Budapesti Hírlap, 1916. január-február (36. évfolyam, 1–60. szám)

1916-01-13 / 13. szám

8 BUDAPESTI HÍRLAP AS. «) 1916. január 13. mennyi repülőgépünk sértetlenül tért vissza. A hajóhad parancsnoksága, Lasz Luszánó, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A balkáni harctérről érkező rossz hirek következtében attól félnek, hogy most már ütött Albánia órája. A Corriere della Sera fölveti azt a kérdést, hogy mit akar tulajdonképpen az antant Albániával és hogy váljon most talán Albániában is meg akarják-e ismételni azt a sok meggondolatlanságot és me­seszerű könnyelműséget, a­melytől érthetetlen módon olyan sokat reméltek? A Lovcsent, a Kattarón uralkodó pontot, a franciák elavult ágyukkal és fekete puskaporral látták el, tehát nem csoda, hogy a magyar és osztrák csapatok könnyen összelődözhették és hatalmukba kerí­tették. A­mi azonban Albániát illeti, egyáltalán nem lehet kétségbe vonni, hogy Bulgária és Gö­rögország Németország garanciája mellett már megegyeztek az ország föloszlásában. A magyar és osztrák monarkia már csak az orosz bessz­­­arábiai támadásnak végleges összetörését várja, hogy azután megtámadja Észak-Albániát, Bul­gária pedig Románia semlegességi nyilatkozatát, hogy azután Durazzó ellen vonuljon. Mindezzel szemben — mondja a nevezett olasz lap — végre ezt kell kérdeznünk: van az antantnak egyálta­lán valami programja Albániára nézve? A franciák megszállták Korfut. — A francia-angol erőszakoskodás és a görögök. — ICorfu megszállása. Atén, Jan. 12. Korfuban partraszállott egy francia osz­tag, a­melynek parancsnoka a prefektushoz azt a felszólítást intézte, hogy a sziget okkupációja ellen ne fejtsen ki semminő ellenállást. A csapat kitűzte a francia lobogót, megszállotta az Akhileont és a táviróállomást s lefoglalt egy ka­szárnyát. Francia rendőrök, a­kik Marseilleből érkeztek Korfuba, a városban élénk tevékeny­séget fejtenek ki. A franciák partraszállása. Róma, jan. 12. (Stefani.) Egy francia hadihajó Korfun csapatrészt szállított partra, h­ogy előkészítse szerb csapatrészeknek Korfuba való érkezését. A Giornale d'Italia azt hiszi, hogy Franciaország Korfuban bázist keres ellenséges búvárhajók föl­fedezésére. a görög kikötők elzárása. Bázel, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A Tagesanzeiger ar­ról értesül, hogy az antant már legközelebb hivatalosan notifikálni fogja valamennyi görög kikötő elzárását. Fölkelés az antant ellen. Berlin, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A Berl Tagbl. jelenti Lugánóból: A görög Szamosz-szigeten fölkelés tört ki az angolok és a franciák ellen. Az Ellis angol cirkálót és a Lyon francia torpedóvadászt csapatokkal odaküldtek. A franciák levertsége. Rotterdam, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A Nieuwe Rotterdamsche Courant párisi munkatársa ezt írja: A véres 1915. év utolsó hetei tele voltak komolysággal és bizony­talansággal. A reménynek az a világító csillaga, a­mely magasan a csatatér fölött ragyog, még a francia seregek számára sem aludt ki véglegesen, de egy egész év al­att nem jött hozzánk közelebb. És ehhez járul még különösen a balkáni vállalkozás bizonytalansága. Nehéz idő áll tehát előttünk, a­mely anyagi erőfeszítésen kívül nagy erkölcsi erőt követel. Azt mondhatnók, hogy a harmadik fran­cia tűzpróba előtt állunk. Az első 1914. augusztus végén volt, a­mikor a németek betörtek és Páris ellen rohantak. A második a múlt nyár volt, a­mi­kor végre a németeknek az oroszokon aratott