Budapesti Hírlap, 1916. március-április (36. évfolyam, 61–120. szám)

1916-04-15 / 106. szám

J­a­pán próbálja ki! Beugratta és kánkánt járat a­­ franciával; békét szabadságot, sőt kulturát ter­jeszt a földéhes­ muszk­a; Dante poklában az olasz kínjában az Alpok kemény szikláihoz ver­desi lágy fejét; az előjátékot pedig már elját­szotta a két becsapolt apró előcsapos! S mindez megtörténhet az Urnák szüle­tése utáni huszadik században, mert igy kivonja a brit gőg és­ a soha eléggé meg nem telő brit gyapjas­zsák. Vájjon hány fejet akar a béke és a szabad­ság ideáljaiért a brit érdek felfü­stöltetni? Meddig literálnak még kontóra e lelketlen, önző, undok szatócsnak — üzlettársait hivni Szalonikiból, bármily reménytelen is ez a második gallipoli expedíció. Mert abban a pil­lanatban, a­mint ez a sáskahad kivonul, a meg­alázott, sokáig bilincsbe vert Hellász nyomban fölkel megkinzói ellen és akkor az antantnak eggyel több ellensége van, a kivel számolnia kell. 106 igOAFESTS MikP (107. sz.) 1916. április 16. — Elevenség SaSseSatsan, SukaVirTában és Vc­styniäban. — Verdunnél nincs esemény. — Ss olasz harctérrel. — B Balkán. — Budapest, ápr. 14. Az orosz ágyuk megint dolgoznak egész frontunkon, a Sztripa alsó folyásóinál, a Dnyesz­ter mentén és a Csernovictól északkeletre eső besszarábiai haté­rterületen. A Sztripánál és Bu­csáctól délkeletre már hevesebb összeütközés is történt. Orosz gyalogság támadt itt és Jaslo­vicetől északkeletre be is jutott az első állá­sokba, de csakhamar kiverték katonáink. A Bucsáctól Cortkovba vivő úton a mieink raj­tuk is lőttek az oroszokon és benyomultak elő­állásaikba. A tüzérség Volhyniában is megszó­lalt, a mocsárvidéken, a­hol az időjárás csak­nem hónapokon keresztül pauzát rendelt. Tőle északra, Lipót bajor herceg hadseregcsoportjá­nál az oroszok Szervecs mellett támadtak, de vereséget szenvedtek. Hindenburg Garbunovká­nál, Dünaburgtól északnyugatra és a Narocs­tónál véresen visszaverte az oroszok előretö­rését. Verdun körül esemény nincs, de szünet sincs. Hevesen szól az ágyú, a­mely a francia ellentámadásokat már csírájukban megfojtja. A verduni csata súlya egyre elviselhetetlenebb terhet ró a francia hadvezetésre. A legőszintébb és legavatottabb publicisták megvallják, hogy a francia erő fogytán van és gyors segítséget sür­getnek szövetségeseiktől, különösen az angolok­tól. Ez a segítség azonban, mint a napról-napra beérkező angol hivatalos jelentésekből látjuk, még mindig késik. A flandriai angol csapatok máról holnapra élnek, hadvezérük, Ilaig tábor­nok, hijjával van minden koncepciónak, otthon pedig fő és forr a nagy belső nyugtalanság, a védőkötelezettség szíl­ja az elégületlenséget, de­putációk gorombáskodnak a miniszterelnökkel, csalással, ámítással vádolják meg a kormányt, és a nagy,h­angú Asquith és bajtársa, Derby, lord, a toborzó miniszter csak együgyű tzentsé­get tudnak dadogni. Northelijfe lord kiíratja — Abba nem is igen van hiba, mert min­den esztendőn, tavasszal is, ősszel is ... azt cse­lekszem — mondja Meggyes. — De másnak tartozik kelmed szántani, h­a a magáét bevégezte — magyarázza a biró. — Én nem tartozom senkinek, mig ezt a sertéstet viselem — böki ki mérgesen Meggyes. — A kormány parancsolta — inti a biró. — A kormány, nekem nem parancsol, én negyvennyolcas voltam világéletembe... Szánt­sék az, a ki rászavalt. — 1-fát aztán kinek szántsunk? ... — Ér­deklődik Kárász Márton. — A falu elvetemé­nyezte az árpát és zabot. Most a kukoricával­ bajlakodunk ... Nincs már itt zsákba se zab, se árpa. — Van az árendásnak — világosítja föl a biró. — No annak meg éppen nem szántok! — kiált közbe Mesgyés János. — Akkor szól'ot fizet kend! — mondja a bíró. — A fizet, a kinek van miből — hagyja rá Mesgyés. — Harminc korona a szól — riasztja Mes­gyést a biró. — Nem bánom én, ha száz is, ... akkor se megyek, ha nem akarok! — ránt egyet a vállán Mesgyés. — Akkor elmen­tend hadimunkára, ha ilyen nagy legény! — ijeszti a biró. . . •— A csikó még nem ló. Nem kell az a ka­tonáknak — magyarázza Mesgyés a birónak. — Hogy én a csikóimmal az árendásnak szánta­nék? ... Abból ugyan nem nyalakodik az árendás! •— Hát másnak, szívességből nem szánta­nál-e, János? — kérdezi egy öreg, őszhaju hites a mérgelődő Mesgyés . — Szívességből? ... Szántok biz én akár­kinek! .... De az árendásnak még úgy sem fürge újságjában, hogy Asquithnek fogalma sincs Németország helyzetéről, erejéről, és az antant m­aszakadtáig akar hadakozni olyan ha­talommal, a­melyet nem is ismer. Hozzá te­hetné, hogy Grey, sem ismeri. A híres külügy­miniszter, a­ki az angolon kívül egyetlen nyel­vet nem tud és mikor 1913-ban Poincarét fo­gadta Londonban, jelbeszéddel érttette meg ma­gát vele. Az olasz harctéren meglehetős elevenség van. A Mizii Vrben a mieink elfoglaltak egy olasz állást és a veszteség visszaszerzéséért tűzbe induló olaszokat súlyosan megverték. Flitschnél és a pontebbai határállomáson tüzér­ségünk indított tájátadást. A Ponale­ulon csa­pataink S­perone-tól délre ideiglenesen a máso­dik vonalra húzódtak vissza. Harc folyt az Ada­mello-területen és a sziliszi hágón is, váltakozó szerencsével. A németek jelentik, hogy az angol-francia tüzérség Vardartól kelétre"­élénkebb tevékenysé­get fejt ki, és a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka repü­lői Gyeggyelit bombázták ered­ménytelenül. A Balkán azonban másnemű friss hírekkel is­­szolgál. Az antant csoportjában kí­nos meglepődést­ okozott a német-román keres­kedelmi megegyezés, a­mely a kiéheztetés poli­tikáját egy új oldalról teszi illuzóriussá. A gö­rögök mindegyre növekedő haraggal és keserű­séggel szemlélik a franciák és angolok rabló gazdálkodását. Konstantin király fényes kitün­tetést adott egy derék hadnagyának, a­ki meg­tagad­ta az engedelmességet a revolveres, zsa­roló francia tiszttől egy nagyon exponált he­lyen, a karaszuli vasútállomáson. A görögök hevesen tiltakoznak az ellen, hogy olasz csapa­tok tegyék a lábukat az ő földjükre, vagy hogy Olaszország beavatkozzék Észak-Epirusznak a görögök által való megszállásába. Ma már a francia-angol csapatokat nem is lehetne vissza­— Vas Mihályné kapával töri a földet ku­korica alá. János öcsém, vállalnád-e a szántást? — kérdi Meggyest az öreg hites. — Megcselekszem a Mihályét szívesen ... Úgyis oda számítottam magam is a holnapi na­pon. Ne mondja Mihály, ha haza­jön, hogy a felesége törődését elnézte a falu — mondja csen­desen Mesgyés. — No már így jól van — nyugszik bele a biró. —­ Meghatározzuk, h­ogy a Mesgyés János csikójait... a kék gyötri, nem mehet szántani az árendásnak ... Míg a többi az­ árendásnak szánt, ő meg kifordítja a Vas Mihályné földjét... —­ Biró uram! — szólt a beszédbe Kárász Márton. —• A Benedek Jánosné is igen rossz bőrbe van. Az a gyenge fehér cseléd maga szán­tott az egész tavaszon ..A gyerek is szivja ... Talán még jó volna ... ha az én csikóimra is ... rátennénk a ... kéhet. . . két nap alatt kiszánta­nám a földjét... — Hadd legyek a Kárász Márton csikója is kéhes — hagyják helyben egyhangúan az emberek. Hazafelé oszoltak a gazdák. Kárász Már­ton Mesgyés Jánossal ballagott. A Mesgyés ka­pujánál megszólalt Kárász, mikor búcsúzkodva kezeltek: — Összevesztél az árendással, János? — Ha összevesztem volna, akkor vereke­dés lett­ volna — mondja rá egykedvűen János.