Budapesti Hírlap, 1916. szeptember-október (36. évfolyam, 243–303. szám)

1916-09-17 / 259. szám

1916. szeptember 17. BuDAPESTI UK­MP (259. sz.) pedig csak 1918-ban sorozhatnák, ha a háború akkor még tart. — M. E. Abszolnok. A borsó és lencse maocmális ára nagybani vételnél 50 korona méternázsánkint, ki­csinyben való eladásnál a közvetetlen fogyasztás részére .76 fillér. De ezekkel a fogyasztási cikkekkel is ugy va­gyunk, mint a legtöbb maximált élelmiszerrel : ez áron igen nehezen kapható. — Ez. 6. Gutor. 1. Ezt biz­zony nem tudjuk, érdeklődjék az iskola igazgatóságá­nál. 2. Alapítványi hölgy az lehet, a ki az illető alapít­vány szabályai szerint 4—8—16 nemes születésű őst fel­menő ágon ki tud mutatni. Van olyan alapítványi hölgy­sé­g ia, hol elég, ha csak az apa nemességét mutatják ki, de ennek címe nagyságos, nem méltóságos asszony. Az ősfát csakis szakember állíthatja össze, a­ belügyminisz­térium hitelesiti, aztán Bécsbe kerül s a király a bécsi őspróba-vélemény alapján nevezi ki. Az ősfa összeál­l­ítása ezrekbe is kerülhet, a kinevezéssel járó költségek­­csak pár száz koronát tesznek ki. Van prebendás, (jö­vedelmes) és tiszteletbeli alapító hölgység. Előbbihez kifogástalan ősfa és igen nagy protekció kell. A preben­idás hölgységnél a vagyontalanság előny. A jövedelem az egyes alapítványok szerint változó. 3. Hogy mennyibe kerül, azt nem tudjuk, ez igen változó. — Tanár. Au­gusztusban a hivatalos lapban egyszerre a tanári kine­­­vezések csak akkor jelennek meg, ha sok a kinevezés.­­A háború óta igen kicsiny az üresedésben levő tanári ál­­­latok száma — a tanárok nagy része felmentett és újabb iskola-alapítások a­ háború alatt nem eszközölhetnek — ezért a szórványos tanári kinevezések a hivatalos lap­ban állandóan megjelennek. Tömeges kinevezés egyelőre tehát nem várható. — K. Gy.-né, Németlak. A közölt híresztelés nem felel meg a valóságnak. Az igaz, hogy a segédszolgálatos tanítók és tanárok nagy részét a ka­tonai szolgálat alól mentesítették. — Tábori posta 87. il. A hadapródjelöltek és a­ népfölkelő tisztté kiszemelt egyének azonnal zászlósokká léptethetők elő. Ez a rende­­let m még több feltételt, kivételt sorol fel, de összegezhető az rendelet lényege abban, hogy a­kik a tartalékos tiszti iskolát sikerrel letették, az állítás köteles koron túl van­nak és nem hadiönkéntesek, mint szakaszparancsnokok beváltak, azonnal zászlósokká léptethetők elő. 7. A rendelet száma 3180. I. és 1916. augusztus 24-én kelt. — Osztrák magyar m­oniariha. A rajz tényleg­­ hibás. Érdeklődésünkre a vállalat szerkesztőségénél azt a felvi­lágosítást adták, hogy a rajzoló követte el a hibát. A kötet ugyanis a korábbi megállapításnak megfelelő rajz­ról már nyomtatás alatt volt, a­mikor az új rajzot hiva­t­alosan kiadták és a szükséges intézkedés okozta, hogy a­ rajzoló hibáját azonnal észre nem vették. Közben in­tézkedés történt a hibának mielőbbi megfelelő jóvátétele iránt és pedig olyformán, hogy a helyes rajzot utólag mindenki megkapja, a­ki a munka birtokában van. — S. Illetékes helyen érdeklődtünk és a következőket közölhetjük : az egész ország területéről az 1898-ban születettek — ha eddig alkalmatlanok voltak — az elő­írt