Budapesti Hírlap, 1916. szeptember-október (36. évfolyam, 243–303. szám)

1916-09-17 / 259. szám

1916. szeptember 17. OyoäPESTä StaAP (259. sz.) 23 !A főszereplők Calctla Ferenc. Keréngi Hermin, to­vábbá Kovács Mhrgil, Szilágyi Rózsi, Horti Sándor és Ujj Kálmán, valamint Tihanyi Vilmos. Földes Artúr dr., a Kegyelmes hamupipőke cimü uj darab­jának bemutatójára fokozott ambícióval készül a szirtház. A főszerepeket Étsy Emilia, Sebestyén Mi­hály és Bársong Aladár játszák. Hétfőn Strauss íJános operettje. A bőregér kerül fölujitásra. * (Fedák Sári első füllépése.) Fedák Sári, a Ivirálv Szinház ünnepelt művésznője, a nyári szü­net után hélfőn. szeptember 23-én lén először a budapesti közönség elé a Király Szinház színpadán a mult év legnevezetesebb sikerű darabjában. Bakonyi Károlv és Szirmai Albert operettiében. a Mágnás Miská-ban. A Máanás Miska, a melvnek jövő hétfőn lesz a százhuszonötödik előadása, ettől kezdve ismét sorozatos előadásokban kerül színre a Király Szín­házban. * (Modern Szinpad.) A vidám elem épp oly juagy szerephez jut a Modern Szinpad e hónapi mű­sorában, mint a megható jelenet és a dal Pompá­san mulat a zsúfolt házak közönsége Gábor Andor: Uj adók, Lengyel István: A falanszterben és Békefíi László: A tordai Ihasadék cimü kacagtató tréfáján. Mindezek a darabok a jövő héten ls szinrekerülnek. * (Villányi Andor drámája.) A Magyar Szinház október elején fogja bemutatni lapunk belső (munkatársának, Villányi Andornak Királynőm, jneghalok érted cimü háromfel vonásos drámáját. A darab főszerepeit a szinház legkiválóbb tagjai ját­szák. Az első próba péntek délelőtt volt. * (Német, osztrák anesterek és mag-yaj? követféik.) Az Ernst-Muzcum már elkészült nagy­szabású kiállításával és hozzákezdett rendezéséhez. A kiállítás német mesterek kézrajz-gyüjteménvén kivül felöleli Füger monumentális arcképét, mely Andrássy Gyula gróf tulajdona és Ferenc császár feleségét ábrázolja. A kép immár száz esztendő óta van a család birtokában. A kiállításon lesz látható Feuerbach Romeo és Júliája, mely Born báró tu­lajdona, azonkívül Waldmüller, Pettenkofen, Bo­mako és más német és osztrák mesterek kiváló al­kotásai. Magvar követőik közül Than, Keleti és "Gerhardt szerepelnek nagyobb kollekcióval. * (A Zichy Géza. gróf-féle pályázat nyer­tese.) A Nemzeti Zenede pályamű birálóbizottsága 'Cobbi Alajos igazgató elnöklésével megtartott ülésén & Zichy Géza cróf-féle hangszerelési pályázatra be­adott müvek közül a kétszáz koronás dijat Perényi Géza Kantélé cimü pályaművének ítélte oda. Ko. moly figyelmet érdemlő munka, zenei struktúrája kifogástalan, stílusa előkelően magyaros, hangsze­relése színes, kifejező. A bizottság a Serenade szer­zőjét tetszetős és zeneileg kifogástalan munkála­iáért dicséretben részesítette. * (Uj Idők.) Az Uj Idők legújabb számának borítékját Farkas István művészi rajza diszili. Ugyancsak e szám illusztrációi közölt találjuk IFarkas István két pasztelképét. A képek közül meg­említjük még a román harctérről készült érdekes felvételeket, fotográfiát Banlield sorhajóhadmagyról és Chernel doktorról, a tifusz szérumának föltalálójá­ról. A többi képek a különböző harcterek egy-egy érdekes epizódját mutatják be. Ugyancsak ebben a számban fejezi be Kádár Lehel Bábjáték cimü el- • beszélését. Színi Gyula: Apróhirdetés cimmel irt el­beszélést, Újhelyi Nándor pedig Szerelmi emléng Polinéziából cimmel. Olt találjuk Tárag