Budapesti Hírlap, 1916. január-február (36. évfolyam, 1–60. szám)

1916-01-02 / 2. szám

föl6. január . Budapesti Hibaja (2. EZ.) közelebb viszem szeretett hazánkat ideáljaink meg­valósitásához. Apponyi, & néppárt. Az országgyűlési néppárt szintén táviratban üdvözölte elnökét, Zichy Aladár grófot, a­ki ugyan­csak táviratban köszönte meg elvtársai szeretetét és ragaszkodását. Pártértekezletek. Az ellenzéki pártok holnap, vasárnap délután h­at órakor a függetlenségi pártkörben együttes ér­tekezletet tartanak. Előzően délután öt órakor a függetlenségi párt külön értekezlete tart. A pártok elnökei és­­vezérei holnap visszaérkeznek a fővárosba. A horvát képviselők Budapesten. A magyar országgyűlés tárgyalásaira való te­kintettel a horvát szábor elnapolta üléseit. A horvát képviselők holnap Budapestre érkeznek, hogy a Pénzintézeti Középpontról való vitában résztve­gyenek. Vilmos császár a mi győzelmünkről. A háború eseményei. — Vilmos császár Falkenhayn tábornokhoz. — A küzdelem Egelet-Galiciában. — A balkáni harcok. — Budapest, jan. 1­. Elérkezvén az esztendő végéhez, a hatalmas német birodalom legfő hadura is idején lévőnek gondolja a számadást a letelt viharos évről. És hadseregének ve­zérkari főnökéhez fordulva, hálával em­lékszik meg azokról a sikerekről, a­me­lyeket Isten segedelmével kivívott. Rop­pant felelőssége tudatában egyként óva­kodnia kell az elbizakodástól és a kishitű­sségtől , mert tudnia és éreznie kell, hogy szavát az egész világ mérlegeli a legérzé­kenyebb mérlegen. És tudnia kell azt is, h­ogy az ő felelősségének mértékéhez fogható nincs egyetlen uralkodóban vagy á­llamfőben sem. Nem is lehet. Mert sem az angol király, sem az orosz cár, sem az olasz király egyéni akarása, eltökélése, iniciativája nem mása az övének. És a francia köztársaság elnöke, ha a hiúság vagy boszúvágy önálló cselekvésre ra­gadta, még mindig elbújhatok a részéül k­iütött hatalom alkotmányos korlátjai mögé és fölhívhatja minisztereit, hogy osztozzanak meg vele a történelem ítélő­széke és nemzetük­­törvényhozása előtt a felelősség terhében. Vilmos császár nagy­szerű egyénisége, kimagasló tehetsége, önállósága egyedül és ügyvéd nélkül áll a sorompó elé és a mikor a históriától íté­letet követel, egyúttal biztos már a föl­mentő verdiktumban is. És újévi levelé­ből önérzetesen hangzik ki a meggyőző­dés, hogy nemcsak az igazság van a ré­szén, hanem a siker is. A Sztripa mentén tovább folyik a harc és nem is fog megszűnni, meg sem enyhül addig, a­míg az oroszok esztelen rohamaikkal harcképtelenné nem verik magukat ott épp úgy, mint Besszarábiá­ban, a­hol a mai jelentés szerint a nap nyugodtan telt el. A keletgaliciai offen­zíva nagy politikai tüntetés, mint na­pokkal ezelőtt megírtuk és pedig eléggé átlátszó célzattal. Egyfelől bennünket akar nyugtalanítani az ellenségtől visz­szaragadott birtokunkban, hogy az an­tant sajtó megint meséket röpíthessen vi­lággá Lemberg kiürítéséről; másfelől az angolokat és franciákat akarja megnyug­tatni, hogy Oroszország is él és dolgozik, ha nem is éppen a balkáni fronton és nem is a legtüzesebb lelkesedéssel, a­mióta Anglia végképpen megszökött a gallipoli félszigetről. A kettős cél érdekében Iva­nov generális nagy és tiszteletreméltó, de meddő áldozatot hoz. Bucsáctól északra és délre és a Dnyeszter mellett mindenütt véresen visszavertük az oro­szok támadásait. Bothmer gróf és Böhm-Ermolli, József Ferdinánd királyi herceg­ny­­ és Einsingen, fenn északon Friedrichs­stadtnál Hindenburg mind harcban álla­nak az újból tevékenységre kapott orosz seregekkel. De északtól délig, az egész óriás vonalon rendületlen biztossággal állanak és megállanak a szövetséges csapatok. Montenegróban hagyott csapatré­szeink serényen folytatják a küzdelmet a vegyes szerb és montenegrói erőkkel a Tara mentén. A kis ország északkeleti és keleti részei már összetörnek a hódítók lába alatt. A tenger felől a hathatósabb és az egész operációt befejező támadás­nak ideje még nem érkezett el. Ez a mű­velet organikus összefüggésbe kerül azok­kal az offenzív tervekkel, a­melyek célja több, mint Montenegró és több, mint Al­bánia: a kétszázezer főnyi angol és fran­cia hadsereg megtámadása és leverése, a­mely Szalonikiban és körülötte fészke­lődött meg és a rablott földön akar ér­vényt szerezni rabló politikájának. A