Budapesti Hírlap, 1916. november-december (36. évfolyam, 304–363. szám)
1916-11-12 / 315. szám
1916. november 12. BUDAPEST! HÍRLAP MS. S&J ugy hogy az eladásra ikerülő jegyet mindig a jegytömbből kell kitépni. A jegyeket városi bélyeggel kell ellátni s a jegyet a helyiségbe való belépés előtt ugy kell kettészakítani, hogy azon a városi bélyeg is kettészakadjon. Ha pecsét van a jegyen, azt a részt kell odaadni a látogatónak, melyen a pecsét van. A ruhatári jegyen, programon és színlapon lévő bélyegzőt a vállalkozó úgy semmisíti meg, hogy tintaceruzával keresztülírja, de ezt a látogató az előadás végéig köteles megőrizni. A vállalkozások kérelmére a tanács ettől eltérő beszedő módot is megállapíthat. Az el nem adott vagy visszaváltott belépőjegyeken lerótt adót az előadást követő köznapon a középponti számvevőség felülvizsgálata alapján a középponti pénztár visszafizeti. Az adó beszedésének ellenőrzésére a kirendelt fővárosi alkalmazottaknak joguk van a vigalmi helyiségekben bármiikor szemlét, vizsgálatot tartani s a vállalkozó köteles nekik könyveit és följegyzéseit megmutatni. A szabályrendelet ellen vétőket 50 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbirsággal kell sújtani a szegényalap javára, azonkívül az adó 2—10-szeres öszszegének, de minimálisan húsz koronának megfizetésére is kötelezni kell. A javaslathoz több kimutatás van mellékelve. E szerint az Operában a napi összes jegyek ára 5930 korona, átlagos esti bevétel (az adóköteles napi bevételnek hozzávetően a fele) 2700 korona, a Nemzeti Színházban az összes napi jegyek ára 4526 korona, az átlagos bevétel 1900 korona, a Népoperában a jegyek ára 8930 korona, a bevétel 3700 korona, a Vígszínházban a jegyek ára 6540 korona, a bevétel 3100 korona, a Magyar Színházban a jegyek ára 4710 korona, a bevétel 2200 korona, a Király Színházban a jegyek ára 5610 korona, a bevétel 2600 korona, a Várszínházban a jegyek ára1533 korona, a bevétel 600 korona. A kisebb színházakat és a délutáni előadásokat hozzászámítva, a pénzügyi osztály évi 'IÁ'IHOOO korona adóalapot számít. A mozik átlagos napi adóköteles bevételét 15.000koronára teszi a javaslat, ami, 270 napot számítva, évi 4.050.000 korona adóalapot tesz ki. A cirkuszok adóköteles jövedelmét évi 150.000 koronában, a hangversenyekét 100.000 koronában, az egyéb előadásokét és versenyekét 300.000 koronában jelöli meg a javaslat. A színházakkal együtt ez összesen évi 9.048.000 korona évi adóalapot jelent, a tízszázalékos adó tehát 904.800koronát tesz ki. A húszszázalékos adó alá eső szórakozóhelyek évi adóköteles jövedelmét a következően jelöli meg a javaslat: Fővárosi Orfeum 459.000 korona, Nemzeti Orfeum 486.000 korona, Kristálypalota 270.000 korona, Modern kabaré 162.000 korona, egyéb mulatók 648.000 korona, ló- és ügetőversenyek 800.000korona, bálok és táncmulatságok 100.000 korona, kártyajátékok 500.000 korona, összesen 3.425.000 korona, az adó tehát 685.000 korona. A vigalmi adótól általában évi 1.589.800 korona jövedelmet remél a javaslat. Az összes színházakban 12.599 hely van, melyekből 4451 hely volna mentes az adótól. A mozikról készített kimutatás szerint a fővárosban 89 mozi van 29.142 ülőhellyel. Az adómentes jegyek ára átlagosan 40—60 fillér a mozikban. — A főváros új adói. A pénzügyi bizottság húszas albizottsága, melyet az új adótervek tárgyalására küldtek ki, szerdán délután tartja második ülését. A bizottság elé az ismert adóterveken kívül