Budapesti Hírlap, 1916. május-június (36. évfolyam, 121–180. szám)

1916-05-17 / 137. szám

10 M­­ „... harmadik*. Futott még: Mac, Lia. Két és fél hosszal nyerve, fél hosszal harmadik. Tot.: 10:18. Helyre: 10:12 és 13. Könyvfogadás: pari Klingsor, 1% Segnses, 3%­ Folytatás: 6 Lia, 12 Mac. VI. Kétéves nyeretlenek versemre. 5000 K. 900 méter. 1. Verebély D. pk Bődi 54V2 (Tausz). 2. Raic­h­brunni mén­es pm Rosmarin 50 (Smuthy F.). 3. Ti­szai ménes pk Kunleány 6ímá (Csiszár). Futott még: Monastir N­. (Jurnik), Lyra (Csiszár), Bottrfly (Bosch), Baiazzo (Lipták L.), Quiss (Vincenz), Mégis (Tóth B.), Arija (Danek), Gaberl (Pretzner). Négyhosszal első, fejhosszal harmadik. — Tot.: 10:91. 10:25, 16, 22. Könyvfogadások: 2 Rosmarin, 3 Lyra, 4 Bődi, 5 Kunleány. Arija, 6 Monastir. 12 Mégis, 20 a többi. VII. Wester-handicap. 3000 K. 1100 méter. 1. Pusztai ménes 3c sk Sakk 53 (Schuster), 2. Dréher Ai 3é pk Beiram 52Vi (Csiszár), 3. Győrffy M. urnc 3c fm Zeppelin 46­3 (Podrazil) és gróf Batthány E. 3c pm Rismal 48 ( Gulyás). Futott még: Ferke (Hutch), Albani (Nasal), Rusticana (Popovics), Pee­res (Bosch), Preur (Bernáczky), Misogyne (Jurnik), Glouton (Hollinger), Saterlott (Tausz), Korea II. (Pintér J.), Kaliope (Szilágyi), Ophelia (Danek), Monarch (Guttmann). Két és félhosszal első, egy és félhosszal holtversenyben harmadik. — Tot.: 10:31, 10,16, 29, 39, 16. Könyvfogadások: 13 Sakk, 5 Misogyne, 6 Beiran, Rismal, 8 Portes. Saperlott, Kaliope. Monarch, 10 Glouton, 12 Zeppelin, 14 Ros­ticana, Korea II., Ophelia, 16 a többi. _ )­ Bécsi ü­getőverseny. A mai bécsi ügető­verseny eredménye a következő volt: 1. Háromévesek versenye: 1500 korona. 2200 méter. Wiltenhofi ménes Erich (Sennyey báró) első, Manfred második, Borna harmadik. Indult még: Lolita, Binvolo, Flóbert. Tot.: 10:370. Helyre: 20:114 és 75. II. Darlina Girl verseny. 1800 korona. 2600 méter. Horváth D. 56. Rodau (Feiser) első. Nincs második. Lovász harmadik. Indult még: Amazonite, Katona. Tot.: 10:26. Helyre: 20:31 és 27.­­III. Ügetőverseny-egyesületi díja. 1000 korona. 2500 méter. Hauser L. Gé. Jóvan (Tulajdonos) első, Eretnek második, Herodiade harmadik. Indult még: Reneé. Káplár. .Werner Fritzl. Tot.: 10:34. Helyre: 20:35 és 39. IV. Card dij. -itt00 korona. 2100 méter. Mora­vetz S. Mister Revelstocke (Diffenbacher) első, Hoche 2., Atlantic 3. Indult még: Ábránd, Méltó, Meteor, Otto S., Servia. Tot.: 10:47, 20:37, 70. 27. V. Eladó verseny. 1500 korona. 2500 méter. Mülner L. St. Caradec (Bodituor) első, Janka máso­dik, Marschall harmadik. Indult még: Laci, Jazon, Nelson, mint 3-ik diszkó. Gonda. Non Ami.­­ Tot: 10:141. 20:48. 38.46. VI. Wolai dij. 2000 korona 2300 méter. Mr. .Wilburn Gé Ada (S­chwarzinger) első. Kartouch má­sodik, Diva harmadik. Indult még: Hubertus, Metko, Helyett. Peters Sohn, Joan Jaques. Ashland Northy, Krakovianka. Tot: 10:102. 20:55. 59. 48. VII. Meidlinai díj. 1600 korona. 2400 méter. Tauszig H. és Feyer M. dé Hedda Gabler (Biró) első. Amazina Lady második, Kleopátra harmadik. Indult még: Margio, mint negyedik diszk­. Gratiouse. Native Boy. mint harmadik diszk. Galipette. — Tot: 10:27, 20:29, 40. 45. VIII. Négyévesek versenye. 1500 korona. 2000 méter. Gestüt Kamandin Hasznos (Biró) első. Sikurg második, Cabrianno harmadik. Indult még: Jonia, Juliette. Tot: 10:16. 20:31. 