Budapesti Hírlap, 1916. május-június (36. évfolyam, 121–179. szám)

1916-06-18 / 168. szám

20 BUDAPESTI HÍRLAP DES. SZ.) 1916. junius 18. »ére utazik, hogy a terepet tanulmányozza és a nagy Wrténrlmi esemény részleteit megismerje. Az ezred az emlékmű munkálataira nézve megállapodott már a hősök emlékét, megörökítő országos bizottsággal, « mely esyébként síremlékek fölállitása dolgában karöltve fog eljárni a hadi sírok katonai felügyelő­ségével. IRODALOM ÉS RlOVÉSZET. Csanak András Bécsben. Komáromi János u.i könyve hever előttem. Gir­lai>dos, virágszövöttes fedő lapján ez a cim: Csanak 'András Bécsben. Föllapozván a könyvet, messzire távolodom Bécstői. a sokszor megcsodált, még több­ször megszidott, megutált várostól, melynek tornya mintha fejfája volna a magyar múltnak. Komáromi [János most ott busonc a fejfa tövében, de a betűsor messzegördülő kerekén elszáll a lelke haza. a ma­gyar felsővidékre, a hol magvar mesét mondanak a hegyek, a fák, a hol mesét tud. vagv legendát a sziklakő, a falutorony, a eörbén-fehéren kanyargó ut és a hofr magvar élet ölelkezik a kéklő hegyekkel. Komáromi János könyve oda viszi az embert. Meg­üti akkordját ennek a világnak, s ráborul hangu­lata ennek a földflek. Először a líráját érzi az ember. A nagy plaszti­kával megmintázott alakok szelid poézissel vannak aláfestve, a rajzok tónusába belekeveredik az érzé­sek puhasága. Ez aztán végesvégig hullámzik a hu­szonöt elbeszélésen. Hol erösebb. hol gyengébb, de megvan mindenütt. Ott érzem az együgyű paraszt dicsekvő szavában, a bocskoros nemes rátarti gögjé­ben. a primitiven furcsa segédjegyző veszkődésén és maeasra szökik, mint a forróvizü gejzir. a mikor Komáromi tetemre hivja a multat s ott áll előttünk a talpas az rrdöszélen. Az utolsó, a ki a fejedelmet még igazan várja s a ki ugy ált ott. mint a majthé­nyi bukás szimbóluma . . . Ez a lira zsong-bong Komáromi lelkén, elhozta másával a hepehupás Zemplénből, a hová valami nosztalgia huzza, szólogatja Bécsből, ezt Mite em­léknek a pataki kollégiumból, nem tud és néni is akar szabadulni tőle, ezt adja nekünk könyvében, a melyben megszólaltatja szülőföldjét. Onnan Bécs­ből a leikén keresztül elevenedik meg benne min­den. a mi hozzátartozik a szülőföld életéhez s ezért göngvölődik az alakok alá a lira ezervirágu szönyeg­ezövöttese. Az elbeszélések teli vannak élettel. Az alakok (az iró tanulmány-alakoknak mondja) szinte vár­nak egy nagyépitésü, sokszövevényü mesét, a mely­nek fonalát majd legöngyölitik. De Komáromi nem kapcsolja bele regénybe, hanem külöp-külön állítja őket elénk, s ezzel sokkal élesebbek, határozottab­bak, plasztikusabbak s csodálkozva látjuk, meny­nyire egészek, befejezettek. A mikor Csanak András elkezd beszélni, egyszerre, egyetlenegy találó mon­dással elevenné lesz, s látjuk a dicsekvő, hiu, ked­vesen nagyzoló, dologkerülő falusi susztert, a ki egyedül képviseli a faluban az ellenzéket. Mintha valami közössége volna a fejedelem bujdosó kato­nájával, legalább is az az ösztön, a magyar ellent­mondás kemény ösztöne szól ki belőle. Pompásan elevenedik meg Ivoczák másodkántor tragédiája, a ki elmegyen megkérni szive bálványát, de nem jut tovább' a köszönésnél. A gyámoltalanság pszikoló­giája szinte oroszos részletességgel tálalódik föl. A naiv emberek, genre alakok lelkivilágának nagyszerű íajza bontakozik ki végesvégig a könyv majd min­den során s ez leszi azzá, a