Budapesti Hírlap, 1916. május-június (36. évfolyam, 121–180. szám)

1916-05-21 / 141. szám

916. május 21. BosAPESTI Hírlap cm. no il nem egyet Rousseau növelt terebélyes fává., tét előadást a közönség zajosan megtapsolta__­ lfHaBBCiffiaaBaBnBaeMBSBBnBmHHaaMBn I BELVÁROS IV., VÁCI­­UTCA9.SZ.ODRSD BELVÁROS H­IV. VÁCI- m UTCA9.SZ. I . Vigjáték - esték! | | tatóbb filmbohózata! C­sereh­ázasság i­s eredeti bohózat 3 felvonásban. Irta Franz Weber, fi ! Előadják a legkiválóbb mozikomikusok. Főszerepben „ fi I Max Pallenberg, a híres német humorista. Csupa kel­­­­­­lemes ötlet és finom pikantéria. A legmulatságosabb­­ mozgófénykép ! Eddig páratlanul álló szenzációs vígjá- H ték-sláger. " || Ilyenek a férfiak!!| "Vígjáték 3 felvonásban. Irta Carl Schönfeld. Előadják íg| a leghíresebb berlini színészek. A­z­ idei színházi évad m­űfaja! Frappáns helyzetek! Mulatságos bonyodalmak! jj$MR Csupa derűs, vidám pajzánsági ujj Az előadások pont 6, 8 és 10 órakor kezdődnek. || ifflBBfflBgBHlgBfiBBBBBBBBBBBBBWBHBBBBBB * (új zeneművek.) Tavi Károlyné Turáni induló és Budán Dénes Szeretnék egy­szer boldog enni címmel kiadta legújabb szerzeményét Az első mű ára egy korona ötven fillér, az utóbbié két ko­­rona negyven fillér. Mindkettő­­Nádor Kálmán kiadá­sában jelent meg. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A telekeladás új rendje és a gyakorlat. .Azt az esetet, a mikor a közérdek kénytelen helyet taritani maga mellett a nem éppen jogosult taagán­­érdeknek, semmi sem dokumentálja élesebben, mint a szerdai közgyűlés napirendje. A tárgysoro­zat huszadik pontja az a javaslat, mely a kőbányai misok­ sörfőzővel telket kíván cserélni, a huszon­egyedik pont pedig Harrer tanácsos előterjesztése gyártelkek eladásának új rendjéről. Ha a sorrend meg volna fordítva s a közgyűlés hozzájárulna a gyárlelkek eladásáról szóló előterjesztéshez, már­­­­em is tárgyalhatnák a polgári sörfőző kérelmét, m­­ert az egyenesen ellenkeznék a közgyűlési hatá­­­­ozattal. A tárgysorozat összeállítása megkíméli a­­ közgyűlést attól, hogy önmagával kerüljön ellen­­t­­étbe, mert, akkor, a­mikor hozzájárul a telekeladás m­ai rendjéről szóló előterjesztéshez, a polgári sör­öző telkére már mint rossz emlékű múltra lehet hi­vatkozni. De különös és jellemző, hogy akkor, a­m­ikor egy becsületes szándékú s a főváros telkeit megvédelmező javaslatot terjesztenek elő, még öt perccel megelőzően kénytelenek a javaslat szellemé­­vel ellenkező magánérdeket szolgálni, mintha utolsó részletét fizetnék annak az adónak, a­melyet a ma­gánérdek ezen a címen állandóan szigorúan behaj­tott a fővároson. Ugyanaz a tanács és ugyanaz a közgyűlés néhány percnyi idődifferenciával hozhat egy olyan határozatot, hogy a főváros egyik telkét átengedi a spekulációnak s egy másikat, a­mely a főváros telkeit megvédi a spekulálóktól. Vájjon le­het-e ez a védelem általában jó, ha ilyen könnyen meg lehet alkudni vele? A telekeladás új rendjéről szóló előterjesztést már bőven ismertettük. A gyár céljára alkalmas fő­városi telkek eladását szigorú feltételhez köti: a tel­ket csak gyár céljára szabad használni s ha a gyár később parcellázni akarná, akkor azt csakis a fővá­­os engedelmével teheti, még­pedig úgy, hogy a to­ok értéknövekedésének fele a fővárost illeti. A Kő­bányai polgári sörfőző azt kérte a fővárostól, hogy adja el neki a Külső Jászberényi-úton fekvő telkét, a mely szomszédos a gyárral, az üzem fejlesztése céljára. A főváros hajlandó volt a vásárra, de a köz­gyűlés Perczel Béla indítványára kimondotta, hogy a telket csakis gyár céljára szabad használni, ellen­kező esetben a főváros az eredeti 28 koronás vétel­áron visszaveheti. Perczel indítványa tökéletesen egyezik azzal a javaslattal, mely a telekeladás új rendjéről szólt A gyár nem ment bele ebbe a kikö­tésbe, a mi után nyilvánvaló, hogy a telket nem akarja gyár céljára használni, Iranem­ spekulálni akar vele. Most azután telekszakértője tanácsára uj kérelemmel fordult a fővároshoz. A polgári sörföző a Maglódi-uton telket vásárolt s ezt a telket cserébe akarja adni a főváros telkéért, a főváros pedig, a­mely gátat akar vetni a spekulációnak, a­mely nagy­szabású javaslatot dolgozott ki erre vonatkozóan, hajlandó beleegyezni a tervezett reformnak ebbe az egyszerű s nem is éppen ötletes kijátszásába. S ez nemcsak azt jelenti, hogy a polgári sörfőző hozzá fog jutni egy fővárosi telekhez, hanem a módját is­­annak, hogy a főváros nagy telekreformját hogyan lehet majd a jövőben is kijátszani. A rendszabállyal együtt a kijátszás módját is előterjeszteni, valószí­nűen egészen önkény­­esen , cselekedet, de talán így nagyobb világosságot vet a helyzetre. — A fővárosi alkalmazottak új előlege, jelentettük már, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlés határozatát, mellyel új, három hónapi fizetés összegét kitevő előleget ad a főváros alkal­mazottainak. A miniszter jóváhagyó leirata ma ér­kezett meg a városházára, most már tehát csak az a fontos, hogy a megvárakoztatott alkalmazottak minél előbb hozzájussanak az előleghez. Sajnos, a városházán már megint olyan tervek vetődnek föl, a­melyek nem előnyösek az alkalmazottakra, de egyébként is ellenkeznek a közgyűlési határozat szellemével. Van terv, hogy az előleget két részlet­ben fizessék ki az alkalmazottaknak s van terv, hogy csak két hónapi fizetést adjanak most, a harmadik hónapit pedig majd később s csupán megokolt eset­ben. Nem tekintve azt, hogy az ilyen tervezgetések késleltetik az előleg kifizetését semmi ok sincsen arra, hogy az előleget ne egy összegben fizessék ki.­­A főváros alkalmazottai rá vannak szorulva az egész előlegre s nem méltó a főváros vezetőségéhez, hogy kicsinyeskedjenek akkor, a­mikor neki kell a leg­ i­s jobban tudnia, hogy a nyugodt megélhetés feltétele már régen nincs arányban az alkalmazottak fize­tésével. A belügyminiszter leirata tudatja a fővárossal, hogy az április 12-iki közgyűlés határozatának ama részét mellyel a főváros az állami alkalmazottaké­hoz hasonló módon és hasonló feltételek mellett a fővárosi alkalmazottak részére fizetési előleget rend­szeresített jóváhagyja. A határozatnak azt a részét azonban, a­mellyel a közgyűlés fölhatalmazza a ta­nácsot, hogy a háború alatt azoknak is engedelmez­­h­essen előleget a­kiknek fizetését bírói letiltás ter­heli — ha az előleget nem is fordítják a letiltott összeg kifizetésére, illetve a letiltó megfizetésére —• nem hagyja jóvá, csak azzal a korlátozással, hogy a tanács ilyen előleget csak egészen kivételesen, kü­lönös méltánylást érdemlő körülmények esetében engedelmezhet . Az előleg visszafizetésének kezdő pontja ilyen esetben 1916 november elseje. A fővá­rosnak azt a kérelmét, hogy az előleget csak a há­ború után törlesszék le az alkalmazottak, nem telje-* sítette a belügyminiszter. .. Növekszik a tejfölhozatal. Közöltük a minap, hogy a főváros tejfölhozatala napról-napra növekszik, a­mi elsősorban természetesen a zöld ta­karmány következménye. Hetekkel ezelőtt még volt olyan nap, hogy százötvenezer liter tejet sem hoztak föl a fővárosba, most azonban a javulás annyira ör­vendetes, hogy az utóbbi napokban­ a tejfölhozatal meghaladta a napi százkilencvenezer litert s már közel jár a kétszázezerhez. A zöld takarmány tehát eddig napi negyven-ötvenezer literrel több tejhez jut­tatja Budapestet, a­mely a békében sem kapott több tejet naponta kétszáznyolcvanezer liternél.