Budapesti Hírlap, 1917. január (37. évfolyam, 1–31. szám)
1917-01-01 / 1. szám
59002 Budapest, 1017. XXXVII. évfolyam, 1. szám. Hétfő, január 1. HJegistenitî rainnamiap. SlíHsetési itak: Égisz évroSB kor., félém 10 kor- negyedér*« » Vő*. SOLU- osj hónapra 3 kar. 30 tíU. Egye» szamara ielyHen, ^^ vidékén is pálya,udv£roa 12 ail. _ Hirdetései: itímmáter siimitässal. dyRiaba» került. F5sserkesztő : Rákosi Jenő Szerkesztőség és igazgatóság : WL ker., Rökfe Ssilázsi utca 4. szim. Kiadóhivatal : VUL ket., Jósse Mierul 5. szám. TELEFOH SZáffi OS: Jósael 43, József 53, Jóssef 63. 1916-1917. Budapest, (rec. 31. Még esztendőnek haldokló ágya körül vizágraszólóbb, sötétebb és egyben fényesebb események nem csoportosultak, mint mikor ez az 1016 készül sírba szállani. A háború véres fordulatai, Oláhország a teljes elbukás szélén, egy fejedelmi pátriárkának koránál fogva valószínű, de birodalmai számára mégis váratlan halála, és a mi koronázásunk hét országra szóló ragyogó képei, mind monumentális emlékei az időnek, amikor Ezerkilencszáztizenhat átfordul a tizenhétbe. E hallatlan szenzációk után mivel kecsegtethet bennünket a fiatal új esztendő? Van-e bőségszarujában adománya, amely elődének bőkezűségét homályba tudja dönteni? Bizony mondom, hogy van. Mert ha a most végső óráit élő év a borzalmuk, a vér, a halál, az inség és ezer áldozat éve volt- s a koronázás pompája és fénye éppen csak hogy beragyogta utolsó napjaiban az esztendő sötétségeit, akkor az Év, mely ifjúságának bájában, illúzióval és hitével lép hajlékunkba ma mikor az óra tizenkettőt ül, ez az Év hi-stünk, vágyunk és reményünk szerint a Béke esztendeje lesz. Három év szenvedéseitől év, fog megváltani bolntünket. Jönni fog világossággal, a munka szerszámjaival a kezében, új élettel a szemében és hozzálát a lerombolt városok fölépítéséhez, letarolt és vérrel itatott mezők megmunkálásával; életkedvet fog vetni az elgyötört, elcsigázott, lelkekbe és föltámasztja újra hitünket az emberekbe, a nemzetekbe, az emberi civilizációba, a testvériségbe és mindamaz erényekbe, amelyeket most durva lábbal vérbe taposnak őrjöngő politikusok biztatására saját képükből kivetkőzött nemzetek. A vérözönből, amelyen úszik az emberi műveltség törékeny bárkája, immár kiröpítették az első galambot. Na megtér és nem hoz olajágat a szájában, nem kell elcsüggednünk. Kiröppen ut és egy harmadik galamb és meghozza a világnak a békét. Nincs hatalom, nincs népőrület, nincs politikus erőszakossága, amely fel tudná tartóztatni az új esztendőben a Béke közeledését. Mert a népek szívében már meg van érve a vágya s a szemek az égi boltozatra vannak függesztve, lesve a szivárvány ragyogó ivét, a hidat, a melyen leszáll közénk az Égnek most száműzött leánya, s helyre áll a frigy nemzetek és nemzetek, Isten és emberek közt ujra. a Hőséppor*« fta&alswais a lânaia nam foonferêî és nem határoséit, ezé?S a tiz elSsnséges állam nem foglaîkosik vaîe. — as arslanS feêkefestékjei, — Belgium logos eîégtôî©lt és a áövör© összosStékoS kör. Budapest, dec. 31. Az antant tiz állama tegnap, szombaton este adta meg válaszát arra az ajánlatra, amelyet a középponti hatalmak december 12-én tettek s amelyben hivatkozván Magyarország és Ausztriának, Németországnak, Bulgáriának és Törökországnak a harctéren elért letagadhatatlan sikerére, valamint arra, hogy ellenálló erejüket a háború további folytatása nem törheti meg, — javaslatot tesznek a béketárgyalás megkezdésére. Mint ismeretes, ajánlatunkkal foglalkozott már a francia, ELZ olasz, az orosz és az angol külügyminiszter. Lioyid George 19-iki beszédében hivatkozott arra, hogy a középponti hatalmaknak nem ismeri a feltételeit és fölállította a maga követelései gyanánt a régi jogrend helyreállítását (restitució), a teljes elégtételadást (reparáció) és minden jövőben elkövethető jogsérelem ellen hatásos garanciákat. Az antant válasza mindenekelőtt harcban álló ellenfeleink, egységét hangoztatja, nyilvánvaló célzással a különbékéről elterjedt híresztelésekre. Miután a háború kitörésért való felelősséget régi logikája szerint a középponti hatalmakra hárítja, kijelenti,hogy az ajánlatot nem tekintheti igazi békeajánlatnak, mert nincsenek meg benne a béketárgyalás megkezdésének föltételei, nincsen megfogható konkrét tartalma, miért is az antant hatalmai nem foglalkoznak vele. Amit a válasz ennek kapcsán ajánlatunknak a szövetséges és semleges közvélemény megtévesztéséről, a háborús térkép átmeneti voltáról, a gazdasági ínségről mond, mind alárendelt