minek készült: iroda­lommá. Nem pesti, hanem magyar irodalommá, a mely nem uiánrezgése olvasott könyveknek, átfes­tése idegen alakoknak, hanem magyar levegőjű mű­vészet. És ha már itt vagyunk, meg keli emlékezni Komáromiról, az írás művészéről. Mert az. Tudója a magyar nyelvnek, ismeri minden csínját-bínját, ornamentikája eredeti és hasonlatos a tulipántos lá­dák soklevelii rajzához. Valami egészen különös zengése, muzsikája van mondatainak, melyek egyen­letesen folynak, «mini a magyar folyók vize. Egy­egy odavetett jelző, egy-egy ékítő szó, egy-egy ak­centus olyan erőteljessé leszi a stílusát, hogy ez egymaga biztosítaná helyét az írók között és sikerét a könyvpiacon. Ez a második könyve. Nem tallózás, se nem ismétlése az első nagysikerű kötetnek, hanem meg­írása, elmesélése annak, a mi sorrendben az első volt lelkében: a szülőföld életének, a szülőföld poé­zisének, mely mint valami szivárvány csillog ke­resztül ezeken az uj, szép írásokon. A könyvet Dick Manó adta ki, ára pedig három korona 50 fdlér. Megrendelhető a Budapesti HirJap kiadóhivatala utján. E. L. * (Színházak hirei.) A Vígszínház-b_an a jövő hét műsorát is a Három a kislánu. a nagy és sikerű Schubert-operett, tölti be. Kos'íri Emma Médi pará­dés szerer-'ében és Körnuei Béla mint Schubert, ének­ben és játékban egyaránt minden alkalommal nagy tetszést arat. Ezek a szerepek továbbra is az ő kezük­ben maradnak. Schóber bárót pedig Csortos Gyula, Tschöll papát Vendrei Ferenc személyesili. Holnap, vasárnap délután a Trilby. Du Muurier és Petter szinmü fog.ia mulattatni az ünnepi közönséget. -Jövő vasárnap délután a szinésziskola rendez vizsgaelő­adást. ezzel a programmal: A kik itthon maradtak. Elieauzés lámpafénynél. Hangverseny. A Magyar Szinház-ban Bisson drámája. A név­telen asszonu. a melv eddig tizenkétszer került színre zsúfolt ház előtt, a jövő hét műsorát is csaknem tel­jesen dominálja. A kiváló darab holnap, vasárnap este. hétfőn, kedden, csütörtökön, i/énteken es jövő vasárnap este van műsoron, mindenkor Márkus Em­mával a címszerepben. Szerdán és szombaton az Eau máavar nábob kerül szinre Törzs Jenővel a címszerepben. Holnap, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal A kisasszony férje van műsoron,' a fő női szerepben Vaida Ilonkával, a miskolci szinház tagjával. Jövő vasárnap délután a Grün Lilit adják. A Királu Szinház-ban Strausz Oszkár operettje, A csodacsók a jövő hét minden estéjét betölti, ugyan­abban az együttesben, a melyben a bemutatón szinre került. A fő női szerepeket Delta-Donna Eugenia, Tisza Karola és Fényes Annuska játszák. A férfiak közül a két főszereplő komikus. Gyárfás és Ferenczy. Holnap, vasárnap délután rendkívüli mérsékelt hely­árakkal vizsgálati előadás lesz a Király-Szinház-ban. Rákosi Szidi szinésziskoláiánuk növendékei előadják a Lenouelvért. jövő vasárnak délután ugyancsak rendkívül mérsékelt helyárakkal a János vitéz I. és II. felvonását játszák a Rákosi-iskola növendékei, a Jánós vitéz II. felvonása után pedig táncvizsgá­lat lesz. A Budai Szinkör-ben a péntek' este bemutatott Marci páratlan sikerére való tekintettel a jöyő hét összes estéin ez a bohózat kerül szinre Rátkai Már­tonnal. a Király Színház kiváló művészével a cim­'szerenbén.' Vásárnap délután .4 mozikirály, csütör­tökön, Urnapián délután a Buksi operett van műso­ron. mia szombat délútán gyermekelőadásul Hófe­hérke és a hét törpe tündérrege