nagy győzelme következtében eltűnt az az önámítás, hogy Németország már elkészült, vagy hogy körül­zárással megfojtották és hogy az 1915. év vége előtt megsemmisítő békére lesz kényszerítve, tehát a né­gyes­ antantnak csak az időt kell­ maga helyett dol­goznia hagyni hogy győztes legyen. A harmadik tűzpróba most kezdődött meg a következő körül­mények figyelembevételével: A nagy francia-angol támadásnak Franciaországban szeptember végén nem volt semmi sztratégiai eredménye, sőt a francia lapok ilyen nézőpontból vereségnek mondják. A né­metek politikai, gazdasági és sztratégiai jelentőségű diplomáciai és katonai sikert könyvelhetnek el a Balkánon, a­mivel szemben áll a négyes­ antantnak a francia sajtóban nyomatékosan hangoztatott bal­káni veresége. Mindez ugyan nem döntő dolog, de igen nagy komolyságra és keserves bírálatra készteti az embert. Venizelosz bűnei. Olasz Jelentés Görögország hangulatáról. Lug­ánó, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A Corriere della Sera aténi tudósítást közöl arról, hogy a görögországi hangulat mindinkább kiélesedik Venizelosz és az antant ellen. A kormány sajtója súlyos vád­dal illeti Venizeloszt, a­kit a Görögország mél­tóságát és szuverenitását súlyosan sértő leg­utóbbi események értelmi szerzőjéül jelöl meg. Venizelosz az oka annak, hogy Sarrail tábornok Szaloniki uraként viselkedik. Mindettől a sze­rencsétlenségtől megmenekülhetett volna Görög­ország, ha Venizelosz nem hívta volna az ango­lokat és franciákat Szalonikiba. Venizelosz fele­lős azért is, hogy Görögország blokád alatt áll. További vád Venizelosz ellen az, hogy föllázadt a korona ellen. Szemére hányják, hogy az ural­kodócsaládot meg akarta buktatni és köztársa­ságot akart alapítani. November 21-iki nyilat­kozata, a­melyben a kamara föloszlatását alkot­mányellenesnek mondja és a választókat arra kéri, hog­y a választásoktól tartózkodnának, di­na­szt­aellenes összeesküvés kezdetének mond­ják. Ebből az okból a kormányhoz hű pártok kérik, hogy a kormány szigorúan őrködjék és az ostromállapotot hirdesse ki Aténban. Korfu szigete, Korfu szigete, melyet a franciák most a nem­zetközi jog brutális megsértésével megszálltak­, a Görögországhoz tartozó Jóni-szigetek egyike, a­me­lyet 4—12 kilométer széles csatorna választ el Epi­rusztól. Lakóinak száma 92.000. Fővárosa a sziget keleti partján levő Korfu városa. A sziget 1863 november 14. óta tartozik Gö­rögországhoz, a­midőn Anglia a többi Jóni-szigetek­kel együtt lemondott róla Görögország javára , addig gya­korolt p­rofektorátusát a Poroszországgal, Ausz­triával, Angliával és Oroszországgal kötött nemzet­közi szerződés alapján megszüntette. E szerződés nyomatékosan hangoztatja, hogy a Jóni-szigetek Gö­­rögországgal való egyesülésétől kezdve az állandó semlegesség minden kedvezését élvezi. Azonkívül még egy szerződés biztosította Korfu semlegességét: az 1864 március 29-én Anglia, Franciaország és Oroszország között­ létrejött megállapodás, a­mely Görögország függetenségének garantálása mellett Korfu és Paxosz sz­igetek semlegességét külön is ki­mondja. .A szigetnek a franciáktól történt megszál­lása Olaszországban bizonyára nem fog nagy örö­met kelteni, minthogy a franciáknak ez az eljárása a legérzékenyebben érinti Olaszországnak az Adria túlsó partjára vonatkozóan táplált aspirációit. Mi a Lovcsent foglaltuik el, Olaszország szövetségese pe­dig Korfuit szállta meg. Nyilván ezzel torolja meg Franciaország azt, hogy az új szövetséges