Budapesti Hírlap, 1917. január (37. évfolyam, 1–31. szám)
1917-01-14 / 14. szám
8 ütötte föl hadiszállását. Ha figyelembe vesszük, hogy a Jura több mint kétes téli szállás a Szenegálok számára, s azt a körülményt, hogy Foch tábornok vezetője a francia keleti hadseregnek, mindez csak megerősítheti azt a fölfogást, hogy francia részről több csapatot vonnak össze a svájci határon, amennyit a svájci szándékok becsületességébe vetett föltétlen bizalom megenged. A szocialisták a háromévi szolgálati idő ellen. Bern, jan. 13. A párisi lapok jelentik, hogy a kamara hadügyi bizottságának ülésén Renaudel szocialista képviselő kijelentette, hogy az események a három évi szolgálati időről szóló törvény hiába, valóságát és rosszaságát mutatták meg. A szocialista párt nyomban a békekötés után arra fog törekedni, hogy Jaurès katonai elméletét megvalósíttassa. Kavala szocialista képviselő csatlakozott Renaudelhez. Maginot elnök kijelentette, hogy a hároméves szolgálati idő nem megdönthetetlen dogma, a jelen pillanat azonban nem alkalmas ennek az ügynek tárgyalására. Interpellációk a Briand-kormány ellen. Bázel, jan. 13. —•A Budapesti Hírlap távirata. — A francia kamarában e hónan 10-ra megis ulabb három interpellációt, a szenátusban p pedig újabb hat interpellációt jegyeztek be a Briand-kormmány ellen. A katonaszökevények vagyonának elkobzása. Pária, jan. 13. A szenátus tegnap törvényjavaslatot fogadott el, amely a katonaszökevények vagyonának elkobzásáról intézkedik. A katonaszökevény nejének azonban joga van, hogy hitelezői minőségben érvényesítse igényeit. A gyermekek a köteles részt kapják. A tengeren. Elsülyesztett gőzösök. London, jan. 13. A Lloyd-ügynökség jelenti: A Kala nevű norvég gőzös megmentette a Faborg nfcvai dán gőzös legénységét, amely gőzöst jantttír 1- én egy német búvárhajó elsülyesztett. London, jan. 13. A Lio.írt-ügynökség jelenti: AZ Excellenc 1941 tonnás angol gőzös hír szerint elsülyedt. Jellicoe tengernagy a tengeri háborúról. London, jan. 13. (A Reuter-ügynökség jelentése.) Jellicoe tengernagy a Cityben egy lakoma során szólott a modern tengeri hadviselés nehézségeiről Rámutatott arra, hogy a búvárhajók és aknák olyan tömör blokádot, mint régente, lehetetlenné tesznek. Jellicoe ezután így folytatta: — Noha a németek azzal, hogy flottájuk két alkalommal kutatta végig az Észki-tengert az angol flotta után, ellenségeink főflottáikkal csak egyszer merészkedtek elég messzire, hogy alkalmat adjanak a harcba bocsátkozásra. Sem semleges, Sem angol hajók nem láttákegy alkalommal sem a nyílt tengeri flottát nagyobb távolságra kikötőitől. Igaz, hogy 1010 február19-én az ellenséges flotta jelentékenyen közel jött az angol partokhoz, de miután egyik járóőrhajónk megpillantotta, visszafordult, nyilvánvalóan azért, mert légi felderítésük flottánk jelenlétét jelentette. Gyors cirkálókkal rajtaütéseket intéztek az angol part ellen. Mindez alkalmakkor az utat a német vizekről nyilvánvalóan az éjszaka védelme alatt tették meg. Az ellenség napkeltekor jelent meg partjainknál, hogy azután viszonylag gyönge erők elől visszavonuljon. Az ilyen vállalkozások a csekélyebb gyorsaság korában természetesen lehetetlenek voltak. Most kétségtelenül abban a reményben hajtották végre, hogy bennünket smmis sztratégiára csábítsanak, tudniillik, hogy haderőinket szétforgácsoljuk valamennyi sebezhető pont védelmére. Nem kritizálom a németeket szirató BUDAPESTI HIRLAP (I. A.) 1917. január 14. óiájuk miatt, vagy azért, mert flottájukat nem teszik ki semmi kockázatnak, hanem hivalkodásukat, hogy az Északi-tengert átkutatták