iratok, tehát szülői beleegyezés nélkül is a honvéd-ségnél önkéntesen beléphetnek. Az erdélyi és délmagyar­országi határterületről az 1899. és az­, 1900-ban született ifjak is beléphetnek önként minden írás és szülői bele­egyezés nélkül a honvédség kötelékébe. — B. E. Aktiv kapitány nősülési óvadéka 40.000 korona. Kapitány évi fizetési fokozat szerint 30K­)—3800 korona, háborúban 3 korona készültségi és 8 korona hadipótdij naponta. A tábori felszerelési járulék kapitánynál 450 korona, had­nagy és főhadnagynál 300 korona. A különbözetet kap­ják meg az előléptetésnél. Saját lóról a tiszteknek a hu­szároknál nem kell gondoskodniok. A szolga lovat nem kap. Egy nős kapitány családja negyedévi 359 korona szállássegítséget kap. — Miskolc, 1—2. Ezt ma már n­em tudjuk megállapítani, forduljon a budapesti rendőr-séghez, ott talán utánanéznek. — T. J. dr. Nagybiccse, nővére forduljon a Máv­­oda illetékes igazgatóságához, vagy pedig a nyugdíj kifizető hivatalhoz. — U. G. Szarvas. A brassói adóhivatal Nagyváradon működik, az ottani adóhivatal helyiségében. — A. M. Hódmezővásár­hely. A fogarasi előlegezési egyesület r. t. Budapesten V. Mérleg­ utca 11. II. emelet alatt van, hivatalos órák 9—11-ig. Ott megmondják a Furnika mostani cimét is, mi nem tudjuk, talán még nem is működik. —• V. M. Budapest. A beérkezett pályaművek nagy száma m­iatt a döntést elhalasztották. — Özv. K. V.-né. A nagyszebeni takarékpénztár tudomásunk szerint Győrött van; a fogarasi takarékpénztár cimét nem tudjuk, de az előlegezési egyesület cimét fentebb közöltük. Ezek a ta­karékról is adhatnak útbaigazítást. — Özv. Tóth Jó­zsefné. Budapest. Tessék a Pester Lloyd (Budapest V., Mária Valéria­ utca) szerkesztőségében dolgozó nagysze­beni újságnál érdeklődni. Lehet, hogy néhány nap múlva már tudjuk a kért címet. — 35816. sz. előfizető. A­mennyiben az iskolaév megkezdése előtt kellett volna bevonulnia, a javítóvizsgát bevonulása előtt letehette volna. Miután októberben csak a 32—50 éveseknek kell szolgálattételre jelentkezniük, fiának elég ideje ma­rad, hogy a javítóvizsgálatot tehesse. — Szegedi. Iga­zin nem értjük kérdéseit és feltevéseit. N­a érthetőbben törli az ügyet, szívesen megírjuk véleményünket, de így ez nem áll módunkban. Sorsjegyek: H. A. Zalkod. 1. Sorsjegye nem nyert 2. A húzást rendben tartották meg és lehetséges, hogy egy nagy sorozatból egy szám sem nyert. A kö­vetkezők nem nyertek: Alföldi, K. P., L. B. Budapest, T. F.-né B.-Gyarmat, W. V., Sz. L., P. J., Anigi, L. F. Dervent, O. B. Ungvár, K. E., B. Gy.­ ­ A gyomor tájékának felfújtsága, has­csikarás, savanyú fölböfögés, nagyfokú gyomorégés, étvágytalanság eseteiben a természetes Ferenc József-keserűviz azon tulaj­donságánál fogva, hogy a gyomor- és a bélcsa­torna kitisztulását gyorsan és alaposan elvégzi, nemcsak az emésztésre gyakorol jótékony be­folyást, hanem az általános közérzetre is. A budapesti kir. egyetem belgyógyászati kliniká­jának tudományos jelentéseiből kitűnik, hogy a Ferenc József-vizet, amely semminemű kellemet­len érzést nem okoz, megbízhatósága és kiváló­­iatása miatt ajánlják hashajtóul. — Földművelői fakultás a szófiai egyete­men. Szófiából jelentik: A bolgár