129. X Hírek a túriról. Wachtler lovagtól, az is­mert úrkocsisról, a bécsi ü­getőverseny-egyesület a hajtási igazolványt négy napra elvonta. Wachtler lovag szombaton Indiá­val kihajtott a starthoz és a­helyett hogy elindult volna, visszatért az istállóba azzal a kifogással, hogy rosszul érzi magát. — Wachtler hasonlóan cselekedett a minap Bécs város díjában Páris­sal is. — A közönséget kínosan érin­tette mindkét esetben a dolog, de a­míg Indiánál csak a könyveseknél kötött fogadások vesztek el, addig Páris­n­a az összes tétek elvesztek. Az igaz­gatóság enyhén járt el a jeles hajlóval szemközt, mert Wachtler mester, ha éppen gyöngélkedett, mást ültethetett volna maga helyett a kocsiba. — Ophelia a wester sulykiegyenlitő versenyben állva maradt az inditó gép előtt. — Danek a ligettelki sulykiegyenlitő versenyben a végső küzdelemben elveszitette az osto­rát s puszta kézzel­ hajtotta lovát. Azért nem tudta leverni San Gallot. Ugyancsak a ligetlelki súlyki­egyenlítő versenyben Tóth Béla, Sonnenstrahl lovasa elveszítette az egyik kengyelét s hajszálon múlott, hogy ki nem eselt a nyeregből. Közgazdasági fotoristák­. Cukor, Newyork, máj. 16. Cukor, Centrifugal 6.52. Slávé. Newyork, máj. 16. Kávé helyben 9%, má­jusra, 8.41, júliusra 8.48, szeptemberre 8.51­. Olaj. New­york, máj. 16. Gyapotmagolaj helyben 10.75, májusra 11.00. Terpentin helyben 41 V2. Savaria T. helyben 37%. Gyapot. Liverpool, máj. 16. Forgalom 1000, be­hozatal­ 15.800 bál, ebből amerikai 13.810 bál. Miching helyben 8.49, amerikai, brazíliai és egyiptomi 3 ponttal magasabb,­ máj.—júniusra 8.22, júl.—augusztusra 8.16, okt.—­novemberre 7.93, jan.—februárra 7.83. Egyiptomi júliusra 12.29, novemberre 11.14. Bosznia ÉS Sterpegovina áruforgalma. A tartományi kormány ma tette közzé Bosznia és Hercegovina 1913. évi külsőkereske­delmi forgalmának statisztikáját, a­miben a magyar nézőpontból való vizsgálódás több ér­dekes jelenségre bukkanhat. A magyar közgaz­daságot és politikát egyaránt érdekelheti a bos­nyák statisztika, mert az tű­nik ki a számok ta­nulságából, hogy­ a kettős monarkia déli tarto­mánya egyre bensőbbé és fokozottabbá váló áruforgalma révén­­ Ausztria felé gravitál. Még valami más is kibontakozik a hivatalos statisztika táblázataiból: Bosznia és Hercego­vina fokozatos, de a passzív kereskedelmi mér­leg jegyében történő fejlődése. A tartomány igénye egyre nő, de ezzel a kiviteli nyereség nem tart lépést. A hivatalos kommentár itt azzal vigasztal, hogy a kereske­delmi mérleg passzivitása­ a kulturális fejlődés jele. Ezzel szemben azonban az a tény áll, hogy 1913-ban a bosnyák bevitelnek 75,57 százaléka (1912-ben csak 73.66 százaléka) kész gyártmá­nyokra esett, míg a kivitel képét a nyersanya­goknak 58.76 százalékos arányszáma rontotta. E jelenségek méltán felkelthetik a kettős monarkia gazdaságpolitikusainak figyelmét, földrajzi viszonyunknál fogva azonban a dol­gok természetes rendje kapcsán a bosnyák­ok­­­forgalom alakulása elsősorban Magyarországot érdekli. Magyarországnak a Balkán felé irányuló törekvése természetes hidat láthatna Boszniá­ban s ha most ebben az irányban gazdaságilag mégis körülkarolnak bennünket s fokozatosan teret vesztünk, ennek­ politikai következménye is jelentkezni fog még az Adriát illetően is. Gaz­daságpolitikusainkra ebből az a kötelesség há­rul, hogy a fölismert folyamatot ellensúlyozni törekedjenek. A­mi a ma megjelent statisztika egyes részle­teit illeti. 