Budapesti Hírlap, 1916. január-február (36. évfolyam, 1–60. szám)
1916-01-02 / 2. szám
föl6. január . Budapesti Hibaja (2. EZ.) közelebb viszem szeretett hazánkat ideáljaink megvalósitásához. Apponyi, & néppárt. Az országgyűlési néppárt szintén táviratban üdvözölte elnökét, Zichy Aladár grófot, aki ugyancsak táviratban köszönte meg elvtársai szeretetét és ragaszkodását. Pártértekezletek. Az ellenzéki pártok holnap, vasárnap délután hat órakor a függetlenségi pártkörben együttes értekezletet tartanak. Előzően délután öt órakor a függetlenségi párt külön értekezlete tart. A pártok elnökei ésvezérei holnap visszaérkeznek a fővárosba. A horvát képviselők Budapesten. A magyar országgyűlés tárgyalásaira való tekintettel a horvát szábor elnapolta üléseit. A horvát képviselők holnap Budapestre érkeznek, hogy a Pénzintézeti Középpontról való vitában résztvegyenek. Vilmos császár a mi győzelmünkről. A háború eseményei. — Vilmos császár Falkenhayn tábornokhoz. — A küzdelem Egelet-Galiciában. — A balkáni harcok. — Budapest, jan. 1. Elérkezvén az esztendő végéhez, a hatalmas német birodalom legfő hadura is idején lévőnek gondolja a számadást a letelt viharos évről. És hadseregének vezérkari főnökéhez fordulva, hálával emlékszik meg azokról a sikerekről, amelyeket Isten segedelmével kivívott. Roppant felelőssége tudatában egyként óvakodnia kell az elbizakodástól és a kishitűsségtől , mert tudnia és éreznie kell, hogy szavát az egész világ mérlegeli a legérzékenyebb mérlegen. És tudnia kell azt is, hogy az ő felelősségének mértékéhez fogható nincs egyetlen uralkodóban vagy államfőben sem. Nem is lehet. Mert sem az angol király, sem az orosz cár, sem az olasz király egyéni akarása, eltökélése, iniciativája nem mása az övének. És a francia köztársaság elnöke, ha a hiúság vagy boszúvágy önálló cselekvésre ragadta, még mindig elbújhatok a részéül kiütött hatalom alkotmányos korlátjai mögé és fölhívhatja minisztereit, hogy osztozzanak meg vele a történelem ítélőszéke és nemzetüktörvényhozása előtt a felelősség terhében. Vilmos császár nagyszerű egyénisége, kimagasló tehetsége, önállósága egyedül és ügyvéd nélkül áll a sorompó elé és a mikor a históriától ítéletet követel, egyúttal biztos már a fölmentő verdiktumban is. És újévi leveléből önérzetesen hangzik ki a meggyőződés, hogy nemcsak az igazság van a részén, hanem a siker is. A Sztripa mentén tovább folyik a harc és nem is fog megszűnni, meg sem enyhül addig, amíg az oroszok esztelen rohamaikkal harcképtelenné nem verik magukat ott épp úgy, mint Besszarábiában, ahol a mai jelentés szerint a nap nyugodtan telt el. A keletgaliciai offenzíva nagy politikai tüntetés, mint napokkal ezelőtt megírtuk és pedig eléggé átlátszó célzattal. Egyfelől bennünket akar nyugtalanítani az ellenségtől viszszaragadott birtokunkban, hogy az antant sajtó megint meséket röpíthessen világgá Lemberg kiürítéséről; másfelől az angolokat és franciákat akarja megnyugtatni, hogy Oroszország is él és dolgozik, ha nem is éppen a balkáni fronton és nem is a legtüzesebb lelkesedéssel, amióta Anglia végképpen megszökött a gallipoli félszigetről. A kettős cél érdekében Ivanov generális nagy és tiszteletreméltó, de meddő áldozatot hoz. Bucsáctól északra és délre és a Dnyeszter mellett mindenütt véresen visszavertük az oroszok támadásait. Bothmer gróf és Böhm-Ermolli, József Ferdinánd királyi hercegny és Einsingen, fenn északon Friedrichsstadtnál Hindenburg mind harcban állanak az újból tevékenységre kapott orosz seregekkel. De északtól délig, az egész óriás vonalon rendületlen biztossággal állanak és megállanak a szövetséges csapatok. Montenegróban hagyott csapatrészeink serényen folytatják a küzdelmet a vegyes szerb és montenegrói erőkkel a Tara mentén. A kis ország északkeleti és keleti részei már összetörnek a hódítók lába alatt. A tenger felől a hathatósabb és az egész operációt befejező támadásnak ideje még nem érkezett el. Ez a művelet organikus összefüggésbe kerül azokkal az offenzív tervekkel, amelyek célja több, mint Montenegró és több, mint Albánia: a kétszázezer főnyi angol és francia hadsereg megtámadása és leverése, amely Szalonikiban és körülötte fészkelődött meg és a rablott földön akar érvényt szerezni rabló politikájának. A