még a következő javaslatokat terjeszti a tanács: a vízdíj megdrágítása, az utcaburkolódíj megdrágítása negyven százalékkal, azonkívül az erkélyek és az utcára néző ablakok megadóztatása. Mindezek a tervek arra szolgálnak, hogy a főváros költségvetését egyensúlyba hozzák s ezzel a mai rendszert továbbra is föntartsák, nem valószínű azonban, hogy a polgárság független képviselői beleegyeznének a napfény és a tiszta levegő megadóztatásába. A húszas albizottságnak előbb arról kell gondoskodnia, hogy a főváros gazdálkodásának mai rendszere megszűnjék, előbb ki kell jelölnie a költségvetés ama tételeit, melyeknél megokult a takarékoskodás és csupán ez után lehet rátérni a jövedelem szaporításának kérdésére. — Akció a házbéruzsora ellen. A főváros tudvalevően fölterjesztésben kérte a kormányt, adjon ki rendeletet, melyben mondja ki, hogy a háború alatt a lakásbért nem szabad megdrágítani. Ebben az ügyben ma délelőtt tanácskozás volt az igazságügyminisztériumban. Azankéten Balogh Jenő igazságügyminiszter vezetésével részt vettek Vadász Lipót és Töry Gusztáv igazságügyi államtitkárok, Szladits Károly miniszteri tanácsos, előadó, Szászy Béla igazságügyminisztériumi, Emich Gusztáv kereskedelemügyi és Ladik Lajos, belügyminisztériumi tanácsosok, a főváros képviseletében Bárczy István doktor polgármester, Vita Emil doktor tanácsos, Szabó Imre doktor főügyész és Vázsonyi Vilmos, azonkívül a háztulajdonosok egyik egyesületének nevében Szájbély Kálmán, Ullmann Gyula és Heltai Béla. A főváros javaslatának tárgyalása után több felszlaló hangsúlyozta, hogy az üres lakások nyilvántartása és esetleges rekvirálása fontos kérdés, mert különösen a háború után lesz nagy szükség kislakásokra. Ami a mai helyzetet illeti, a főváros képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a háztulajdonosok az adóterheket ngm akarják áthárítani a lakókra, hogy még az adókon is jelentékenyen keressenek. A tanácskozáson természetesen nem történt döntés, de az igazságügyminiszter az ankéten elhangzott felszólalások alapján rendeletet készít, amelynek a kivételes törvény alapján törvényereje lesz. Az igazságügyminiszter — hír szerint — nagy részben teljesíteni fogja a főváros kívánságát. — Adókivetés. Az adókivető bizottságok a jövő héten a következő helyrajzi szám alatt összeírt adójavaslatokat tárgyalják: A IV. kerületben november 13-án 623—639-ig és a külön meghívottakét, 14-én és 15-én is a külön meghívottakét. A VII. kerületben az 1. számú bizottság november 13-án 5247—5264-ig, 14-én 5265—5293-ig, 15-én, 16-án és 17-én a külön meghívottakét. Az 5. számú bizottság november 14-én 4244—4264—65—10-ig, szerdán. 15-én 4264—65—11—4271—c-ig, 16-án 4272— b—4284—b-ig, 17-én 4284—c—4297—3-ig, 18-án, szombaton 4297—4—4308—09—l-ig. — Védekezés a himlő ellen. Az utóbbi időben több valódi himlő-megbetegedés történt a fővárosban is. A tiszti főorvosi hivatal Szabó Sándor dr. főorvos vezetésével mindent megtesz, hogy a járványt elfojtsa, de feltétlenül szükséges, hogy a közönség is segítségére legyen a hatóságnak. A valódi himlő olyan ritka volt eddig Budapesten, hogy a legtöbb orvos nem is látott még valódi himlő-esetet, éppen ezért a főorvos elrendelte, hogy a kerületi orvosok ezentúl a bárányhimlő-megbetegedésekhez is menjenek ki, mert a két betegséget könnyen össze lehet téveszteni. A főváros rendeletének meg is volt az eredménye, mert már két esetben konstatálták a valódi himlőt ott, ahol