Budapesti Hírlap, 1916. március-április (36. évfolyam, 61–120. szám)

1916-03-20 / 80. szám

4 •— A harc a véd­őkötelezettségért. — As ala­kak­ vallanok. — Támadás a kormány ellen. — London, márc. 19. Amery unionista kapitány az alsóházban kijelentette, hogy több miniszter és a sajtó egy része, a­mely a minisztereket támogatja, csak a védőkötelezettség életbeléptetése óta fedezett föl szolgálatra alkalmatlan férfiakat. Az egész év folyamán teljesen alkalmatlan embereket soroz­tak, hogy az önkéntességi rendszer elégtelensé­gét bizonyítsák. Ezek az alkalmatlanok az or­szág egész katonai gépezetét megakasztották. Értesülése szerint 200.000 azoknak az alkal­matlanoknak a száma, a­kiket az utolsó évben a hadseregbe besoroztak. Ennélfogva mintegy 20 millió font sterlinget hiábavaló módon kidobtak. Ehhez még hozzászámítandó az a kár, a­mi ezeknek az embereknek polgári foglalkozásuk­tól való elvonása által keletkezett, ő semmi­esetre sem akarja leszállítani annak a hazafiság­nak az értékét, a­mellyel az új hadsereget meg­teremtették, de rá kell mutatnia, h­ogy az ön­kéntesek sorozásának rendszere nem tudja fön­tartani az általa teremtett hadsereget. Ez a had­sereg emelkedés helyett visszaesett. A minisz­terelnöknek a legutóbbi parlamenti ülésen telt ama kijelentése, hogy a sorozás ma jobb mint valaha, hazug, szégyenletes állítás. Egyenetlenség a parlamentben. Hága, márc. 19. (Saját tudósítónktól.) Londonból jelentik: Az angol parlamentben nagy az egyenetlenség, s még a hadviselés kérdéseire nézve is. Kormány­ellenes részről tett azt az indítványt, hogy a had­ügyi költségvetést mindjárt részletesen tárgyal­ják, csak hatvanegy szónyi többséggel utasítot­ták vissza. A pártok egymás közt egyenetlen­kednek, a fölfogás izgatott és civakodásra hajló. Simon volt miniszternek szemére vetették, hogy mindent megsemmisít, a­mit mint a kabinet tagja, a háború tizennyolc hónapja alatt maga segített fölépíteni. Más- és szénhiány, London, márc. 19. A Slan­delsblad fölhívást közöl a közönség­hez, h­ogy korlátozza a húsfogyasztást, mert sürgősen takarékoskodni kell a készletekkel, hogy­ tehermentesít­tessék a hajóforgalom és hogy megakadályozzák az árak ujabb emelke­.. .. • A ma­deset. .­­ . J A Daily Mail közli, hogy Londonban nagy a szénhiány. Sok iskolát nem lehet fűteni. Sem a szegényebb, sem a gazdagabb clean nem tudja előteremteni a szükséges szenet és ha itt-ott egy szeneskocsi föltűnik, a nép megrohanja, hogy mindenáron egy kis szénhez jusson. Egész kör­menetek láthatók az utcákon, a­mint gyermek­kocsikon tolják a szenet és nem szokatlan je­lenség, hogy elegánsan öltözött hölgyek valósá­gos h­aj­tó vadászatot tartanak a drága küizelő­szerre, melyet azután kézibőröndökben, pezsgő­hűtőkben, sokszor automobilokon is visznek haza. A forrongás Írországban. Hág­a, márc. 19. (Saját tudósítónktól.) Londoni táviratok szerint Corkban (Írország) a rendőrség a Sinn Finne tagjainál házkutatást tartott és sok re­volvert és patront lefoglalt. Ezen a helyen pén­teken nagy kormányellenes tüntetés volt. Új miniszterek: Lisszabon, márc. 19. Fernandez Costa közimunkaügyi minisz­ter, Silva a munkásügyek és szociális ügyek mi­nisztere lett. Osztrák hajók lefoglalása. Rotterdam, márc. 19. (Saját tudósítónktól.) A Daily Mail lisz-Braboni értesülése szerint a portugál kormány BUDAPESTI HÍRIAP­EST 1916. március 20. a Magyarország és Ausztriával való viszony megszakítása következtében le fog foglalni két osztrák hajót is, a­mely portugál kikötőben van­ a Balkánról. Höfer altábornagy jelentése: Hivatalos jelentés: kiadták március 19-én délben, érkezett délután 3 óra 20 perckor. A délkeleti harctéren csönd van. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német hivatalos jelentés: Berlin, márc. 19. A nagy főhadiszállásról jelentik március 19-én. A helyzet általában változatlan. Egyik léghajó a március 18-ra virradó éjjel Karaburnu mellett, Szalonikitól délre, megtámadta az antant hajóraját. Görög tiltakozás. Berlin, márc. 19. (Saját tudósítónktól.) Az orosz határról jelentik: Pétervár jól értesült politikai köreiben a legnagyobb határozottsággal állítják, hogy a görög kormány röviddel ezelőtt általános tilta­kozást intézett az antant-h­atalmakhoz. Ebben a tiltakozásban a görög kormány szembeszáll az­zal az állítással, h­ogy az antant-hatalmakat Ve­nizelosz szólította föl a görög területen való partraszállásra. Görögország sohasem bátorí­totta föl az antant-csapatokat erre a cseleke­detekre. Megállapítja továbbá a tiltakozás, h­ogy a már befejezett vizsgálat eredményei szerint az antant-csapatok Görög-Macedóniában való visz­szavonulásukkor egyáltalán nem viselkedtek a népjognak megfelelően. A görög kormány to­vábbá a görög semlegesség súlyos megsértésé­nek tekinti Szaloniki megerősítését, a közlekedő intézményeknek az antant által való használását és ellenőrzését, megerősített helyek megszállá­sát és más dolgokat. Az antant nagy görög te­rületet Görögországra való minden tekintet nél­kül tervszerűen harctérré változtatott át. _____­­ Románia. A svéd követ a királynál. Bukarest, márc. 19. Beck-Fries báró svéd követ ma ünnepies audienciában átnyújtotta megbízólevelét. A román király egyidejűen a svéd katonai attasét is fogadta. Uj törvény az élelmiszerről. Bukarest, márc. 19. A kamara törvényjavaslatot fog­adott el, a­mely az élelmiszer dolgában a múlt esztendőben ki­bocsájtott rendkívüli intézkedések némely változta­tását tartalmazza. A hatóságok jogot nyernek, hogy megállapíthassák az élelmiszer, valamint az ipari szükségleti cikkek maximális árát. Az újabb rende­let ellen vétőket 5000 lej-ig terjedő pénzbüntetéssel, megismétlődés esetén hat hónapig terjedhető fog­házzal fogják sújtani. A serökek harca. A hivatalos Jelentés. Konstantinápoly, márc. 19. • A főhadiszállás jelenti március 18-án: Dardanella-arcvonal: Március 17-én egy cirkáló hatásta­lanul lövöldözte Tekeburnu és Bejaztepe környékét. Két ellenséges repülőgépet, melyek Gallipoli-félszigetet átrepülték, egyik repülőgépünk fegyvertüzeléssel ül­dözött és menekülésre kényszerített. Kaukázus-arcvonal: Március 16-án balszárnyunk által keresztülvitt ellentámadással nagyszámú fölszerelő tárgyat zsákmányoltunk. Más jelentős dolog nem történt. A mezopotámiai angol kudarc. Rotterdam, márc. 19. (Saját tudósítónktól.) Az angol lapok­­megállapítják, hogy az a fölmentő hadtest, a­melynek az a rendeltetése, hogy a Kul-el-Ama­rába már száz nap óta bezárt angol hadsereget fölmentse, semmiféle előrehaladást sem tudott tenni. .­­ . Orosz lopásán. • — Meier-Graefe fölolvasása. — Budapest, márc. 19. Meier-Graefe, az ismert nevű német művészed író és esztétikus ma este fölol­vasást tartott a Zene­akadémiában az ellenséges külföldön levő hadifog­lyaink segítő alapja javára. Fölolvasásának tárgya ezúttal nem a művészet terén mozgott. Mint önkén­t­­es jelentkező automobil-szolgálatot teljesített a né­met Vörös Keresztnél, feladatának teljesítése köz­­­ben hadifogságba esett. Fogságának élményeit ecsetelte ma a nagy­műveltségű, széles látókörű férfiúnak higgadt pár­tatlanságával. Adatainak szokatlanságával nem kí­váncsiságunkat akarta kielégíteni, hanem megnyug­tatni ezernyi aggódó szívet, a­ki fogságba jutott szerettei sorsa iránt kétségben van s a ki jóleső ér­­zéssel veheti tudomásul, hogy bár orosz fogságban levő véreinknek kijut a szenvedésből, mégis tény­ként megállapítható, hogy rosszakarat, kifejezett ellenséges érzület az orosz hatóságot, részéről sehol sem tapasztalható. S lui egyes fogolytáborokban kíméletlen bá­násmódban részesülnek, avagy több nélkülözésben van részük, annak oka a ziláltabb orosz viszonyok s egyes kisebbrangú tisztviselők túlkapása. Éppen ezért ne csodálkozzunk, mert természetes, hogy az orosz foglyoknak nálunk jobb soruk van, mint a mieinknek odaát. A német hadvezetőség és a mi had­vezetőségünk mindjárt a háború elején ismert rend­szerességével azonnal hozzálátott a modern higiéné követelményeinek megfelelő fogolytáborok létesíté­séhez. Ezekben a fogolytáborokban az oroszok arány­­lag sokkal jobban élnek, mert e táborok a mi kultú­ránknak, a mi civilizációnknak megfelelően épültek. A két fél foglyainak elhelyezésében ugyanaz a kü­lönbség van tehát, a­mi a két ellenséges ország köz­állapotában föllelhető. S mivel el fog következni az az idő, a­mikor a hahóm borzalmai megszűnnek, a­mikor egymás jobb megismerése f­ogja a szenvedel­mek fölkorbácsolta hullámokat ismét elsimítani, az itt lévő foglyok, a világháború zivatarától idesodort és önkéntelen vendégeink lesznek a mi kulturális f­elsőbbségünknek élő tanúbizonyságai. Az orosz viszonyok röviden akképp foglalhat­­­ók össze, h­ogy elvben a mi foglyainknak ugyanab­­ban a bánásmódban kell részesülniük, mint az orosz katonának. Igaz, hogy ez gyakran írott malaszt ma m­­rad, mint a­hogy kétségtelen, h­ogy az orosz neuszörü­ i­dömség és korrupció szintén súlyosbító körülmény­ként játszik közre orosz fogságba került véreink élete­tében. De ne felejtsük azt sem, hogy már az a bánás­mód is, a­melyben az orosz katona részesül, rosz­szabb annál, a mihez a mi katonáink szoktak s a fogolyélet pszichológiájához tartozik, hogy a valónál gyakrabban rosszabbnak látják­ helyzetüket, mert új életviszonyukat az elhagyott otthon mértékével mé­rik. Mindehhez hozzájárul az intelligens ember pszi­chikai szenvedése, a­mi olykor rosszabb a fizikai nél­külözésnél. Hírt a fogoly néha hónapokig nem kap hazulról s egyetlen vigasztalása az egymásra utaltak között létrejövő érdekkapcsolat, a­mely a műveltség különbözőségén alapuló korlát lerombolásával szoros bajtársi életben fűzi össze a hontalanok ezreit. Végül hangoztatta még az előadó, h­ogy az orosz általában jólelkű. Gyűlölséget sohasem tapasztalt s az orosz népléleknek ez a vallásos, keresztény világnézetből fakadó szelídsége sok tekintetben záloga ottlevü fog­lyaink testi és lelki épségének. Előadásának során Meier-Graefe részleteiért ismertette hadifogságának élményeit. A legrosszabb dolga az Omszk mellett levő fogolytáborban volt. Helyzete lényegesen javult Nizsnij-Udinszkban, Ir­kuck mellett, miglen többhónapi fogság után kicse­rélték és Svédországon keresztül hazautazhatott. Nem hallgatta el, hogy sokaknak bizony rettenetes szen­vedés jutott fogságukban osztályrészül. Betegség, epi­démia, hiányos élelmezés számos emberéletet köve­tel a mieink részéről, de a nagy többség épségben fogja­ viszontlátni hazáját a háború befejezte után. .... .3.

Next