Budapesti Hírlap, 1916. január-február (36. évfolyam, 1–60. szám)
1916-01-13 / 13. szám
8 BUDAPESTI HÍRLAP AS. «) 1916. január 13. mennyi repülőgépünk sértetlenül tért vissza. A hajóhad parancsnoksága, Lasz Luszánó, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A balkáni harctérről érkező rossz hirek következtében attól félnek, hogy most már ütött Albánia órája. A Corriere della Sera fölveti azt a kérdést, hogy mit akar tulajdonképpen az antant Albániával és hogy váljon most talán Albániában is meg akarják-e ismételni azt a sok meggondolatlanságot és meseszerű könnyelműséget, amelytől érthetetlen módon olyan sokat reméltek? A Lovcsent, a Kattarón uralkodó pontot, a franciák elavult ágyukkal és fekete puskaporral látták el, tehát nem csoda, hogy a magyar és osztrák csapatok könnyen összelődözhették és hatalmukba kerítették. Ami azonban Albániát illeti, egyáltalán nem lehet kétségbe vonni, hogy Bulgária és Görögország Németország garanciája mellett már megegyeztek az ország föloszlásában. A magyar és osztrák monarkia már csak az orosz besszarábiai támadásnak végleges összetörését várja, hogy azután megtámadja Észak-Albániát, Bulgária pedig Románia semlegességi nyilatkozatát, hogy azután Durazzó ellen vonuljon. Mindezzel szemben — mondja a nevezett olasz lap — végre ezt kell kérdeznünk: van az antantnak egyáltalán valami programja Albániára nézve? A franciák megszállták Korfut. — A francia-angol erőszakoskodás és a görögök. — ICorfu megszállása. Atén, Jan. 12. Korfuban partraszállott egy francia osztag, amelynek parancsnoka a prefektushoz azt a felszólítást intézte, hogy a sziget okkupációja ellen ne fejtsen ki semminő ellenállást. A csapat kitűzte a francia lobogót, megszállotta az Akhileont és a táviróállomást s lefoglalt egy kaszárnyát. Francia rendőrök, akik Marseilleből érkeztek Korfuba, a városban élénk tevékenységet fejtenek ki. A franciák partraszállása. Róma, jan. 12. (Stefani.) Egy francia hadihajó Korfun csapatrészt szállított partra, hogy előkészítse szerb csapatrészeknek Korfuba való érkezését. A Giornale d'Italia azt hiszi, hogy Franciaország Korfuban bázist keres ellenséges búvárhajók fölfedezésére. a görög kikötők elzárása. Bázel, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A Tagesanzeiger arról értesül, hogy az antant már legközelebb hivatalosan notifikálni fogja valamennyi görög kikötő elzárását. Fölkelés az antant ellen. Berlin, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A Berl Tagbl. jelenti Lugánóból: A görög Szamosz-szigeten fölkelés tört ki az angolok és a franciák ellen. Az Ellis angol cirkálót és a Lyon francia torpedóvadászt csapatokkal odaküldtek. A franciák levertsége. Rotterdam, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A Nieuwe Rotterdamsche Courant párisi munkatársa ezt írja: A véres 1915. év utolsó hetei tele voltak komolysággal és bizonytalansággal. A reménynek az a világító csillaga, amely magasan a csatatér fölött ragyog, még a francia seregek számára sem aludt ki véglegesen, de egy egész év alatt nem jött hozzánk közelebb. És ehhez járul még különösen a balkáni vállalkozás bizonytalansága. Nehéz idő áll tehát előttünk, amely anyagi erőfeszítésen kívül nagy erkölcsi erőt követel. Azt mondhatnók, hogy a harmadik francia tűzpróba előtt állunk. Az első 1914. augusztus végén volt, amikor a németek betörtek és Páris ellen rohantak. A második a múlt nyár volt, amikor végre a németeknek