szerepet játszik a mellett a tény mellett, hogy az antant konkrét javaslatot vár. A válasz közli ezután az antant általános feltételeit. Körülbelül ugyanolyan keretben mozognak, mint Lloyd George beszéde. Követeli a reparációt, a nemzetiségi elv (mint mondja: a nemzetiségek alaptörvényének) elismerését, a kis államok védelmét, végül a jövőre nézve preventív intézkedéseket ,,a világ biztosságára" nézve. Feltűnően foglalkozik a válasz Belgiummal és fölállítja a belga király és állam külön feltételét: a reparációt és a garanciákat. Ilogy a restitúció a válaszjegyzékből maradt-e ki, vagy pedig a nyilván hiányos tudósításokból, nem tudjuk. Belgiumon kívül az egyes antant-államoknak külön-külön való háborús céljáról nem esik szó. A válaszjegyzék itt következik: Az együttet válasz. Paris, dec. 31. ( Havas-ügynökség.) Tegnap, szombaton este adta át Ilzland miniszterelnök az Egyesült Államok itteni nagykövetének Belgium, Franciaország, Anglia, Olaszország, Japánország, Portugália, Románia, Oroszország és Szerbia válaszát az ellenséges hatalmaknak a béketárgyalás megkezdésére vonatkozó jegyzékére. A népek szabadságának védelmére egyesülve és illyen ahhzz a vállalt kötelezettséghez, hogy a lobbitól elválva nem teszik le a fegyvert, a szövetségesek elhatározták, hogy, együttesen A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal válaszolnak azokra az állítólagos békearculatokra, amelyeket az ellenséges államok kormányai az Egyesült Államok, Spanyolország, Svájc és Németalföld közvetítésével adtak át nekik. Felelősség a Sháboysiért. A Veseppenta Biatskolsk gyesslme. A szövetséges hatalmak minden válási előtt szükségesnek tartják, hogy az ellenséges államok jegyzékének két lényeges állítása ellen tiltakozzanak, amelyekkel a szövetségesekre akarják hárítani a háborúért a felelősséget és allelyek a középponti hatalmak győzelmét hirdetik. A szövetségesek nem engedhetik meg ezt a valótlan kettős állítást, amely alkalmas arra, hogy minden tárgyaló kísérletet már eleve haszontalanságra ítéljen. A szövetséges nemzetek 30 hónap óta viselik minden nehézségét a háborúnak, amelynek elhárítására mindent megtettek. Tettekkel bebizonyították a békéhez való ragaszkodásukat, amely ma ugyanoly erős, mint volt 1914-ben. Miután Németország kötelezettségeit megsértette, az általa megtert békét nem lehet az ő szavára alapítani. & békejavaslat stans teesssfios&sló és 55 em !13 naposa!2. .1 tárgyalás megkezdésének feltételei nélkül történt kezdeményezés nem békeajánlat. E minden kézzelfogható tartalmat és határozottságot nélkülöző, a császári kormány által forgalomba hozott állítólagos békeajánlat inkább háborús manővernek tetszik, amely a viszálynak múltbeli, jelenlegi és jövőbeli jellegének rendszeres félremagyarázásán alapszik. A múltat illetően a német jegyzék szemet huny ama tényeken, adatokon és számokon, amelyek azt bizonyítják, hogy a háborút Németország és Ausztria és Magyarország szándékosan idézte elő és valósította meg. Hágában német képviselő utasított vissza a leszerelésre vonatkozó minden javaslatot. 1914. júliusában Ausztria és Magyarország volt az, amely miután példátlan ultimátumot intézett Szerbiához, bár nyomban megkapta az elégtételt, megszente a háborút. Ezután a középponti hatalmak viszszautasítottak minden törekvést, amely az antant részéről oda irányult, hogy a helyi viszályt békés megoldásra juttassák. Angliának a konferenciára vonatkozó javaslatát, a franciák ajánlotta nemzetközi bizottságot, az orosz cár által ajánlott döntőbíróságot (a beérkezett szövegben itt hézag van) — mindez erőfeszítéseket Németország válasz nélkül hagyta és nem kötvette. Belgiumot megtámadta egy oly birodalom, amely semlegességét garantálta és nem riadt vissza attól, hogy maga jelentse ki, hogy a szerződések „papírrongyok" és hogy a „szükség" törvényt bont. A jelent illetően Németország ajánlata a kizárólagos európai ,,háborús térképre" támaszkodik, amely a helyzetnek csak átmeneti kühő képét fejezi ki és nem állapítja meg az ellenség valódi erejét. Ily előfeltétel mellett kötött béke csak a támadók javára válna, akik azt hitték, hogy céljukat két hónap alatt elérhetik és most két év múlva észreveszik, hogy sohasem fogják elérni. Megtorlás, jáuái£!e! ÉS letelestsék. A jövőt illetően a Németország hadüzenete által előidézett pusztulás, a hadviselők és a semlegesek ellen Németország és szövetségesei által elkövetett számos merénylet megtorlást, jóvátételt és biztosítékokat (sanction, reperation és garanties) követel.