közoktatásügyi miniszter, egyetértve a­ földművelésügyi miniszterrel, megtette a szükséges lépéseket a szófiai tudomány­egyetem földművelői fakultás létesítésére. Az új fa­kultáson már a legközelebb meg fognak kezdődni az előadások. — A szeszadó emelése. Mai számunkban ismertettük a kormány szeszrendeletét. A múlt év májusában megjelent rendelet tudvalevően az ex­kontingens-szeszre hektoliterfokonkint nyersszesznél 1.30, finomított szesznél 1.40 koronát állapított meg. A tegnapi rendelet az előbbit 45 fillérrel 1.75 koro­nára, az utóbbit 50 fillérrel 1.90 koronára növelte. — Olajtermelés — bitumenből. Frankfurti tudósítónk táviratozza: A német Erdölgesellschaft, a­mely azelőtt Romániából hozatott olajneműeket, elhatározta, hogy a bitumentartalmú barnaszén­ből olajat sajtol ki és ezt az eljárást nagy mértékben fogja űzni, miért is egyik-másik széntelepen a bar­naszenet kátránytartalom szerint fogják osztályozni. Attól azonban nem kell tartani, hogy a barnaszén ezzel az eljárással kapcsolatban drágábbb lesz, mert a német kereskedelmi miniszter már annak idején határozottan ellenezte a barnaszén áremelését. Itt említjük meg, hogy berlini jelentés sze­rint a Deutsche Erdölgesellsc­aft meg akarja sze­rezni a rosici bányaműtársaság részvényeinek egy jelentékeny részét. A tranzakciónak az a célja, hogy a Deutsch­e Erdölgesellschaft a rosici zsírtartalmú szénből is olajat akar kivonni. A tárgyalásokat­­való­színűen már a napokban befejezik. — Új angol hadikölcsön. Frankfurti tudó­sítónk táviratozza. Londoni jelentés szerint a Man­chester Guardian azt írja, hogy egy új négy száza­lékos angol hadikölcsönt fognak 80 százalékos ár­folyamon kibocsátani. Az új kölcsön átszámított ka­matterhe e szerint 5 százalékot tesz ki. — A mag­yar keményítőgyárak közép­ponti eladó irodája rt. ma Kohner Adolff báró el­nöklésével ülést tartott, melyen a társulat ügyveze­tésének berendezésére vonatkozóan történt meg a szükséges intézkedés. A társulat ügyvezető igazga­tóivá együttes cégjegyzői jogosultsággal Dükes Ar­noldot és Kohner Vilmos bárót nevezték ki. Dükes Arnold a burgonyakeményitőipar ügyét fogja intézni, mig Kohner Vil­m­os báró ügykörébe a búza- és ten­gerikeményitőipppar ügyei tartoznak. — Élelmezési diktátort? A­ Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetségének ügyvezető igazga­tósági ülésén a közélelmezés rendezésének a kérdé­sével Chorin Ferenc elnök megnyitó beszédében foglalkozott. Utána Gratz Gusztáv dr. ügyvezető igazgató terjesztette elő annak az emlékiratnak a tervezetét, a­melyet a szövetség a közélelmezés ren­dezése ügyében a kormány elé kíván juttatni. Eb­ben a szövetség azt a nézetét fejti ki, hogy a ren­delet hiányosan intézkedik a rekvirálásról, mert a termelő a házi és gazdasági szükségletet a gyáripa­rosok szerint minden ellenőrzés nélkül tarthatja vissza, s a termelés helyén lakó polgárság készlete­ket vásárolhat. Ezzel, úgymond, szabadjára hagyják az egész termést. Viszont ott, a­hol bizonyos kész­letek felgyű­jtése ajánlatos, mint a városokban, ipari centrumokban, az ellátást a törvényhatóságokra bíz­zák, a­melyek ezzel a feladattal már a múlt eszten­dőben sem tudtak megbirkózni. A követség ebben látja az okát annak, hogy a városi lakosság ellátása máris nagy nehézségbe ütközik. Utal a szövetség emlékirata annak a szükségességére, hogy a búza­lisztnek más lisztpótló anyagokkal (tengeri- és árpa­liszttel és burgonyával) való keverését már most el kell rendelni és gondoskodni kell arról, hogy ezek a pótlóanyagok, különösen pedig a tengeri liszt, jó minőségben kerüljön a fogyasztóhoz. A húsfogyasz­tás szabályozására vonatkozóan a szövetség emlék­irata szükségesnek tartja, hogy az egész országban szigorú büntetés és ellenőrzés mellett három hústalan napot rendeljenek el, a­melyen a szárnyas és vadhús fogyasztása is lib­is volna. A szükséghez képest bi­zonyos lélekszámú városokban hús­jegyeket bocsáta­nának ki, végül országszerte maximálják a hús árát, s mondják ki a rekvirálás és kényszervágatás lehetőségét, a zsírfogyasztás pedig általánosan és föl­tétlenül zsírjegyek segítségével történjék. Végül fel­hívja a szövetség emlékirata a kormány figyelmét arra a tarthatatlan állapotra, hogy minden egyes kérdésben három minisztérium egybehangzó meg­állapodására van szükség! Okvetetlenül g­ondoskodni kell a közélelmezési adminisztráció középpontosítá­sáról is, egy közös szerv megteremtéséről, a­mely teljes hatalommal intézné az ország közélelmezésé­nek ellátását. Így a végrehajtás egyetlen szerv ke­zében volna. Az emlékirattal kapcsolatos vitában Weisz Manfréd, Bacher Emil, Biró Pál, Weis­z Béla, Wolf Sándor és mások vettek részt. A felszólalások anyagával kiegészített emlékiratot a szövetség most a kormány elé juttatja. — A Hungária Általános Biztosító R.­T. igazgatósága Székely Ferenc udvari tanácsos elnök­lése alatt tartott igazgatósági ülésén állapította meg 1915. évi zárószámadását. Az erre vonatkozó jelentés szerint a társaság üzletmenete a lefolyt évben is ki­elégítően fejlődött és nagyarányú szervezete lehetővé tette, hogy az egyes üzletágak bevétele a háborús vi­szonyok ellenére is növekedjék. A társaság 1915-ben az elemi biztosító ágazatokban illeték nélkül 4,080.292 korona díjbevételt ért el, az 1914. évi 3,749.256 korona díjbevétellel szemben. A növeke­dés e szerint csupán az elemi ágazatoknál 331.034 koronát tett. Ez az eredmény igen kielégítőnek mondható, mert az 1915-ben előfordult elemi károk általában igen jelentősek voltak. A társaság azonban úgy látszik, ezeknél kevéssé, vagy csak alig volt ér­dekelve. Különösen tekintélyesek a társaság életága­zatának adatai, a­mennyiben az életbiztosítás tőke­állománya a múlt év végén 61.379.859 koronára rú­gott, a díjbevétel pedig itt 2.702.011 koronát tett ki. A társaság fejlődését leginkább visszatükrözi ezek szerint a díj- és illetékbevétel, a­melynek teljes ösz­szege 7.002.240 koronára gyarapodott. N­a most e bevételekkel szembe helyezzük a károkat, melyek az elemi ágazatban 1,251.987 koronát, az életbiztosító ágazatban pedig 1,811.238 koronát tettek, azonkívül a kártartalékok bő ellátását, s leszámítjuk az összes üzleti költségeket, akkor 371.740 korona üzemi fölös­leg mutatkozik, a­mely a 6 millió korona alaptőké­nek több mint 6 százalékát teszi. Az igazgatóság azonban, mint értesülünk, az ilyenformán támadt fölösleget nem használja föl, sőt ezenfelül is akként igyekszik az aktívákat értékelni, hogy a fölösleg he­lyett veszteséggel fog a mérleg zárulni. E részben alighanem döntő nézőpont volt, hogy a társaságnak a mostani nehéz viszonyok között fokozott gonddal kell őrködnie bármily viszony elkövetkezésének ese­tére. Ezért tehát a szeptember 30-án megtartandó közgyűlés elé azt a javaslatot terjesztik, hogy az ösz­szes háborús károk és az aktívák föntemlített érté­kelése folytán mutatkozó veszteség az elmúlt üzletév terhére számoltassák el, s 70.000 koronát utaljanak a kinnlévőség tartalékába. Ennélfogva az üzletév mérlege az elemi­ osztályban 84.307 korona, az élet­osztályban pedig 140.741 korona veszteséggel zárul. Föl kell még említenünk, hogy a társaság tartalékai, illetve biztossági alapjai a részvénytőkével együtt 24.168.784 koronát tesznek ki.­­ A cukor fölszabadítása. Prágai jelentés szerint a cukorközéppont a szeptember hónapjára szükséges cukormennyiséget most szabadíottta föl. A cukor árára és az új áru elosztására vonatkozóan még nem történt döntés, valószínű azonban, hogy úgy erről, mint a zne­asz-forgalom szabályozásáról a napokban határozatot hoznak. Németországban, mint már írtuk, októberre az új nyerscukorból 15 százalékot szabadítottak föl, míg novemberben 25 százalékos fölszabadításra számítanak. A nyerscu­kor 15 márka 50 kilogramonként, vagyis 3 már­kával drágább, mint a múlt esztendőben. Ezt a több­letet a termelőknek kell juttatni a répáért. — Az épületfa drágulása.. Berlinből jelen­tik: A kereslet nagyobb igénye folytán az épületfa ára 80—82 márkára növekedett. — A magyarországi románság­ gazdasági ereje. A Magyarországon élő románság száma 2.949.032 lélek, tehát az ország lakosságának mintegy 14,1 százaléka. Ebből a mezőgazdaság 2.493.180 ro­mánt foglalkoztat. A nálunk folytatott román mező­gazdasági kultúra primitívnek mondható és a mű­trágyá­s géperő hiánya, az igen rossz minőségű vető­mag és a legcsekélyebb értékű állatállomány jellemzi a magyarországi román agrárizmust. Magyarország területén 739.408 román földbirtokos gazdálkodik. Ezeknek több mint egy harmada csak 5 holdas, to­vábbi egy harmada 5—10 holdas és a további rész 10—15 holdas földbirtokkal bír. összesen 6204 olyan román gazda él Magyarországon, a kinek 50—100 katasztrális hold földje van. Nagybirtokos román gaz­dáról, a­kinek birtokterülete az 1000 holdat megha­ladja, összesen 26-ról tudunk. A román tőkével tá­mogatott földszerző akciója folytán az Erdélyben élő magyarság az utolsó tíz esztendőben birtokállomá­nyának 5 százalékát vesztette el, 70—80 millió K. értékben. A hazai románság 200 pénzintézetet ala­pított, melyek az „Albina" vezetése alatt működnek és a ,,Solidaretatea" néven alapított szövetség kötelé­kéhez tartoznak. Az erdélyi román pénzintézetek 58.182.471 korona betéttel rendelkeznek, a miből fe­jenkint minden egyes magyarországi román lakosra 47 korona jut. Ezzel szemben az erdélyi magyarság be­tétvagyona 160.277.592 koronára, a szászságé 91.117.568 koronára rug. Az előbbi fejenkint 217 ko­ronának, az utóbbi azonban 536 koronának felel meg. Az erdélyi román elem gazdasági súlyának figyelembevételével azt is tekintetbe kell venni, hogy 25

Next