bárányhimlő-megbetegedést jelentettek be. A polgármester ma hirdetést tett közzé a himlő ellen való védekezésről. A valódi himlő ellen a leghathatósabb védelem a védőoltás. A védőoltást a kerületi elöljáróságokon hetenkint kétszer, szerdán és szombaton délután hat és hét óra között ingyen végzik. Azoknál, akik magukat az utolsó öt éven belül himlő ellen sikerrel beoltatták, az újraoltás szükségtelen. Az erdélyrészi menekülteknek beoltása iránt külön intézkedik a polgármester olyképpen, hogy az Erzsébet körút 9. alatt lévő munkaközvetítő helyiségben a menekültek egész napon át ingyenes oltásban részesülnek. Fölhívja ezért a menekülteket, hogy újraoltásuk végett jelentkezzenek, annyival is inkább, mert a belügyminiszter rendelkezése folytán hazaszállításuk, illetve a gyűjtőállomásukra való elutazásuk előttz orvosi vizsgálat során a sikerrel kiállott újraoltás, vagy az oltásnak szükségtelen voltát orvosi bizonyítvánnyal kell igazolniok s ugyanezt a bizonyítványt hazaérkezésükkor is fel kell mutatniok. Hangoztatja a polgármester, hogy a védőoltáson kívül a valódi himlő s általában az öszszes fertőző betegségek ellen a leghatásosabb védekezés a tisztaság, a test, a ruházat, a használati tárgyak, az ételek, italok és a lakóhely gondos tisztántartása. — Pályázat adóügyi biztosi állásra. Az új egyenes adótörvény végrehajtásához szükséges ideiglenes minőségű adóügyi biztosi állások betöltése céljából a pénzügyminiszter pályázatot hirdet. Az adóügyi biztosi állások, amelyeket kizáróan a pénzügyigazgatóságok székhelyein fognak betölteni, három csoportra oszlanak. Az első csoportba tartozók évi ,1600 korona, a másodikba tartozók 2600 és a harmadik csoportba tartozók 2000 korona fizetést kapnak. A háborús segítség az állami tisztviselők háborús segítségével egyenlően az első csoportba tartozóknál hónapi 93 korona 33 fillér, a második csoportba tartozóknál 75 korona 83 fillér, és a harmadik csoportba tartozóknál havi 58 korona 33 fillér. A pályázati kérvényt a főváros területére 1916 november 30-ig a főpolgármester útján a pénzügyminisztériumhoz kell juttatni. — Ingatlanforgalom. Az elmúlt héten a fővárosban az ingatlanforgalom a következő volt: A pesti oldalon: Krausz Ede dr., VI., Ütegutca 40. számú háza Krausz Edéné dr.néra (közszerzemény és öröklés), Balász Ödönné és Sümegi Imréné, VI., Gróf Zichy Jenő utca 45. számú házánakkéthatodrésze , Szdinger Samunéra, Hatvani Deutsch Józsefné báróné, VI., Eötvös utca 12. számú háza Haraszti Sándor és nejére 340.000 koronáért. Országos Tisztviselői Bank IL-T., VII. Hermina-mezőn fekvő 1900/a/L. 2. és 4. hrsz. ingatlana 106.000 koronáért Boross Gyula és nejére, Kelemen Aladárné, VII., Gyarmat-utca 80. számú házának felerész kiskorú Kelemen Tibor és Istvánra (öröklés), Kertész Pál, VII., Thököly-út 72. számú háza 240.000 koronáért Weiner Artúr dr. és feleségére, Branikovics József, VII., István-út 30. számú háza Szirbek Alajosné és birtoktársaira (öröklés), özvegy Demmer Mátyásné, VIII., Baross-utca 115. számú házának felerésze 54.519 korona 31 fillérért Weisz Márk és feleségére, Heyek ,Jánosné és birtoktársai VIII., Illés-utca 30. számi háza 76.000 koronáért m. kir. államkincstárra (kisajátítás). Nemesánszky Elemér és felesége, VIII., Illés-utca 28. számi háza 80.000 koronáért m. kir. államkincstárra (kisajátítás), A sződrákosi és gödi tégla és cementgyárak Floch Reyhersberg Henrik János dr. lovag, IX., Tűzoltó utca 49. számi háza 64.590 korona 40 fillérért Déri Béla és feleségére, özvegy Neszt Ferencné, IX., Gát utca 5. számú házának negyedrésze 13.984 korona 14 fillérért Bittner Józsefnéra, Doms Nándorné. IX., Mester utca 65. számú háza 109.000 koronáért Magyar Élelmiszerszállító R.