­­— Hát akkor miért gratulálsz rá olyan nagyon? — faggatja Kárász a kiskapun befelé igyekvő Mesgyést. Mesgyés János, megáll a kapuba, vissza­fordul s onnan mondja nagymérgesen bevágva a kaput: — Azt mondta a szentpéteri vásáron, — hogy adja kend ... azt a két girhes gebét? . . . Hát a két girhes ... nem szűnt neki már most... még az öreg apjának se, az oroszok« Höfer altábornagy jelentése. Hivatalos jelentés: kiadták április 11-én délben, érkezett délután öt órakor. Vonalaink a Strypa alsó folyásánál, a Dnyszter mellett és Csernoviltól észak­keletre tegnap heves ágyútűz alatt áll­tak. Éjjel a Strypa alsó folyásának tor­kolati szögében és Bucactól délkeletre hevesebb előtér-harcokra került a sor, a­­melyek részben még tartanak. A harcmező legdélibb részén egy előretolt sánc védőit a főállásba vontuk vissza. Jasloviectől északkeletre is behatolt­ az ellenség egyik állásunkba, de gyors ellentámadással ismét kivertük onnan és ez alkalommal egy orosz tisztet, három zászlóst és 100 embert elfogtunk. A Bucacból Cortkovba vivő ország­úton egy magyar és osztrák portyázó különítmény rajtaütéssel hatalmába kerí­tett egy orosz elffállást. Az ellenség tüzérsége József Ferdi­nánd királyi herceg hadseregének harc­vonala ellen is fokozott tevékenységet fejtett ki. Höfer t­ábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. fi német hivatalos Jelenés. Berlin, ápr. 14. ,1 hagy főhadiszállásról jelentik étprílis Ibién: Hindenburg tábornagy hadcsoport­jánál a Garbunovka környékén (Düna­burgtól északnyugatra) és a Naroc-tótól délre elhatárolt ellenséges előretöréseket véresen visszavertük. Épp oly eredménytelenek maradtak Lipót bajor herceg tábornagy hadcso­portjánál orosz osztagoknak a Servecsnél levő állások ellen­­krintől északra intézett támadásai. Az orosz hivatalos jelentés. Hadisajtószállás, ápr. 14­, A cs. és kir. hadisajtószállásról jelentik. A sz orosz vezérkar április 13-án a következő jelentést adta ki: Tüzérségi előkészítés után a németek megkísér­lelték, hogy az üxkü­lli hídfő szakaszához közeledje­nek. Tüzelésünk visszautasította őket. Jakobstadt és Dünaburg környékén tüzérségi tüzelés. A Naxoc­lótól nyugatra az ellenség április 12-én este hat óra tájban hevesen ágyúzta állásainkat. Röviddel az­­­­után Mokrice faluból előbb kis csoportokban, majd erős oszlopban nyomult előre. Tüzérségünk szét­szórta a németeket, a­kik árkaikba vonultak vissza. Varsó f községtanácsa. Berlin, ápr. 10. (Saját tudósítónktól.) A varsói német hatósá­gok elvi hozzájárulásukat fejezték ki ahhoz az in­dítványhoz, hogy a város polgárai által szabadon vá­lasztandó községtanács lépjen az eddigi komité he­lyébe. Ezzel létrejött az első autonóm városi igaz­gatás Lengyelországban. Japán tiszti küldöttség Moszkvában. Kopenhága, ápr. 14. (Saját tudósítónktól.) A Ruszkoje Szlové hirt ad arról, hogy japán tiszti küldöttség érke­zett Moszkvába. A cenzúra nem engedte meg­írni, mi a célja ennek a bizottságnak. Szeperetadzományokat a frenthtt szállít a Hadsegítő Hivatal fő véteti eű­önítm­énye, IV., Váci­ utca 38. sz.

Next