az ellenség után, alaptalannak kell kijelentenem. (A Wolff-ügynökség megjegyzése: Nem kérkedésről van szó, hanem a hivatalos német jelentések egyszerűen ismételten közölték a tényt, hogy hadiflottánk részei messze előretörtek az Északi-tengerre, anélkül, hogy ellenséges tengeri haderőkre bukkantak volna.) Jellicoe ezután a flottának az egész világot átölelő tevékenységéről, a cirkáló hajórajnak a honi vizeken végzett fáradságos, szakadatlan munkájáról és arról az óriás feladatról beszél, a melyet a flottának az egész világon el kell látnia s végül elismeréssel adózott a kereskedelmi tengerészet munkájának, amely az ágyukról, lövőszerről és készletekről nem szólva, több mint hét millió embert szállított és 2500 kapitányt bocsátott a flotta céljainak rendelkezésére. . A macedóniai front. A német hivatalos jelentés. A nagy főhadiszállásról jelentik január 11--án. A Csernától keletre Strevfen ellen előnyomuló ellenséges századokat viszszavetettük. Ludendorff, első főszállásmester. A görög válság. , A kormány válasza az ultimátumra. London, jan. 13. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy Görögországnak a szövetségesek ultimátumára adott válaszát lényegében a követelések elfogadásának tekintik, de a jelenlegi helyzetre való tekintettel a jegyzék nem szakmai és nem elég határozott. Így például a felelet a letartóztatott venizelisták haladéktalan szabadon bocsátására irányuló követelést elfogadja ugyan, de nem mondja meg a szabadonbocsátás határidejét. Épp ezért a válasz dolgában már Utasítások mentek távirati úton Aténbe. A görög kormánnyal közölték, hogy a jegyzék általában megelégedést keltett ugyan, de határozottabb engedmények szükségesek. A szövetségesek követeléseinek teljesítésére kitűzött tizenötnapos határidőt a görög kormány jegyzéke föl sem említi. A" szövetségeseknek ennélfogva az a szándékuk, hogy a blokádot mindaddig nem szüntetik meg, amíg követeléseiket minden pontban nem teljesitik. Az angol kolónia nagy része már elhagyta Alént, de a szövetségesek képviselői még mindig helyükön vannak. Tüntetés a király messet, Genf, jan. 13. — À Budapesti Hirlap távirata. — AJournal jelenti Aténból: A tartalékosok szövetsége tiltakozott az ellen, hogy a kormány az antant ultimátumát elfogadta és utcai tüntetésekre adott "Okot, a melyeken több ezer ember vett részt. Elől vitték a király arcképét. Lelkes tüntetések voltak a király és a dinasztia mellett. Az uj londoni követ. Bern, jan. 13. — A Budapesti Hirlap távirata. — Azéni jelentés szerint a görög kormány új követet nevezett ki Londonba, mert az eddigi lemondott és Venizelosz forradalmi kormányának diplomáciai képviselőjéül ismertette el magát. A görög konzul is lemondott, az hogy ujat kell helyébe kinevezni.•»i ,*.»».•• iftii.ru Az angolod. A hadsereg megerősítése. London, jan. 13. Afimes jelenti, hogy tegnap a Dowrtingstreeten fontos minisztertanács volt a hadsereg megerősítése és az általános védőkötelezettség dolgában, amelyen Lloyd-George, Henderson,Chamberlain, Prothero, Rhondea lord és Hodge vettek részt. A hadsereg szaporutására történt rendszabályokat ki fogják egészíteni és azt várják hogy minden 31 éven alul lévő férfit, akikk-testileg teljesen alkalmas, aktív katonai szolgálatra fognak behívni. Az élelmezés kérdése: Berlin, jan.13. — A Budapesti Hírlap tudósítójától.A Berliner Zeitung londoni jelentése szerint egész Angliában egyre kevesebb lesz az élelmiszer. A legfőbb élelmi és fogyasztási cikkekről összeállított statisztikából kitűnik, hogy a készletek oly gyorsan fogynak, hogy két hónap múlva minden raktár üres lesz. A kormány csak a bevitel fokozásában lát segítséget és szükségesnek tartja a semleges hajók fokozottabb igénybevételét. Az antant álmai. Budapest, jan. 13. Eső után köpönyeg . . . Csak ezzel a közmondással élhetünk az antant hatalmasságainak római tanácskozása után, amely tanácskozáson, mint jelentették, olyan katonai természetű határozatokat hoztak, hogy csak ezután fognak az antant hatalmasságai együtt haladni az egyenes és legrövidebb úton. A fő céljuk az volt most, hogy megállapítsák azt a pontot, hol egyesített erőkkel döntő sikert érhetnek el velünk szemben. Örök igazság, hogy a múlton épül fel minden jövendő, vagyis az antantnak győzelembe vetett hitének nincs meg a múltakban az a szilárd alapja, ami vérmes reményekre jogosíthatná. Mert, főként amióta a Somme-csata zaja végleg elült és a németek közhírré tették, hogy a nyugati harctéren új védelmi állásaikat teljesen kiépítették, eltorlaszolták az innen hozzánk vezető egyenes és legrövidebb utat. Keleten a románt hadsereg eltűnt a harctérről. Azok az orosz seregtestek pedig, amelyek velünk szemben állanak, olyan gyöngéknek bizonyultak, hogy a Szeret vonalát és vele együtt a román keleti várvonalat is maholnap teljesen hatalmunkba kerítjük, vagyis ezen a harctéren is, beleszámítva a Kárpátok hatalmas bástyáját, olyan természetadta kitűnő védővonal jut birtokunkba, amelynek tövében, jól vezetett védelem mellett, legalább is annyi orosz és újra fölszerelt román katona vérezhet el hiába, mint nyugaton a pikárdiai csatában. A keleti harctér egyéb részén minden hadi vállalkozás sárba és vízbe fulad a nyár derekáig. Azután ha tetszik, megismételhetik az oroszok 1914—15. évi téli és tavaszi vereséggel végződött nagy hadműveleteiket. Megmaradna tehát az olasz, a balkáni és az ázsiai front. Az olasz arcvonalról egyenes és rövid is az út hozzánk, de egyrészt az Alpesek, másrészt a Karszt,alkotja azt az akadályt, amelytől a ránk támadó joggal félhet. A Balkánon minden bizonnyal tárt karokkal várjuk az ellenséges seregtesteket, mert tudjuk, hogy ebben a boszorkányüstben fognak ezeknek tönkremenni utolsó katonái még akkor is, ha az antant egész tengeri flottája körülállja a félszigetet és a maga országainak éheztetése mellett kereskedelmi flottájának zömét is csapatok és hadiszerek szállítására kívánja fölhasználni. Hogy mit végezhetnek itt, Sarrail mondhatja meg igazán négy hónapi tapasztalata után. Konstantinápoly ostromára már nem kerülhet a sor a gallipoli kudarc és romániai győzelmeink után. Megmaradtak tehát a diverziók, amelyek közül első helyen áll az angolok kedvelt és napilapjaikban katonai szakértők által a legújabban is fölmelegített eszméje: Törökország leverése az ázsiai harctereken és azután a szó szoros értelmébei való körülzárása a középponti hatalmaknak. A hozzá nem értő és a nyugati országok könnyen hevülő közönsége szemében a dolog nagyszerű és tetszetős lehet és vérmes reménnyel is kecsegtethet, főként ha azt az antant hivatalos orgánumai tetszetős és csillogó ruhába bujtatják. A zöld asztal mellett, a térképen egyszerű is lehet a dolog, ámde ha ismerjük ezeknek a harcterekének földrajzi viszonyait és ezeknek befolyását a nad művei etekre, nyugodtak lehetünk, mert itt sziszifuszi munka árán sem juthatnak előre oly nagy erőkkel, amelyek az ő javukra hozhatnának döntést. Talán csak nem képzelik el azt, hogy százezrekkel, mert csak ily nagy tömeggel arathatnak győzelmet, vonulhatnak föl a Kaukázusban, Mezopotámiában, vagy talán az Egyiptomot övező sivatag homokjában? Honnan vennék azt a tengeri flottát és azokat a műszaki esz-t