Budapesti Hírlap, 1917. január (37. évfolyam, 1–31. szám)

1917-01-01 / 1. szám

59002 Budapest, 1017. XXXVII. évfolyam, 1. szám. Hétfő, január 1. HJegistenitî rainnamiap. SlíHsetési itak: Égisz évroSB kor., félém 10 kor- negyedér*« » Vő*. SO­LU- osj hónapra 3 kar. 30 tíU. Egye» szam­ara ielyHen, ^^ vidékén is pálya,udv£roa 12 ail. _ Hirdetései: itímmáter siimitässal. dyRiaba» került. F5sserkesztő : Rákosi Jenő Szerkesztőség és igazgatóság : WL ker., Rökfe Ssilázsi­ utca 4. szim. Kiadóh­ivatal : VUL ket., Jósse Mierul 5. szám. TELEFOH SZáffi OS: Jósael 43, József 53, Jóssef 63. 1916-1917. Budapest, (rec. 31. Még esztendőnek haldokló ágya körül vizágraszólóbb, sötétebb és egyben fényesebb események nem csoportosultak, mint mikor ez az 1016 készül sírba szállani.­­ A háború véres fordulatai, Oláhország a teljes elbukás szélén, egy fejedelmi pátriárkának koránál fogva való­színű, de birodalmai számára mégis váratlan ha­lála, és a mi koronázásunk hét országra szóló ragyogó képei, mind monumentális emlékei az időnek, a­mikor Ezerkilencszáztizenhat átfor­dul a tizenhétbe. E hallatlan szenzációk után mivel kecseg­tethet bennünket a fiatal új esztendő? Van-e bőségszarujában adománya, a­mely elődének bő­kezűségét homályba tudja dönteni? Bizony mondom, hogy van. Mert ha a most végső óráit élő év a borzal­muk, a vér, a halál, az inség és ezer áldozat éve volt- s a koronázás pompája és fénye éppen csak hogy beragyogta utolsó napjaiban az esztendő sötétségeit, akkor az Év, mely ifjúságának bájá­ban, illúzióval és hitével lép hajlékunkba ma mikor az óra tizenkettőt ül, ez az Év hi-s­tünk, vágyunk és reményünk szerint a Béke esz­­­tendeje lesz. Három év szenvedéseitől év, fog megvál­tani bol­ntün­ket. Jönni fog világossággal, a munka szerszámjaival a kezében, új élettel a szemében és hozzálát a lerombolt városok föl­építéséhez, letarolt és vérrel itatott mezők meg­munkálásával; életkedvet fog vetni az elgyötört, elcsigázott, lelkekbe és föltámasztja újra hitünket az­ emberekbe, a nemzetekbe, az emberi civili­zációba, a testvériségbe és mind­amaz erényekbe, a­melyeket most durva lábbal vérbe taposnak őrjöngő politikusok biztatására saját képükből kivetkőzött nemzetek. A vérözönből, a­melyen úszik az emberi műveltség törékeny bárkája, immár kiröpítették az első galambot. N­a megtér és nem hoz olajágat a szájában, nem kell elcsüggednünk. Kiröppen ut és egy harmadik galamb és meghozza a világ­nak a békét. Nincs hatalom, nincs népőrület, nincs politikus erőszakossága, a­mely fel tudná tartóztatni az ú­j esztendőben a Béke közeledését. Mert a népek szívében már meg van érve a vágya s a szemek az égi boltozatra vannak függesztve, lesve a szivárvány ragyogó ivét, a hidat, a me­lyen leszáll közénk az Égnek most száműzött leánya, s helyre áll a frigy nemzetek és nemze­tek, Isten és emberek közt ujra. a Hőséppor*« fta&alswais a lân­aia nam foonferêî és nem határoséit, ezé?S a tiz elSsnséges állam nem foglaîkosik vaîe. — as arslanS feêkefesték­jei, — Belgium logos eîégtôî©lt és a áövör© összosStékoS kör. Budapest, dec. 31. Az antant­ tiz állama tegnap, szombaton este adta meg válaszá­t arra az ajánlatra, a­me­lyet a középponti hatalmak december 12-én tet­tek s a­melyben hivatkozván Magyarország és Ausztriának, Németországnak, Bulgáriának és Törökországnak a harctéren elért letagadhatat­lan sikerére, valamint arra, hogy ellenálló erejü­ket a háború további folytatása nem törheti meg, — javaslatot tesznek a béketárgyalás megkezdé­sére. Mint ismeretes, ajánlatunkkal foglalkozott már a francia, ELZ olasz, az orosz és az angol kül­ügyminiszter. Lioyid­ George 19-iki beszédében­­ hivatkozott arra, hogy a középponti hatalmak­nak nem ismeri a feltételeit és fölállította a maga követelései gyanánt a régi jogrend helyreállítá­sát (restitució), a teljes elégtételadást (reparáció) és minden jövőben elkövethető­ jogsérelem ellen hatásos garanciákat. Az antant válasza mindenekelőtt harcban álló ellenfeleink, egységét hangoztatja, nyilván­való célzással a különbékéről elterjedt híreszte­lésekre. Miután a háború kitör­ésért való fele­lősséget régi logikája szerint a középponti ha­talmakra hárítja, kijelenti,­hogy az ajánlatot nem tekintheti igazi békeajánlatnak, mert nin­csenek meg benne a béketárgyalás megkezdésé­nek föltételei, nincsen megfogható konkrét tar­talma, miért is az antant hatalmai nem foglal­koznak vele. A­mit a válasz ennek­ kapcsán ajánlatunknak a szövetséges és semleges közvé­lemény megtévesztéséről, a háborús térkép át­meneti voltáról, a gazdasági ínségről mond, mind