­­ A bevonultak érettségi vizsgálata,­­A kultuszminiszter tudvalévően rendeletben gondosko­dott arról, hogy azok, a­kik az 1897. évben születtek s bevonulásuk miatt nem végezhették el a közép­iskola nyolcadik osztályát, május 25-től június 25-ig letehessék az érettségi vizsgálatot. A jelentkezőknek előkészítő tanfolyamra kell beiratkozniok, mely egé­szen ingyenes. A fővárosi községi főreáliskolai tanu­lókra vonatkozóan az előkészítő tanfolyamot a Reál­tanoda­ utcai főreáliskola rendezi. ■— A szerdai közgyűlés napirendje. A tör­vényhatósági bizottság május 24-én rendes közgyű­lést tart, melynek fontosabb tárgyai a következők: a hadiadó kivetésére hivatott több adófelszólamló bi­zottságba egy-egy rendes és egy-egy póttag válasz­tása; a gázművek és az elektromos művek 1915. évi zárószámadása; a kőbányai polgári sörfőző kérvénye telektömb elcserélése, illetve eladása iránt; a gyár­ipari célra átengedendő fővárosi ingatlanok eladási feltételeinek megállapítása; a fővárosi alkalmazottak részére családi pótlék rendszeresítése; az időleges hi­vatalnokok és az altisztek és szolgákról szóló sza­bályrendelet módosítása; a székesfővárosi bakterio­­lógiai és közegészségi intézet szervező szabályzatá­nak megállapítása; a dunai rak­odópartok­ helyreállí­tása; a hídvámra vonatkozó közgyűlési határozat el­intézésének m­egsürgetése; a Közraktár kezelő díja; az 1916. évi nemzeti hadikölcsön jegyzésében való részvétel; a vízszolgáltatás szabályrendeletének meg­hosszabbítása; azonkívül több költségfedezet, telek­­szabályozás, kegy- és nyugdíjazás ügye. A tárgysoro­zat összesen 91 pontból áll. — Az árvaszék hadiárvaalapja. A székes­­fővárosi árvaszék hadiárvaalapja az újabb adomá­nyokkal együtt 62.780 korona 18 fillért tesz ki. — Az iskolák­ reformja és a főváros. A köz­­oktatásügyi bizottság legutóbbi ülésén szevetelték, hogy az iskolákra vonatkozó reformokat sohasem közli a kormány a fővárossal s így az illetékes szak­emberek nem tudnak hozzászólni azokhoz. A fővá­rosnak a közoktatásügyi tanácsban sincs képviselője, éppen ezért a tanács elhatározta, hogy fölér a kor­mányhoz, kérve, hogy az iskolákra vonatkozó re­formjavaslatokat a jövőben küldjék meg előzetesen a fővárosnak. Ennek az intézkedésnek az ad aktuali­tást, hogy most tárgyalják a középiskola, a felsőbb leányiskola s a polgári iskola reformjára vonatkozó javaslataikat, a­melyek közül a főváros egyiket sem kapta meg. — Villamos­vasutak: a főváros kezelésé­­ben. A Magyar Mérnök és Építő Egyesületben Steller Antal magánmérnök előadást tartott „Villa­mos vasutaink a főváros házi kezelésében s a Köz­úti vasút megváltása“ címmel. Steller azt fejtette ki, hogy a megváltás nem kedvező a fővárosra, in­kább meg kell várni a háramlás idejét s addig is a város maga építsen kültelki és földalatti vasuta­kat. Az előadást vita követte, melyben Szél Árpád, a Közúti vasút igazgatója szembehelyezkedett az előadóval. Steller azt állította, hogy a közúti vasut­­üzlete csak 5,8 százalékot jövedelmez, ezzel szem­ben megállapítja, hogy a vasutüzletből eredő 1918. évi osztalék 8,25 százalék, illetve a fölülosztalék з, 25 százalék volt. Az 1914. és 1915. évben a bevé­tel lényegesen növekedett, a kiadás pedig alig sza­porodott, az osztalék tehát 11 százalékot, a fölül­osztalék pedig 8 százalékot ért el. Stellernek amaz állítását is cáfolta, mintha a bevétel szoros össze­függésben volna a