-T.-ra. Reichensperger Antal János X. kerület Beleznay u. 21. számú házának felerésze kiskorú Reichensperger Róza, Anna és Máriára (öröklés), Krausz Ede doktor, X., Felsőrákosi réteken fekvő 7599/1/1—10, 7599/1/24—33, 79/5/1—10, 7599/5/34—39 7599/5/42 —48. hrsz. ingatlanai özvegy Krausz Edéné dr.néra (öröklés és közszerzemény). Drahos Pál, X., Óhegyen fekvő 8072—8073. hrsz. ingatlanának negyedrésze kiskorú Drahos Antalra (öröklés). — Szénszállítás Budapestre. Az államvasút igazgatóságának értesítése szerint az elmúlt héten vasúton és vízen 72.060 mázsa porosz, 6660 mázsa lengyel és 201.890 mázsa hazai szén érkezett Budapestre. Türelmi játék :0, 2.50 és 5 koronáért kapható Liebner Zsigmond, NagyKorona utca 12. sz. Hozasson Haza elesett hőseinket! közli, a szükséges engedélyeket és okmányokat jutányosan meg- &3a*Slâ tfÄBlrf® harctéren elesett hősök szerzi felKa&eSR SVHka exhumálási és hazaszál-litási vállalat Budapest, VIII., Rákóczi-ut 59. I. em. 5. S Tflol. -la/.sel Jo—44. Előnyös költségvetés dijmentesen. 2533 B 21 TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Énekpróba. (Saját tudósítónktól.) A külső Nádor-utcában, egy ódon épület első emeletén, énekpróbát tartott az Arany trombita cimü gyári daltársulat. A gyárigazgató jubileuma küszöbön állott, s az ünneplésből a dalosok is ki akarták venni a részüket. Händel Alleluja-kórusából folyt a próba. Nyírkos, hűvös idő volt, s hogy kárr ne essék a kényes hangszálakban, besütöttek a nagy cserépkályhába. Azaz, hogy csak akartak befűteni. Mert akárhogy piszkálták, kaparászták, fújták a parazsat, a kályha nem akart átmelegedni. Hanem antál jobban füstölt. Nincs az a kráter, aki ebben túl tett volna rajta. A szemek könyben úsztak, a torkok pedig, nem lévén fölszerelve füstemésztő készülékkel, veszedelmesen krákogtak. De se füst, se krákogás, se hideg nem tudta leszerelni a dalosok buzgóságát. Vlasák Alfonz, a karmester, a zongora mellé állott, fölemelte a dirigáló pálcát s intésére megkezdődött az áhítatot fakasztó fenséges ének: — Alleluja, alleluja! A karmester a fejét rázta: — Kérem Sehngert ur, több érzéssel. Igy: Allelululuja, alleluluja, allelulalaluja ... Ritter ur valamivel hangosabban : luja, luja, luja, luja ... A második basszista egy félhanggal elhibázta: lujalujaluja... Átkozott egy kályha, az ember megfullad a füstben, kérem Kropácsek úr, nyissa ki az ablakot — lujalujaluja ... Az utcán nagy csődület támadt. Az emberek ijedten néztek föl az emeletre, amelynek ablakából fekete füstoszlop tódult ki. — Ott fent tűz van, szólt az egyik, hamar a tűzoltókért, különben egy pár ember is belepusztul. A szerencsétlenek már is segítségért kiáltanak. És újra hallatszott fönt a mélabús ének: Alleluja, allelululululuja... — Igazán szörnyűség! Hát hol marad a tűzoltóság? — türelmetlenkedett a tömeg. Egyszerre csak kocsirobogás, s trombitaszó hallatszott. A szomszéd gyárból kivonult a tűzoltóság s munkához látott. A kapu zárva volt, csak az utcáról juthattak föl az emeletre. Hamar létrát támasztottak a falnak s néhány bátor tűzoltó fölkuszott az emeletre. — Allelululuja, allelululululuja, hallatszott most újra az emeletről, tompán és fájdalmasan, mint haldoklók hörgése.