alárendelt szerepet játszik a mellett a tény mellett, hogy az antant konkrét javaslatot vár. A válasz közli ezután az antant általános fel­­tételeit. Körülbelül ugyanolyan keretben mozog­nak, mint Lloyd­ George beszéde. Követeli a re­parációt, a nemzetiségi elv (mint mondja: a nemzetiségek alaptörvényének) elismerését, a kis államok védelmét, végül a jövőre nézve pre­ventív­­ intézkedéseket ,,a világ biztosságára" nézve. Feltűnően foglalkozik a válasz Belgium­mal és fölállítja a belga király és állam külön feltételét: a reparációt és a garanciákat. Ilogy a restitúció a válaszjegyzékből maradt-e ki, vagy pedig a nyilván hiányos tudósításokból, nem tudjuk. Belgiumon kívül az egyes antant-álla­moknak külön-külön való háborús céljáról nem esik szó. A válaszjegyzék itt következik: Az együttet válasz. Paris, dec­. 31. ( Havas-ügynökség.) Tegnap, szombaton este adta át Ilzland miniszterelnök az Egyesült­ Államok itteni nagykövetének Belgium, Fran­ciaország, Anglia, Olaszország, Japánország, Portugália, Románia, Oroszország és Szerbia válaszát az ellenséges hatalmaknak a béketár­gyalás megkezdésére vonatkozó jegyzékére. A népek szabadságának védelmére egye­­­sülve és illyen ahh­zz a vállalt kötelezettséghez,­­ hogy a lobbitól elválva nem teszik le a fegyvert, a szövetségesek elhatározták, hogy, együttesen A Budapesti Hírlap mai száma 8 oldal válaszolnak azokra az állítólagos békearcu­la­tokra, a­melyeket az ellenséges államok kor­mányai az Egyesült­ Államok, Spanyolország, Svájc és Németalföld közvetítésével adtak át nekik. Felelősség a Sháboysiért. A Veseppenta Biatsk­olsk gyesslme. A szövetséges hatalmak minden válási előtt szükségesnek tartják, hogy az ellenséges ál­lamok jegyzékének két lényeges állítása ellen tiltakozzanak, a­melyekkel a szövetségesekre akarják hárítani a háborúért a felelősséget és a­­ll­elyek a középponti hatalmak győzelmét hir­detik. A szövetségesek nem engedhetik meg ezt a valótlan kettős állítást, a­mely alkalmas arra, hogy minden tárgyaló kísérletet már eleve ha­szontalanságra ítéljen. A szövetséges nemzetek 30 hónap óta viselik minden nehézségét a há­borúnak, a­melynek elhárítására mindent meg­tettek. Tettekkel bebizonyították a békéhez való ragaszkodásukat, a­mely ma ugyanoly erős, mint volt 1914-ben. Miután Németország köte­lezettségeit megsértette, az általa megtert békét nem lehet az ő szavára alapítani. & békejavaslat stans teesssfios&sló és 55 e­m !13 naposa!2. .1 tárgyalás megkezdésének feltételei nélkül történt kezdeményezés nem béke­ajánlat. E minden kézzelfogható tartalmat és határozottságot nélkülöző, a császári kor­mány által forgalomba hozott állítólagos békeajánlat inkább háborús manővernek tetszik, a­mely a viszálynak múltbeli, jelen­legi és jövőbeli jellegének rendszeres félre­magyarázásán alapszik. A múltat illetően a német jegyzék szemet huny ama tényeken, adatokon és számokon, a­melyek azt bizonyítják, hogy a háborút Német­ország és Ausztria és Magyarország szándéko­san idézte elő és valósította meg. Hágában né­met képviselő utasított vissza a leszerelésre vo­natkozó minden javaslatot. 1914. júliusában Ausztria és Magyarország volt az, a­mely mi­után példátlan ultimátumot intézett Szerbiához, bár nyomban megkapta az elégtételt, megszente a háborút. Ezután a középponti hatalmak visz­szautasítottak minden törekvést, a­mely az an­tant részéről oda irányult, hogy a helyi viszályt békés megoldásra juttassák. Angliának a kon­ferenciára vonatkozó javaslatát, a franciák a­ján­lotta nemzetközi bizottságot, az orosz cár által ajánlott döntő­bíróságot (a beérkezett szöveg­ben itt hézag van) — mindez erőfeszítéseket Németország válasz nélkül hagyta és nem kö­t­vette. Belgiumot megtámadta egy oly birodalom, a­mely semlegességét garantálta és nem riadt vissza attól, hogy maga jelentse ki, hogy a szer­ződések „papírrongyok" és hogy a „szükség" törvényt bont. A jelent illetően Németország ajánlata a­ kizárólagos európai ,,háborús térképre" támasz­kodik, a­mely a helyzetnek csak átmeneti kühő képét fejezi ki és nem állapítja meg az ellenség valódi erejét. Ily előfeltétel mellett kötött béke csak a támadók javára válna, a­kik azt hitték, hogy céljukat két hónap alatt elérhetik és most két év múlva észreveszik, hogy sohasem fogják elérni. Megtorlás, jáuái£!e! ÉS letelestsék. A jövőt illetően a Németország had­üzenete által előidézett pusztulás, a hadvise­lők és a semlegesek ellen Németország és szövetségesei által elkövetett számos merény­let megtorlást, jóvátételt és biztosítékokat (sanction, reperation és garanties) követel.

Next