mindvé­gig vonakodott résztvenni a balkáni akcióban. Korfu szigetén van a főváros közelében levő G­aszturi kup­lán Erzsébet királynénk­ volt kedvelt nyaralóhelye, az 1889-ben épült gyönyörű Akhilleon, a­melyben az utóbbi évek során Vilmos császár, a­ki megvette a kastélyt, többször nyaralt. A görög király­nak szintén van a szigeten nyaralóié. A v­árosi támadás kudarca. Möser altábornagy jelentése. Hivatalos jelentés: kiadták január 12-én délben, érkezett délután 4 órakor. A besszarábiai határon tegnap is el­keseredett harc folyt. Kora délután az ellenség had­állásainkat tüzérségi tűzzel kezdte el­árasztani. Három órával később intézte első gyalogsági támadását. Mélyen tagolt támadó oszlopai egymásután öt­ször és este tíz órakor hatodszor is meg­kísérelték, hogy állasainkba betörjenek. Mind's: volt « jT­^nNoTás. Re­mek hatással dolgozó tüzérségünk támo­gatásával a hősies védők minden táma­dást vissT^ve^tik. Az ellenség visszavonulása olykor rendetlen meneküléssé fajult. Vesztesége nagy. Farv Haro vonalsza­kasza előtt 800 orosz halott hevert. Az észak-morvadi­ szárfi 93. számú gyalos­osezred és a 30. és 307. számú honvédgyalogosezredek különösen ki­tűntek. Egyébként északkeleten helyenként csatározás folyt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese, német hivatalos jelentés. Berlin, jan. 12 .A nagy főhadiszállásról jelentik január 12-én. Tenenfeldnél (Tr'Mixttól délnyugatra) egy orosz támadás állásunk előtt veszte­ségteljesen összeomlott. Koschchnowká­tól északra egy portyázó különítmény orosz előcsapatokat főállásukba vert vissza. A vereség és a veszteség. Bázel, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A bukovinai hatá­ron folyó új óriás csatáról svájci lapok azt ír­ják, hogy az oroszok a sikernek még csak az árnyékáról sem beszélhetnek. A­ harc folytatása mindennap csökkenti az oroszok reménységét. Az oroszok gazdag emberanyaguk következté­ben még néhány százezer katonát föláldozhat­nak, de úgy látszik, hogy azt a sikert, a­melyet egész Oroszország lázas feszültséggel remél, nem tudják már kierőszakolni. Csernovic, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) Idehozott megsebe­sült és fogságba jutott oroszok azt mondják, hogy az oroszok vesztesége a legutóbbi támadá­sok során irtózatos volt. A most beállott rövid harci szünet magyarázata az, hogy a Kotinba vivő utak mind tele vannak sebesültszállítmá­nyokkal. Az orosz egészségügyi szolgálat egyál­talán nem tud megbirkózni a feladatával. Meg­esik, hogy sebesültek harminchat-negyvennyolc óra hosszáig segítség nélkül fekve maradnak. A sebesült oroszok között sok tiszt van, közöttük egy tábornok és három ezredes. A foglyok el­mondták továbbá, hogy messzehordó ágyúink tüze rendkívül megnehezíti, sőt helyenkint tel­jességgel lehetetlenné teszi az orosz csapatok élelmezését. Az éhség réme. Stokholm, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) Moszkvai újságok nyilván a városi hatóság által sugalmazott köz­leményt közölnek, a­mely szerint Moszkva vá­rosa a legközelebbi napokban az éhségnek lesz kiszolgáltatva. A hatóságok állandóan elleplezik az irtózatos rendetlenséget. Kvosztov miniszter a költségvetési bizottságot hamis adatokkal tu­datosan félrevezette. A moszkvai városi hatóság éjjeli ülésen elhatározta, hogy az élelmezés kér­désében megszakítja a miniszterekkel az össze­köttetést és hogy maga fog javítást megkísé­relni. Pétervárt is komolyan fenyegeti az éhség. Ott is a legteljesebb a rendetlenség.

Next