Miklós no­velláját, melynek cime: Őszi délibáb. Számadó Já­nos cikkét a Társadalmi eltolódások-ról, csevegést a Morfium-vágu-TÓ\, cikket Mikkelsen kapitányról. Verset Nil, Jclliney Dezső írtak. Az előfizetés di.'a egész évre husz, negyedévre öt korona. * (Schmidt Jenő Henrik meghalt.) Az em­beriség szellemi fejlődésének egyik jelentős alakja hunvt el csütörtökön Berlin mellett Schmargendorf­ben: Schmidt Jenő Henrik dr. Az elhunyt 1851. no­vember 5-én születelt Znaimban, Morvaországban, a hol atyja kapitány és tanár volt a katonai mérnöki akadémián. Anyja, Bulla Karolina, ősrégi magyar család sarja volt. Schimdt tanulmányait Magyaror­szágon végezte, de már tizenhat eves korában kezdett filozófiai tanulmányokkal foglalkozni. Első müve 1874-ben jelent meg Berlinben. Nevét a világsajtó 1887-ben kapta szárnyára, a mikor a berlini filozó­fiai társaság pályadíját Das Geheimnis der Hege­lischen Dialektik cimü munkájával elnyerte. Később könyvtáros lett az igazságügyminiszlériumban, erről az állásáról azonban, mivel konfliktusa támadt az akkori igazságügyminiszlerrel, csakhamar lemondott. Ettől kezdve teljesen az irodalomnak élt. Fő munkái a: Die Kritik de Philosophie, és a Die Gnosis cimü két tartalmas kötet. * (Kobert Warwick,) Amerika legnépszerűbb filmszínésze holnap, hétfőn lép fel először a Royal­Apollóban. Erről a páratlan tehetségű művészről csakhamar egész Budapesten beszélni fognak, mert szebb és elegánsabb művésze még nem volt a kine­malográfiának. A művész A sors embere cimü négy­felvonásos darab címszerepében mutatkozik be a budapesli közönségnek. * (Amis: egy asszony eljut odáig:.) Szeder­kénui Anna legújabb regénye, mellyel az Ateneum Könuvtár egvik legnagyobb sikerét érte el, immár második kiadásban jelenik meg. A regény a női lélek legnagyobb mélységeibe világit bele. Nyelve tiszta, magyarosan csengő, sokszínű és kifejező. * (Szinésziskola.) Szinészpályára előkészít és műkedvelőket tanit Vágó Béla a Magyar Szinház tagja. Jelentkezni lehet délután, három és öt között, Főherceg Sándor-tér 4., III. 6. * (Színpadi tatások a Fővárosi Orfeumban.) Az Orfeum elsőrangú műsorából a többi közt kiemelkedik a Muzsikaszó cimü Harsányi-Márkus-féle dal- és tánc­kettős, a mellyel a budapesti közönség két kedveitje : Mezei Ilona és Kabos Gyula nap-nap után nagy-sikert aratnak és a melynek fülbemászó dallama ma már min­denütt népszerűvé vált. A müvészpár pompás játékát hatásosan egészíti ki a jelenet valóban művészi dekorá­ciója, mely a budapesti állatkert pálmaházát a terasz­szal és a térrészlettel varázsolja az orfeum közönsége elé, megkapó esti világításban. Általában a műsor min­den számának dekorativ kerete a legkényesebb Ízlést is kielégíti és az orfeumi szinpad oly teknikai készültségé­ről tesz tanúságot, mellyel a nyugati világvárosok nagy színpadai is ritkán dicsekedhetnek. SEisaBHfflsiœaisssiasjHSSEiEEaœBBESâESSBHŒinaE À BELV ÁROS gra ipa B* cm ffi» BELVÁKO S I 3 IV-, VACÎ- Spill* I IV., VÁCI- í S UTCA9.SZ. UiyiKfilffiSiyf UTCA9.SZ. S • — — m 1 FERN ANÖRA első fellépése az uj szezonban [£ | I G®riSng3ff§& uftaten s művész dráma öt leivonásban. Irta és rendezte Fera [|jj jj jjgj Andra, a bájos és kedvelt művésznő legkedvesebb es Eg X gq legmeghatébb alakítása. Azonkívül a nagystílű uj műsor jjS jj gjj J&löaclásotr délután 4 órától folytatólagosan. j§ 0 Tösraraifü CSARNOK. fi Iqüss horáár. (Saját tudósitónktól.) Meg kell