1909-től 1913-ig a bosnyák-hercegovinai bevitel 139.53 millióról 200.69 millió koronára, a kivitel pedig 120.86 millióról 138 millió koronára növekedett. A külső kereskedelmi mérlegben növe­kedő passzívum 1909-ben 18.67 milliót, 1913-ban 62.6 millió koronát tett ki. A suly szerint kimutatott áruforgalomban a bevitel 1909-től 1913-ig 3.17 millió mázsáról 4.68 millióra, a kivitel 10.68 millió mázsáról 11.09 millióra nőtt. A suly szerinti kivitel e szerint aktív mérleget ad, a­mennyiben a kivitel többlete 1909-ben 7.5 millió mázsát, s 1913-ban is 6.4 millió mázsát tett. A forgalom lebonyolításának iránya szerint vizsgálva Bosznia és Hercegovina áruforgalmát, azt találjuk­, hogy az összes forgalom 70 százalékát 1909-ben a magyar határon át bonyo­lították le, a­mi lassú egyenletességgel 1913-ra 69­ százalékig (10,949.030 mázsa) apadt le. 1913-ban a bevitelnek 75.38 százaléka (3,530.691 mázsa), a ki­vitelnek pedig 66.88 százaléka (7,418.338 mázsa) irányult a magyar határ felé. Tehát a súly szerint kimutatott forgalomnak is csökkenő jellegű arányré­szét bonyolítják le Magyarország irányában, ellen­ben ugyanoly mértékben javul Ausztriának Boszniá­val való forgalma. A­mi az áru rendeltetését illeti, ezen a téren a Magyarországból Boszniába irányuló kivitel stag­nál, míg viszont a boszniai termelésnek a magyar piacon való érvényesülése javul. 1909-ben a kivitel 31.26 százaléka jutott hozzánk és 68.74 százaléka az osztrák piacra. Ugyanez 1913-ban ránk nézve 36.57 százalékot. Ausztriára nézve 63.43 százalékot tett ki. Értékben föltü­ntetve 1909-ben Bosznia és Hercego­vina bevitelének 30.24 százaléka, 1913-ban pedig már csak 29.45 százaléka eredt Magyarországból. Ugyan­ezen idő alatt a tartománynak hozzánk gravitáló kivitele is apadt, még­pedig 22.87 százalékról 19.15 százalékra. Számszerűen véve a pénzben kimutatott forgalmat, 1909-ben a tartományok magyar szárma­zású összes bevitele 42.202 milliót, kivitele hozzánk 27.607 millió koronát tett ki. 1913-ban a bevitel Magyarországból 59.114 millióra, a kivitel hozzánk 26.441 millió koronára rúgott. Az Ausztriát és a kül­földet érdeklő boszniai áruforgalom eszerint nem csak nagyobb, de folyvást növekedőben is van és a mi szerepünket aránylag szűkebb térre szorítja. Ez a jelenség a Szerbiából átcsatolandó terület jövendő külső kereskedelmi forgalmának kifejlődése és gaz­dasági idecsatolása nézőpontjából bennünket most nagyon érdekelhet. A­mi az árucsoportokat és nemeket illeti, Bosz­nia és Hercegovina 1913-iki bevitelében a legna­gyobb értéket a gabona, hüvelyesek, liszt, őrlemé­nyek és rizs árucsoportja képviseli, körülbelül 32.097.667 koronával. Ebben a csoportban a ruhá­zat, fehérnemű és pipereáruk, körülbelül 15 millió koronával, vas- és vasáruk, körülbelül 14 millió ko­ronával, pamut, pamutfonál és pamutáruk körülbe­lül 12.7 millió koronával, vágó- és igásmarha körül­belül 11.7 millió koronával. Aránylag legnagyobb a bevitel növekedése a múlt évihez képest a gabonák­nál, hüvelyeseknél, lisztnél, őrleményeknél és rizs­nél, körülbelül 3 millió koronával, a járóműveknél 2.6 millió koronával, a pamut, pamutfonál és pamut­áruknál 2.4 millióval, a ruházat, fehérnemű- és pipereáruknál 2.1 millió koronával és az állatok­nál 1.8 millió koronával. Csekélyebb volt a beviteli gyarmatáruknál, ásványolajnál, barnaszénnél és a palakátránynál, valamint az ásványolajoknál. A legfontosabb kiviteli cikk: a fa, szén és tő­zeg körülbelül 35 millió koronával, vágó- és is,­ász­marha körülbelül 20,4 millió koronával, főzelék, gyümölcs, növények és növényrészek 16.5 millió ko­ronával, állati termékek 9.9 millióval, vegyészeti segédanyagok 8.5 millióval és vasáruk 8­4 millióval. A kivitel főleg a következő árucsoportokban növe­kedett: főzelék, gyümölcs, növények és növényré­szeknél, állati termékeknél, ásványolajnál, barna­szénnél és palakátránynál. A kivitel csökkent külö­nösen a következő árucsoportokban: gabonánál, hü­velyeseknél, lisztnél, valamint a vágó- és igásmar­hánál. — A cukortermelés növekedése. A hivata­los lap mai száma közli a magyarországi cukorgyá­rak április hónapi termelését. E szerint fogyasztási cukorból 98.476 mázsát termeltek, 39.248 mázsával többet, mint a megelőző év áprilisában. Nyers cu­korból a saját termelésből átdolgozott mennyiség le­vonásával 19.997 mázsa volt az idei áprilisi termel­­és. A cukorgyárakból és szabad raktárakból az adó lefizetése mellett 181.190 mázsa kész cukrot szállí­tottak el a­mi 11.175 mázsával kevesebb az előző évinél. Az adó lefizetése ellenében elszállított nyers­cukor 32.361 mázsa volt, 13.628 mázsával több, mint az előző év áprilisában. Az adó megfizetése nélkül, a vámvonalon át való kivitelre 6996 mázsa kész cuk­rot vittek el, 14.153 mázsával kevesebbet, mint 1915 áprilisában.­­ Az állampénzü­g­yi feladatok. Bécsből je­lentik: Eulenburg dr. lipcsei tanár az osztrák iparom sok középponti egyesületében előadást tartott azok­ról az állam pénzügyi feladatokról, a­melyek a háború után a Pénzügy terén várakoznak a hadviselő álla­mokra. Az előadó szerint a hadi kiadás címén ke­letkező adósságteher abban az esetben is, ha csak két évig tartana­ a háború, a hadviselő államok mindegyikénél megháromszorozódnék. Óriás össze­­get fog igényelni a rokkantak nyugdíja, továbbá az özvegyekről és árvákról való gondoskodás is. A köz­vetetten adóból szerinte elsősorban a jövedelmi adót lehetne növelni, de inkább csak a felső fokozatokban. Az örökségadó is figyelembe jöhet abban a tekintet­ben, mi­ az ipar, a telek az épületadó módosítása te­kintetében az a véleménye, hogy itt nagy elővigyáza­tossággal kell eljárni. A forgalmi adó, illetve nyugta­­bélyeg, vasúti jegy és a portailleték­ drágítása való­színűen szintén mellőzhetetlen lesz, s a fogyasztási adó növelését sem lehet elkerülni. A vámkérdéssel is foglalkozott Eulenburg és lehetségesnek tartotta, hogy Németországban kiviteli vámot is életbe fognak léptetni. Véleménye szerint a szénnél, ásványolajnál, villamosságnál az új állami monopóliumok is figye­lembe jöhetnének. Arra is utalt Eulenburg, hogy a vámokat is valószínűen növelni fogják, hogy a­meny­nyire lehetséges, korlátozzák a külföld versenyét és fokozzák a bevételt.­­ A francia bankárok összevásárolják a magyar, osztrák és német értékeket. Genfből je­lentik nekünk. A francia bankárok a magyar, osz­trák és német értékeket francia kezekből mind na­gyobb számmal és egyre növekvő árfolyammal ös­ ö s­szevásárolják. A francia lapok ez ellen az ügyészség védelmét követelik.­­ A rokkantkérdés megoldásával foglalko­zott legutóbb az Országos Iparegyesület Gaál Károly elnöklésével. Katona Béla előadó abból a megállapí­tásból indul ki, hogy a társadalmi béke feltétele a munkához való jog gyakorlati érvényesítése munka­alkalmak megteremtésével. A német-francia háború adatait véve alapul, megközelítően 250.000 főre te­szi a mi rokkantjaink számát. A rokkantak munka­erőveszteségét ötven százalékban felvéve, körülbelül 125—150.000 ember munkaereje veszett el, a­mi a munkaerőt átlag ezer koronában értékelve — százötven millió korona kereset-elmaradást jelent. Ehhez mérten a termelés értékének csökkenése több száz millióra tehető. A rokkantügy rendezése érde­kében gyökeres reformokat kell keresztülvinni. Irányadó elv a rokkantügy rendezésénél, hogy a rokkant­ellátás állami feladat. Itt két fontos köve­telmény van. Az egyik az, hogy a munkásszerveze­tek megállapodjanak a munkaadókkal a munkafel­tételek kérdésében, a másik pedig, hogy a rokkant munkások számára oly munkák választassanak ki, melyeket száz százalékos munkaképességgel bírnak végezni. A kérdés döntő jelentőségét abban látja, hogy a rokkantak gazdasági és szociális öntudatát minden eszközzel fejleszteni kell. Ráth Kálmán a rokkantak munkaképességét vizsgálta. Hangoztatta. ..i­­­i. BUDAESTI HÍRLAP AA?, 1916. május 17.

Next