az oroszokon aratott nagy győzelme következtében eltűnt az az önámítás, hogy Németország már elkészült, vagy hogy körülzárással megfojtották és hogy az 1915. év vége előtt megsemmisítő békére lesz kényszerítve, tehát a négyes antantnak csak az időt kell maga helyett dolgoznia hagyni hogy győztes legyen. A harmadik tűzpróba most kezdődött meg a következő körülmények figyelembevételével: A nagy francia-angol támadásnak Franciaországban szeptember végén nem volt semmi sztratégiai eredménye, sőt a francia lapok ilyen nézőpontból vereségnek mondják. A németek politikai, gazdasági és sztratégiai jelentőségű diplomáciai és katonai sikert könyvelhetnek el a Balkánon, amivel szemben áll a négyes antantnak a francia sajtóban nyomatékosan hangoztatott balkáni veresége. Mindez ugyan nem döntő dolog, de igen nagy komolyságra és keserves bírálatra készteti az embert. Venizelosz bűnei. Olasz Jelentés Görögország hangulatáról. Lugánó, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A Corriere della Sera aténi tudósítást közöl arról, hogy a görögországi hangulat mindinkább kiélesedik Venizelosz és az antant ellen. A kormány sajtója súlyos váddal illeti Venizeloszt, akit a Görögország méltóságát és szuverenitását súlyosan sértő legutóbbi események értelmi szerzőjéül jelöl meg. Venizelosz az oka annak, hogy Sarrail tábornok Szaloniki uraként viselkedik. Mindettől a szerencsétlenségtől megmenekülhetett volna Görögország, ha Venizelosz nem hívta volna az angolokat és franciákat Szalonikiba. Venizelosz felelős azért is, hogy Görögország blokád alatt áll. További vád Venizelosz ellen az, hogy föllázadt a korona ellen. Szemére hányják, hogy az uralkodócsaládot meg akarta buktatni és köztársaságot akart alapítani. November 21-iki nyilatkozata, amelyben a kamara föloszlatását alkotmányellenesnek mondja és a választókat arra kéri, hogy a választásoktól tartózkodnának, dinasztaellenes összeesküvés kezdetének mondják. Ebből az okból a kormányhoz hű pártok kérik, hogy a kormány szigorúan őrködjék és az ostromállapotot hirdesse ki Aténban. Korfu szigete, Korfu szigete, melyet a franciák most a nemzetközi jog brutális megsértésével megszálltak, a Görögországhoz tartozó Jóni-szigetek egyike, amelyet 4—12 kilométer széles csatorna választ el Epirusztól. Lakóinak száma 92.000. Fővárosa a sziget keleti partján levő Korfu városa. A sziget 1863 november 14. óta tartozik Görögországhoz, amidőn Anglia a többi Jóni-szigetekkel együtt lemondott róla Görögország javára , addig gyakorolt profektorátusát a Poroszországgal, Ausztriával, Angliával és Oroszországgal kötött nemzetközi szerződés alapján megszüntette. E szerződés nyomatékosan hangoztatja, hogy a Jóni-szigetek Görögországgal való egyesülésétől kezdve az állandó semlegesség minden kedvezését élvezi. Azonkívül még egy szerződés biztosította Korfu semlegességét: az 1864 március 29-én Anglia, Franciaország és Oroszország között létrejött megállapodás, amely Görögország függetenségének garantálása mellett Korfu és Paxosz szigetek semlegességét külön is kimondja. .A szigetnek a franciáktól történt megszállása Olaszországban bizonyára nem fog nagy örömet kelteni, minthogy a franciáknak ez az eljárása a legérzékenyebben érinti Olaszországnak az Adria túlsó partjára vonatkozóan táplált aspirációit. Mi a Lovcsent foglaltuik el, Olaszország szövetségese pedig Korfuit szállta meg. Nyilván ezzel torolja meg Franciaország azt, hogy az új szövetséges mindvégig vonakodott résztvenni a balkáni akcióban. Korfu szigetén van a főváros közelében levő Gaszturi kuplán Erzsébet királynénk volt kedvelt nyaralóhelye, az 1889-ben épült gyönyörű Akhilleon, amelyben az utóbbi évek során Vilmos császár, aki megvette a kastélyt, többször nyaralt. A görög királynak szintén van a szigeten nyaralóié. A városi támadás kudarca. Möser altábornagy jelentése. Hivatalos jelentés: kiadták január 12-én délben, érkezett délután 4 órakor. A besszarábiai határon tegnap is elkeseredett harc folyt. Kora délután az ellenség hadállásainkat tüzérségi tűzzel kezdte elárasztani. Három órával később intézte első gyalogsági támadását. Mélyen tagolt támadó oszlopai egymásután ötször és este tíz órakor hatodszor is megkísérelték, hogy állasainkba betörjenek. Mind's: volt « jT^nNoTás. Remek hatással dolgozó tüzérségünk támogatásával a hősies védők minden támadást vissT^ve^tik. Az ellenség visszavonulása olykor rendetlen meneküléssé fajult. Vesztesége nagy. Farv Haro vonalszakasza előtt 800 orosz halott hevert. Az észak-morvadi szárfi 93. számú gyalososezred és a 30. és 307. számú honvédgyalogosezredek különösen kitűntek. Egyébként északkeleten helyenként csatározás folyt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese, német hivatalos jelentés. Berlin, jan. 12 .A nagy főhadiszállásról jelentik január 12-én. Tenenfeldnél (Tr'Mixttól délnyugatra) egy orosz támadás állásunk előtt veszteségteljesen összeomlott. Koschchnowkától északra egy portyázó különítmény orosz előcsapatokat főállásukba vert vissza. A vereség és a veszteség. Bázel, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) A bukovinai határon folyó új óriás csatáról svájci lapok azt írják, hogy az oroszok a sikernek még csak az árnyékáról sem beszélhetnek. A harc folytatása mindennap csökkenti az oroszok reménységét. Az oroszok gazdag emberanyaguk következtében még néhány százezer katonát föláldozhatnak, de úgy látszik, hogy azt a sikert, amelyet egész Oroszország lázas feszültséggel remél, nem tudják már kierőszakolni. Csernovic, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) Idehozott megsebesült és fogságba jutott oroszok azt mondják, hogy az oroszok vesztesége a legutóbbi támadások során irtózatos volt. A most beállott rövid harci szünet magyarázata az, hogy a Kotinba vivő utak mind tele vannak sebesültszállítmányokkal. Az orosz egészségügyi szolgálat egyáltalán nem tud megbirkózni a feladatával. Megesik, hogy sebesültek harminchat-negyvennyolc óra hosszáig segítség nélkül fekve maradnak. A sebesült oroszok között sok tiszt van, közöttük egy tábornok és három ezredes. A foglyok elmondták továbbá, hogy messzehordó ágyúink tüze rendkívül megnehezíti, sőt helyenkint teljességgel lehetetlenné teszi az orosz csapatok élelmezését. Az éhség réme. Stokholm, jan. 12. (Saját tudósítónktól.) Moszkvai újságok nyilván a városi hatóság által sugalmazott közleményt közölnek, amely szerint Moszkva városa a legközelebbi napokban az éhségnek lesz kiszolgáltatva. A hatóságok állandóan elleplezik az irtózatos rendetlenséget. Kvosztov miniszter a költségvetési bizottságot hamis adatokkal tudatosan félrevezette. A moszkvai városi hatóság éjjeli ülésen elhatározta, hogy az élelmezés kérdésében megszakítja a miniszterekkel az összeköttetést és hogy maga fog javítást megkísérelni. Pétervárt is komolyan fenyegeti az éhség. Ott is a legteljesebb a rendetlenség.