mindenekelőtt állapitanunk, hogy Strasszer Salamon az első lovas­hordár. Ezt ne ugy tessék érteni, mintha lóháton kézbesítené a szerelmes leveleket és egyéb Írásbeli üzeneteket. Nem, ennyire nem előzte meg a korát. Strasszer Salamon lova nem is fajló, melynek erei­ben telivér csörgedezik, hanem csak amolyan pro­letár ló, melyet túlzás nélkül gebének nevezhetünk. A mikor beköszöntött nálunk a boy-világ, Strasz­szer volt az egyetlen hordár, a ki megértette az idő intő szavát s mielőtt még a biciklis konkurrencia kiragadta volna szájából az utolsó falatot, uj alapra ágyazta egzisztenciáját. Fölcsapott bulorszállitónak. Lovat és stráfkocsit vett és kész volt az uj vállalat. Az idén juliusban nagy szomorúságra virradt Srlasszer Salamon. Hűséges munkatársa, a félszemű Moci lova, hirtelen kimúlt. Megölték a zabtalan na­pok. Strasszer szinte vigasztalhatatlan volt. Hogyisne, mikor sok megbízást vállalt az augusztusi hurcol­kodásra, melyet lóerő nélkül lehetetlen volt lebo­nyolítania. Hol vegyen most lovat és miből? Szá­mot vetett vagyoni helyzetével és elhatározta, hogy szamarat vesz. Keresett is mindenfelé szamarat, de hiába, mert a szamarak most mind igénybe van­nak véve ... Valaki figyelmeztette, hogy Gergely Ferenc majorosnak van egy eladó lova, szakasztott olyan kvalitású, mint a néhai Moci volt, sőt kvali­lásosabb, a mennyiben mind a két szemére vak, sőt hozzá még kehes is. Strasszer fölkereste a ma­jorost s próbakocsizást tarlotl a lovával. Csillag, így hívták a paripát, fényesen kiáltotta a próbát és kétszázhúsz koronáért gazdát cserél!. Másnap már Csillag búzta a hordár szekerét. Húzta reggeltől napestig, minden ellenszolgáltatás nélkül. Az abrakos tarisznya ugyan ott lógott az oldalán, de Csillag nem emlékezett rá, hogy valaha a szája elé kötötték volna. Ha kötötték is, nem volt köszönet benne. Mert zabszem még véletlenül sem került a foga közé. Ha megoldódott volna a nyelve, mint egykor a Bálám szamaráé, bizonyára igy szólt volna a gazdájához : — Strasszer ur, tegye lóvá az öregapját! De ma nem történnek csodák s Csillag annyi rezignációval, a mennyi egy lóba csak belefér, to­vább húzta az igát. És Strasszer még sem volt megelégedve vele, a mi kitetszik abból a levélből, melyet egy héttel később Gergelyhez intézett. Azt irta a majorosnak, hogy közönséges svindler, mert Csillag nein hogy kétszázhúsz koronái, de egy hajítófát sem ér. Soha rosszindu'iatubb, lustább jószág nem állt az istálló­jában s ha nem sajnálná hat neveletlen gyermekét, lebunkózná, mint egy veszett kutyát. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy Gergely vissza fogja venni a lovat, ha csak annyi becsületérzés is van benne, mint egy vályogvető cigányban. Strasszer csalódolt. A majoros nem vette vissza a lovat, a svindler szóért pedig pörbe fogta a hordárt. — Hát mit gondolt az ur, kérdezte a tárgyalá­son a majoros, hogy én magának kétszázhúsz ko­ronáért egy telivér csikót fogok adni? — Kértem én magától egy telivér csikót? Én akartam egy loval, a melyik nekem a jobb kezem legyen a hurcólkodásnál. Legyen vak, legyen süket, mit bánom én, csak huzza a kocsit. De a maga lova azt szeretné, ha én húznám a kocsit! Aztán milyen zenebonát csinál, ha be akarom fogni! Rug, harap, hogy nem merek a közelébe menni. — Talán azért, mert nem szíveli az ízrae-. litát? — Bolond beszéd. Hogy tudja a ló, hogy én izraelita vagyok, hiszen olyan vak, mint egy két­napos macska. — Azt a vak is látja. •E kölcsönös kimagyarázás után a biró mele­gen ajánlotta Strasszer Salamonnak, hogy kövesse meg a majorost, különben a pénze báíija. Fölösleges lalán mondanunk, hogy Strasszer megfogadta a jó tanácsot. .Van esze! Még rá is fizessen arra az antisze­mita gebére? — Banditák. Nyilas Elek asztalosmester be­csületes mesterségével évek során át 10.000 koronát gyűjtött s ezzel a pénzzel a jól megérdemelt nyuga­lomba akart vonulni feleségével együtt. Közzétett esv apróhirdetést, hogy házmesteri állást keres. Meg­jegyezte, hogy 6—7000 korona kauciója van. Erre az apróhirdetésre pár nap múlva fölkereste egy Kohn Bernát nevű kereskedő, a ki azt az ajánlatot tette neki, hogy ne legyen házmester, a más ember szolgája, hanem maradjon meg önálló, független em­bernek, ő majd hozzásegíti a gazdagsághoz. El­mondta neki, hogy a tőzsde az egyetlen hely, a hol manapság csekély tőkével biztosan lehet, pénzt sze­rezni. Nyilas Elek eleinte vonakodott belemenni a tőzsdejátékba, de Kohn Bernát addig járt a nyakára, mig az első 1000 koronát ki nem csalta tőle. Kohn Bernát ekkor bemutatta az asztalost Kohn Simon gabonakereskedőnek, a kit ugy tüntetett föl, mint tőzsdeügynököt. A két Kohn most egyesült erővel fo­gott hozzá az asztalos kifosztásához. Körmönfont huncutsággal csalták ki egész vagyonát, s egy jegy­zéket adtak át neki. melyben a spekuláció szomorú eredményéről csalafinta módon elszámoltak. Az asz­talosmester följelentésére a két Kohn a büntető tör­vényszék elé került, mely ma Kohn Bernátot három évi fegyházra, Kohn Simont pedig két esztendei bör­tönre ítélte. Az előbbit nyomban letartóztatták. — A gyilkos fodrásznő kivégzése. Berlin­ből jelentik': Ullmann Johanna ifodrúsznőt, a ki március 15-én Sonnberg gyári munkásnővel együtt egy fodrászmühelyben Franzke Márta munkásasz­szonyt meggyilkolta. és 40 márkáját étrabotfca, ki­végezték. Cinkostársának elmeállapotát eíitélése előtt meg fogják vizsgálni. — Egy évi fogház árdrágításért. Szeged­ről jelentik: A szegedi törvényszék büntető tanácsa tegnap Ítélkezett másodízben árdrágítás ügyében. A vádlottak Weis: Salamon szegedi gabonakereskedő és Székein Adclf Ödön. Wcisznak megbízottja vol­tak. Az ügyészség Weisz Salamont árdrágítás vissza­élésével vádolta, mert 1910. augusztusában 40 mé­termázsa szappant, azelőtt pedig szintén körülbelül 40 métermázsa szappant vásárolt, valamint Székely­lyel is vásároltatott és fölhalmozta raktárában a nélkül, hogy a szappan beszerzésére hatósági enge­delmet kapott volna, vagy a szappan forgalombaho­zalalával hivatásszerűen foglalkozott volna. A tör­vényszék Weisz Salamont saját beismerése alapján vétkesnek mondta ki az 1916. évi IX. törvénycikk első szakaszában meghatározott árdrágító visszaélés­ben és ezérl egy évi fogházra, 1000 korona pénzbün. Államszámviteli államvizsgára Vidékieknek specialis jegyzeteimet előro kiküldőm (írásbelire póldatarral, szóbelire az allami könyvek, naplók, zárszámadas stb. gyűjteményével). Vizsgák kéfchetenkint. Szontag-h Donát Budapest, 1.. Aikotás-u., 7/b, L 3. — Kérjen prospektust. — Jegyzetkölcsönzés. Értekezés d* u* 4—7-ig. ïilQ Télikert A bécsi „Lustspiel theater 4 vendegjáteka „Das muss man sehn! 1 4 Kiállitásos revü L képben, előjátékkal. Főszerep­lők: Lisay Jnngkurth és Gusztáv Werner. 60 szereplő. Még számos attraktió. Kezdete 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék