Budapesti Hírlap, 1916. július-augusztus (36. évfolyam, 181–242. szám)

1916-08-03 / 214. szám

1916. augusztus 3. BUDAPESTI HIRLAP (214. sz.) KÖZGAZDASÁG. — Skodáék földvásárlása Magyar­országon. Sátoraljaújhelyről táviratozza tudó­sítónk: Skoda Károly, dr. lovag, a Skoda-mű­ vezérigazgatója a homonnai járásban fekvő Alsóalmád és Vendégi községek erdőségét és az uradalmi réteket megvásárolta. Eladóként az Altruista­ Bank szerepelt, a­mely 270.000 koro­náért adta el a pilzeni érdekeltségnek a felsővi­déki területeket.­­ Az osztrák sörgyárak árpája. Prágából jelentik. Egy pilzeni szaklap szerint az osztrák sör­füzőknek egy millió, az osztrák malátagyáraknak egyenként 60.000 méter mázsa árpát utaltak ki. Az elmúlt kampányban a sörgyárak a normális sörter­melésnek 55 százalékát álltották elő s mivel eddig a kiutalás nagyobb, mint az előző esztendőben, va­lószínű, hogy a sörgyártás is nagyobb lesz, mint az elmúlt kampányban. Valószínűen az ipar számára újabb nyersanyag kiutalása is el fog következni.­­ Eg­y osztrák vállalat magyarországi­­fiókjának adója. Bécsből írják: Az osztrák közigaz­gatási bíróság egy vitás ügyben, a­mely egy osztrák Vállalat magyar fióktelepének megadóztatásából eredt, érdekes döntést hozott. Hermann J. S. bécsi részvénytársaság budapesti fióktelepe 1914. és 1915-ben 7963, illetve 10.210 korona veszteséggel zárta le a mérleget, a­melyet azonban nem önállóan készítettek, hanem bizonyos kulcs alapján számí­tottak ki. A bécsi társaság arra kérte az illetékes adóhivatalt, hogy a kimutatott veszteség két­harmad részét vegyék az adókiszabásnál tekintetbe. Az adó­kivető hatóság a kérést nem teljesítette, miért is az érdekelt fél a legfelsőbb bírósághoz fellebbezett, a­mely az elsőfokú ítéletet azzal a megokolással hagyta jóvá, hogy a szóban forgó veszteség nem a társaság mind a két telepét, érte, hanem csak a budapesti fiókot. Az adót mindig ott állapítják meg, a­hol az adóalany telepe van, így tehát a budapesti fiók üz­leti eredményét nem lehet beszámítani. Megfordított esetbe ar, ha a bécsi fiókintézet veszteséggel és a buda­pesti nyereséggel dolgozott volna, szintén nem szá­mították volna be a fiók nyereségét a főtelep vesz­teségébe. A nagyhizlalók sertésállományának lefoglalása. Békéscsabáról jelentik: A Csabai ser­téshizlaló r.-t. mintegy 4000 darab hízóból álló sertésállományát a kormány utasítására lefoglalták. Zágrábból jelentik: A Hrvatska Rijec legutóbbi számában a sertésfelhajtásnak az élősertés árának maximálásával kapcsolatos csökkenésével foglal­kozva, állást foglal a bécsi sajtónak ama kívánságá­val szemben, hogy Magyarországon és Horvát-Szlavonországban sertésrekvirálást kellene elren­delni. Ha — úgymond — Ausztriának úgy tetszik, nem rendelje el a sertésrekvirálást a saját területén, de Magyarország és társországa nem kér belőle. Te­kintettel arra, hogy a régi tengeri javarészét nép­élelmezésre kellett fölhasználni, úgyis csak kisebb számú hízott sertésre lehet számítani. A lap fölhívja az illetékes horvát tényezőket, hogy vigyázzanak jól, nehogy a bécsi és budapesti sertéspiac érdekében esetleg elrendelendő sertésrekvirálás káros hatás­sal legyen Horvátországra. — Hollandia sajt- és vajkivitele. Hágából írják: Hollandiában a vaj kivitelét bizonyos időkö­zökben korlátozott mérteikben megengedik az iex­portőröknek, a­mely engedelem érvényét veszti, ha időközben nem szállítják el az árut. Az exportálás olyan módon történik, hogy minden héten megálla­pítják a termelést és a belföldi szükségletet és a fö­lösleget az export rendelkezésére bocsátják. A hol­­­landiai határok hatóságait szigorúan utasították, hogy csak olyan áru kivitelét engedje meg, a­melyre­­ki­vi­teli engedelmet adtak. A hollandi vajat és a hollandi sajtot leginkább Németországba küldik, mert Anglia a hollandi vajat izénél és drága áránál fogva nem értékesítheti, ellenben Németországban könnyen el lehet azt helyezni. Hozzájárult ehhez az is, hogy Anglia a tengerentúli gyarmatokból olcsób­ban láthatja el a fogyasztást, mint Hollandiából, a­hol Németország, Magyarország és Ausztria is ve­vőként szerepel. Ilyenformán a hollandi sajtot és va­jat a háború óta is túlnyomó részben a középponti hatalmak részére szállították és csak kis tételek mentek Angliába és Franciaországba. Miután a ki­viteli engedelem rendszerint csak rövid időre szól, az áru pedig könnyen romlik, a hollandi termelő e miatt is kénytelen áruját Németországba szállítani. — A román nemzeti bank nyeresége. Bu­karestből jelentik : A román nemzeti bank kimuta­tása szerint az első félévben öt millió lej volt a nye­reség. — Horvátország: kávéellátása. Zágrábból jelentik: A horvát városok polgármesterei tanács­kozást tartottak a lakosság élelemellátása ügyében. Az értekezlet megbízásából Zágráb és Eszék fölter­jesztésben arra kérte a bánt, hogy Horvátország a kávé beszerzését a Budapesten megalakult kávé­középponttól függetlenül intézhesse, sőt a kávékö­zéppont által megállapított drága eladóár sem le­gyen a horvát városok közönségére nézve kötelező. — Kertészképző tanfolyam. Ilyen címen írott hírünk kiegészítéseképpen közöljük, hogy a­kik a m. kir. kertészeti intézet kertészképző hároméves tanfolyamán felvételt óhajtanak, az előírt iskolai képesítés megszerzése után egy évet kertészeti gya­korlatban kötelesek eltölteni. A gyakorlat megkez­dése jóváhagyás és nyilvántartás céljából az intézet igazgatósága útján és az illető főkertész, valamint a helyi hatóság igazolásával haladéktalanul, de legké­sőbb augusztus 31-ig bejelentendő a földművelés­ügyi miniszterhez. Az állami telepen megszerzendő gyakorlat érdekében írott kérvényeket a szükséges okiratokkal együtt a földmivelésügyi miniszterhez kell címezni és az intézet igazgatóságához kell be­nyújtani. — A hollandi dohánypiac. Amszterdamból jelentik: Az amszterdami dohánypiac, a­mely már békeidejében is a legforgalmasabbak közé tartozott, a háború alatt még inkább föllendült. Az ottani do­hánybevásárló középpontban, a­melyet bízvást do­hány­börzének nevezhetünk, együtt látni a magyar, osztrák, német, svájci, francia és angol és még más nemzetek képviseleteiben megjelent bevásárlókat. Ezúttal a rendesnél nagyobb volt Hollandiában a dohánynemű kereslete, a­hol tudvalevően a szivar­hoz való legértékesebb borítékanyagnak van a kö­zépponti b­evásárlóhelye. A nagy keresletet a had­sereg szokatlanul nagy szükségletén kívül az okozta, hogy a belső termelés mindenütt fogyott. Az európai dohányszükségletnek javát eddig Magyarországban, Görögországban és Törökország­ban fedezték, ezekben azonban a termelés most ki­sebb mint a háború előtt A tengerentúlról érthető módon kevesebb áru érkezik, a­mit a háborús aka­dályok és a hajótérfogat apadásának a terhére írha­tunk. Brémába és Hamburgba ezidőszerint a brazí­liai dohányszállítmányok nem jutottak el, a­mit az illető vásárlók érthetően Hollandiában igyekeznek pótolni. Az áruba bocsátott dohány nyilvános auk­ció útján kerül eladásra, az ezidőszerint fizetett ár legalább is 60—70 százalékkal nagyobb, mint a háború­­ előtti időben, a­mihez hozzászámítandó a valutakülönbözet is. Ez a megterhelés a vásárlást nagyon megdrágítja mivel jelenleg a hollandi forint mindenütt jóval a reláció fölöt­t áll. Érdekes, hogy Amszterdamban nemcsak a saját gyarmatok, tehát Jávának és Szumátrának a dohányát árusítják, ha­nem brazíliai árut is. Ennek a vásárlása nehéz­ségbe ütközik, mert az angolok egy bizottságot ala­kítottak, a­mely ellenőrzi, hogy a brazíliai árut csak Németalföldön szabad földolgozni. A dohánynak a rendesnél nagyobb kelendősége természetesen Amszterdamban is spekulációs visszaélésre vezetett. Igen sok vállalkozó, a­ki soha életében nem foglal­kozott a dohányüzlettel, látván a nagy nemzetközi keresletet, a dohányspekulációra adta magát és a piacra hozott árunak az árát nyerészkedés céljából fölveri. Csakis igy érthető, hogy aránylag elég bő kínálat mellett a dohány ára annyira növekedett. — Erdő- és vadőri szakvizsga. Az erdőőri­­ és vadőri szakvizsgákat október 16-án és következő napokon Budapesten, Pozsonyban, Besztercebányán, Miskolcon, Kassán, Máramarosszigeten, Kolozsvá­rott, Brassóban, Nagyszebenben, Temesvárott, Pé­csett és Szombathelyen tartják meg. A­kik erdő­őri, vagy pedig vadőri szakvizsgát akarnak tenni, az ehhez szükséges engedelemért szeptember 30-ig ahhoz a kir. erdőfelügyel­őséghez nyújtsák be kérvé­nyüket, a­melynek székhelyén vizsgát tenni kí­vánnak. — A börze. A mai magánforgalom irányzata kezdetben emelkedő volt, utóbb a nemzetközi papí­rok árfolyama lemorzsolódott, mert megtudták, hogy a bécsi piacon gyengülés állott be. A zárlat újra javult. A készárupiacon a Schlick-féle részvény, a Flóra-részvény és a budapesti gőzmalom-részvény tetemesen emelkedett, ellenben a szénpiac értékeit, különösen a Csalgót és az Általános kőszén-részvényt, úgyszintén a tengerhajósértékeket, nevezetesen az Atlantika-részvényt a múltkorinál olcsóbban kínál­ták. Bécsben a vezető értékek átmeneti javulás után gyengültek, de a készárupiac zárlatig igen szilárd magatartást tanúsított. Berlinben az üzlet szű­k me­­­derben folyt ugyan, de azért a forgalomba kertett értékek az egész vonalon előmenetelt értek el.­­— A török sorsjegyek főnyereménye. Bécs­ből jelentik: A török sorsjegyek konstantinápolyi húzásán a 400.000 frankos főnyereményt az 1,928.635. számú, a második 30.000 frankos nyere­ményt az 1,465.872. számú sorsjegy nyerte. — Hollandia főzelékkivitele. Hágából je­lentik : A földmivelésügyi miniszter közli, hogy kon­zervált főzelék kivitelére nem lehet számítani, mert a konzervgyárak nagy vásárlása következtében a belföldnek friss gyümölccsel való ellátása igen hiányos. — Záloglevél-sorsolás. A Milagyar Agrár-és Járadékbank Részvénytársaság 4 és fél százalékos zálogleveleiből az lg16 augusztus 1-én megtartott sorsolás alkalmával az A sorozatú 41 73 317 406, 586 794 905 1288 1358 1767 1843 2109 2257 2753 3242 4016. számú 10.000 koronás darabokat sorsol­ták ki. Ezenkívül számos 2000, 1000 és 200 koronás darabot is kisorsoltak. A kisorsolt záloglevelek ka­matozása 1916. évi november 1-én megszűnik s e naptól kezdve teljes névértékben, bélyeg- és költség­mentesen váltják be.