kerül szilire mérsé­kelt helyárakkal. i A Budapesti Szinház-ban holnap, vasárnap két előadást tartanak. Délután négy órakor olcsó hely­árakkal az Eau finom család kerül szinre. Este nyolc órakor az Vrasáyi inas kerestetik van műsoron. Ez előadásokon a főszerepeket: Molnár Aranka, a Víg­színház volt tagja. Naav Magda, Takács Illy. Kürthy Teréz, Bácsy Irén, Hollay Kamila, Mészáros Alajos u Nemzeti Szinház tae.ia. Vágó Géza. Virág. Báthory. Szendrő és Gömövy játszák. Az Urasági inas keres­tetik cimü bohózatot a jövő hét minden estéjén ad­iák. Ritka és érdekes jubileum lesz csütörtökön dél­után, a mikor is századszor szinre kerül .4 hajótö­röttek cimü szinmü. * (Hang-verseny.) A hires negyvennégyesek, ezredük elesett hőseinek özvegvei és árvái támoga­tására pompásan sikerült kerti ünnepet rendeztek ma este az Erzsébetvárosi kaszinó fasori helyiségé­ben, A pódiumot a pazarul kivilágított kertben állí­tották föl. A katonazenekar megnyitója után Scheidt Károly őrnagy néhány meleg szóval emlékezett meg az est céljáról. A műsor igen gazdag és érdekes volt. Jászai Mari nagy hatással szavalt köl­teményeket. Kuruez Jáoos pompás maevar nótáiból • zongorázott. Az Operaház énekkara Roubal Vilmos karigazgaló vezetésével a Somoyyorszáa Vólhyniá­ban cimü tüzes indulót adta elő. melynek szövegét Freisberger Vilmos kapitány irta, Baun Akileszné csengő hangon ragyogó koloraturával énekelte az Árnyéktáncot a Dinórából. Pusztai Sándor, az Operaház művésze, Valentin áriáját adta elő zengő meleg baritonián.. Budanovics Mariska dalokat éne­kelt plasztikus és stilusos művészétté:, viharos tet­szést keltve. Szamosi Elza puha. érzéki hangja nagyszerűen érvé nyesült Deli la szenve d elnies frá­IbrSíiÍIÍ^H^P Káthai üSíarton vendégjátéka. Újvári. Mizzi Bárdi, Loa Soidl, Fürstin Swiatopolk, Colice, Mály, Be ke ily, némot darabok, tre iá Tabarin. Cabaiot kez­dete V-,9, Tabarin i^lü-kor. Üáját „társaskocsik ejjel l-ig. zisaiban. Palotau Árpád, a Bajazzók Prológját adta elő, hévvel és lendülettel. A közreműködőket Dienzl Oszkár kisérte zongorán előkelő diszkréció­val. Az élvezetes estet az Operaház énekkarának produkciója fejezte be. A hangversenyt diszes. elő­kelő közönség hallgatta, melynek soraiban ott voltak Bauer Gyufa ezredparancsnok felesége. Makfalvat) Géza főispán. Kacskovics Laios alispán, Bárczu Ist­ván. Teleki Sándor gróf és sok más előkelőség, va­lamint Reichenbergből a pótkeret küldöttsége. A rendezés nehéz munkájában Krbek Ferenc ezredes és Sternád István főhadnagy fáradoztak. * (UJ Idők.) A junius 18-ilii szám élén olt találjuk Herczeg Ferenc nj regényét, melynek cime Az arany hegedű. Közli még a lap a nemrégiben el­hunyt Sebők Zsigmond posthumus munkáját, Ta­valyi eset cimü elbeszélését. Továbbá Jakab Ödön­Lement a nap cimü novelláját, Újhelyi Nándor el­beszélését, melynek cime A mindentudó ötkoronás. A' cikkek közül kiemeljük Nádai Pál: Rokkantmun­kák cimü csevegését, a pillanatfelvételek rovatát. Az illusztrációk közül megemlítjük az Uj Idők pályá­zatának díjnyertes képeit, az északi harctér fény­képsorozatát, Mühlbeck Károly fejléceit. * (Az Uránia Szinház beszámolója.) Pün­kösd hétfőjén este zárta le az Uránia 1915/6-iki szín­házi évadját. Szinre kerüli az évadban 10 újdonság és pe­dig Háborúnk Olaszország ellen (10). .4 kötözőhelu­től vissza és a frontia (9). A világ csodái (36). A há­boru teknilcája (25), A háborús humor (11). Mi bar­bárok (20). Belgium (17). Az ellenséges front mögött (22). A feltámadó orszáa (14) és a Fényűzés (18). összesen 132 esti és délutáni előadáson. A régi mű­sor darabjai 50 napot foglallak le. Iskolai és mun­kás előadás 72 volt. Mozgófénykép előadások lefog­laltak 24 napot. Idegen és hazai szakférfiak 24 es­tén olvastuk fel háborús tárgyakról. Külföldi udvari színházak művészei 15 estén vendégszerepeltek. Jó­tékonvcélu egyesületeknek háborús jóléti intézmé­nyek istápolására 31 estén engedte át színházát az igazgatóság, melyen túlnyomóan intim jellegű klasz­szikus darabok kerültek szinre. A négy év előtt újjá­szervezett vidéki osztály 42 fiókja ä mostoha hábo­rús viszonyok miatt nem fejthetett ki oly aránvu működést, mint békében, de valamennyi szoros kap­csolatban maradt az anyaintézettel. Érthető okok­ból szünetelt az Uránia darabjainak külföldre való kivitele. Bajosan hinnők, hogy bárki előtt is bizonyí­tani kellene az Uránia kulturmisszióját. Az ismeret­terjesztésnek által meghonosítóit módját, a vetített képekkel illusztrált felolvasás oka az ő nevéről ne­vezték el. A mozgófénykép szórakoztató, tanító, ne­velő erejét ugyancsak ő vitte bele a tömegek szere­tetébe. S bár neki mindebből csak az úttörők hálát­lanul nehéz munkája jutott osztályrészül, az Urá­nia mindenféle kormánytámogatás nélkül, egyedül a társadalmi erők áldozatkészségére és saját önzet­len munkájára támaszkodva küzkpdött fönmaradá­sáért és kulturcéljainak eléréséért. Az Urániát épp sikerei fosztották meg az anyagi felvirágzástól, ezek támadták meg létének anyagi föltételeit. A midőn ő maga egyesületek, társaskörök, kaszinók, néfckö­rök kebelében népszerűsítette a vetítés szemléltető eszközeit és uj műfajt honosított meg, a saját szé­pen növekvő törzsközönségét adta oda ezeknek a társadalmi intézményeknek. Az Uránia most uj programot tüz maga elé: a tudomány melleit az irodalom, és pedig a dráma­irodalom népszerűsítését. A rendelkezésére álló heti hat este közül hármat továbbra is a tudományos müveknek, a szociális Uránia-daraboknak fog szen­telni, hármat azonban intim drámai előadásoknak. Ezenkívül délelőtt megmaradnak ifjúsági előadásai és a vidéken 42 fiókja. Sőt rajta lesz, hogy a fiókok számát szaporítsa. És a mint ismét mód lesz rá, az export külföldre. * (Mag-yar Pedag-ógla.) A legújabb szám­ban tanulmányt irtak: Dékány István a történelem tanítás uj rendjéről Poroszországban, Éltes Mátyás a gyermekintelligeucia vizsgálatainak részletes ered­ményeiről, Görögné-Bckc Margit a gyermeklélek szubjektivizmusáról. Kemény Ferenc befejezi a há­boru és a nyelvek cimü értekezését. Kisebb közle­mények, könyvismertetések és a Pedagógiai Társa­ság belső életére vonatkozó hirek egészítik ki a fü­zet tartalmát. * (Mas-yar Figyelő.) A .iunius 16-iki szám élén ott találiuk a Kitchener lord cimü vezércikket. Bonkáló Sándor Ruténeink irásreformia cimü ta­nulmánya mellett Cholnoku Jenő dr. az idegenfor­galom és közlekedéseink kérdésével foglalkozik. Három levél a magvar. a hercegovinai és a szerbiai viszonvökkal foglalkozik, ezek: Rufíy Pál: Fothi le­vél. —ui—.• Belgrádi levél. Irinyi Jenő: Hercegovi­nai levél. Alexander Bernát Madách Imrével foglal­kozik Voinovich Géza tanulnuinvának megjelenése alkalmából. Erdösi Dezső elbeszélése és a följegyzé­sek rovata egészítik még ki a lap tartalmát. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék