Ilusnak nevező refrénes nótája, meg a férfitagok rengeteg jó­, izű mókája. * (A Műbarátok Körének története.) Há­romszázötven oldalas vastag oktáv alakú könyv­jelent meg. A Műbarátok Körének ezidei tag­sági illetménye ez a könyv, mely a kör huszonöt­éves történetéről számol be Dalmady Sándor tollá­ból. Felületes olvasó talán rövidesen végezni fog vele, mert a mű látszólag a végtelen szorgalommal és lelkiismeretes pedantériával összeszedegetett ada­tok fárasztó halmaza. De ha más szemszögből néz­zük a munkát, e mozaikszerűen fölépített részecs­kék egységes egésszé olvadnak össze, mely képet ad arról, mily szétágazó kulturális tevékenységet fejtett ki a fővárosban alig negyedszázad alatt egy kicsiny és válogatott társaság. A kör létesítésének eszméje Pejacsevich Ka­tinka grófnőtől eredt. Kezdetben úgy tervezte az egyesülést, hogy kizáróan nőkre szorítkozzék, de mikor Trefort Ágoston tanácsára fölkérte támoga­tásra Justh Zsigmondot, az akkor Párisban tartóz­kodó tehetséges fiatal írót, és Justh beavatja a tervbe Batthyány Géza grófot, Széchenyi Lajos gró­fot és Vay Péter grófot, hamarosan lelkes gárda verődik össze, melynek tagjai sorában ott szerepel még Csáky­­Albinna grófné, Feszty Árpád, Fraknói Vil­mos, Huba­y Jenő, Radisics Jenő és Váradi Antal. Az első közgyűlést 1890 március 23-án tartot­ták meg, s miután a tagok száma a háromszázötve­net meghaladta, a Műbarátok Körét megalakultnak jelentették ki. Talán legfőbb érdeme az egyesülés­nek, hogy programjához huszonöt éven keresztül hű tudott maradni. Nem a nálunk szokásos szalma­lángszerű föllelkesedés volt szülőanyja. Tagjainak valódi lelkiszükségletét volt hivatva kielégíteni, s éppen ezért, ha valamely fölvetett eszme nem vál­hatott valóra, a kudarcnak mindég külső körülmény volt oka s nem a tagok kellő érdeklődésének hiánya. És csendes tevékenysége több oly eredménnyel dicsekedhetik, melyre országos egyesülés is büszke lehetne s mely irányító hatással tudott lenni az or­szág kulturális fejlődésére. Elsőnek emlitem az 1891-ben rendezett legyező­kiállítást, mely az anyag gazdagságával és nagy műtörténeti értékével külföldön is méltó feltűnést keltett. A lakásberendezési kiállítások az Iparművé­szeti Társulat egyetemes tevékenységének voltak úttörői. A Műbarátok Körének képzőművészeti ösz­töndíja alapításának idejében egyike volt a legna­gyobb művészi ösztöndíjaknak s tíz éven keresztül jutalmazták háromezer koronával a tavaszi tárlatok egy-egy kiváló alkotását. Hasonló célt szo­láltak a zenei ösztöndíjak is. A Magyar Műkincsek nevü dísz­kiadás szintén a kör égisze alatt jelent meg. A munka ma is a legkiválóbb művészeti monográfiánk, mind a külső kiállítás, mind pedig a tartalom dolgában. A magyar származású s az iparművészet körébe vágó műtárgyaknak kiváló illusztrációkkal ékesített, fran­cia nye­ven megjelent tudományos ismertetése az egész világ figyelmét ráirányította az ország nagy­becsű történelmi emlékeire. Túllépném ez ismertetés keretét, ha a kör valamennyi gyümölcsöző akciójáról, kezdéséről akarnék részletesen beszámolni. Megteszi ezt el­ki­ismeretesen Dalmady Sándor könyve, melynek csak azt rójjuk föl hibájául, hogy a különböző kiállítások­nál nem terjeszkedett ki bővebben a kiállított anyagra. Műtörténeti szempontból sokat nyert volna a munka, mert nehezen ö­sszehordtató anyagot men­tett volna meg az esetleges e kallódástól. Mindazáltal a könyv kedves emléke lesz a tagoknak, s haszonnal forgathatja az is, a­ki majd valaha a magyar tár­sadalom tevékenységének történetére keres jellemző adatokat. Az előszót Pekár Gyula, a kör alelnöke írta. * (A börzekirály sikere.) A Royalszálló­ban levő Apolló-színháznak szombati főpróbáján kialakult vélemény alaposan megállotta helyét. A börzekirálynak, Gál Gyula első filmszereplésének, nagy sikere van. Ez a modern témájú erkölcsrajz, a­melynek középpontjában a legdivatosabb hős, a börze fejedelme van, nagy hatással van a közön­ségre. A Proja filmgyár legtökéletesebb technikával és ötletes rendezéssel fokozza a színész alakításá­nak hatását. Az új műsoron, a­mely még vasárnapig kerül színre, A titokzatos vándor, ez a rendkívül artisztikus színdarab, szintén nagy sikerrel kerül színre. Hasonlóképpen nagy a sikere Az erélyes anyós című kis komédiának is, amelynek főszerep­lője a mulatságos dán komikus, Buki. Az előadások hétköznapon öt, fél nyolc és tíz órakor, ünnepna­pon négy, hat, nyolc és tíz órakor kezdődnek. Az elővételi pénztár délelőtt tizenegytől eg­yig és délután három órától van n­yitva. * (Gyermekszinház.) A Gyermekszinházban vasárnap délután az Aladin csodalámpája vagy Az elvarázsolt kastély cimü varázsrege kerül szinre, gyermekhangversennyel egybekötve, olcsó helyárak- lOMISTIAI I mozgókép palota BejaratJozsof-körutSl. f­el.Jozsef­­ 25 | Asz első «Józesai-fi­­m ! ! ! Szegény gazdagok regény ; előjáték és 4 részben. Irta Jókai Mór. Az Omnia saját felvatele! Az előadasok *iem lo­gtatolaiOSa­t es hétköznap pon­tosan t­. a. 4, 6, 8 es 10 aranor, vasarnap d. a. V,4, 6/16, 7, '/19 es 6 d­akor kezdődnek. Jeg­yelovetel : .-¡ Hirsch-féle nagy­ tőzsdeben, VI.. Andrássy­ut 19. es az Omnia pan­.raranál d. e. lu—V21-ig es d. u 3 oratol kezdödöleg. Kpr^fpni I ^ na£.v forgalomra valo tekintettel a közön­ IXbrd­em 1 S,.B sápit erdekeben tesai, ha jegyeit már az elövetett pénztárnál moevartja.

Next