Budapesti Hírlap, 1916. május-június (36. évfolyam, 121–180. szám)

1916-05-17 / 137. szám

1916. május 17. Budapesti HÍRLAP as?. ÜCORMPI ÉS PfiÍJÉSZET. * fOperaház.) Ziclin Géza gróf írói és művészi Munkásságának ötvenedik évfordulója alkalmából a színház a Rákóczi-trilógia felújításával rója le hálá­ját a költő iránt. Ma volt a ciklus első estéje, mikor a II. Rákóczi Ferenc került színre. A fényesen kivilá­gított nézőtéren ragyogó díszes közönség jelent meg. Ott láttuk a születési, szellemi és pénz-arisztokráciá­ból a legkiválóbb nevek viselőit. És nagy számban vidékieket, kik áldozatot és fáradságot nem kímélve, elzarándokoltak a magyar szabadság hőséhez. Míg a publikum gyülekezett, a babérral díszített színpadon a lebocsátott függöny mögött a színház ünnepelte Zichy Géza grófot. Elsőnek Bánffy Miklós gróf kor­mánybiztos olvasta fel Jankovics Béla kultuszminisz­ter üdvözlő leveleit. Majd Kern Aurél igazgató mél­tatta lendületes szavakban Zichy gróf életét és művé­szetét. Végül Székelyhídi­ Ferenc a tagok, Fodor Izi­dor pedig a Filharmóniai Társaság jó kívánságait tol­mácsolta. Azután elkezdték az előadást, melyet a kö­zönség végig lankadatlan figyelemmel kisért. Az együttes elsőrangú volt. Szemere Árpád férfias, me­leg baritonja pompásan érvényesült Rákóczi hálás szerepében. Sándor Erzsi Sieniavszka grófné egyik legkitűnőbb alakítása. Haselbeck Olga méltóságtel­jes Amália. Pilinszky frissen, tűzzel énekelte a csel­szövő Longueval szerelmes áriáit. Déri Jenő kitűnő kabinet alakot produkált a zsidó korcsmáros szere­pében. A többiek is mind kitettek magukért: Szende Ferenc (Bercsényi), Kertész Ödön (Badinyi), Dal­noki Viktor (Bence), Kálmán Oszkár (öreg paraszt), Pusztai Sándor (Esze Tamás). Az előjátékban Zrínyi Ilonát Sebeők Sári énekelte gyönyörű csengő han­gon, megkapó fokozásokkal. A két gyermeket pedig Sámson Mária és Baán Gizella kedvesen és finoman. A zenekart Szikla Adolf vezette sok szeretettel. A közönség nyílt színen is nem egyszer kifejezést adott tetszésének s a felvonás végeken sokszor a lámpák elé h­ivta a szereplőket. Az ováció viharos tüntetéssé fokozódott, mikor Zichy Géza gróf is megjelent a füg­göny előtt. * (Vígszínház.) A Vígszínházban szombaton lesz a Három a kisleány huszonötödik előadásának jubileuma. Április 23-án volt a bemutató és azóta minden előadásra előre keltek el a jegyek. Pénteken a Schubert operettet átköltöztetik a Népoperába. Ott ülik meg szombaton a huszonötödik előadás jubileu­mát is. Vasárnap szintén a Három a kislány kerül szinre a Népoperában. * (Király Színház.) Május 22-én kerül szinre a Király Színházban Bakonyi Károly és Szirmai Al­bert operettje, a Mágnás Miska századszor. Ez alka­lommal minden látogató megkapja díszes nyomás­ban a teljes darabot, énekbetétekkel és az előadó művészek arcképével. A jubiláris előadáson ugyan­azok játszák a szerepeket, a­kik az operettet e dia­dalra segítették. * (A Budapesti Színház megnyitása.) A városligeti Budapesti Színház május 19-én, pénteken nyílik meg Leon Viktor és Strausz Oszkár Csak utána! című háromfelvonásos énekes bohózatjával. * (Mérey Adolf a Kristály-palota igaz­g­atója.) Mérey Adolf, mint értesülünk, a jövő évadra átvette a Kristály-palota igazgatását. Mérey egyike a legsokoldalúbb színházi embereknek, a­ki a Király­ Színházban és a Népoperában szerzett ta­pasztalatait bizonyára értékesíteni fog,fal­us intéze­tében is. * (Képkiállítás.) Nagy Lázár ipariskolai tá­nár, festőművész, a Kelenföldi Kaszinó helyiségében (Fehérvári­ út 52., I. emelet) kollektív képkiállítást rendezett műveiből. A kiállítás június 15-éig tart s a megvásárolt festmények vételárának tíz százalékát a Kelenföldi Népsegítő Szövetség céljaira ajánlja föl a művész. * (A nemzeti építőművészetről.) A Mérnök-és Építész-E­gyesületnek hétfőn tartott ülésén Kertész Fá­roly Róbert előadást tartott A nemzeti építőmű­vészetről. Az előadó Wagner Ottónak, a magyar építő­művészekhez intézett karácsonyi üdvözletére vála­szolt, melyben a nagynevű osztrák mester felveti a kérdést, vájjon a mai internacionális tendenciákkal telített levegőben lehetséges-e művészi különbség a magyar és osztrák építőművészek között. Kertész ez­zel szemben kifejti, hogy azok a motívumok­, a­me­lyek a különböző nemzetek művészi megnyilatkozá­sát befolyásolják, a népeket nemzeti mivoltukból ki­forgatni nem fogják soha. Utal építőművészeti hagyo­mányaink nemzeti vonásaira, szépművészetünk gaz­­dag kincsesbányájára és ismerteti az ennek feltárá­sára fordított munkásságot. Egy nemzet építőművé­szetét mesterséges úton nemzetivé tenni, meddő kí­sérletnek tartja, hanem igenis meg kell munkálni azt a talajt, mely mint a művészi kifejezés indító motí­vumának, a nemzeti érzésnek erőt adó forrása. Ha a jövő generációban ezt a nemzeti érzést népművé­szetünk alapos megismertetésével átplántálták, na­gyobb ellenálló képességet fog kifejteni a külföldi áramlatokkal szemben és minden alkotása természet­szerűen magán fogja viselni a nemzeti jelleget. Az előadást a nagyszámú, előkelő közönség zajosan meg­tapsolta. FQtfflROSi mun. — Főorvos-választás. A tanács az üresedés­ben lévő szegényházi első osztályú főorvosi állásra Frey Ernő dr.-t és a négy megüresedett szegény­házi második osztályú főorvosi állásra Rózsa Fé­lix dr.-t választotta meg. — Visszatartott iskolaigazgatók. A tanács ma tartott ülésében elhatározta, hogy Hajnal Adolf, Minke Béla és Schüller Alajos elemi iskolai igazga­tókat, a­kik már betöltötték negyvenéves szolgálati idejüket, a háborúra való tekintettel az 1916'17.­­év végéig a tényleges szolgálatban visszatartja. — A halálozás statisztikája. A tiszti főor­vosi hivatal most állította össze a halálozás elmúlt évi statisztikáját. A halálokok aránya az előző évek kimutatásával összehasonlítva, alig változott. A ha­lálozás abszolút számban is több 1915-ben, mint volt az előző esztendőben, míg akkor is 1970-nel több, ha a kórházban meghalt katonákat nem számítjuk. A növekedés nagy része — körülbelül harmincnégy százalék — a tü­dővészre esik, a­mi a budapestiek nagy tuberkulózisra való hajlandóságát s a kellő vé­dőeszközök hiányát mutatja. 1915-ben meghalt Budapesten 21.104 ember, míg 1914-ben csak 18.775, a növekedés tehát 2329. A polgári lakosság körében a halálozás növekedése csak 1970, mert 1914-ben 790, 1915-ben pedig 1149 volt a ,,harctéri sebesü­lés"-ben meghaltak száma. A halál­okok között a tuberkulózis vezet. 3395 esetben végződött halállal t­z elmúlt esztendőben, míg 1914-ben­ 2720 esetben, a növekedés tehát 675, a­mi az 1915-iki polgári halálozás-többlet 34 százaléka. A tüdővész után a tü­dőgyuladás következik: 1280 eset­ben okozott halált, míg 1914-ben 1259 esetben. A két esztendőn aluli gyermekek bélhurutja csökkent, csak 954 esetben okozott halált, míg tavalyelőtt 1059 esetben, ez azonban nem a csecsemők jobb egészség­ügyét, higiénikusabb gondozását jelenti, hanem azt, hogy a születések száma a háború miatt alaposan megcsökkent. Hastífuszban 633 ember halt meg ta­valy, míg 1914-ben csak 336, ázsiai kolerában 52 ember, mig az előző esztendőben 110. A halált okozó balesetek száma növekedett: 1915-ben 511 eset volt, mig 1914-ben 423. Az öngyilkosságok száma valami­vel csökkent. 1915-ben­ 389 eset volt az előző évi 433-mal szemben. A­mi az összes halálozást és a tu­berkulózist illeti: 1914-ben a halál­okok tizenöt szá­zaléka volt a tuberkulózis. 1915-ben már tizenhét százalék, a mi jelzi a főváros lakosságának nagy veszedelmét. — Az alkamazottak családi pótléka. Mi­után a szakbizottságok letárgyalták a fővárosi al­kalmazottak családi pótlékára vonatkozó, továbbá az ideiglenes hivatalnokok és az altisztek és szolgák fizetési szabályzatának módosítására vonatkozó pol­gármesteri előterjesztéseket, a tanács ma tartott ülésében elhatározta, hogy ezeket pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. — A svábhegyi közgyámok lemondása. A svábhegyi közgyámi körzet valamennyi tagja beje­lentette lemondását a polgármesternek, mert sértő­nek tartották magukra nézve az I. kerületi elöljáró­ság eljárását. A svábhegyi közgyámi körzet, a­melyet Egan Ede kereskedelemügyi minisztériumi főfel­ügyelő és Varga Antal református lelkész vezettek, a háborúval kapcsolatos jótékonysági munkát végezte; részt vett a parlagföldek hasznosításának akciójá­ban s körülbelül negyven hold földön­ gazdálkodott; volt hadivarrómű­helye, a­melynek révén hetenkint három-négyszáz koronát osztott ki munkadíj címén a lakosság közt, az elmúlt ősszel pedig a maga pénz­tárából fölruházta az összes svábhegyi szegény gyer­mekeket. A háborús nyomor enyhítésére körülbelül tíz-tizenkétezer koronát áldozott. Az elöljáróság na­gyobb befolyást akart gyakorolni a körzet munkájá­nak irányítására s itt támadt az ellentét a hatósás­ és a közgyámok között. — Szaporítják a mozgókonyhákat. A Bu­dapesti Középponti Segítő Bizottság népélelmező osztálya, melynek működését Lánczy Leóné irá­nyítja, néhány nap óta mozgókonyhákat járat Bu­dapesten. A mozgókonyhák olcsó pénzért ízletes, meleg ételt szállítanak az olyan sokgyermekes csa­ládok részére, a­hol az apa bevonult, az anya ott­hon hadimunkát végez, vagy beteg s így nem főzhet. A mozgókonyhák próbakocsijait a szegényebb vá­rosrészek lakossága olyan nagy tömeggel ostro­molta meg meleg ételért, hogy a vezetőség most megtette az intézkedést a mozgókonyhák számának szaporítására. — Ebzárlat. A III. kerületi elöljáróság a kerületre elrendelt ebzárlatot június 12-éig meg­hosszabbította. LÓVERSENY. )( A budapesti futtatás. A Király-díj moz­galmas napját szürke egyhangúság váltotta föl, nyomtalanul eltűnt a színes vasárnap emlék, s ma már ismét elnyűtt, kopott ruházatában ékte­lenkedett a turf. A mérsékelt számban megjelent közönségnek a tagadhatatlanul érdekes futások mellett különös izgalomban is volt része. A nap fő­futásában, a kettős ivadékversenyben a favorit Bok­ros abban a pillanatban, a­mikor lovasa versenybe akarta dobni, megbotlott s elülső ballábát törte. A mérkőzésben Przemysl (Pretzner), Floribus (Smutny), Bokros (Szilágyi), Konradin (Csiszár) és mint Przemysl vezető lova, Festetics herceg színei­ben, Furor Teutonicus (Tausz) vett részt. Az indí­tásnál Konradin ugrott el és vezetett a fordulóig Floribus és Przemysl elött, a­melyet nyomon köve­tett Bokros és hátul Furor Teutonicus. A forduló közepén Przemysl állott az élre és néhány hosszas elsőnek fordult be az egyenesbe. A távolság-oszlop közelében lépett akcióba Bokros, de a mikor Prze­mysl mellé akart ugrani, elkövetkezett a szomorú­ akcidens. Szitányi leugrott lováról s félő volt, hogy a mögötte galoppozó Konradin keresztülgázol rajta. Csiszár azonban szerencsére idejében észrevette a bajt s elkerülte a földön fekvő zsokét. Przemysl ez­alatt föltartva érte be a célt Konradin és Floridus előtt, míg Furort teljesen lefogta lovasa. Bokros bi­cegve bevánszorgott a bírói páholyig, a­hol megfog­ták és elvezették egy tisztásra, majd beszállították az istállóba. A remek hároméves törött lábút gipszbe rakják, mert remélik, hogy így megment­hetik a tenyésztésnek. A szerencsétlenségnek az volt az oka, hogy a gyepön nem javították ki gondosan a patkónyomokat s Bokros egy ilyen mélyedésbe lépett. A kancát különben is megviselte a négy ver­seny, a melyben rövid időn belül részt vett s a fá­radság jelei már mai futása előtt is látszottak rajta. Mi például mai megbeszélésünkben pusztán azon az alapon jelöltük Przemyslt, hogy Bokrost ab ovo fáradtnak véltük a mai szereplésre. A napot megnyitó népligeti-díjban Harangod és Numa Pompilius érdekes küzdelmet vivett s erő­sebb kezű lovasa révén Harangod jutott a győzelem­hez. A ligettelki súlykiegyenlitő-verseny ,holtvere , serínyes záródott San Gallo és Chouan közt, a súly­kiegyenlítő-bizotts­ág ügyes munkáját azonban még ennél is jobban dicséri, hogy a kilenc főből álló mezőny csaknem egyvonalban haladt át a célvona­lon. Az eladóversenyben egy ifjú istállótulajdonos­nak, Dusch­enek Jenőnek a városligeti pályán első győzelmet szerzett a megjavult Gefälligkeit, a­mely a favorit Keepert a második helyre szorította. A nyeretlen kétévesek versenyét a rendkívül rossz in­dulás megfosztotta a reális eredménytől. A favorit Rozmarin háttal fordult az indítás pillanatában, számtalan hosszat veszített, de még így is második­nak érkezett be a gyors Bódi mögött. A napot záró súlykiegyenlítő-versenyben sikerült végre Martinko­vich tréner körzetének merifogni a könyveseket, a­kik nehéz ezresekkel siratják Sakk könnyű győ­zelmét. A részletes eredmény ez: I. Népligeti dij. Dij 5000 korona. Táv: 2000 méter. Szemere M. 4é sm. Harangod 61 kg. (Tausz)­ első. Hohenlohe Oehringen herceg 5é pm. Numa Pompilius 61 kg. (Tausz) második. Dreher A. 3é cm. Pinki 51 kg. (Baseli) harmadik. Futott még: Lipp Ferihosszal nyerve, négy hosszal harmadik. Tol.: . 10:18. 10:10. Könyvfogadások: pari Numa Pompi­í lius. 11:10 Harangod. 5 Pinki. 33 Lipi. II. Ligettelki hendikep. Dij 6000 korona. Táv. : 2500 méter. Mauthner V. 50 pm. Chouan 50% kg.­­ (Danek) első, Pusztai ménes Gő sher. San Gallo­­ 42% kg. (Smuthy V.) második, Sigray A. gróf 4é­­ szpm. Missouri 57 kg. (Pretzner) harmadik, Zamoyski I Zs. gróf 4é pm. Capri 57 kg. (Gulyás) negyedik. Fu­­ tott még: Sugár Peti, Sonnenstrahl. Opium, Hindens­­­mburg. Imme. Holtverseny, egy hosszal harmadik. —­ ! Tot.: 10:26, 33, 10:18, 30: 18. Könyvfogadások: 2 Sugár Peti. 3 Missouri. 4 Chouan. 1 Opium. Hinden­burg, Imme, 8 San Gallo. 10 a többi. III. Kettős ivadék­verseny. 20.000 korona. 2000 méter. Festetich­ herceg Przemysl 56 (Pretz­ner) első, Mühlhofi ménes pm. Konradin 56 (Csín­szár) második, Jaross S. sm. Floridus 59% (Smuthy F.) harmadik. Futott még: Bokros, Furor Teu­tonicus. Hat hosszal nyerve, másfél hosszal har­madik. Tot.: 10:28. Helyre: 10:16 és 18. Könyvfo­­gadás: pari Bokros, 1% Przemysl, 3% Konradin, 6 Floribus, 33 Furor Teutonicus. IV. Eladók versenye: 3000 korona, 1600 mé­ter. Duschenek J. 36. sk. Gefälligkeit 52 (Pod­ra­­zil) első, Richbrunni ménes 46. pm. Kor­per 64. (Smuthy F.) második, Hegyi L. 3é, szpk. Gerde 4 Si. (Kertész) harmadik. Futott még: Ali Bey, Paprika. Félhosszal nyerve, egy hosszal harmadik. Tol: 10:32. Helyre: 10:12 és 11. Könyvfogadás: 2 rea Koper, 2 Gefälligkeit, 6 Ali Bey, 10 Gerde, 12 Pap­rika. V. I. osztályú eladóverseny. 5000 korona, 900 méter. Bittner L. stpm. Klingsor 50 (Gulyás)) első, Föld A. sk. Segnses 48% (Schuster) második, Dunaszigeti ménes sk. Folytatás 45 (Smutny, 1­.): 9

Next