nagy orosz támadás nagy kudarca. — & hewes Sîars SCeîeî°^aSieîàban. — Az orosz támadások rendszeres összeomlása. — Iriöfer altábornagy leîswîése. Hivatalos jelentés, kiadták január 1-­én 'délben; érkezett délután 5 órakor. A kelet-galiciai csata nem csökkent hevességgel tart tovább. Tegnap is a Strupa középső és alsó folyása mellett lévő arcvonalunkon volt a harc súly­pontja. Brrcsasztól északkeletre kora dél­után elkezdtek működni az orosz tüzérség tömegei és tüzelésük az esti órákig tar­tott. Az ellenség ekkor támadásba ment át. Számos hullámban támadó oszlopaik helyenkint négyszer-ötször nyomultak előre drótakadályaink ellen, tüzelésünk­­ pusztító hatása alatt azonban mind és mindenütt összeomlott. Az ellenség éjjel a halottak és súlyos sebesültek százainak hátrahagyásával 600—1000 lépésnyire lévő kiinduló pont­jára vonult vissza. Az oroszok támadásait, a­melyeket Jasloviecnél, Bucsactól délkeletre és Us­cieckó közelében, a Dnyeszter mellett in­téztek, ugyanaz a sors érte, mint a Sztrupa középső folyásánál. A besszarábiai arcvonalon a nap is­mét aránylag nyugodtan telt el. Bothmer gróf tábornok hadseregé­nek állásai a Sztrupa felső folyásánál, va­lamint a Böhm-Ermolt hadseregcsoport­­nak az Ikva mellett lévő állásai az ellen­ség tüzérségi tüze alatt állottak. József Ferdinánd királyi herceg hadseregénél szétszórtak egy orosz zászlóaljat, a­mely Bereszianytól délre előretörést kísérelt meg. A Styr hajlásánál, Cartorijszktól északkeletre, német és osztrák és magyar csapatok sikeresen rajtaütöttek az ellen­séges előőrsökön. Kolodiánál, Rafolovká­tól nyugatra, visszavertünk egy táma­dást. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német hivatalos Jelentés. , Berlin, jan. 1. T A nagy főhadiszállásról jelentik január h-jén. Friedrichstadtnál egy, a Duna jegén át intézett orosz támadás tüzünkben meg­hiúsult. Az arcvonal többi helyén visszaver­­tünk ellenséges vadászkülönítményeket és járóőröket. Cartorijszktől északra erősebb né­­met és osztrák és magyar felderítő osz­tagok előretörtek. . Körülbelül 50 oroszt elfogtak és éjjel visszatértek állásaikba. Bothmer gróf tábornok hadseregé­nek osztrák és magyar ütegei oldalazva, hatásosan vettek részt Barkanovtól délre az orosz támadások kivédésében. Az orosz vereség. Bécs, jan. (Külön tudósítónktól.) Kelet-Galiciában, a­hol az oroszok a Sztripa középső és alsó folyása mentén levő állásaink ellen folyvást újabb tö­­megtámadást intéztek, a szakadatlan támadá­sokból Isarc keletkezett, a­mely változatlan he­vességgel folyik a folyótól keletre levő terepen. Bucactól északkeletre, hol a Gnila-Rudka, a Zva­niac és a Biali-Potok között a hullámos terep igen alkalmas a tüzérség tömegtámadására, teg­nap délben az orosz tüzérség tömegei megkezd­ték a Sztripa mentén levő állás tűzzel való el­árasztását. Az ellenség estig tüzelte állásunkat, majd számos hullámra tagozódó támadást indí­tott meg, a­melynek folyamán sűrű oszlopok nyomultak állásunk felé. Az ellenség több he­lyen egészen drótakadályainkig eljutott, ott azonban a védők biztos tüzében oly súlyos vesz­teséget szenvedett, hogy támadása, annak elle­nére, hogy néhol négy-ötször is megismételte, mindenütt összeomlott. Az előrenyomulás lehe­tetlenségének láttára az éjszaka folyamán az orosz visszavonult hátrább levő kiinduló állá­sába és hátrahagyta a harcvonalunk előtt töme­gesen heverő halottakat és súlyosan megsebe­sült embereit. A Sztripa egyik baloldali mellékfolyójá­nak, az Olkoviecnek partján, a Bucactól tíz kilo­méternyire délre levő Jaszloviec környékén va­lamennyi orosz támadás összeomlott vitézeink tüzében. Ugyanez a sors érte azokat a támadá­sokat is, a­melyeket az oroszok Uszcieckó kör­nyékén, Zaleszcskitől mintegy 15 kilométernyire a Dnyeszter-harcvonalunk ellen intéztek. Az ellenség Bothmer gróf tábornok hadseregének állásait is tűz alá fogta a Sztripa felső folyásá­nál, a­hol az osztrák és magyar ütegek eredmé­nyesen részt vettek Barkanovtól délre az ellenség visszaverésében, a­melyet oldalt támadtak. Böhm-Ermoliki tábornok, hadseregcsoportjának az Ikva mellett levő állásait az oroszok szintén tüzérségi tűzzel árasztották el. Beresztianitól délre az ellenség József Ferdinánd királyi her­ceg hadseregének egyik része ellen előretörést kísérelt meg, a­mely alkalommal egy orosz­ ­ 5

Next