­­ A norvég­ kivitel ellenőrzése­ Krisztiá­niából jelentik. Az Aftenposlen közlése szerint An­glia mindennemű zsiráfu, gyarmatáru, gabona és liszt Norvégiába való kivitelét megtiltotta. Ez idő szerint tárgyalás folyik Norvégia és az angol kor­mány között. Anglia, úgy látszik, tényleges hatalmi állását arra akarja fölhasználni, hogy Norvégiának előírja a feltételeket saját termékei, igy például a heringek kivitele tekintetében. — Az ural: rézbányák. Frankiéiból távira­tozza tudósítónk: Londonban francia tőke részvéte­lével szindikátus alakult, a­mely az összes uráli réz­művek között érdekközösséget kiván létesíteni. (Sc­.) — Forgalmi k­ir. A magy. kir. Folyam- és Tengerhajós Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy az Orsova és Iluszcsuk között való személy­járatok menetrendjének augusztus 1-én tervezett módosítása további intézkedésig elmarad. A társa­ság személyhajói tehát a bolgár vasúti csatlakozás létesítéséig továbbra is az eddigi menetrend szerint közlekednek. H P 1? r .T K Németország lgnagyobb m­uimn. szállodája, ju­st.­lenül a Friedrlobstrasse pályaudvarnál SOO szoba 6.36 márkitól feljebb, szo­bák fürdővel, tojlett. Hides-me­legviz szolgáltatás. Távbeszélő telefon. Gabonapiac. ., A malmok foglalkoztatása. Július 23-dika után, a­mikor a búzáért, rozsért és takarmányár­páért már nem fizettek prémiumot, azt hitték, hogy néhány nappal az említett határidő után a hozatal lényegesen csökkenni fog. A statisztikai hivatal ki-,­mutatásaiból azonban napról-napra arról lehet meg­eyőződni, hogy a búzából, a jelenlegi viszonyoknál, aránylag elég élénk a hozatal. Ma is 32.462 méter mázsa búza érkezett a fővá­rosba, a­miből arra következtetnek, hogy nemcsak a vasút, hanem a hajóstársaságok is mindent elkö­vetnek, hogy a vagyonokból és uszályokból annyi álljon rendelkezésre, hogy a gabonaának rendeltetése helyére való juttatása gyo­rsabban haladhasson, mint az elmúlt kampányban. A vidéki malmok, ott, a­hol már elkészültek a csépléssel, körzetükön belül szin­tén élénken iparkodnak minél nagyobb mennyiségű gabonához jutni s igy alapos az a remény, hogyha az elszállítás az eddigi tempóban halad, a malmok élénkebb foglalkoztatása révén az őrlés új rendje alapján készült lisztből mielőbb nagyobb mennyiség fog rendelkezésre állani. Megjegyezzük, hogy az új gabona idei minőségére való tekintettel az új liszt minősége sokkal jobb, mint a múlt esztendőben.­­ A. tengeri ára. Az 1916. évi termésből származó tengeriért követelhető legdrágább árat az április 8-iki 1251. számú rendelettel állapította meg a kormány. Ebben a rendeletben az első ármegál­lapítás az 1916. augusztus—szeptemberben szállí­tandó kukoricára vonatkozik, megemlítjük ennek­ fogva, hogy az egész országra érvényes árszabályo­,­zás szerint erre az időre, illetően, ha a szállítás ideje 1916. augusztus—szeptember, a közönséges tengeri ára csövesen 22.50, morzsoltan 30 korona, míg a csinkvantin csövesen 24.75, morzsoltan 33 korona métermázsánként. A második ármegállapítás az ok­tóber hónapjában történő szállításra vonatkozik és, erre az időre a közönséges tengeri csövesen 23.30, morzsoltan 30.50 korona, a cinkvantin pedig 25.55, illetően 33.50 korona métermázsánkint.­­ Románia gabonakészlete. Bécsből jelen­tik. A Fremdenblatt bukaresti jelentése szerint Ro­mánia ellenőrizheti gabonakészlete 1.62 millió tonna az előző évi 1.22 millió tonnával szemben. Ebből a mennyiségből a búza 423.000, a liszt Keresztélyi hírneves zongoraterem legszolidabb bevásárlási forrás Budapest, Vilmos császár-ut 13- 13

Next