beruházott tőkével. Azt, hogy a főváros maga építsen vasutat, nem tartja jövedel­mezőnek s egyébként is, kisebb kockázat a főváros részére egy régi, ötven éves üzletnek folytatólagos kezelése, mint egy új üzlet létesítése, tapasztalatok nélkül. A közúti vasút igazgatója után Kissházy, Jakobovits és Becsey Antal mérnökök szólaltak föl, szintén a megváltás mellett, de szociális és város­rendező nézőpontból. : — A főváros kecskét ad el. [A­ főváros a tej­­ellátás megkönnyítésére néhány száz darab hazai te­jelő kecskét szerzett, a­melye­ket most elad. Az eladás május 27-én kezdődik a lókásüzem igazgatóságánál, (IX., Gubacsi­ út 6.), de az érdeklődök már most kaphatnak felvilágosítást délelőtt 10—12 s délután 4—6 óra között. Az anyakecskéken kívül két-három hónapos nőstény gödölyéket is eladnak. — Ingatlanforgalom. A múlt héten a fővá­rosban az ingatlanok forgalma a következő volt: A pesti oldalon: Schmahl János IV., Kossuth Lajos­ u. 9. sz. és Reáltanoda­ u. 10. sz. házainak egy­­­harmad része 415.000 koronáért Holzer Sándor és nejére. Kann Lipót és fia cég V., Váci­ ut 10. sz. házá­nak kéthatod része 126.750 koronáért Kann Zsig­­mond és nejére. Kell Izsó és birtoktársai VI., Fób­i­­ut 32. sz. háza 65.000 koronáért Fővárosi közmun­kák tanácsára. Györgyei Kálmán VI., Bajza­ u. 34/a. sz. háza özvegy Györgyei Kálmánnéra (iközszerze­­mény.) Oxigén vállalat Friedmann és Fenyves-cég VI. , Dessewffy-u. 29. sz. háza Friedmann és Fenyves cégre (cégváltozás.) Özvegy Zwillinger Mórné VII., Thököly-út 31. sz. háza 162.869 korona 63 fillérért özvegy Götz Jánosnéra. Mandula Izidorné dr.-né VII. , István­ ut 67. sz. háza 375.000 koronáért Feld­­m­ann Józsefnére. Pápai Manó és neje VII., Thököly­­út 72. sz. háza 220.000 koronáért Kertész Pálra. Mül­ler Vilmos VII., Damjanich­ u. 24. sz. háza 250.000 koronáért Silbermann Aladárra. Konta Istvánné VII., Murányi-u. 45. sz. háza 157.537 koronáért Sólyom Dezsőné és ifjabb Stumpf Sándorra. Szász Gyula Vill., József-körút 65. sz. háza 1,207.384 korona 50 fillérért Jordán Károly dr.-ra. Dau­bek János VIII., Aggteleki-u. 19. sz. háza 374.820 koronáért Gutmann Jakab és nejére. Kozma Mihály VIII., Tavaszmező­u. 8. sz. háza 141.204 korona 4 fillérért Stumpf Imre és birtoktársaira. Friedmann Farkas és neje VIII., Práter-u. 29. sz. háza 325.000 K-ért Blumenstock Lipót és nejére. Grossberger Frigyes József IX., Mes­­ter-u. 10. sz. házának huszonnégyszázkilencvenkettedi része 2511 korona 80 fillérért Grossberger Sala­­­monra. Bőhm Emil és neje X., Füzér-u. 48. sz. háza­ 33.994 korona 20 fillérért Kupferstein Ignácra.­­ Györgyei Kálmán X., Kereszturi-ut 168,170.308. sz-i házainak harmincegyszázkilencvenketted része Taf-­fer Imrére (öröklés.) Kőbányai takarékpénztár rész- ;­vénytársaság X., Szlávy­ u. 20. sz. háza 10.339 koronás, 20 fillérért Graepel Hugóra, özvegy Körschner Ró­­bertné X., Martinovics-tér 3. sz. házának egynyol­­cad része 6000 koronáért Reith György és nejére. A budai oldalon: Sulyok Jánosné I., Kútvölgy­ijén fekvő 9027/1., b., 9027/1., d. 2. hrsz. ingatlaná­­na­k­ felerésze Sulyok Jánosra (ajándék). Hám­os' MUSCHONG-féle 2006 Buziás gyógyfürdő Nyitra május 15-től szeptember végéig. Természetes szénsavas forrásairól híres elsőrangú szivgyógyfürdő. Kitűnő eredmények női haloknál, vese- és hólyag­ban­yárm­aknál, vérsze­génységnél. Hivatalos rendelő­­orvos Dr. MAHLER GYULA. — Kitűnő diátás el­látás.—Baziáson fürdőorvosi gyakorlatot folytatnak: Biasimi J. dr., Porud­u R. dr., Schopf J. dr., Sugár R. dr., Glass R. dr. urak. — Prospektussal szolgál a liriffjujili­íj. 19

Next