nagy orosz támadás nagy kudarca. — & hewes Sîars SCeîeî°^aSieîàban. — Az orosz támadások rendszeres összeomlása. — Iriöfer altábornagy leîswîése. Hivatalos jelentés, kiadták január 1-én 'délben; érkezett délután 5 órakor. A kelet-galiciai csata nem csökkent hevességgel tart tovább. Tegnap is a Strupa középső és alsó folyása mellett lévő arcvonalunkon volt a harc súlypontja. Brrcsasztól északkeletre kora délután elkezdtek működni az orosz tüzérség tömegei és tüzelésük az esti órákig tartott. Az ellenség ekkor támadásba ment át. Számos hullámban támadó oszlopaik helyenkint négyszer-ötször nyomultak előre drótakadályaink ellen, tüzelésünk pusztító hatása alatt azonban mind és mindenütt összeomlott. Az ellenség éjjel a halottak és súlyos sebesültek százainak hátrahagyásával 600—1000 lépésnyire lévő kiinduló pontjára vonult vissza. Az oroszok támadásait, amelyeket Jasloviecnél, Bucsactól délkeletre és Uscieckó közelében, a Dnyeszter mellett intéztek, ugyanaz a sors érte, mint a Sztrupa középső folyásánál. A besszarábiai arcvonalon a nap ismét aránylag nyugodtan telt el. Bothmer gróf tábornok hadseregének állásai a Sztrupa felső folyásánál, valamint a Böhm-Ermolt hadseregcsoportnak az Ikva mellett lévő állásai az ellenség tüzérségi tüze alatt állottak. József Ferdinánd királyi herceg hadseregénél szétszórtak egy orosz zászlóaljat, amely Bereszianytól délre előretörést kísérelt meg. A Styr hajlásánál, Cartorijszktól északkeletre, német és osztrák és magyar csapatok sikeresen rajtaütöttek az ellenséges előőrsökön. Kolodiánál, Rafolovkától nyugatra, visszavertünk egy támadást. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német hivatalos Jelentés. , Berlin, jan. 1. T A nagy főhadiszállásról jelentik január h-jén. Friedrichstadtnál egy, a Duna jegén át intézett orosz támadás tüzünkben meghiúsult. Az arcvonal többi helyén visszavertünk ellenséges vadászkülönítményeket és járóőröket. Cartorijszktől északra erősebb német és osztrák és magyar felderítő osztagok előretörtek. . Körülbelül 50 oroszt elfogtak és éjjel visszatértek állásaikba. Bothmer gróf tábornok hadseregének osztrák és magyar ütegei oldalazva, hatásosan vettek részt Barkanovtól délre az orosz támadások kivédésében. Az orosz vereség. Bécs, jan. (Külön tudósítónktól.) Kelet-Galiciában, ahol az oroszok a Sztripa középső és alsó folyása mentén levő állásaink ellen folyvást újabb tömegtámadást intéztek, a szakadatlan támadásokból Isarc keletkezett, amely változatlan hevességgel folyik a folyótól keletre levő terepen. Bucactól északkeletre, hol a Gnila-Rudka, a Zvaniac és a Biali-Potok között a hullámos terep igen alkalmas a tüzérség tömegtámadására, tegnap délben az orosz tüzérség tömegei megkezdték a Sztripa mentén levő állás tűzzel való elárasztását. Az ellenség estig tüzelte állásunkat, majd számos hullámra tagozódó támadást indított meg, amelynek folyamán sűrű oszlopok nyomultak állásunk felé. Az ellenség több helyen egészen drótakadályainkig eljutott, ott azonban a védők biztos tüzében oly súlyos veszteséget szenvedett, hogy támadása, annak ellenére, hogy néhol négy-ötször is megismételte, mindenütt összeomlott. Az előrenyomulás lehetetlenségének láttára az éjszaka folyamán az orosz visszavonult hátrább levő kiinduló állásába és hátrahagyta a harcvonalunk előtt tömegesen heverő halottakat és súlyosan megsebesült embereit. A Sztripa egyik baloldali mellékfolyójának, az Olkoviecnek partján, a Bucactól tíz kilométernyire délre levő Jaszloviec környékén valamennyi orosz támadás összeomlott vitézeink tüzében. Ugyanez a sors érte azokat a támadásokat is, amelyeket az oroszok Uszcieckó környékén, Zaleszcskitől mintegy 15 kilométernyire a Dnyeszter-harcvonalunk ellen intéztek. Az ellenség Bothmer gróf tábornok hadseregének állásait is tűz alá fogta a Sztripa felső folyásánál, ahol az osztrák és magyar ütegek eredményesen részt vettek Barkanovtól délre az ellenség visszaverésében, amelyet oldalt támadtak. Böhm-Ermoliki tábornok, hadseregcsoportjának az Ikva mellett levő állásait az oroszok szintén tüzérségi tűzzel árasztották el. Beresztianitól délre az ellenség József Ferdinánd királyi herceg hadseregének egyik része ellen előretörést kísérelt meg, amely alkalommal egy orosz 5